Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. Ära 50 filler I960. MÁRCIUS 26, SZOMBAT Mai számunkból; Megyei ankét a kukorícatermelésröl (5. oldal.) Kapunyitásra készül a Sóstó (5. oldal) .4 Lottó nyerőszámul (3. oldal.) A békés együttélés minden állam számára parancsoló szükségszerűség Folytatódtak a szovjet államfő és De Gaulle tanácskozásai H ruscsov elvtárs beszéde a lraucia üzleti körök! képviselőivel történt találkozón Mint már jelentettük, a pari­sai városházán helyi idő szerint csütörtökön 17 óra 15 perckor ért véget a fogadás. Utána Hrus­csov és kísérete a párizsi keres­kedelmi kamarába hajtatott. A iszovjet vendégek itt a francia üzleti körök képviselőivel talál­koztak. Desbrieres, a párizsi Kereske­delmi Kamara elnöke üdvözölte a magasrangú szovjet vendége­ket. Hangsúlyozta, hogy a fran­cia üzleti körök nagy érdeklődés- lsei vettek tudomást Hruscs v franciaországi látogatásáról. Ki­jelentette, hogy tovább kell bő­víteni a két ország gazdasági kapcsolatait. „Szeretném, ha ta­lálkozásunk elősegítené ezt” — mondotta. Az üdvözlésre válaszolva Hruscsov beszédet mondott. A Szovjetunió és Franciaor­szág kapcsolatairól szólva Hrus­csov emlékeztetett rá, hogy a szovjet külpolitika a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének elvén nyugszik. A Szovjetunió fejleszteni ki­fegyverkezési verseny, ha Euró­pa és a többi kontinens földjét katonai támaszpontok lepik el, ha a levegőben atom- és hidro­génbombákkal megrakott repülő­gépek zúgnak és fel van húzva az atomtöltetű rakéták ravasza? — kérdezte Hruscsov. Világos, hogy ilyen körülmények közepet­te aligha tele in the tő biztosnak a béke. Inkább hasonlatos kényes porcelánvázához, amely a legki­sebb mozdulatra is eltörhet. N. Sz. Hruscsov ezután a Szov­jetunió általános és teljes lesze­relési javaslatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a javaslatok megvalósítása a legbiztosabb utat kövezné ki a tartós béke fejé. „Ügy véljük, hogy egy ilyen nemzetközi leszere­lési egyezmény megkötése és az egyezmény gyakorlati meg­valósítása teljesen reális, megoldható feladat és hisz- szük, hogy minden állam kor­mánya és a földkerekség minden békeszerető embere igyekszik majd előmozdítani e cél elérését.” a szovjet kormány a Szov­jetunió és Franciaország szo­ros barátságának és együtt­működésének meggyőzödéses híve. — Az a véleményünk, — mon­dotta — hogy a jó szovjet—fran­cia kapcsolatok megfelelnek a két ország történelmi hagyomá­nyainak és népeink óhajának, összhangban vannak országaink nemzeti érdekeivel, sőt az euró­pai és a világbéke megszilárdí­tásának egyetemes ügyével is. — Franciaország és a Szovjet­unió az európai szárazföld két nagyhatalma — folytatta Hrus­csov. — Sem Franciaországnak, sem a Szovjetuniónak nincs oka ellenségeskedésre és konfliktu­sokra. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy országaink bizton­ságának, az összes európai né­pek biztonságának kérdése sok­ban függ államaink egyetértésén alapuló cselekedeteitől. Mindent meg kell tennünk, hogy eltün­tessük a második világháború maradványait és elhárítsuk a Nyugat-Németországban feltörő revansista áramlatok veszélyét. delmi kapcsolatait minden or­szággal. Meggyőződésünk — je­lentette ki Hruscsov, — hogy az államközi kereskedelem megfelel a benne résztvevő országok gaz­dasági érdekeinek és a tartós bé­ke megteremtésének egyik leg­megbízhatóbb útja. — Azok az államok pedig, amelyek még mindig érvényben tartják a mesterséges kereskedel­mi korlátozásokat, csupán azt elhelyezésében mutatkozó lehető ségeit. Országunk ipari termelésének szintjét tekintve elmondhat­juk, hogy a Szovjetunió ma — egyenlő 40 forradalom előtti Oroszországgal. Hruscsov megjegyezte, hogy si* kérésén teljesítették az 1950— 1959. évi szovjet—francia keres­Képjclentés Párizsból: A Champs Elysee-n a tömeg szeretet­tel üdvözli Hruscsovot. vánja minden országgal a bé­kés és baráti kapcsolatokat, a béke javára való együttmű­ködést a kölcsönös előnyök alapján. — Napjainkban a békés együttélés — mondotta Hruscsov — nemcsak politikai doktrína és nem csupán egyetlen állam, vagy az államok egy csoportjának kül­politikai programja. A békés együttélés immár reális tény, és egyszersmind — minden állam számára parancsoló szükségsze­rűség. Hruscsov a továbbiakban az 1959—65. évi népgazdasági terv teljesítéséért dolgozó szovjet em­berek lelkesedéséről beszélt. — A hétéves terv teljesítésé­nek eredményeként a Szovjet­unió az egy főre jutó ipari ter­mékek előállításában első helyre kerül Európában és szorosan fel­zárkózik az Egyesült Államok termelési szintjéhez. A hétéves terv teljesítése után a Szovjet­uniónak már hozzávetőlegesen csupán öt évre, vagy még keve­sebb időre lesz szüksége, hogy utolérje és megelőzze az Egye­sült Államokat nemcsak a ter­melés teljes mennyisége, hanem az egy főre jutó termékek te­kintetében is­— A Szovjetunió hétéves ter­ve: a békés építés terve — mon­dotta Hruscsov. A tartós béke biztosítása — a Szovjetunió és a többi szocialista állam külpo­litikájának legfőbb célja. — Ám lehet-e szilárd és biz­tos a béke, ha folytatódik és egyre 'okozódik a szédületes Hruscsov elvtárs vacsorája lie Gaulle tiszteletére (Párizs, MTI-telefolo.) kedelmi egyezményt, majd ezt mondta: — Most egy újabb három év­re szóló kereskedelmi megállapo­dásunk van Franciaországgal. Minden lehetőségünk megvan azonban ahhoz — és ezt nyíltan megmondjuk önöknek, — hogy akár ennél is hosszabb időre szóló és még átfogóbb egyez­ményt kössünk, az árucserefor­galmat pedig kétszeresére i* emelhetnénk. Végül Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy Franciaország üzleti körej megfelelően érdek­lődnek majd az érintett kérdé­sek iránt és ez közvetlen gazda­sági előnyökkel jár, javára válik a két állam legfőbb nemzeti ér­dekének, az egyetemes békének. Képjelcntés Párizsból: Hrusc Orly-i repülőtéren hisszük — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy ha t többi nagyhatalom is magáévá teszi a szovjet kezdeményezést, s követi példánkat, megjavul majd a nemzetközi helyzet és jelentéke­nyen könnyebb lesz a teljes le­szerelési egyezmény elérése. A szovjet—francia kapcsolatok­ról szólva Hruscsov megjegyezte: íov miniszterelnököt üdvözli az De Gaulle elnök. (Párizs, MTI-telefoto.) mok aktív gazdasági, kulturá­lis és tudományos együttmű­ködésévé. Természetesen — fűzte hozzá a szovjet kormányfő — különösen nagy jelentőségűek az államok sokoldalú gazdasági kapcsolatai. — A Szovjetuniónak az a szándéka, hogy bővítse kereske­PÁRIZS, (AFP): Hruscsov mi­niszterelnök és felesége csütörtö­kön a külügymmisztériumi palo­tában vacsorát adott a francia köztársasági elnök és felesége tiszteletére. Hruscsov elvtárs a vacsorán beszédet mondott. — Igen tisztelt elnök úr! Höl­gyeim és uraim! Barátaim! — Nagy megelégedésemre szol­gál, hogy e találkozókkal és be­szélgetésekkel teli nap után ilyen kedves vendégeket fogadhatok, viszonozhatom azt az öröm telj es vendégszeretet, amelyet önök ta­núsítanak irántunk, a Szovjet­unió képviselői iránt. — Párizsban barátságos embe­rek között érezzük magunkat és ez nem véletlen, hiszen népeink baráti kapcsolatainak sok évszá­zados múltja van. — Nagy megelégedésemre szol­gál, hogy De Gaulle tábornok meghívására ideutazhattam önök­höz és a magam szemével lát­hatom, hogyan él Franciaország, hogyan él a hős és szabadság- szerető francia nép. Meg kell je­gyeznem, most először érkezett szovjet kormányfő Franciaország­ba. Önök természetesen tudják, Folytatás * 2. oldal>n i — Remélem — mondotta az egybegyűltekhez fordulva Hrus­csov, -— nem veszik rossz né­van, ha azt mondom: önök még alig tanulmányozták a szovjet piacot, a különböző árucikkek Hruscsov megemlítette; a Szovjetunió már most — nem­zetközi leszerelési egyezményre nem is várva — hozzáfogott, hogy fegyveres erőinek létszá­mát egyoldalúan csökkentse 1 millió 200 ezer fővel. Szilárdan Hruscsov ezután rátért a nem­zetközi kereskedelem kérdéseire. Arra kell törekedni — mondot­ta, — hogy a békés együttélés ne csupán annyi legyen, hogy nincs há­ború, hanem váljék az álla­érik el, hogy elzárják magukat a szocialista országokkal való kereskedelem jelentékeny fejlesz­tésének lehetőségétől. — Eltökélt hívei vagyunk an­nak, hogy lényegesen fejlesszük kereskedelmi kapcsolatainkat Franciaországgal — mondotta Hruscsov. — Az utóbbi hat év­ben Franciaország és a Szovjet­unió áruforgalma több mint öt­szörösére növekedett. Természete­sen vannak még igen nagy ki­használatlan tartalékok a keres­kedelem fejlesztésében.

Next

/
Thumbnails
Contents