Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
A szovjet állass*tő megkezdte franciaországi körútját Párizs népe pénteken újabb tömegtüntetéssel búcsúzott IM. Sz, Hruscsovtól PÁRIZS, (MTI): Párizs népe újabb tömegtüntetéssel búcsúzott pénteken este N. Sz. Hrus- csovtól. Az opera előtti téren emberemlékezet óta nem volt ekkora tömeg. Legalább húszezer párizsi gyűlt Ö6sze, hogy még egyszer köszöntsék a szovjet kormányfőt. A francia rádió kom mentátora is elismerte, hogy soha ekkora tömeget nem láttak Párizs szívében. Az operai díszelőadásra ösßze- sereglett „Tout Páris”: a francia közélet és a művészvilág minden kiemelkedő személyisége ott volt. Az opera előtt pedig ».egész Párizs” dolgozó népéből toborzódott az N. Sz. Hruscsovot köszöntő tömeg. ★ A hivatalos látogatás protokollja a lehetőség szerint igyekezett N. Sz. Hruscsovot távoltartani az egyszerű dolgozóktól. Pénteken „vétett” először N. Sz. Hruscsov a protokoll ellen; amikor az állami pénzverde épületéből kijött, semmit sem törődve a rendőrkordonnal, a felsorakozott munkásokhoz lépett és közülük sokkal kezetszorított. Más módját is megtalálja a szovjet kormánytő annak, hog\ a francia dolgozókhoz forduljon: levelet intézett a francia bányászszakszervezethez. A bányászok ezt megelőzően N. Sz. Hruscsovot köszöntő üzenetükben sajnálkozásuknak adtak kifejezést, .hogy N.‘ Sz. Hruses óvnak, vidéki kőrútján nem lesz módjában ellátogatni egy francia bányába. A szovjet kormányfő a párizsi szovjet nagykövetség útján válaszolt a francia bányászoknak. Levelében emlékeztetett arra, hogy a francia bányászok, a szovjet bányászokhoz hasonlóan, súlyos áldozatokat hoztak a második világháborúban a közös ellenség ellen folytatott harcban. Azt írja, a világ minden bányásza mindig a békéért, az emberiség javára dolgozzék, minden francia bányásznak jó egészséget, boldogságot, személyes jólétet kíván. az önrendelkezési jog algériai politikája tekintetében ennek az elvnek a valóraváltása. N. Sz. Hruscsov ésszerűnek minősítette ezt a politikát, de senki sem érthette félre, mi a szándéka, amikor hozzátette, természetesen arról a politikáról beszél, amelyet De Gaulle tábornok szeptember 16-án hirdetett meg. Mindenki tudja, hogy szeptember 16-a óta egy és más történt.” A Libération a leszerelés kérdéséről kezdett francia—szovjet megbeszélésekről azt Írja, De Gaulle is, N. Sz. Hruscsov is csak arra szorítkozott, hogy kifejtse a maga álláspontját. A Francia- ország és a Szovjetunió közötti gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok tekintetében a tárgyalások igen gyorsan haladnak. Ez adja majd a záróközlemény legkönnyebben megszövegezhető részét. Mindenesetre — szögezi le a haladó lap — N. Sz. Hruscsov a „Tour de France”-ra azzal az érzéssel indulhat, hogy máris jó munkát végzett. Jövő pénteken találkozik ismét De Gaulle tábornokkal. Időközben azonban a francia és a szovjet szakértők befejezik a gazdasági és kulturális megállapcdásc* előkészítését: ezek lesznek az alapjai az ismét megerősített francia—szovjet barátságnak. A francia jobboldali sajtó ugyanakkor, amikor többoldalas beszámolókat közöl^N. Sz. Hruscsov párizsi tartózkodásának eseményeiről és bőven idézi a szovjet kormányfő beszédeit, képriportjaiban pedig, mindenütt feltűnik N. Sz. Hruscsov és Nyina Hruscsova mosolygó arca, fogcsikorgatva igyekszik bizonygatni, hogy a De Gaulle—Hruscsov találkozó eddig „eredménytelen maradt”. A tények azonban még az Aurcret is ilyen megállapítások hangoztatására késztették: ,.A franciák érdeklődéssel fogadják N. Sz. Hruscsov véleményét arról, hogy a hidegháború végéhez közeledik és ugyanúgy fogadják azokat a barátságos szavakat is, amelyeket de Gaulle tábornokról mondott. Nyilvánvaló azonban, hogy Hruscsov holnap éppen úgy, mint tegnap, kommunista vezető, de Gaulle pedig a francia politikai élet vezetője marad. Egyikük is másikuk is „ellentétes szélsőség” és mindegyikük megmarad a maga álláspontján. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy megbeszélésük hangja ne legyen „kellemes”. Nem akadályozza meg azt, hogy ne remélhessük a leszerelés ügyének érezhető előrehaladását. Nem akadályozza meg azt, hogy Moszkva és Párizs között ne alakuljon ki jobb megértés, ne jöPenek létre aktívabb és barátibb kapcsolatok tudományos és kulturális téren. Sz. Hruscsov megérkezett Bordeauxba BORDEAUX (MTI): A Magyar A bordeauxi lapok szombat reggeli számukban nagy szeretettel üdvözlik a szovjet kormányfőt. A La France című lap azt írja, a bordeauxiak mindent megtettek, hogy „a világ legjobb Kir kanonoknak úgy látszik meg kell hajolnia a kiközösítéssel fenyegetőző egyházi főhatóságok előtt. Dijon polgármestere pénteken este közölte, a lyoni érsek és Dijon püspökének határozatára kénytelen lemondani arról, hogy személyesen fogadhassa a városába ellátogató szovjet kormányfőt, Az egyházi főhatóságok közölték a pap-politikussal, ha személyesen fogadja N. Sz. Hruscsovot, a szentszék elé utalják és kiközösítésnek tenné ki magát. ★ Pierre Courtade az Humanité j hasábjain megállapítja, hogy a francia—szovjet árucsere növekedése igen kedvező következményekkel járna a francia gazdasági életnek éppen azokban a szektoraiban, amelyeket máris érintett a munkanélküliség, vagy ahol a munkanélküliség veszélye mutatkozik. Courtade N. Sz. Hruscsovnak, az algériai kérdésről tett nyilatkozatáról így ír: „Olyan kérdés volt ez, amelynek az volt a célja, hogy zavarba ;hozza a szovjet kormányfőt. Nem először próbálják a Szovjetunió kormányát olyan magatartásra késztetni, amely ártana a gyarmati sorban élő népiekkel való barátságának. De ez puszta idő- fecsérlés. A Szovjetunió számára az an- tikolonializmus olyan elvi kérdés, melynek tekintetében alkudozásnak nincs helye. A szovjet kormány magatartása Távirati Iroda különtudósítója jelenti Bordeauxból: A Dauphin nevű legújabb típusú Caravelle repülőgép, amelynek fedélzeten francia részről Joxe államminiszter és Dejean, Franciaország moszkvai nagykövete foglalt helyet, szemerkélő esőben, tíz óra öt perckor szállt le Bordeaux repülőtéren, amelynek épületén szovjet és francia zászlókat lengetett a szél. A szovjet kormányfő elsőnek lépett ki a repülőgépből. Barátságosan üdvözölte a fogadására megjelent Chaban-Delmas-t, a francia nemzetgyűlés elnökét, Bordeaux polgármesterét. Három perccel később leszállt a repülőtéren egy másik gép, amelyen kilencven szovjet, francia és más nemzetiségű újságíró kíséri vidéki útján N. Sz. Hruscsovot. A légierők díszalakulatainak tisztelgése és az összegyűltek tapsa közepette a szovjet kormányfő j gépkocsiba szállt, hogy megtekintse Bordeaux-t. N. Sz. Hruscsov gépkocsiját a kíséret 26 autója követte. Először Benauge kerületbe menteit a harmadik Napoleon idejéből származó híres kőhídon át, amely az éppen áradó Garonne folyó felett vezet. A vendégeknek itt megmutattak egy nemrégen készült 612 lakásos lakóház-tömböt. Közben a város főutcáin és terein sokezres tömeg gyűlt össze. Igen sokan érkeztek a Bordeaux-t környező városokból és falvakból is, hogy üdvözölhessék N. Sz. Hruscsovot. A középületeken mindenütt sarló-kalapácsos vörös és háromszínű francia lobogó lengett. Tizenegy órakor a menet a nagyszínházhoz érkezett. Ebben a gyönyörű palotában, amelyet Gamier építész annakidején mintának tekintett a párizsi operaház megtervezésénél, bemutatták N. Sz. Hruscsovnak és hitvesének Bordeaux vezető személyiségeit. Ezután a szovjet vendégek Delaunay prefektus vendégei voltak. Népviseletbe öltözött pincemesterek a leghíresebb bordeauxi borok egy-egy palackját nyújtották át ajándékul. A városházán fél egy órakor díszebéd kezdődött, amelyen Boi- deaux városa átadta ajándékát: Montesquieu műveit N Sz. Hruscsovnak és egy nagyon szép úti felszerelést Nyina Hruscsovának. fogadtatását” készítsék elő vendégeiknek. Valóban, Gironde megye székhelye szeretettel éa barátsággal köszöntötte falai kö- zött a Szovjetunió miniszterelnökét és családtagjait. Hpnscsov elvtárs beszéde a bordeauxi városi tanács rillásreggelijén Bordeaux, (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov szombaton Bordeaux- ban beszédet mondott azon a villásreggelin, amelyet a városi tanács adott tiszteletére. Elöljáróban arról beszélt, hogy Bordeaux- ot úgy ismerik, mint Franciaország atlanti part jónak nagy kikötőjét, ipari, kereskedelmi és kulturális központját, mint Európa egyik legősibb kulturális és egyetemi központját, A nagy nemzetközi kikötők sajátosságos barométerei a nemzetközig helyzetnek — folytatta beszédét N, Sz. Hruscsov. — Igen érzékenyen reagálnak a nemzetközi időjárás ingadozásaira. Amikor a helyzet tisztul és javul, pezseg az élet ezekben a kikötőkben. Ha sűrűsödnek a felhők a nemzetközi látóhatáron és fújni kezd a hideg szél, a kikötők elnéptelenednek, az élet megdermed. Láthatólag teljes mértékben vonatkozik ez Bordeauxra is. Kétségtelen, hogy a nemzetközi helyzetben enyhülés kedvezően hat Bordeaux fejlődésére, gazdasági tevékenységének kiterjesztésére. — Franciaországi utunk, ismerkedésünk az önök csodálatos hazájával, nagy örömünkre szolgai. Mindenütt vendégszerető fogadtatásra találtunk, olyan fogadtatásra, amely jellemző népeink hagyományos, kölcsönös barátságára. Mi együtt harcoltunk az elmúlt háborúban a német, a fasiszta bitorlók ellen és együttes erőfeszítésekkel arattunk győzelmet. A Szovjetunió és Franciaország népeinek alapvető érdeke, az európai és a világbéke megőrzése. — A szovjet emberek derűlátóan néznek a jövőbe; az a meggyőződésük, hogy a józan megítélés diadalt arat a nemzetközi kapcsolatokban, amelyek a barátságra és a békés együttélésre épülnek fel. — Bár, sajnos, rövid volt Bor- deaux-i tartózkodásunk, megőrizzük emlékezetünkben a varos lakosainak meleg vendégszeretetét. A szovjet miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy találkozhat és beszélgethet Chaban Delmas- sal. — Mi értékeljük — mondotta Huscsov — azokat a lépéseket, amelyeket Chaban Delmas, aki a háború idején az ellenállási mozgalom soraiban harcolt hazája becsületéért és most a francia nemzetgyűlés elnöke — tesz országaink parlamenti kapcsolatainak fejlesztéséért. Hruscsov itt utalt a francia nemzetgyűlési képviselők látogatására a Szovjetunióban. — A nemzetgyűlési képviselők — mint a szovjet emberekkel folytatott beszélgetéseik során elmondották — látták a szovjet gazdaság hatalmas arányú fellendülését, s persze, a saját szemükkel látták, érezték, hogy a szovjet népet áthatja a bákeszeretet (Folytatás a 3. oldalon.) A csúcstalálkozó sikeréért és ellene Még viszonylag messze vagyunk a május 16-án kezdődő csúcstalálkozótól, de a zajló politikai élet eseményeinek értékelésénél már döntő fontossággal lép előtérbe az a nézőpont, amely azt vizsgálja: elősegítik-e a történtek a csúcs- értekezlet kimenetelét, vagy ezzel éppen ellentétes irányban hatnak. Ha a csúcsértekezlet várható napirendjén — a feltételezés jogával élve — a békés egymás mellett élés problémáinak, a leszerelésnek és a német kérdésnek adjuk a főhelyet és ezt figyelembe- véve vizsgáljuk a közelmúlt és a jelen eseményeit, akkor ennek kapcsán helyes, ha megemlékezünk a Genfben zajló tanácskozásokról, Adenauer amerikai útjáról és végül, de nem utolsó sorban Hruscsov elvtárs francia- országi látogatásáról. Események, amelyek elősegítik a megértést A Genfben zajló tárgyalások — mint ebből a javaslatból is nyomán a világ közvéleménye két nagy jelentőségű szovjet kezdeményezésnek lehetett tariúja. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet rendkívüli ülésén Carapkin szovjet küldött kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, mely bizonyos kiegészítéssel elfogadja a február 11-én beterjesztett amerikai tervezetet. A szovjet javaslat egyrészről a 4,75 szeizmikus nagyságrend küszöbét túllépő földalatti robbantások betiltását javasolja. Ugyanakkor az ilyen nagyságrend alatti robbantások ellenőrzési lehetőségének kidolgozását amerikai, angol és szovjet szakértők csoportja folytatná és a vizsgálódás idejére szüneteltetni kellene mindenfajta atemrobbantási kísérletet. A szovjet álláspont világos. A cél: mindennemű atomkísérlet végleges betiltása. Ha azonban ez egyszerre nem érhető ei, akkor látható — megkísérlik fokozatosan elérni — a legmesszebbmenőkig elmenve a lehetséges engedményekben. A megegyezés érdekében tett fontos lépés nyomán élénk mozgás keletkezett nyugati politikai körökben. Ez a mozgás bizonyos mértékig visszatükrözte a tőkés politikai irányító erők belső ellentéteit és rávilágított a nyugati szövetségesek — konkrétan az angolom és amerikaiak — közötti nézeteltérésekre. Amerikai kormánykörökben még megoszlanak a vélemények a szovjet javaslat felől. Ugyanakkor Macmillan angol miniszterelnök sürgősen az Egyesült Államokba utazott, a kommentátorok szerint abból a célból, hogy rábeszélje Eisenhowert a szovjet javaslat elfogadására. A Times című angol lap, mondhatni az egész nyugati közvélemény és nemcsak az angol politikai körök véleményét tükrözi, amikor megállapítja, hogy a megegyezéssel kecsegtető genfi atomtárgyalás a háború befejezése óta a legreménytkeltőbb nemzetközi fejlemény és nem meglepő, hogy az angol miniszterelnök a kedvező kilátások jegyében sürgősen az Atlanti-óceán túlsó oldalára utazik. Még korai volna jóslásokba bocsátkozni, hogy a józan belátás kerekedik-e végül is felül az Egyesült Államok vezető köreiben, vagy sem. Az azonban bizonyos, hogy a szovjet javaslat esetleges elutasítása a legkisebb mértékben sem emelné' az USA tekintélyét. Ugyanakkor viszont a javaslat előli elzárkózás azt tükrözné, hogy a hidegháborús politika hívei még mindig nagyobb befolyással rendelkeznek az Egyesült Államokban, mint az erőviszonyokat reálisan értékelő, józanabb politikusok. A másik javaslat a genfi tízhatalmi leszerelési értekezleten hangzott el. ahol Zorin szovjet küldött kijelentette, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozó tervének fenntartása, mint egyedül célravezető megoldás mellett kész megtárgyalni a leszerelés sorrendjére vonatkozó bármilyen ésszerű nyugati javaslatot. Természetszerűleg a Szovjetunió nem hajlandó belemenni egy olyan megoldásba, mely csak ellenőrzést jelentene leszere'és 2
