Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-02 / 53. szám

Tivadaron bizalommal várják a tavaszi

A sár vendégmaiasztaló és boksáig lehet benne dagasztani. Az ! udvaron 'szorgoskodó emberek inér a bejáratnál észreveszik a sarat kerülgető idegent és nevetve biztatgatják:

— Ne válogasson, hisz7 mindenütt egyforma.

Tényleg nem érdemes, bele kell abba vágni...

A sarat pocskondiázva kezdünk aztán szóba ereszkedni a tívadari Béke Tsz tagjaival, azokkal, akik a majorban dolgozgatnak a1 jószág körül. Ami igen kellemesen lep meg, az, hogy az előbbi vidámságot nem a pocsolyákkal küszködő „városi’’ váltotta ki, hanem az mélyebbről lakad. Régi és új tagok egyforma lelkesedéssel beszélnek itt mindenről. A jószágról, az elmúlt hetek eredményeiről. Hogy együtt a vetőmag, az árát most hozzák a bálikból, a jószágot a tagok istállóiban csoportosították, megkezdték a trágyahordást is. Az öregek kivételével mindenkinek van munkája s keresik is a munkát.

j teni. Nem lesz itt baj. Most az | a legnagyobb nehézség, hogy eb- ! ben a munkaszegény időben nem sikerül mindenkinek elég dolgot adni. Ez nem tart sokáig, de ne ás legyen más bajunk, csak ilyen.

Majd a tervekről beszélgetünk. Tavaly például csak annyi burgonyát termelt a falu, gmí szűkösen, házi szükségletre elég. Az idén a szövetkezeti község közösben kétszeresét termeli meg a tavalyinak. Csirás krumpli is lesz.

! Már készítik a hajtatóládákat. A

— Mi nem akarunk a munka temetésére menni — mondja Vincze Tibor, egy volt tizennégy holdas paraszt. — Most az idő nem valami nagyon kedvez, de ilyenkor se tétlenkedünk.

— A vezetőséggel meg vannak elégedve?

— Magunk választottuk — mondják rá gyorsan többen is. — A vezetőség tagjait szeretjük, azok is megértenek bennünket.

— És a brigádvezetők?

— Amékről a kongresszuson is beszéltek? Mi? — kérdezi vissza nevetve Paládi Béla, aki az ólajtónak támaszkodva hallgatta eddig a beszélgetést.

Bólintok.

— Én csak tudom, hogy jók — folytatja Paládi. — Magam is

voltam már brigádvezető. Szeretjük a jószágnál az öreg Csapó Dani bácsit, meg Szoboszlai Gáborra sincs panaszunk, aki a növénytermelést viszi.

— Idősebb emberek, nekik sok a tapasztalatuk — mondja egy. a katonaságtól nemrég leszerelt fiatalember. — És ha mi okosat mondunk, hát nem restellik megfogadni.

Azt is elmondják, hogy Dani bácsi volt a faluban mindig a beteg jószág istápolója. Keresve sem találtak volna jobb embert az állattenyésztés élére. Meg, hogy micsoda öröme volt az öregnek, amikor az állatorvos még a trokárt is rábízta: „Dani bácsi, maga ért hozzá, használja, ha szüÍnség lenne rá.”

A* ár elöl megmentett fa története

Arról is beszélnek, hogy Gábor bácsi, a növénytermelési brigadé- ros hogy mentette meg a kocsisokkal együtt a Tisza árterében lévő, a víz által fenyegetett fa- rönköket. Emelkedett a Tisza — mesélik — s ott hevert, vagy ötven darab behozatalra való fa. Gyerünk, mind a tizenöt kocsis, meg alá mozoghatott gyalogosan s mire a víz kiszaladt a gát közül, a fa mar az udvaron volt. S most ott van mind a központban, szépen , feltörészelve. Deszkának.

S ha már a deszkánál, tartunk, azt is elárulják, hogy nagy építkezésbe markoltak az idén. Százas, ötvenes istállót és sertésfiaz- tatót akarnak. A faanyag megvan, vályogot vetnek, az építőbrigád tagjai, az ácsok, kőművesek is megteszik a magukét. így az építkezéshez a költségnek közel négyötödét a szövetkezet saját erőből adja. Kell, nagyon kell az új, közös épület, mert a jószág most tizenkét helyen van.

— Na, itt is van Gábor bácsi — mutat egy szikár, ötvenes korú ember felé Szabó András tehéngondozó.

határnak a tized részét az ártéri „dzsungel” gyümölcsös , tette . ki. | Az itt termett gyümölcs legjavát [ ehették csak meg, a többit a disznó, vagy pálinka lett belőle. A „dzsungelt” évről-évre haladva kiirtják és nagyüzemi 111031 telepítenek.

Ejfy család — egy

ltot lös

Van és lesz tennivaló bőven a tívadari Béke Tsz-ben az idén. De nem is hiányzik itt a tenni- akarás. Szorgalmasak, előrelátónk a tivadariák. Tényleg nem félnek a munkától. Januárban például a száz tag közül nyolcvan vette ki a részét a munkából. Az asz- szonyok, ha mást nem, zsákot javítgattak, kukoricát morzsoltak. Senki nem akar lemaradni. Egy- egy tagra átlag hét munkaegység jutott januárban S vannak olyanok, mint Gacsályi József, Dankó József, akik a harminc munkaegységet is elérték. Azasz- szonyok felkarolták a baromfitenyésztést. Elhatározták, hogy minden család egy-egy kotlóstvisz be s emellett még háromezer csibét is vásárolnak.

Feltalálták magukat a tivada- riak a közösségben. S meg is van minden reményük, hogy ennek nem marad el a gyümölcse.

•S. A.

I

Ezután egy-egy gép 10 ezer tojásban indítja meg a •>.=- csibék háromhetes kifejlődését. Ennyit a keltetőről. Az már a termelőszövetkezetekre, a baromfiállomány leendő gazdáira tartozik, hogy a megrendelt csibék számára idejében gon- doskedjarak megfelelő, fűthető helyiségről, baromfitúpról. takarmányról, s ne az apróságok megérkezésekor kapkodjanak gondozó és helyiség után. Ezzel sok későbbi veszteségnek elejét vehetik. (Hammel József felvételei.)

(Isibe gyárban

Gondos válogatás előzi mag a keltetés kezdetét. Bartha Pálné már itt kirakja a hibás, alkalmatlan tojásokat.

Kilenc hold helyett kilencszáz

Szoboszlai Gábor a közösbe kerülő takarmány szállításával van elfoglalva Most odajön a csoportosuláshoz.

— Hogy van-e munkánk? — mondja a kérdésre kérdéssel Gábor bácsi. —- Van bizony!’ Folytatni kellene a trágyahordást, de most nagyon lágy a föld. Én magam0 Nem, nem unatkozom. Kilenc holdam volt, most kilenc- száz. öt tagú volt a családom, és száz lett. S most látom, menynyire nem egyformák az emberek. De azért igyekszünk szót éríj j jutalmazási rendszer a hulladékgyűjtőknél

A vas, papír s egyéb fontos alapanyagok gyártásához nélkülözhetetlen anyag a vas- és papír- hulladékok. A hulladékgyűjtésben a szorgalmas úttörők jelentős munkát végeznek. A fontos anyagok zömét a vállalatoknál gyűjtik össze.

Korábban a vállalati hulladék- gyűjtés régi jutalmazási formája szerint csak az a vállalat kapott jutalmat, amelyik a MÉH vállalattal szállítási szerződést kötött és a vállalt mennyiséget leszállította. Ha azonban a szerződésnek nem tett eleget a vállalat, akkor az egyébént jó munkát végző hulladékgyűjtő felelősök nem kaptak jutalmat, sőt a MÉH megköt- bérezte a vállalatot. Emiatt idegenkedtek a szerződéskötéstől a vállalatok, és bár a hulladékokat leszállították, jutalmazást mégsem kaptak.

Ezt a visszás, állapotot szüntette meg a vállalati hulladékgyűjtés új jutalmazási rendszerével a nemrég .megjelent rendelkezés. Minden beszolgáltatott hulladékanyag értéke után megfelelő százalék az igazgatói alaphoz kerül, amiből a hulladékgyűjtő-felelősök jutalmazást kapnak. Persze, ezt nem mindenütt teszik meg, s előfordul elég gyakran, hogy a jutalmazási összeget nem az arra illetékes hulladékgyűjtők kapják meg. A vas- és fémhulladék után járó összegnek 2,5 százalékát a beszolgáltató vállalatnak a gyűjtésben közreműködő dolgozók részére kell kifizetnie. Papírhulladékoknál, ha a negyedévenként beszállított mennyiség értéke nem haladja meg a 200 forintot, azt teljes egészében az igazgatói alapra kell bevételezni, s az ezen felüli összegnek 10 százaléka fordítható jutalmazásra. A kereskedelmi és vendéglátói hálózatban összegyűjtött papírhulladék ellenértéké teljes egészében az egység dolgozóit illeti meg, kivéve a csomagoló anyag papírjait és az iktatott iratokat. Textilhulladék- nál a kapóit ellenérték 3 száza- ' léka fordítható jutalmazásra.

Ünnepélyes keretek között

Készülődés a Nemzetközi Minap 5(1. évfordulójára

ötven évvel ezelőtt, az 1910- ben Koppenhágában megtartott második Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián határoztak el Clara Zetkin, a német munkásmozgalom egyik vezetőjének javaslatára, hogy március 8-át Nemzetközi Nőnappá nyilvánítják. Ettől kezdve ünnepük március 8-át a világ asszonyai a nemzetközi szoldaritás jegyében, mint a nők harc; _ napját az egyenjogúságért, a békéért.

Most az ötvenedik Nemzetközi Nőnap ünnepére készül felszabadult hazánk, s megyénk lakossága is. Elöljáróban annyit lehetne megjegyezni, hogy megyénkben ezt a napot még talán soha nem ünnepeltek olyan bensőséges. nagyszerű ünnepi külsőségek közepette, mim a közelgő ötvenedig évfordulót.

Nyíregyházán március - hatodikén, vasárnap a Tisztiklub nagytermében kerül sor a városi nő- tanács ünnepi gyűlésére. A délután négy órakor kezdődó ünnepségen Murczkó Károly elvtárs, a városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, s ezután kerül sorra a színvonalas kultúrműsor. Az ünnepség alkalmával nyitják meg a háztartási kisgépek kiállítását, valamint itt állítják ki azokat, az ajándéktárgyakat is, melyeket megyénk asszonyai Koppenhágába küldenek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség gyűlésére.

A közelgő Nemzetközi Nőnap alkalmából — mint a fentiekből kiderül — ünnepségekkel, színvonalas rendezvény ékkel, kultúrműsorral méltatják a nap jelentőségét. Ezekkel- dolgozó népünk állama fejezi ki elismerését a magyar nők munkája, tevékenysége, a békéért vívott harca iránt.

S otthon a család sem marad adós ezen a napon. Minden bizonnyal a gyerekek, a férjek egy-egy szál virágot, vagy egyéb kedves apróságot nyújtanak át az édesanyáknak, hitvestársaknak. A szeretet és a megbecsülés jeleit. Megbecsülését annak, hogy a családban szerető édesanyák. s a mindennapok gondjai mellett a világ asszonyaival közös úton haladva küzdenek a békés, nyugodt, boldog életért.

Ihr ált y nagy ünnepe

Szerte a megyében igen nagy eseményt fog jelenteni a Nemzetközi Nőnap ünnepe. Ibrány- ban ezen a napon avatják fel a megye egyik legszebb kultúrott- honát, mely a nap eseményéhez méltón Hárnán Kató nevét fogja viselni. Ibrányban egész napos kultúrműsort bonyolítanak le, s kézimunka-kiállítást is rendeznek ezen a napon. Ugyancsak kézimunka-kiállítás nyílik Balsán. Demecserben, Bujon és Paszabc-n.

Lehetne sorolni megyénk minden községét, s példákat hozni, melyek mind arról szólnának, hogy március hatodikam a Nemzetközi Nőnap tiszteletére ünnepségeket, kultúrműsorokat adnak. s szeretettel köszöntik ezen

a napon az asszonyokat, lányokat.

A nagykállói járásban például Nagykálló, Balkány és Kállósemjén községekben zenés ébresztővel köszöntik hatedikán a községek asszonyait s úttörők, iskolások magukkészítette kis emléklapokkal ajándékozzák meg az édesanyákat, ismerősöket. Nagykállóban is ünnepi gyűlést tartanak, kisgépkiállítás- sal egybekötve, — de ilyen híreket lehetne felsorolni megyénk valamennyi járásából.

Megyénk legtöbb helyén március hatodikén, vasárnap tartják a központi ünnepségeket, míg nyolcadikén, a tulajdonképpeni ünnepen a dolgozótársak, családtagok üdvözlik az ünnepeiteket.

Ifjúsági dokumentumokat keresnek a gimnazisták

A mátészalkai Esze Tamás gimnázium KISZ szervezete elhatározta. hogy felkutatja az azelőtt iskolájukban működött ifjúsági szervezetek életéről fennmaradt dokumentumokat és azt emlékalbum formájában teszik közé.

Felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére, tanulmányi, magatartási,- tisztasági és Szavalóversenyeket rendeznek az iskola keretén belül.

A gimnázium fiataljai elvállalták az üzemi KISZ szervezetek patronálását, ahová a tanuló ifjúság politechnikai oktatásra jár.

(Vanday Zsójfic)

:í

Jók a Tejelők