Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

>­Pirosbeiüs ünnep Szaboles-Sxalmár kuUúr-törlénelében JlitqnqíLta Lzínliáz Piros betűkkel kellene ezt az egyszerű sort felírni, vagy márványba vésni a város kul- túr-történetében. Mint ahogy márványba vésték a színház névadója, megyénk szülötte, Móricz Zsigmond szavait a színház folyosóján. Megnyílt a színház. Emlékezzünk az eseményre! Hiszen nem egyéb történt, mint ékszerdobozt kaptunk — Me- luk Vilmos, a minisztérium Színházi 'főosztályának vezetője mondotta ezt ünnepi beszédé­ben, — amelyben népűnk kul­turális fejlődésének kincseit őr­zi és adja közre a leg közvetle­nebb művészet. • v-tr Kik voltak ott? Szűk ke­resztmetszetben az egész megye. Sok, sok ismerős arcot láttunk, akikkel találkozhattunk már nem egyszer, olajos ruhában a gépek mellett, kint a földön az élő búzamezőkön, a tervező asz­talnál, vagy az iskolai kated­rán. Ismerős arcok, de gondol­kozni kell, hol is találkoztunk már, hisz nincs különbség ru­hában; olyan ünnepélyes, olyan szép és felemelő érzés látni a sok-sok sötét ruhás férfit, es­télyi ruhás, csinos öUözékű nőt, amint halkan beszélgetve sé­tálnak a színházi folyosón, vagy elmerülten nézegetik a színház- történeti kiállítás érdekes tab­lóit. Közöttük megyénk párt- és állami szerveinek vezetői, dolgozói, amint munkásokkal — régi ismerősökkel — beszélget­nek, és annyiszor, de annyiszor visszatér a téma: milyen öröm, hogy van színházunk... — Látod — súgta félhango­san egy férfi a feleségének, — aki ott áll melletted, az Ben- kei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és a párt megyei bizottságának első titkára, amott pedig, aki éppen most mosolyog: Fék szí István elvtárs, a megyei tanács elnöke, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja. Amaz mellette pedig Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. — Igazán? — csodálkozik az asszony, de tovább nem foly­tathatja, mert a férfi ismét súgja: — Ez a magas komoly férfi, aki most elment, Major Tamás. Aztán szélesen mosolyogva iiiimwM»*«»*»­nyújtja kezét annak, aki most melléjük lép. És bemutatja fe­leségének: — A művezetőm. Tudod, akit most a napokban kitüntettek. •k Prékopa István, a városi ta­nács elnökhelyettesének meg­nyitója után Gulyás Emilné tartja beszédét az előcsarnok két szobrának leleplezése alkal­mából. A folyosó homlokzati részén egy tűi sem lehet leej­teni. Hátul állok a lépcsőn; előttem a megye népének, mint egy nagy kaleidoszkópnak egyik csillogó mozaikja: a színház el­ső közönsége. Igen, miénfc lett! — ezt érzi mindenki, ez tüzel az arcokon, ez bujkál mosolyos ragyogással a szemekben. Az­tán lehull a lepel ? Móricz Zsigmond és Bessenyei György kőbe vésett, komoly arca néz vissza a közönséare. S az em­berek tudják, hogy Móricz Zsigmond és Bessenyei György is a miénk. ★ / Major Tamás szaval. Még hozzá sem kezd, feldördül a taps. Az első taps, amely mű­vésznek, színházi művészetnek szól. Major Tamás kapja! Ma­jor Tamás és Petőfi Sándor és József Attila és minden igaz, szép, nemes művészet, amely az emberekért, az emberi kultú­ráért, haladásért van é$ küzd.-*■ Megjutalmazzák a színház ki­váló építőit. Bíró László, a vá­rosi tanács elnöke nyújtja át a jutalmakat. Sok, soy taps. Nem sajnálja senki a tenyerét, mert gyönyörű ez a színház' Király Sándor, az Operaházból érkezett vendégművész; akit szoros em­lékek fűznek Nyíregyházához, a kezdés előtt csak bolyongott a folyosókon és azt ismételgette: Ilyet még nem láttam! Ez nem­csak szép, ez meleg is, mint az otthon. Büszkék lehetnek rá. it S felgördül a vasfüggöny. Ka­tona József és Erkel Ferenc szólnak a szabclcs-szatmáriak- hoz debreceni művészek és bu­dapesti művészek tolmácsolásá­ban. Tiborc, minden szenvedők szenvedője, az elnyomott rab­szolgasorsban küzdő magyar jobbágy döbbenetes alakja jele­nik meg a színpadon és lent a nézőtéren a jobbágyok unokái fekete ruhában, lakkcipősen ve­rik össze tenyerüket úgy, hogy a tapsnak nem altar vége sza­kadni. Piros betűkkel kellene felírni: Megnyílt a színház. De úgy is piros betűk őrzik- a szívünkben. számos csodálója akadt a Nép­bolt Vállalat által Kisvárdán lét­rehozott hangszerbemutató te­remnek. Diáklányok a helyi gim­náziumból, parasztasszonyok a környező falvakból és zeneértők, zeneszeretők, kíváncsiak látogat­ták meg az új kisvárdai különle­gességeket. Valóban az, e létesít­mény, hiszen a fővárosi bemuta­Ügy látszik, az Ingatlankezelő Vállalat az elmúlt évben kivívott elismerést az idén még inkább gyarapítani akarja. Még igazában be sem köszöntött a tavasz, ami­kor a vállalat dolgozói Nyíregy­háza több pontján hozzáláttak a „tavaszi nagytakarításhoz”. ■— Munkájukat máris dicséri a Kiss Ernő utca sarkán lévő, egy emele­tes lakóház „kis-Nyírvízzé” való átalakítása. «zalai műszaki vezető érdeklődésünkkor azonban már tóterem mellett az országban csu­pán Egerben van még ilyen. (Bár Nyíregyházán is elférne hasonló — ajánljuk a KISKER figyelmé­be!) A terem létrehozása közel százezer forintjába került a vál­lalatnak. Megérte, mert ezen a környéken nagyon nagy az ér­deklődés a zene, s természetesen a hangszer iránt. VASS ISTVÄN, a bolt vezetője elmondotta, hogy csupán az el­múlt esztendőben hétszázezer fo­az újabb munkáról szólt. Mint azt már korábban hírül adtuké 1960-ban jobban előtérbe kerül a sortatarozás, melynek nyomán ki­sebb városrészek egyidőben szé­pülnek meg. Jelenleg a Kalinin utcán serénykednek a vállalat szakemberei, még május hónap­ban 7 nagyobb épület tatarozását végzik el. A Kalinin utcai munkák befe­jezése után a Vörös Hadsereg utcára szállítják az állványoka'*, itt — még nyárig — kilenc jelen­tősebb épületet fiatalítanak meg. A belvárosi munkákon kívül a legjelentősebbnek a Guszev lakó­telepi ígérkezik. Amennyiben az :dő továbbra is ilyen kedvező ma­rad, már a jövő héten megkez­dik a felvonulást a sok családot magába fogadó lakótelepre. Attól eltekintve, hogy a lakótelepet laktanyából alakították ki, a vasúton túli településre egyéb­ként is ráfér a szépítés, a barát­ságosabbá tevés. Harminc éve, hogy a Guszev-telepi épületek falait rongálja, öregít! az időjárás. Jellemző az új lakótelep gondjai­nak orvoslására, hogy az idei 65 tatarozásra kerülő épület egy harmadát a Guszevbeli házak te­szik ki. A napokon belül elkez­dődő és kb. 5 hónapig tartó mun­ka során, hangulatos, tetszetős merész színekkel teszik meghit­tebbé, barátságosabbá a lakóte­lepet. múlt esztendők tapasztalatai alap­ján elsősorban a legkiválóbb ze­neszerzők komoly zenei számait szerezték be nagy mennyiségben — ugyanis igen közkedveltek itt már a magyar nóták és a tánc­dalok mellett a Verdi, Bartók, Kodály operák is. AZ ÜZLET VEZETŐJE elmon­dotta, hogy a zongorákat és pia- ninókat általában a dolgozó pa­rasztok, a szövetkezeti tagok ve­szik. Van választék ezekből is: S. B. A barátság csókja csattant ennek a kislánynak az arcán a nyípmadai béke­napon. A kis úttörők virággal ajándékozták meg a szovjet és magyar honvédeket. Képünk az ajándékozás pillanatát örökítette meg. (Foto: Sági) Hangszer-bemufafcf’erem nyílt Kisvárdán Harmadikként az országban — 20 pianínó, 200 hegedű a mérlegen — 700 ezer forint forgalom 1959-ben MAR A MEGNYITÁS NAPJÄN terület annyi részre szabja a határt, ahány ember dolgozik a növénytermelésben. S vannak szorgalmas és kevésbé szorgal­mas tagok. A kevésbé szorgal­mas emberek hanyagsága — bármilyen büntetést is szabja­nak ki érte — végső soron az egész kollektíva kárát okozza; csökken az átlagtermés, az áru­termelés. Az eredményességnek a betakarításkori elbírálása — lelkiismeretes pontossággal —, á termelvények mérlegelése egyéni bontásban — szinte le­hetetlen. A munkacsapat megkapja minden növényből a maga te­rületét. Meghatározzák, egy-egy tagra abból mennyi jut. Mivel minden növény egy-egy munka- folyamatára meghatározták a rá­fordítható munkaegységet egy­ségnyi területen, a munkacsa­pat tagjai szorgalmukkal, csa­ládtagjaik bevonásával kezdhe­tik meg a munkát. S aki lema­rad, kevesebb munkát végez, annak a megszerzett munkaegy­sége is arányosan kevesebb lesz. Ezek alapján nem fordul­hat elő, hogy a történetesen tizenkét emberből álló munka­csapat tíz tagja idejében ele­set tett kötelességének, kettő pedig nem a megfelelő időben végezte a munkát. Ezek alapján eredményességi munkaegység-rendszerük a kö­vetkező: A terven felül előállított ter­ményféleség ötven százaléká­nak az értékét fordítják ju­talmazásra — eredményességi munkaegységben. Ha például valamelyik munkacsapat száz holdas búzatábláján a 12 má­zsa helyett 16-ot termel holdan­ként, úgy a száz hold után kétszáz mázsa búza értéke a ju­talmuk. Azonban, mível a mun­kacsapat tagjai nem egyformán dolgoztak és nem egyformán szereztek * alapmunkaegységet, az eredményességi munkaegy­ségből nem egyenlőségi alapon, hanem az alapmunkaegységek arányában részesülnek. Az ered­ményességet úgy számítják ki, hegy — a példánknál maradva — a kétszáz mázsa búza érté­két elosztják a tervezett mun­kaegység értékével, az 51.31 fo­rinttal s kerekén 900 munka­egységet kapnak. Ezt osztják el a csapat tagjai között. Az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok a munkaegy­ségkönyvben meghatározott el­vek szerint jutnak a javadal­mukhoz. Mint a fentiekből kiderül, a Táncsics Tsz-ben természetbeni jutalmazást • nem alkalmaznak. Minden túltermelési jutalmat munkaegységben, vagyis pénz­ben kapnak meg a tagok. Ez­zel is az árutermelési tervet gyarapítják. Kenyérgabonát a családok szükségletei szerint ad­nak a tagoknak — ez család­tagonként nem haladhatja meg a három mázsát,— pénz, illetve munkaegységelszámolásra. A tér* mészetbeni részesedés — ami a tervezett munkaegység értéké­nek egyötöde — takarmánynö­vényekből lesz, mivel a csalá­dok szükségletük legnagyobb részét a háztáji gazdaságban rintos forgalmat értek el hang­szerből, egy esztendő során húsz pianínót, kétszáz hegedűt és nagybőgők, citerák, szájharmoni­kák sokaságát vásárolták innen a dolgozók. A megye első, igen korszerű bemutatóterme nagy for­galomra számíthat ezután is, he­tente húsz iskolahegedű kell átla­gosan a lakosságnak. Hanglemez­raktárukat is kibővítették. Je­lenleg mintegy kétszáz fajta ope­ra, operett és táncdal-lemez áll a vásárlók rendelkezésére. Az el­mintegy hét fajta közül válogat­hatják ki a legmegfelelőbbet. A reprezentatív bemutatóte­remben különleges hanglemez­hallgató készüléket is felszerel­tek, amelynél fülhallgatóval egy­szerre hárman is hallgathatják a legkedvesebb dalokat, műveket, s nem zavarják a többi vásárlót. A terem igen jó szolgálatot tesz a vevőközönségnek, a keres­kedelemnek és a zenei kultúra további fejlődésének. (kj) Tudósítónk jelenti : Jobb minőségű ételek — új hamhiüzem Fehérgy a rm aton előállítják. Így akarják a tiszadobi Tán­csics Termelőszövetkezetben biz­tosítani a többtermelésj, az áru­terv túlteljesítését. A már évek óta kialakult gazdálkodási rend­szer tette lehetővé, hogy a ja­vasolt 6.3 millió helyett 10.6 millió forintos áruértékesítést vehettek tervbe, amit a buzdító eredményességi munkaegység- rendszer alkalmazásával min­den bizonnyal sikerül majd túl is teljesíteniük. Samu András. Az fmsz vendéglátóipari üzem­ága Fehérgyarmaton 6 290 000 fo­rint forgalmat bonyolított le 1959- ben és a tiszta nyereség csaknem 330 ezer forint. Fehérgyarmaton a Kossuth téren modern, minden igényt kielégítő eszpresszó léte­sült és nyílt meg tavaly novem­berben. Az új cukrászda eszpresz- szóba korszerű gépet és hűtővit­rint állítottak be. Az italboltok jelenlegi állapota viszont nem felel meg a követel­ményeknek. Ezen a közeljövőben javítani kell. örvendetes újdon­ság lesz, hogy a sörpultokra hűtő­berendezéseket szerelnek fel. Az idén arra törekszenek, hogy to­vább növeljék az „ülő” fogyasz­tást és a tisztaságot. A község szocialista átalakulása sürgetően követeli, .hogy a melegkonyhákat korszerű gépekkel szereljék fel, s ezzel lehetővé tegyék az ételvá­laszték bővítését és minőségi ja* vitását. Az 1960-as esztendő legérdeke­sebb kezdeményezése ezen a té­ren, hogy a dolgozók megfelelő minőségű és mennyiségű üdítő itallal való ellátása érdekében új bambi-üzemet létesítenek. Napokon belül megkezdik a 30 éré nem tatarozóit Guszev lakótelep új ruhába öltöztetését Hangulatos, merész színek 22 énülettömbön 5

Next

/
Thumbnails
Contents