Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ara 50 fillér I960. ÁPRILIS 1, PÉNTEK. Ismét Párizsban | szovjet államfő befejezte vidéki körútját Hruscsov elvtárs a verduni emlékmű lépcsőién Hruspsov elvtárs lelkes fogadtatása Koueuban Az MTI párizsi tudósítói jelentik: A délutáni órákban megérkezett Rouenba Hruscsov különvo- nata. A külvárosokban mindenütt ilyen felíratok fogadták: „Éljen * a francia—szovjet barátság!" „Seine-Maritime megye üdvözli Hruscsov elnököt!” A pályaudvarról a katcdráli- sig terjedő útvonalon ezrek és ezrek sorakoztak fel. Nemcsak Rouen dolgozót köszöntötték Hruscsovot, hanem a majd 100 kilométerre lévő Le Havre dokkmunkásai is eljöttem Rouenba. Hruscsov kívülről megtekintette a katedrálist,. a francia gótika e k öcs i pke-csod á j át. A város nevében Tissot, a jobboldali függetlenek pártjához tartozó polgármester köszöntötte a szovjet kormányfőt Hangsúlyozta, hogy a franciák is hevesen kívánják a békét. Hruscsov válaszában kijelentette, hogy a bókevágynak tettekben kell megnyilvánulnia. Az ilyen tettek egyike a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A szovjet kormányfő a francia—szovjet árucsereforgalom fejlesztésének szükségességét hangoztatta és így folytatta: önök nyílván azt kívánják, hogy Rouen kikötőjéből francia áruk induljanak el a Szovjetunió felé. Nos, a szovjet kikötők nyitva állnak a Rouenból induló hajó'* előtt... Hruscsov ezután a „konzulok palotájába”, a kereskedelmi kamara épületébe ment, majd részt- vett a megyefőnökségen tiszteletére rendezett díszvacsorán. Üt- ján mindenütt a roueni dolgozók lelkes tömegei köszöntötték. A „bölcs és megfontolt Normandia” közmondásos közömbösségét levetkezve, valóban lelkes és forró fogadtatásban részesítette a szovjet kormányfőt. A Monde találgat: Mi lesz a szovjet—francia közös közleményben? A Monde szerint még nem döntöttek De Gaulle tábornok esetleges szovjetunióbeli utazásáról. A lap kérdőjeles formában ír arról, hogy a Hruscsov—De Gaulle megbeszélésekről kiadandó közös közlemény tartalmazza majd esetleg a francia köztársasági elnök Szovjetunióba látogatásának bejelentését. A Monde hangsúlyozza, hogy a közös közleménnyel egyidőben valószínűleg három technikai jellegű szovjet—francia megállapodást is nyilvánosságra hoznak (az egyik a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, a második az atomkutatások nem katonai jellegű információ-cseréjére, a harmadik pedig pénzügyi kérdésekre vonatkozik majd.) Mi lesz még a közös közleményben? — latolgatja a továbbiakban a lap. Mindenesetre benne lesz a barát; érzelmek kifejezése, az a kívánság, hogy fejlesszék a kölcsönös kapcsolatokat, hogy erősödjék meg a béke, megvalósuljon a leszerelés. A német kérdésben és Berlin dolgában a Monde már nem lát teret a megegyezésre, de a lap szerint Párizsban sok szó esik arról, hogy a közös közleményben ünnepélyesebb formulákkal fejeződik ki (például egy meg nem támadási vagy barátsági nyilatkozat formában), hogy az ilyen vagy olyan vitás kérdésben, a nézetek ellentétes voltán túl, megvan a szándék a tartós megbékélés gyakorlati megkezdésére. Hruscsov elvtárs beszéde a roueni díszvacsorán Rouen. (TASZSZ): Mint már közöltük, Hruscsov elvtárs a roueni díszvacsorán beszédet mondott, amelyben rámutatott: — Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Békeidőben eleven ipari és kereskedelmi központ, amelyen át a legkülönbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roueniak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek és becsülni tudják a béke áldásait, j — Mindenki tudja, milyen nagy áldozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hitleri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csa- tamezökön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70 ezer íalvat 1 romboltak le és égettek fel. 25 millió embert tettek hajlékalan- ná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül 500 milliárd dollárra tehető károkat szenvedett. — A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség ellen kifejtett harcos együttműködés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandia-Nyeman repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti-tengerig dicsőséges harcos utat tett meg. — Két és fél év alatt nagyszámú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zászlaját a Vörös Zászló és az Alekszandr Nyevszkij Érdemrend díszíti. A hitleristák Nyeman-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a „nyemani” kitüntető címet kapta. Negyvenkét repülő szovjet érdemrendet kapott. Mar- cél Albert és Roland de La Poip főhadnagyok a Szovjetunió hőse címet érdemelték ki. A francia kormány becsületrenddel, felszabadulási kereszttel és több érdemrenddel tüntette ki az ezredet. — Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza. amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierőnek ajándékoztuk. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok I. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagy- rabecsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély barátságának fényes tanúbizonyságát látja benne.” Különös örömömre szolgál, hogy itt, Normandia fővárosában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égbolton.- Az én fiam is a Normandia-Nyeman ezreddel azonos frontszakaszon áldozta életét a német fasisztákkal vívott harcban. Ö is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazok fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhaja visz- sza szeretteinket, akiknek életét derékbatörte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele. hogy a hal ál thozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkos vak őrülete éllen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Minden világrészben sokmillió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról-napra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. — Nemrégen, amikor Indiában. Indonéziában, Burmában és Afganisztánban jártunk, ismét meggyőződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, te- vé>„„yen harcolnak az új háborúk a hadi készülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális lehetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk a fegyverkezési bajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni! — Emelem poharam népeink A Renault-míívekben barátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra sohase jelezzen más időt, mint a béke óráit! Párizs, (MTI): A szovjet kormányfő és kísérete csütörtökön délben ragyogó tavaszi időben fejezte be vidéki körútját. Reggel 8 óra 45 perckor, amikor Hruscsov Rouen-ban gépkocsiba ült, még köd ült a környéken, de az égbolt hamarosan kiderült, s 10 óra 10 perckor, amikor a gépkocsisor a Flins-i Renault-művekbe ért. a hatalmas épületek ablakai már szikrázva verték vissza a napfényt. A Renault-művek kapujában Dreyfus elnök-igazgató fogadta a szovjet kormányfőt. A program zsúfoltsága miatt a Renault-gyári látogatást is rendkívül rövidre kellett fogni. Ezért a szovjet konnányfő gépkocsival hajtatott végig a szerelőcsarnokon. Kifejezte ezt a kívánságát, hogy az idő rövidsége ellenere szeretne munkásokkal beszélgetni — s mint mondotta — inkább kevesebb technikai felvilágosítást kér. Beszélgetésbe is elegyedett három munkással. Megkérdezte tőlük, mennyit keresnek, mennyit fizetnek egy ebédért, milyen hosszú a munkaidejük, és hogy milyen a betegbiztosítás náluk. E látogatás során a Renault-gyár igazgatósága ajándékokat adott át a szovjet kormányfőnek és családtagjainak. Hruscsov egy kékszínű Floride-gépkocsit kapott, amelynek belsejét vörös bőrrel tapétázták ki, Nyina Hruscsova pedig egy 24 személyes abroszt a hozzá való szalvétákkal. A legkedvesebb ajándékot azonban a Renault-gyár munkásai adták Hruscsovnak. Több mint háromezer aláírás gyűlt össze arra a levélre, amely többek között kifejezi azt a reményt, hogy 3 Szovjetunió miniszterlnökének látogatása megerősíti a Szovjetunió népeiben azt a jó véleményt, amelyet Franciaország munkásairól, tudósairól, művészeiről, általában dolgozóiról táplálnak. „Az ön találkozása De Gaulle tábornokkal, a francia köztársasági elnökkel —• fejeződik be a levél — meggyőződésünk szerint a legjobb hatással lesz békés és barátságos együttműködésünkre, gazdasági és technikai kapcsolataink fejlődésére”* Hruscsov és kísérete a rövid látogatás után 11 óra 40 perckor hagyta el a Renault-művcket és útnak indult Párizs felé. A szovjet kormányfő a francia fővárosba néhány perccel délután érkezett meg, s azonnal szállására, a Quai d’Orsayra hajtatott. A francia külügyminisztérium épülete előtt hatalmas tömeg lelkesen köszöntötte a szovjet vendégeket. Alig néhány perces pihenő után, fél egykor Hruscsov íogadta a párizsi munka-kamara küldöttségét, amelyhez csatlakoztak a CGT vezetői és több vállalat szak- szervezeti bizottságának képviselői is. Benoit Franchon, a CGT főtitkára, majd Henaff, a CGT Szajna megyei titkára üdvözölte Hruscsovot. — A francia munkásosztály - mondotta Henaff — támojH3 önt és tudjuk, hogy ön tej',?* gat bennünket. A francia.- k-. ’ sok körében — folytattg^ ^ nősen a Szovjetunióig. és hétJ mánya népszerű: sínt a lakást órás munkaidő, vsfeme. Szívből építkezések nag-hogy lehetősé- köszönjük ön>-találkozásra. set adott pv' » A szov jet államfő ,sé«-e eJő|< a in unka-ka maca küf,abado* ^ Hruscsov megköszönte Henaff I ,ha óilajtják szavait és bejelentette, hogy tizen-ja a írásban elfut* három oldalas beszédet készítet' KuIdotfseg tagjaihoz erre az alkalomra. De jobh (F<>lyIafás ar 5. oldtloa.i látja ezt félretenni, hogv b' ’
