Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

Séta a napsütésben jcvii. Évfolyam. 57. szám Ära 50 fillér I960. MÁRCIUS 8, KEDD Megyénk idegenforgalmáról Megszoktuk már, hogy ilyen­kor, évkezdet idején visszapil­lantunk az elmúlt esztendőre, « a tanulságok, a tapasztalatok felhasználásával próbáljuk in­tézni holnapi tennivalónkat. Közérdekű es nagyon hasznos dolog megyénk idegenforgalma alakulásának mérlegretevése is. Mondjuk: szépül, gazdag­szik a Nyírség, s egyre többen kíváncsiak a mi környékünkre is. Ez valóban így van, amit az elmúlt esztendő utolsó negyed­évi idegenforgalmi statisztikája is bizonyít. Az elmúlt év utolsó három hónapjában a legtöbb idegen Nyíregyházán fordult meg, szám szerint több, mint hat és félezer fő. Ezek több, mint 14 és félezer éjszakát töltöttek a szállodákban. Míg a nyíregyr házi szállodákban 10 ezer 948 ágy állt az idegenek rendelke­zésére, addig az igény több mint 12 ezer ágy volt. Ebből következik az a nem éppen ör­vendetes dolog, hogy a nyír­egyházi szállodák pótágyak beállításával 110,7 százalékra túlteljesítették ágykihasználási tervüket... Vidéki viszonylatban már más a helyzet. Az Utasellátó­nak Mátészalkán és Nyírbátor­ban, a földművesszövetkezet­nek Tiszavasváriban. Fehér- gyarmaton. Kisvárdán. Vásá- rosnaményban és Tiszai ökon van „szállodája’. Okkal rakjuk idézőjelbe a szálloda szót, mivel a tiszavasvári kivételé­vel az említettek csak fogadók­nak nevezhetők. Érdekes meg­említeni, hogy a fenti foga­dók szobakihasználása túlságo­san kevés. Az említett idő­szak alatt a megyénkbe érke­zett idegenek legnagyobb része a nyíregyházi szállodákat vette igénybe, megtörtént, hogy a megye legtávolabbi részéből is Nyíregyházára utaztak pihenni. így történhetett, hogy Nyír­egyháza állandó szobahiánnyal küzdött. Tekintsünk most el attól, hogy a lakosság számá­hoz és a fejlődéshez képest a megyeszékhelyen kevés a szál­lodai szoba. (Ennek megoldása jelentős anyagiakkal jár ma;d.) Ennek ellenére nem árt az előbb sorjázott konkrétumckból né­hány tanulságot, következte­tést leszűrni. Nézzünk szembe a tényekkel. Nyíregyházára egyre több bel- és külföldi ide­gen érkezik. Ezeknek szobára van szükségük. Azt is fontos megemlíteni, hogy a megyénk­be érkező és turnézó művészeti csoportok Nyíregyházán ver­nek lányát. A szállodái háló­zat ezt a fokozott igényt már nagy nehezen, vagy egvá'talán nem tudja megoldani. Jellemző az is, hogy a múlt év utolsó negyedévében megyénkbe ér­kező 78 külföldi közül egyet­len sem szállt meg vidéken. Mire enged ez következtetni? Arra, hogy a vidéki szállodai hálózat nem felel meg a kor­szerű igényeknek. Pedig ezzel is enyhíthetnek Nyíregyháza gondját. Különösen a földmü­vesszövetkezeti szállodák kor­szerűbbé tétele fontos feladat. Meghittebbé, bensőségesebbe kell tenni még a kevés szobá­val rendelkező vidéki „szálló­u- ívüt is. i\y róoj’tiázcin ez­irány on mar jelentős lépése­ket tettek, hiszen ezt bizonyítja a nagyarányú érdeklődés is. Jó tudni, hogy ebben az. év­ben mintegy 200 ezer forintos befektetéssel 20 garnitúra mo­dern hálószoba bútort helyez­nek el a nyíregyházi Béke szál­lodában, hogy ezáltal még kel­lemesebbé tegyék az idegenek pihenését. De még jobb volna ha vidékről is hasonló hírek jönnének ... Mert a szállodák iránti ér­deklődést nagyban befolyásolja a szobák állapota, a szállodák környezete. Érnek igazolására írjuk ide, hogy az utóbbi ne­gyedévben Nyíregyházán meg­fordult külföldiek fele a szép környezetben lévő Sóstói szál­lodában szállt meg. Nem árta­na. ha a nyíregyházi belvárosi és vidéki szállodák környezetét is barátságosabbá tennénk. Ez még különösebb befektetést sem igényelne. De törhetetlen állapot, hogy a Szabolcs-szálló- ban szobát váftó idegen az ud­vari ablakból kitekintve gön­gyöleghalmazt, és nagy rendet­lenséget lásson az udvaron. Csak természetes, hogy az em­berek többsége a szebb után vágyik. Másik ugyanilyen fontos do­log, hogy a megyénkbe érkező bel- és külföldi idegenek vala­miképpen tájékozódjanak me­gyénkről. Szabolcs-Szatmárban több történelmi v nevezetességű hely van. Egy-egy tájnak meg­vannak a maga érdekességei. Ezért nem ártana, ha ezeket a nevezetességeket, érdekessége­ket népszerűsítenénk az idege­nek előtt, felkeltenénk iránta érdeklődésüket. Mert megyénk idegenrorgaimaitaK gcnujait, problémáit végre jobban kézbe kellene venni. A többi nagy városhoz, megyéhez hasonlóan nálunk sem artana nagyooo törődéssel intézni az idegen- forgalom ügyét. Tudjuk, anya­gi lehetőségeink máról-holnap­ra nem hozhatnak csodákat. Ennek ellenére sok, sok ügyes, ötletes kezdeményezéssel ki­mozdíthatjuk megyénk idegen- forgalmát az egyhelyben topo- gásoól. Jellemző, — bár a pél­da talán nem éppen helyén való — hogy a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat, valamint a Szabolcs-szálló nemrég forga­lomba hozott bőröndcimkéi a vendégek örömét váltották ki. Ám az is jellemző, hogy ilyen Nyíregyházán és r> megyében eddig még nem volt... A h leölés n nt m' ndsn területen — itt sem áilhat meg. Ez csak t im szeles. Ezért merjük remélni, hogy a most említett tények mérlege­lésével az idegenforgalmunkat irányítók az elkövetkező idők­ben nagyobb odaadással mun­kálkodnak sok ezer idegen és megyénk hírneve érdekében. Mai számunkból : Gyermckszemmel (2. oktal) A vasárnap »purl ja (4. oldal) I nagyvilág hírei (5. oldal) (Foto: Bczi) Wj eemémp'él énekelnek a fűik... si i\emzetközi Minap 50. évfordulófának ünnepségei megyénkben Vasárnap szerte a megyében ünnepelni gyűltek össze asszo­nyok, lányok, a községek lakói, hogy megünnepeljék a világ asz- szonyainak hősies harcát. Azt az erőfeszítést, amellyel a szovjet és. amerikai, lengyel és magyar, a világ minden ar.yája, felesé­ge küzd már ötven esztendeje, hogy a béke ts szere rt váljéK uralkodóvá a földkerekség min den pontján. Piciny piros szívek Nyíregyházán zsúfolásig meg­telt a Tisztiklub nagyterme asz- szcnyokkal, vendégekkel. A je­lenlévőket „Békét a világnak” feliratú kék szalaggal ajándé­kozták meg. Külön megható szín­foltja volt az ünnepségnek, hogy az édesanyáknak piciny piros szíveket adtak át, melyeket k;s óvodások, iskolások készítettem. Az ‘asszonyok meghatottan és örömmel fogadták ezeket a sz,- vecskéket, az égő szeletet apró jeleit. Murczkó Károl.v elvtárs, •» városi pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után kultúrmű­sort adott a József Attila Műve­lődési Ház kultúrcsoportja, vala­mint a Zeneiskola növendékei Az ünnepség alkalmából sokan megtekintették a helyszínen lé­vő kiállítást, melyen a megye asszonyainak ajándékaiban gyű­li jmrködh ettek, melyet a koppen­hágai nőtalálkozóra küldenek el. A nyíregyházi ünnepség részt­vevői táviratot juttattak el aa Országos Béketanácshoz, mely­ben tiltakoznak az atom- és hid- rogénháború fenyegető réme el­len és békés boldog életet köve­teltek. Schiibert szerenádja A Megyei Építőanyagipari Vál­lalat asszonyainak tiszteletére az Irodaház kistermében rendeztek ünnepséget. Az ünnepségen is­merős, együtt dolgozó asszonyok hallgatták Da-rkó Pálné beszé dét. Az ünnepség közben bekapcsol­ták a rádiót, s a nyíregyházi stúdióban a vállalat férfidolg.­zói dallal köszöntötték a válla­lat nődolgozóit Schubert szere­nádjának hangjait — s a kedves figyelmességet — az asszonyok meghatottan, s egyik-másikuk könnyes szemmel hallgatta. Az ünnepség végeztével a jelenlé­vők a késő esti órákig cs>lá- dias, tíersjsiges hangulatban töl­tötték el az időt. 4 világ dolgozó asszonyaival együtt... Fehérgyarmaton a járási kul- túrotthonban mintegy ezer két­száz résztvevővel vette kezdetét az ünnepség. A hallgatóság nag\ figyelemmel kísérte a Nyíregy­házáról kiküldött előadó beszé­dét, majd a földművesszövetke­zet tánccsoportjának és az álta­lános iskolások kultúrműsorának tapsolt Az ünnepség résztvevői a következő szövegű táviratot küldték el Budapestre, az Or­szágos Nőtanácshoz: „Mi, Fehér­gyarmat termelőszövetkezeti köz­ség asszonyai és lányai a Nem­zetközi Nőnap 50. évfordulója al­kalmából a? egész ország, az egész világ dolgozó asszonyaival együtt követeljük a nukleáris fegyverekkel történd kísérletek beszüntetését, valamint a tömeg- pusztító fegyverek betiltása*. Forró kívánságunk, hogy a négy nagyhatalom kormányfő újabb jelentős eredményeket érjenek el a leszerelés és a tartós béke megteremtése terén A Nemzet­közi Nőnap ünnepségének részt­vevői”. Szerte a meg yeben Kevés lenne a hely. ha min­den ünnepségről hírt, akarnánk adni. Mert minden üniépségen történt egy-egy kedves pillanat, amelyet meg lehetne örökíteni, így például Bakts'órántházán r nőnapi ünnepség keretében egy- egy cser p \ irággal köszöntötte* azokat a parasztasszonyokat, akik tíz éve termelőszövetkezeti tagok. Záhonyban a községi nő­tanács és a vasutas nőoizottsag összevontan tartotta meg az ün­nepséget a MÁV Kulte retthon- ban. Az ünnepségen több asz- szenvt jutalmaztak meg. s a vas­úti párt-alspszervezet titkára kü­lön üdvözölte a vasutas felesége­ket, akik a családért való gon­doskodásukkal, munkájukkál nagyban hozzájárulna^ férjeik jó munkájához. Ugyancsak bensőséges ünnep­séget rendeztek Nagy káli óban, Tiszalökön. A tiszalöki járás minden községében, sőt a tanyáit lakói s megemlékeztek a Nem­zetközi Nőnap 50. évfordulójáról 4 gyermekek hálája A Megyei Nötanácshoz a na­pokban rengeteg levelet közve­tít a posta, melyek egytől egyig üdvözlik a megyei nőmozgalmat, gratulálnak eddigi eredményeik­hez, s további jó munkát kivan­nak. A legkedvesebb, legmegha- tóbb üdvözletét mégis gyerekek küldték. Szövege a következő: ,,A Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyei Nótanács fel­ajánlásából épült fóti gyermea- város kis lakói szeretettel üd- vözlik a megye asszonyait, lá­nyait”. S a levelező lap másik oldalán a gyermekváros kiest gazdái integetve üdvözlik a kár­tya olvasóit. Minden égtáj hallja meg! így ünnepelték megyénkben március 8-át. a Nemzetközi Nő­nap 50. évfordulóját. Azt a na­pot, mely a nők harcát jelzi, s azt jelenti, hogy alkotóan részt vesznek mai életünk kialakítá­sában. Az ötven évnek több min) felét reménytelen, szívós harccal töltötték el a világ haladó szel­lemű asszonyai. Töretlen hitü­ket, áldozatos munkájukat a je­len kor, a mi korunk koronázta sikerrel. S ma az asszonyok, lá­nyok hangját a világ minden ré­szén meghallják a politikusok, vezető emberek. Hangjuk egyre erősebb, s a szeretetről. a béké­ről beszél. Az anya uj reménv- ről énekel kicsinyeinek, arról a reményrőt, melynek valóra vál­tásáért, a világbékéért minden anya harcol A világbékéért. Igen, ezért! -S március nyolcadikan ezért kö­szöntjük megbecsülő szeretettel asszonyainkat, lányainkat, mert hatékonyan bekapcsolódtak és bekapcsolódnak az emberiség legszebb célkitűzéseiért vívom harcba.

Next

/
Thumbnails
Contents