Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-02 / 53. szám

A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) ban 9, és Kisvárdán 9 lakás épí­tését. A megyében 1960-ban 156 la­kás építését fejezik be és 182 lakás építését kezdik meg. Kormányzatunk erre a célra több mint 23 millió forintot biztosított. [Ebben az évben 114 iskolai tan- í teremmel bővül oktatási háló­zatunk. 51 községben fejezik be négy, kettő, illetve egytantermes iskolák építését, négy községben kezdik meg kéttantermes isko­lák építését. Ezenkívül az idén befejezésre kerül a1 mátészalkai tizennégy tantermes gimnázium és az ófehértói 8 tantermes is­kola építkezése is. Gimnázium, korszerű óvoda énül Nyíregyházán új 14 tantermes gimnázium építését kezdik meg. Ugyancsak városunkban kerül sor egy 75 férőhelyes óvoda épít­kezésének megkezdésére is eb­ben az évben. Képzóművészeti alapra 100 ezer forintot biztosí­tottak, több mint félmillió fo­rintból bővítik a megye négy7 járási könyvtárát, és 300 ezer forinttal járulnak hozzá a mán- doki kálmánházi, balkányi és a Nyíregyháza Ságvári telepi mű­velődési házak építéséhez. Okta­tási és népművelési célokra ösz- szesen 56 millió forintot fordí­tanak 1960-ban. Az egészségügyi beruházási keretből folytatták a tehérgyar- j mati járási kórház, a megyei; kórház főzőkonyhájának épíié-: sét, bölcsődét építenek a Guszev- lakótelepen, szülőotthon építését kezdik meg Baktalóránthazán. Csak műszerek, berendelések és gépek beszerzésére közel kél és fél millió forintot for­dítanak. A Guszev-lakóteiepi bölcsőde j építésére ebben az évben több mint félmilliós keretet biztosí­tottak. Újabb 15 községet villamosítanak Nagymérvű előrehaladás kö­vetkezik be a falu villamosítá­sa területén is. Űjabb 15 közsé­get villamosítanak 1960-ban me­gyénkben és 15 kilométeren bő­vítik a hálózatot. Ebben az év­ben villamosításra kerül Tisza- sdony, Tiszakerecseny. Mátyus. Lónya, Tiszacsécse, Milota, Tl- szabecs. Uszka. Magosliget. Gyü- gye, Szamosújlak, Kisszekeres. Piricee. Nyírpilis és Penészlek. •A hálózatbővítésre 10 község­ben és Nyíregyházán kerül sor. A beruházási tervjavaslatot a »megyei tanáé« ülése jóváhagyta, azután került sor a megyei ta­nács 1960. évi költségvetésének és az alsóbb tanácsok költség- vetési keretének megállapítására. Daróczi Miklós, a napirendi pont előadója hangsúlyozta, hogy az idei megyei állami költ­ségvetés komoly fejlődést mutat az előző évvel szemben, jelentős a növekedés a szociális és kul­turális célokra fordított össze­geknél. de a gazdasági, a szo­ciális és egészségügyi ágazat­nál is. A megyei tanács ülése Sza- boles-Szatmár megyei 1960. évi tanácsi költségvetését 224 és fél millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással álla­pította meg. A megye területén működő ta­nácsok 1960. évi költségvetési bevételét 550 millió 655 ezer fo­rinttal, kiadását ugyanannyi összeggel fogadta el a megyei tanács. javait az áruellátás, de tavább kell lépni A megyei tanács ülése a me­gye áruellátásáról szóló beszá­molóját is megtárgyalta. Megál­lapította, hogy a megye keres- Vedelmének munkája az utóbbi éveikben nagyot fejlődött. Ja­vult a lakosság áruellátása, emelkedett a kereskedelem szín­vonala, kulturáltsága. Előfordul viszont, hogy olyan áruféleségek­ből is hiány van a boltokban, amelyeket a népgazdaság megfe­lelő mennyiségben és választék­ban képes biztosítani. Egyes he­lyeken még nem kielégítő a bol­tok higiéniája, s a hálózatfej­lesztés sem halad kellő mérték­ben. Az illetékes tanácsi szer­vek s'ém tettek meg mindent e j hibák megszüntetéséért, nem ku­tatják eléggé azokat a lehetőse- 1 geket. amelyekkel a kereskede-! lem hálózatfejlesztési, raktározá- | si és áruellátási problémáiban segíthetnének. Kevés helyen vonják be a lakosságot a keres­kedelem munkájának ellenőrzé­sébe. A megyei tanács a kereskede­lem további fejlesztése érdeke- ben fontos határozatokat hozott A többi között kimondta, hogy a községi és a járási tanácsok rendszeresen számoltassák be munkájukról a területükön működő állami és szövetke­zeti szervek vezetőit, vonják be a lakosságot a boltegyse­gek ellenőrzésébe. a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tanulmányozza a ter­melőszövetkezeti járások, illetve községek lakosságának árukeres­letét. Vizsgálja meg a vb. a lakosság szükségle tejnek kielégí­tése érdekében a helyi árualap növelésének lehetősegét. Bizto­sítsa, hogy a tanácsi vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek olyan cikekket termeljenek, ame­lyekből jelenleg hiány van. A j megyei tanács felkérte a j MÉSZÖV Igazgatóságát, hogy Nyíregyháza, a . járási székhe­lyek és az egyes ipari területek zöldség- és gyümölcsellátasát az elmúlt évihez képes» jelentősen javítsa; a nagyobb községekben és az ipari jellegű településeken fokozatosan valósítsa meg az elő­fizetéses étkeztetést és az ital­boltok kisvendéglővé való átala­kítását. A megyei tanács ezután jóvá­hagyta a Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság ez évi munkater­vét. valamint megválasztotta a munkásosztály helyzetéről szótó párthatározat végrehajtásának vizsgálatára megalakult ideigle­nes bizottság tagjait. A követ­kező napirendi pontokban a ta­nácsot érintő szervezeti kérdé­sek, ma»d a napirend után inter­pellációk következtek. A tanácsülés lelkes légköre azt bizonyította, hogy a lakosság megyei képviselői jól ismerik a vitatott kérdéseket, teljes erő­feszítéssel dolgoznak azon, hogy a megyei tanács 1960. évi terve valóra váljon. Országos burgonyatermelési ankét volt Nyíregyházán (Folytatás az 1, oldalról) vetésterületének növelése. Ez az emelkedés országosan 4 százalé­kot jelert. Megyénkben és különösen egyes termelési tájakon ne­künk tovább kell fokozni a burgonya termelését. A termelőszövetkezeti községek vezetői tanulmányozzák az elmúlt év burgonya-vetésterületének ala­kulását és gondoskodjanak róla. hogy a tavalyinál nagyobb terü­leten termeljenek burgonyát. Az egyéni gazdák is ezt tartsák szemük előtt. — A burgonya nagyobb arányú részfoglalása a szántóföldi műve­lésben egyáltalán nem okozhat problémát. A szemes- és silókuko­rica olvan takarmánybázist bizto­sít. hogy szükségtelenné teszi az egynyári szálas- és abraktakar- mány-növények eddigi arányának megtartását. Egy hold silókuko­rica takarnia nyert áke megfelel 4 hold egynyári takarmányénak fgy tehát nincs szükség arra. hogy p lavaszi árpát, a zabot, a takar­mányrépát és a különféle takar­mánykeverékeket továbbra is a régi arányban termeljük. Ebből világosan kitűnik, hegv a burgo­nya vetésterületének rövelése nem megy a gazdálkodás rovására. — Szabolcsban elsősorban a homok, táp és önléstalaiú te­rületek termelőszövetkezeti községeitől, egyéni gazdádtól várjuk, hogy az országosan előirányzott burgonya-vetés­terület növelését magasan túl­szárnyalják. Szakembereink előtt tudott dolog, hogy a láp a burgonya ..szanató­riuma”. Igyekezzenek tehát a nagyecsedi és más termelőszövet­kezetek, hegy minél több szaporí­tásra alkalmas burgonyát termel­jenek. A megyében jelenleg tá­rolt vetőgumó mennyisége lehe­tővé teszi — a más megyéknek adott segítségen túl — azt, hogy 10 ezer holddal növeljük az idén a burgonya vetésterületét. — Az új és megnövekedett ter­melőszövetkezetek vezetői gon­doskodjanak arról, hogy a szük­séges vetőburgonyát a tagok ma­radéktalanul bevigyék a közösbe. Azoktól a tagoktól, akik nagyobb mennyiségű vetőburgonyával ren­delkeznek, vásárolják meg az összes készletet. Amennyiben az így összegyűlt készlet meghaladja a szövetkezet szükségletét, a fö­lösleget adják át más termelő- szövetkezeteknek, vagy a földmű­vesszövetkezetnek, amely azt to­vábbítja. — A burgonyatermelés vizsgá­latánál nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a háztáji gazdaságo­kat sem. Szabolcs-Szatmárban a háztáji gazdaságok területe 40 ezer holdat tesz ki. Mindenütt törekedjenek arra, hogy a tagok saját szükségletüket a háztáji gazdaságokból biztosítsák, a ho­mokos és lapos talajokon pedig a háztájinak legalább felét burgo­nyával hasznosítsák. — A burgonyatermelésnek ak­kor lesz igazán nagy eredménye, ha termelőszövetkezeteinkben a tagokat anyagilag érdekeltté te­szik. A premizálásnak, az ered­ményességi munkaegységnek igen sokféle változata ismert. Dolgozzák ki minden termelő- szövetkezetben a premizálási rendszert és akár munkaegy- > ségben, akár pénzben, vagy természetben jutalmazzák azo­kat, akik a burgonyaterme­lésben kiváló eredményeket érnek el. — Versenyezzenek termelőszö­vetkezeteink, állami gazdasá­gaink és az egyéni termelők ab­ban, hegy a vetésterület növelése mellett minél jobban emelkedje­nek a termésátlagok, — fejezte be beszédét Vincze József. (A vita ismertetésére visszaté­rünk.) Benkei András elvtárs a Mátészalkán, a kultúrh'zban a napokban pártnapot tartott a községi pártbizottság. Több mint négyszáz párttag és pártonkívűli gyűlt össze, hogy meghallgassa Benkei András elvtársnak., az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, -a megyei pártbizottság első titkárának előadását. Ben­kei elvtárs az osztályharc idő­mítészalkai pártnapon szerű kérdéseivel foglalkozott beszédében. Elemezte az osztály- harc kialakulását, okait, a kü­lönböző nézeteket, a párt állás­pontját e kérdéssel kapcsolatban 2 jelenlegi viszonyok között. A hallgatóság az előadást nagy tet­széssel fogadta. Szántó Géza, Mátészalkai Községi Tanács A közelmúltban az egyik osz­tályvezető így szólt beosztottjá­hoz: „Úgy tudom, ma utadba esik Kisvárda. Vizsgáld meg az onnan érkezett panaszt. Mérle­geld reálisan a helyzetet. Ha igazságot tettél, mondd majd el a történteket.” Látszólag nem történt semmi különös. Feladattal bíztak meg egy beosztott dolgozót. Így van ez rendjén. Naponta ezrével ad­nak a vezetők hasonló megbízá­sokat. A vezető beosztású dol­gozók ugyanis nem jutnak el mindenhová. Hozzájuk is érkez­nek azonban különböző közössé­gi és személyi kérelmek, sérel­mek. Sokszor a munkatársak segítségével oldanak meg vitás kérdéseket, „kényes” ügyeket. Az intézkedés módjával azonban néha baj van. Az előbb említett osztályvezető az embe­rek, elsősorban a munkatársak iránti tiszteletet, a felebaráti, elvtársi megértést táplálva adott megbízást. Az esetek többségé­ben az iménti példa érvényesül. Különösen ott, ahol a kommu­nisták is ápolják a vezetők és beosztottak közötti megfelelő kapcsolatot. Most azonban nem az intéz­kedések kedvező vonásairól kí­vánok szólni. Olyan tövisekből kötünk ezúttal néhányat csokor­ba, amelyek gyakran sebet ejte­nek a dolgozók önérzetén. S ha ezek nem találnak orvoslásra, keserítik a dolgozók életét. Van­nak ugyanis olyanok, akik egy­egy intézkedés alkalmával min­den alapot nélkülözve durván, meg nem engedett hangnemben beszélnek. Egyesek még most is a régi értelmezésben készek elfogadni az „alárendelt” vi­szonyt. Sokan nem képesek túl- tenni magukat azon a káros, a szocialista együttélés alapelvei­vel ellentétes nézőponton, amely szerint régen mindenért és min­denkor a vezetőt dicsőítették és az „alárendeltet” megalázták. Ez a bánásmód a burzsoázia ér­dekeit képviselte. Régen nem volt feltűnő, ha a főjegyző dur­ván, gorombán beszélt a .,kisbí­ró val”, a dolgozókkal. A köztük keletkezett ellentéteket is min­den esetben a főjegyző javára oldották meg. A mi rendsze­rünkben azonban minden in­tézkedésben kifejezésre jutnak a szocialista demokrácia egyre jobban kibontakozó és érvénye­sülő vonásai, amelyek egyaránt szolgálják vezető beosztású dol­gozók és a melléjük rendelt munkatársak érdekét. De mivel szórványosan ma is akadnak magúkból megfelejtkezett veze­tők, akik valamilyen oknál fog­va „lóhátról” beszélnek a dol­gozókkal, érdemesnek látszik néhány nem általános, de annál inkább veszélyes esetet tollhegy­re venni. Az egyik beregi tsz elnöke, M. J. úgy vélte, hogy csakis fe­nyegetőzésekkel, ijesztgetésekkel bírja rá a szövetkezet tagjait a munkák elvégzésére. Egy má­sik jól gazdálkodó tsz asszo­nyai a nötanácshoz fordultak segítségért, mivel elnökük gyak­ran nőket nem illető elbánás­ban részesítette őket. S bizony még a panaszukat vizsgáló, ve­zető beosztású dolgozót is fur­csa „tiszteletadásban” részesítet­te a tsz, elnök. Egy másik tsz elnök így szólt egy előleget kérő sokgyermekes asszonyhoz: ..Te­hetek én arról, hogy sok a gye­reke? Nincs előleg!” Sorolhatnánk tovább . a pél­dákat, Ezek is bizonyt.ják, hogy a meggondolatlan szó vak, a fö­lényesség, a gúny, a megvetés mennyire károsan hatnak az emberekre, a munkára, a kez­deményezésre. az önállóságra, az emberek önérzetére. Vannak, akik feleslegesen éreztetni kí­vánják beosztásukkal nyert elő­nyeiket, jogaikat. Visszaélnek felettes szervük s nem egyszer választóik bizalmával. Munka­körükre való hivatkozással ér­demtelenül szeretnének elő­nyökhöz jutni Kihúzzák magu­kat a nehezebo felelősségtel­jesebb feladatok alól. öntevékenyebbe^ lennének az emberek, ha egyes vezetők a goromba szavak helyett meg­győzéssel serkentenék munkára őket. Jobban bekapcsolódnának a nők is a közös munkába, a közéleti tevékenységbe, ha min­denütt türelmesen meghallgat­nák őket s megfelelő hangnem­ben, türelemmel foglalkozná­nak velük. A tsz elnöktől elő­leget kérő anya jobban megér­tené vezetőjét, ha az így szólt volna: „Együtt érzek magával családi gondjaiban. Szeretnék is segíteni. Most azonban nem tudok. Talán majd néhány nap múlva”.. Az említett elvtárs azonban nem így beszélt a „be­osztottnak” vélt asszonnyal Ezért visszatetszést, ellenállást, makacsságot s ..csak azért sem”-et váltott ki tette. Ilyen megengedhetetlen ma­gatartás, hang, leginkább a fö­lényességből, .tájékozatlanságból ered. Vannak azonban más ese­tek is. Előfordul, hogy megré­szegedve a sikerektől, a foko­zatos. felfelé ívelő előrehala­dástól, csalhatatlannak vélik magukat egyesek. Azt gondol­ják, minden szavuk. tettük- szent és .sérthetetlen. Az ilyen emberek túlnéznek munkatár­saikon. Formális a kapcsolatuk, felszínes a munkatársak és a köztük kialakult „egyetértés”. S ha ez így van, már csak egy lépés kell, s megindul az intrika, a rágalmazás, az alap­talan vádaskodás, melyek Sok besieges munkát jelentenek, időt kötnek le, erőt vonnak el. Mindezeket el lehet kerülni, mert sem a törvény, sem a beosztottság és a fölérendelt viszony nem kívánnak káros jelenségeket. Az a megfelelő hangnem; ahol a vezetők és beosztottak, fölé és alárendel­tek azonos lelkesedéssel, meg­értéssel, egymást segítve fára­doznak kötelességük teljesíté­sén. A goromba hangnem, a fölényesség, az embereket meg­alázó tett és szó ellentétes a párt politikájával, rendszerünk demokratizmusával. S aki az említett hibákon nem tudja túl­tenni magát, azt előbb-utóbb elsodorja az egészséges áram­lat, a megértésből, az egymás iránti tiszteletből, szeretetből, elvtársi viszonyból fakadó és egyre terebélyesedő kedvező légkör. S azért, hogy minden vezető és beosztott képességét maximálisan gyümölcsöztesse, a legbensőségesebb kapcsolat szükséges. Ezt sugározza a párt politikája, de ezt. követelik a dolgozók is. N. T. 2 Megfelelő hangon

Next

/
Thumbnails
Contents