Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
Kiosztották az 1960, évi Kossuth-díj a kát (Folytatás az 1. oldalról.) kiemelkedő szerep jut a tudomány és a technika művelőinek, köztük mindenekelőtt I legkiválóbb képviselőinek, a Kossuth-díjasoknak — mondotta, majd ismételten köszöntötte az új Kossuth-díja- sokat, akik most 19-en csatlakoznak a már 928 főt kitevő Kossuth-díjasok táborához. Dobi István ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. A Miniszter- tanács határozatát dr. Gál Tivadar, a forradalmi munkás—paraszt kormány titkáságanak vezetője ismertette. I. A kormány a tudományok, találmányok. újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése' tere:: elért eredményeiért a Kosuth-díj II. fokozatával és a vele járó 85 000 forintos pénzjutalommal tüntetne ki Bezzegb Lászlói, a Magyar Optikai Művek tervező mérnökét és Schinagl Ferencet, a Magyar Optikai Művek konstruktőrjét, a geodéziai műszerek fejlesztése terén elért kimagasló egyéni eredményeikért, valamint a „C” típusú teodolit konstruálásáért (a díj egyenlő arányban megosztva); Dr. Albert Jánost, az Építő- anyagipari Kutató Intézet mérnök kutatóját, az építőipari kutatás terén kiemelkedő nagyértékű munkásságáért az építőanyagipari anyagok gyártástechnikájának kidolgozásában kifejtett elméleti és gyakorlati munkájáért; Beke Ödön akadémikust, az Eötvös Tudomány Egyetem tanárát, a magyar—finnugor nyelvtudomány terén kifejtett félévszázados tudományos munkásságáért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a vele ' járó 20 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki: Erdélyi Eleket, a Baromfiipari Igazgatóság főmérnökét és Knoll Istvánt, a Baromfiipari Igazgatóság mérnökét, a hazai élelmiszerfeldolgozó ipar technikai színvonalának nagymértékű emeléséért (a díj egyenlő arányban megosztva); Almási Istvánt, a Borsodi Szénbányászati Tröszt Ormosi Szénbánya Vállalata vájárját, kiemelkedő munkateljesítményeiért, valamint a termelés gazdaságosságáért, az anyagtakarékosságért, a fiatal bányászok neveléséért kifejtett példamutató munkájáért; Kutassy Lajos mérnököt, MÁV műszaki tanácsost, a feszített vasbetonaljak tervezésében és használatbavételében kifejtett úttörő munkásságáért; Dr. Huszák Istvánt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmeklinikájának Igazgatóját, a központi idegrendszer pusztulásával járó betegségek, elsősorban a sclerosis polinsulárysnak biokémiai hátterére vonatkozó kutatásban elért eredményeiért; Buti Sándor vásárosfalusi (Győr-Sopron megye) általános iskolai tanítót négy évtizedes oktató-nevelő munkájában elért módszertani és gyakorlati eredményeiért, faluja művelődési és társadalmi életében végzett kiemelkedő munkájáért; Bártfai Sándort, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet elnökét és P. Szabó Imrét, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettesét, a termelőszövetkezetben 1951 óta kifejtett kiemelkedő munkájukért (a díj egyenlő arányban megosztva); Báldy Bálintot, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet tudományos osztályvezetőjét a baromfitenyésztésben kifejtett három évtizedes munkássága nyomán elért kiváló eredményeiért; Méhes Jánost, az ebesi állami gazdaság szerelőkombájnosát, kiváló munkateljesítményeiért, valamint az új munkaerkölcs és az egészéges munkaverseny kialakításában elért kimagasló eredményeiért. II. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj első fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki: Vedres Márk Kossuth-díjas szobrászművészt, az utóbbi évtizedben kifejtett munkásságáért, különösen az 1959-ben befejezett „Békeút” című alkotásáért; Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerzőt a magyar kamarazene kultúra ápolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki: Darvas József Kossuth-díjas írót Kormos ég című drámájáért; Kárpáti Aurél írót egész élete művéért, elsősorban sok évtizedes kritikai munkásságáért; Ruttkay Éva színművésznőt, elsősorban a Háború és a béke című színművében Natasa szerepében elért művészi teljesítményéért. Az új Kossuth-díjasok nevében Vedres Márk mondott köszönetét a kitüntetésért. Növényvédelmi bemutató parcella a nyíregyházi úttörő Tsz.-ben A nagyüzemi gyümölcstermelés mind nagyobb mértékű kialakulása szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben megismerkedjenek a szakszerű vegyszeres növényvédelemmel. Ennek érdekében Éa megyei párt- bizottság. a megyei tanács, a MÉK, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya, az Agrár íuuomány! Egyesület kertészeti munkaközössége és a MÜNÖSZER Vállalat elhatározták, hogy Szabolcs- Szatmár megyében vegyszeres növényvédelmi bemutató parcellát létesítenek. A fenti országos megyei szervek a nyíregyházi Úttörő Termelőszövetkezet gyümölcsösét választották ki erre a célra. A Jo- nathán és Red delicious fajtákból öt holdnyi területet jelöltek ki a szövetkezet termő gyümölcsösében. initmttr"TT,**'**********'1*‘*** A külföld híreiből FRANCIA PARASZTOK TÜNTETÉSE Perigueux. (MTI): Az AP jelentése szerint vasárnap 15 000 francia paraszt tüntetett a kormány mezőgazdaságpolitikája ellen. ★ BEFEJEZŐDTEK DE GAULLE ES MACMILLAN TANÁCSKOZÁSAI Párizs, (MTI): Vasárnap De Gaulle vidéki kastélyában befejeződtek Macmillan angol miniszterelnök és a francia elnök tárgyalásai. A bizalmas tárgyalások lefolyásáról és eredményeiről nincsenek jelentések. ★ MACMILLAN PÁRIZSBÓL VISSZAÉRKEZETT AZ ANGOL fővárosba London, (MTI): Macmidan angol miniszterelnök hétvégi párizsi magánlátogatása után vasárnap este repülőgépen visszaérkezett Londonba. Az angol kormányfő vasárnap öt órás különmegbeszálést folytatott Debré francia miniszterelnök jelenlétében De Gaulle elnökkel. Szóvivő szerint nemzetközi kérdésékről tárgyaltak. Macmillan ismertette legutóbbi afrikai körutazáson szerzett benyomásait. Szóba került a leszerelés és a német kérdés is. ★ BEN GURION WASHINGTONI MEGBESZÉLÉSEI Washington, (AFP): Ben Gurion izraeli miniszterelnök washingtoni programjának befejezéseként háromnegyed órás beszélgetést folytatott Herter amerikai külügyminiszterrel. Ben Gurion a megbeszélés után nem volt hajlandó nyilatkozni. Az izraeli miniszterelnök vasárnap este Washingtonból tovább utazott New Yorkba, ahol valószínűleg találkozik Adenauer kancellárral. Szerdán utazik tovább Londonba, ahol Macmillan angol miniszterelnök fogadja. ÖSSZESKÜVÉST SZŐTTEK SUKARNO ELLEN Djakarta. (MTI): REUTER jelentése szerint Maladi indonéz tájékoztatásügyi miniszter szombaton este közölte, hogy egy felforgató szervezet Sukarno elnök és Nasuticn vezérkari főnök meggyilkolására készül. A szervezkedés nyilvánvalóan összefüggésben van a néhány napja megkísérelt merénylettel. Két róka került terítékre a szamasszegi erdőben A mátészalkai vadásztársaság tagjai vasárnap dúvadírtást rendeztek. Ezúttal a szám essz égi erdőt „fésülték” át. Megállapították az éber vadászok, hogy ötventől jóval több őz és mintegy négyszáz darab fácán tartózkodik az erdőben. Ez a meny- nyiság elegendő az állomány gyarapításához. Veszélyezteti azonban, különösen a fácánállo- mányt és szaporulatát a róka. Ezért vadászatot rendeztek a rókák irtására. Sajnos, csak két darab került terítékre a ravasz dúvadból. Elhatározták, a közeljövőben ismét vadászatot rendeznek rókák és más dúvadak irtására. Nyíregyházi obsitosok Ünnepélyes összejövetelt rendez ma Nyíregyházán a járási kiegészítő parancsnokság és a Hazafias Népfront járási bizottsága. Ma adják át a Helyőrségi Tiszti-klub nagytermében az 50 éveseknek az elbocsátó emléklapot, s ezzel törlik őket a katonai nyilvántartásból. Vasárnap reggel fél 9 órakor a nyíregyházi obsitosoknak rendeznek ünnepélyt a Tisztiklubban. Márciusi gondolatok Franciaországról A z ember még az emlékezés meg- hitt óráiban sem léphet ki a jelenből. A minap Petőfi verseit olvasgattam, s az jutott eszembe, hogy a március nagy magyar költője Francia- országtól tanulta meg a respublika szót. Attól a Franciaországtól, amelyik rövidesen — ha Hruscsov elvtárs megbetegedése miatt később is valamivel — vendégül látja a szovjet kormányfőt, a béke követét. Attól a Franciaországtól, amelyiknek egyik legragyogóbb szelleme, Voltaire ezt mondta két évszázaddal ezelőtt: „A háború a legnagyobb valamenyi bűn között”. Hruscsov elv- táns rövidesein francia földre lép s mi, a tartós béke hívei ezt kérdezzük; hogyan viselkedik majd a respublika országa?! Ha élne, bizonyára nagyon kíváncsi lenne rá Petőfi Sándor is. Voltaire valóban gyűlölte a háborút. Irt egy regényt, a Micromégas-t, amelyben meglátogatja a földet egy si- riusbeli óriás. Ilyen párbeszéd folyik egy földi filozófus és Sirius-lakó között: „Tudd meg például, hogy ebben a pillanatban, amikor hozzád szólok, százezer fajtánkbeli állat, aki kalapot visel a fején, ugyanannyi hozzá hasonló teremtményt gyilkol le, akinek a fején turbán van: így volt ez az egész földön emlékezetet meghaladó idők óta. —■ Nyomorultak! — kiáltott fel méltatlankodva a Sirius-lakó — nagy kedvem volna, hogy kettöt-hármat lépjek, s ezeknek a nevetséges gyilkosoknak egész fészkét összetiporjam. __ ÍV e fáradj — felelte a filozófus 1 — elég szorgalmasak ezek, hogy biztosan elpusztítsák önmagukat. Tíz év múlva századrésze sem lesz életben ezeknek a nyomorultaknak... Mellesleg .szólva, a büntetést nem is ők érdemelnék, hanem azok az otthonülj, tétlen barbárok, akik palotáikból parancsokat adnak ki egymillió ember legyilkolására s aztán ünnepélyesen köszönetét mondanak Istennek a sikerükért”. Am akkor, amikor azt várjuk, hogy Franciaország tevőlegesen járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, támogassa a szovjet leszerelési javaslatot, hogy megvalósuljon a lefegy- v erzett béke időszaka, nemcsak arról van szó, hogy ez valamiféle tradicionális kötelesség, amelynek a legbecsületesebb és legjebb francia gondolkodók, Voltairetől Barbußsig és Aragonig- iránti tiszteletből kell táplálkoznia. E szeFemi és politikai örökség, éppúgy, mint a mi Petőfi-hagyomanyunk arra int, hogy a haladás, az emberiség mindenkori leghaladóbb útját járjuk, de sohasem volt annyira világos, mint éppen manapság, hogy erről az útról letérni egyet lelent az öngyilkossággal! Következetesen küzdeni a nemze.közi feszültség enyhüléséért, Franciaország számára élet-halál kérdése. Ezt nem lehet megkerülni sem veroáiis játék ;al, Algírban másképpen beszélni, mint Párizsban — nem lehet szaharai stombom- bafelhőkksl táplált nacionalizmussal misztifikálni. Egyet'en járn:tö út van: a békés megegyezés köveken.ce., támogatásával megőrizni a franciák b területét és életét! \ ajon nem aggasztja a fra.ieiá- ’ kát az. hegy a közelmúltban Straus» nyugatnémet hadü tymin'szter körutazást tett Dél-Európában és tárgyalásokat folytatott Spanyolországgal és Görögországgal közös haditámaszpontek, katonai együttműködés érdekében?! Amikor Franco-Spanyolorszagában sikerűit Washingtonnak katonai bázisokat telepíteni, a francia sajtó helyesen látta: „az amerikaiak kezükbe ragadták a falangista tőrt Franciaország hátában .És mit szól ma ahhoz, hogy ezt a tőrt a francia nép halálos és ősi ellensége, a revansvágyó német milita- rizmus ragadja kezébe? Biztosak vagyunk abban, hogy a franciák nem felejtették el a Glane folyó melletti város nevét, Oradourt. 1944. júniusában a „Das Reich” nevű SS hadosztály „Der Führer” nevű ezredének egyik különítménye meglepte ezt a várost. A férfilakosságot pajtákba terelték a, banditák és géppisztoly -sortüzek- kei gyilkolták le. Az asszonyokat a templomba kergették. Ide hajtották az iskolákból a gyermekeket tanítónőikkel együtt, az óvodákból a kicsinyeket az óvónőkkel együtt — eltorlaszolták az ajtókat, ablakokat és a bentlévőkro rágyújtották a templomot.. . Amikor a banditák eltávoztak, csak üszkös romok maradtak a városka helyén s a romok közölt csodálatosképpen kát iskolástáska _s két kis piros sapka, Egy kisfiúé és egy kislányé voltak, a Demmery gyermekeké. Az anyjuk vélztle .ül távol volt és pusztítás után találta meg elevenen megégett gyermekei holmijait, am'nt oijongc-fájdr’:m középe ié kút; tott a romok közöt kicsinye: holtteste után... Oradourt, a fajdalom városát a franciák nem építették fel, s a templom üszkös falaival szemben emlékmű ma- gaslik. .Ezt írták rá: „Souviens-toi!” — Emlékezz! IVem kötelességük-e a franciáknak ’ is tehát, hogy gátat vessenek az új német militarizmusnak, amelyik máris új oradurokról álmodik vérgőzös eszeveszett ábrándjai közepette?1 Nemrégiben jelentek meg Moszkvában De Gaulle tábornok memoárjai. A harmadik kötetben ezt találjuk: „Az én kötelességem és kormányom kötelessége Franciaországgal szemben abban áM, hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket a német veszély újjáélesztése ellen”. Akkoriban De Gaulle az egyik legfontosabb intézkedésnek tartotta a Szovjetunióval való szövetséget és együttműködést. „Az volt a véleményem — írja visszaemlékezéseiben a tábornok — hogy a német veszély ellensúlyozására Oroszországnak és Franciaországnak különleges megállapodást kell kötnie, mert közvetlen veszélynek vannak kitéve”. Őszintén meg kell mondani, hogy a francia kormányok az utóbbi évtizedben túlságosan feledékenyeidnek mutatkoztak, sőt, alaposan hozzájárultak ahhoz, hogy újra megnőjjön a volt SS-ban- tíiták étvágya. De még nem késő! I_I cuscsov franciaországi látogatása *"*■ nyilvánvalóan a legkiemelkedőbb nemzetközi esemény a csúcstalálkozó előtt. A francia nép máris kinyilvánította, a találkozóra való készülődés koitpette, hogy Voltaire szelleme hatja át. Ám De Gaullék még adósak a ■válasszal: mit tesznek a respublika oecsú1 p ff-' p rt SOLTÉSZ ISTVÁN 2
