Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

nyolcmillió forintot eredményezett a földművesszövetkezetek kongresszusi versenye I mwHévi lerWeifCsHésröl és az idei feladatokrél tárgyalt a MÉSZÖV választmánya „4 löld azé, aki megműveli'6 A foldreformtörvéuy megszületésének 15. évfordulójárat Ütést tartott a MÉSZÖV vá­lasztmánya, ahol Aczél Béla elv­társ, az igazgatóság elnöke ele­mezte a földművesszövetkezetek múlt évi mozgalmi, gazdasági munkáját és ismertette az 1960, évi tervfeladatokat. Az elmúlt egy év alatt mint tö­megszervezetek is nagyot léptek előre a földművesszövetkezetek. Különösen nagy munkát végeztek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése é,s megszilárdítása ér­dekében. Tizennyolc szakcsoport és há­rom ifjúsági szövetkezet ala­kult át termelőszövetkezetté. A földművesszövetkezetek igen sok kádert adtak a ter­melőszövetkezeti mozgalom­nak. Sok igazgatósági tag, mint a szö­vetkezeti mozgalomban jártas em­ber, termelőszövetkezeti vezető lett. Számos számviteli dolgozó és az agronómusok többsége átment a termelőszövetkezetekbe. Az ipari üzemekhez hasonlóan a földművesszövetkezeti dolgozók is sikerrel vettek részt a kong­resszusi versenyben. Ötmillió forintos \ átlátást tettek és 8 milliót eredménye­zett ez a nemes vetélkedés. Különösen kitűnt a versenyben a nyírbátori járás, ott is a nyír­bátori és enesencsi földművesszö­vetkezetek. Jó eredményekkel di­csekedhetnek Tiszavasvári, Nyír­egyháza, Tuzsér, Rakamaz és még sok más szövetkezet. A földmű vessző vetkezetek sa­ját vagyona 31 millió forint­tal növekedett egy év alatt. A kiskereskedelmi tervüket 104,3 százalékra teljesítették, ami 8,5 százalékos emelkedést jelentett 1958-hoz képest. A felvásárlási tervet 99,7 százalékra teljesítet­ték, értékben az előző évihez vi­szonyítva 9 millió forinttal többet vásároltak. Sokat javult a vagyonvéde­lem is, a nagyobb hiányok száma 75 százalékkal csök­kent a múlt évihez viszo­nyítva, az Összes leltárhiány pedig 42 százalékkal kevesebb, mint 1958- ban volt. 6 százalékkal kell növelni a kiskereskedelmi forgalmai Ebben az évben közel hatvan- millió forinttal kell többet forgal­mazni a kiskereskedelemben, mint a múlt évben. A vendéglátó ipar­ban 10,5 százalékos emelkedést kell elérni. Fokozni kell a saját­termelésű ételek eladását, a falusi italboltokat fokozatosan büfészerű italmérő helyekké formálják. Egyre több helyen valósítják meg az étkeztetési szolgáltatást. Termeltetés és felvásárlás terén is nagyobb feladatok állnak a szövetkezetek előtt. Különösen szorgalmazni kell még a szerződéskötést barom­fira és babra. A termelőszövetkezeti községek­ben a háztáji gazdaságok áruját továbbra is a földművesszövetke­zetek vásárolják. A beruházásoknál, tatarozások­Véglegesen megérkezett a tavasz: V bét közepére 20 fok meleg lesz a A Földközi-tenger felől már több nap.ia erős áramlással ér­kezik a meleg Európába. A Me­teorológiai Intézet központi elő­rejelző osztályán elmondották, hogy a tavasz már szinte egész Európába bevonult: Nyugat­Európában a nappali hőmérsék­let általában 11—15, Dél-Euró- pában 15—17 fokig emelkedett a tél már csak a Szovjetunió keleti és északi területein tartja magát. Hazánkban szombaton és va­sárnap még kisebb esőzések, sőt havazások is voltak. Vasárnap az ország kelet: megyéiben 1—3 milliméteres eső hullott, hava­zást szombaton Bajáról, vasár­nap a Kékesről és Galyatetőről jelentettek. A nappali hőmérsék­let hétfőn már országosan el­érte a 14—15 fokot. A meleg tovább fokozódik, s a hét közepére már általában el­éri a 20 fokot. Az erőtelíes fel- melegedést langyos esők kísérik, kedden, szerdán kisebb zivata­rokra is számítani kell. nál sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tagok hozzájárulására, mint a múlt évben. Sok helyen elhanyagolják az épületek tataro­zását, pedig erre nagyon ügyelni kell, mert így is kevés a raktár és üzlethelyiség, új pedig a leg­közelebbi években még kevés fog épülni. A választmány a földművesszö- vetkezeti dolgozókat és tagokat felszólítja, hogy továbbra is ad­janak meg minden segítséget a termelőszövetkezeteknek. . Mindezeket a feladatokat oda­adó munkával, a most bontakozó felszabadulási verseny lendülete­vei megvalósíthatják a földműves- szövetkezetek. Minden remény megvan rá, hogy egy év múlva még jobb eredményekei dicseked­hetnek majd a szövetkezetek. Ezer éven át uralkodtak e földön a nép milliói fölött a ki­választott kevesek. Ezer eszten­dőn át szenvedtek a magyar pa­rasztok az urak önkényétől. Ke­serű évszázadok teltek el, me­lyek során a földművelőnek nem jutott más, mint robot, megaláz­tatás és nyomor. A föld másé volt, — nekik azért kellett ve­rejtékezniük és szenvedniük, hogy az urak jól élhessenek. Igaz, történelmünk során sok­szor megkísérelték a magyar pa­rasztok, hogy sorsuk megjavítá­sáért, a földért, kenyérért és sza­badságért felkeljenek. Budai Nagy Antal és Dózsa György, Esze Tamás és Szántó Kovács János nevei jelzik a magyar földművelők szabadságmozgalmá­nak útját az évszázadokon ke­resztül. A parasztok lázadásait azonban az urak le vert fik es minden esetben véresen megto­rolták. Üriszék és deres, csen- dőrsortűz és bitófa — ilyen alá­való eszközökkel léptek fel a nagybirtokok gazdái azokkal szemben, akik jogaikat és sza­badságukat követelték. „Ezer­éves per'’ folyt a mi hazánkban arról: kié legyen a föld? És bármennyiszer tiporták el az urak a parasztok harcát, — az elnyomottak szívében ízzott a tűz és csali alkalmas pillanatra várt, amikor ismét fellobbanhat a láng. Akármilyen súlyos is volt az elnyomás, a föld robotosai- nak lelkében élt a reménység: lesz még ez a föld a miénk is... Aztán hatalmas vihar söpört végig a Duna—Tisza táján, mely elsodorta az egész úri világot, idegen gazdáival együtt. Szabad Magyarország és új, minden ed­diginél hatalmasabb reménység született az eddig elnyomottak körében. Sok volt a rom és pusz­tulás, az urak háborújának ma­radványa; de az emberek szaba dpn szólhattak és cselekedhettek, ezernyi elfojtott vágy törhetett akadalytalanul felszínre. A fal­vak • népe érezte, hogy életében fordulat fog bekövetkezni,, hi­szen jogos törekvéseikben segí­tik őket a gyárak és bányák munkásai. És egy csodálatosan szép márciusi napon — tizenöt évvel ezelőtt —- az egész orszá­gon futótűzként terjedt a nagy hír: a szabad Magyarország kor­mánya a nagybirtokok felosztá­sáról törvényt hozott. „A föld azé lesz aki megműveli!’* Sok helyen az emberek hitet­lenkedve fogadták e csodálatos hírt, mondván: „olyan szép ez, hogy nem is lehet igaz!” A le­tűnt úri világ maradványai fe­nyegetésekkel és rémhírekkel próbálták a parasztokat távoltar­tani a földosztástól. Nehéz na­pok és hetek voltak ezek, tele munkával és küzdelemmel. Az öntudatos földművelők azonban — a kommunisták ' irányításá­val — hozzákezdtek a földreform törvényének megvalósításához. A nagybirtokokat elfoglalták, a visszatérni akaró földesurakat elkergették, az igénylőket; föld­höz juttatták. Akik átélték ezeket a szép, de nehéz napokat, kiváltéi nélkül azt mondják, hogy felejthetetlen emléke veit ez életüknek. Ért­hető is. Hiszen a földreform vég­rehajtása nem ment simán. Le kellett küzdeni az úri ellenállás különböző formáit, az ijesztő hazug híresztelések hatását, az öntudatlan emberek ingadozását. Vetik a dohányt a bökönyi Új Étet Tsz-ben A mi szövetkezetünk, a bökő- J Most láttak hozzá a, prizmák- nyi Üj Élet Tsz nem nagy. Hat- ban lévő burgonya vetőgumó át- minchét család dolgozik benne. S ez szó szerint így van, mert a termelőszövetkezeti tagok min­den munkabíró családtagja is ott szorgoskodik a községben. A szövetkezetben jól halad a munka. Az összes istállótrágyát kihordták a szántóföldekre. A ker­tészkedéshez értő szövetkezeti tagok befejezték a gyümölcsös­ben a faápolási és metszési munkákat, elkészítették a húsz hold dohányhoz szükséges meleg­ágyakat, sőt a dohánymag egy részét is elvetették. 4 nyíregyházi tanulóijjiíxáq Jigyelmébei „Seprik a pápai utcák./' Az a hír járja, hogy a pápai né, ha ez a szép hírmadár itt is középiskolás diákok és általános fészket rakna és költené, soka- iskolások — városuk iránti sze- sodna. Hiszen itt is vannak rétéiből — nagyszerű elhaláro- gyönyörű parkok, színes virág­zásra jutottak. ágyak, díszcserjék és diszíák, 1. Védnökséget vállaltak a par- hasznos éneklő madarak. Van- kok, utcák, terek tisztasága és nak, sajnos, rendetlenkedő, sze­rencse felett. Vigyáznak a dísz- mUeio, hasznos madarakat űí- fákra, virágágyakra, etetik léltn döző gyerkőcök is. A parkok és a hasznos madarakat. Figyelmez- terek itt is éberszemű védnökök ebk azokat a magukról magié- oltalmára szorulnak. Sőt van- ledkezett gyerkőcöket, akik ren- nak elárvult puszta terek és ut- detlenkcdnt.., szemtelenek nyíl- rák, ahová újabb facsemeték é_ vános helyeken, tépik, pusztít- virágágyak kívánkoznak. Hehe fő­jék a dísznövényeket, vagy za- ségeink és igényeink jóval na- várják a hasznos madarakat. gyobbak annál, mint amennyit 2. Felajánlották a tanulóifjú- a város tud erre áldozni. No de­ság erőit a tanácsnak faültetés- hát itt is vannak öntudatos di­re és vórosszépítési munkálatok- ákok és általános iskolások, sőt ra anyagi ellenszolgáltatás nál- KISZ-tagok és úttörője is. Hal­kul. látták is magukról nem egyszer. Röviden ez a, lényege a pápai Sokszor kitűntek már a tarsa- diákok mozgalmának, amely ez- dalmi munkákban. S most is, zel a jelszóval indult a megva- edoen a dologban is egészen bi- lósitás útjára: ..Seprik a pápát zenyosan kepesek lennének arra utcát..." A . pápai tanulókat ói- amire a pápai tanulók — csak- csérő jó hír végére ezzel pontot hát tudatosság és szervezettség tehetnénk. Csakhogy az a ny'r- k2Uene hozz;y egyházi, aki úgy szereti épülő, ... ... , - . , . ..... •, Mi a .véleményük a városi *o­szspulo varosat, mint a papa ak Pápát, nem engedheti tovaszállni ztp-skolas kiszjstákna.e es ú no­csak úgy egyszerűen e jó hír raknék: me» ' hetne ezt csinálni aranytollú madarát. Azt szeret- Nyíregyházán is? válogatásához. Jól teleltek a gu­mók. Lesz elégendő, vetőburgo­nyájuk. Az időjárás kedvező ejs az őszi vetéselr megkívánjál!, ezért ' megkezdik százhúsz hold kalászos fejtrágyázását is. A műtrágyát idejében megrendel­ték, így nincsen gond emiatt sem. Eddig spontán folytak a mun­kák. Mindenki oda ment, ahol éppen akadt tennivaló. Tegnap azonban összehívták a közgyű­lést és kialakították a munka­szervezetet, elosztották a mun­katerületet, hogy a további mun­kákat minél kevesebb zökkenő­vel végezhessék. Bujdosó Mihály, vó. elnök h. Jólsl került béJycgkiáliílás Fehcrgya r in »I on A Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének fehérgyarmati tagjai március 5-és 8-a között öntevékeny, kezdeményezéssel jól- sikerült bélyegkiállítást rendez­tek a járási kultúrház emeleti kistermében. Elsősorban magyar és szovjet bélyegeket láthattak az érdeklődők, de a többi nép demokratikus ország és kapita­lista állam bélyegei sem hiá­nyoztak a kiállításról. Különö-' sen Terebesi Miklós valamint Miski Tibor sorozatát kísérte nagy é.uo.viCdés­Dicséretes a fiatal Bencze Ju­dit és Zsuzsanna összeállítása a magyar zeneszerzők, tudósok, fel­találók és az 1848-as szabadság- harcosok bélyegeiből. Dr. Torkos Eleknek, a kocsor- di lüdcszanatórium orvosának gyűjtése főleg bályegtörténeti szempontból volt érdekes. A kiáll'tás talán legérdekesebb anyaga a 2 általános iskolás Varga Zsolt állatsorozaté volt. Áldozatkész munkát folytatlak azok, akik a földosztó bizottsá­gokban dolgoztak. Nehéz volt felvilágosító munkát folytatni olyan emberek között, akiket fé­lénkké és tudatlanná tett az útl elnyomás évizedaken át Kemény küzdelemre Volt szükség a régi rend híveinek mesterkedéseivel szemben. És nagyon súlyos fela­datot jelentett igazságot tenni a sok felszínre került igény között, különösen olyan helyeken, ahol kevés volt a föld és sok a nincs­telen. Joggal mondhatjuk, hogy a nép e vezetői a munkások em­berfeletti munkát végezték pa­raszttársaik érdekében. A földreform eldöntötte az ezer­éves pert. A paraszt gazdája lett annak a földnek, melyet évszá­zadokon át elődei művelték meg. Pezsgő élet indult hazánk falvai­ban, melyekre azelőtt a nagybir­tok fojtó rabigája nehezedett. A nincstelenek otthonaiba jólét; kúl- túra és boldogság költözött. Igaz, még sok küzdelemre ■ volt szükség, hogy a bukott uraságok visszaté­rési kísérleteit meghiúsítsák. De a kommunisták harcokban edzett karja mindig el tudta hárítani a veszélyt. Tizenöt év telt el azóta Űj nemzedék nőtt fel a falun, mely már csak apái elbeszéléseiből tud arról, hogy voltak valaha gró­fok és bárók, csendőrök és fő­szolgabírók ezen a tájon. Ök már nem ismerték a régi világ e gya­lázatos figuráit,, ők már szabad­ságban éltek, és nevelkedtek kicsi koruk óta ők már csak a mi új világunkat ismerik,, mely művelt­séghez, boldogsághoz és szabad­sághoz ad jogot mindenki szá­mára. Az 1945-ben megkezdett úton nem állunk meg., A kpmunisták, akik a parasztok . jogaiért, küz­döttek az urak ellen, akik fel­osztották a földeket és szabadsá­got hoztak a falvak népének, most új távlatokat mutatnak a föld­művelőknek: az összefogásban rejlő erőt, a fejlett termelőszö­vetkezeti gazdálkodást. A mező- gazdaság szocialista átalakítása az 1945-ös földreform továbbfej­lesztése; hiszen célja az, hogy még boldogabbá, még szebbé te­gye a paraszt" életét. A kommu- nisták igazságát most is — akár­csak 1945-ben — megérti és kö­veti a falvak lakossága; hiszéh tudja, hogy a kommunisták sza­vában megbízhat. Merényi László. \ NYÍREGYHÁZI radio mai MŰSORA Három tavasz. — Verses em- lékműsor március 15-re. — Nők műsora. — Városaink, falvaink Rétéből. — Beszélgetés a hajdú-' izoboszlói Kossuth tsz juhászá­val. — Az iskolasegéd. — Gyuj- o szenvedély. \ MŰSZAKI ANYAG ÉS JíÉPKERESKEDELMl VÁLLALAT DEBRECENI KIRENDELTSÉGE március 16-án műszaki becslést tart. \ BIZOMÁNYI Áruházban i814' 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents