Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

MAI „Ki csinálja utánam ?“ N a P L 6 Ha a szimpla fogyasztása to­vábbra is ilyen rizikós dolog lesz a nyíregyházi szórakoztató helye­ken, ne lepődjenek meg a pince-’ rek az effajta rendelésen: — Kérek egy szimplát, de kiki­abálás nélkül, a háromhúsz hi­ányzó részét inkább borravalónak | hagyom...(!) SZABOLCS MEGYE ELSŐ LOTTÖHÁZA. Lónya községben Tóth János téesz-tagot és vejét. Mészáros Józsefet érte legutóbb a szerencse: a lottó tárgynyeremény­sorsolásán egy bárhol felépíthető családi házat nyertek közösen. Mészáros József már bemutatta a szelvényt, s közölte, hogy a házat 'Nyíregyházán építik fel. Igaz már eddig is gyűjtöttek rá, de most a meglévő pénzből remekül beren­dezik a kétszobás, összkomfortos családi házat. MIKOR LESZ ÜJ KRUMPLI? — Sokan kiváncsiak erre. Mi csak azt tudtuk meg, hogy megyeszerte szorgalmazzák a csíráztatott bur­gonya kiültetését. Most közölték a nyírbátoriak, hogy a járás terü­letén eddig több, mint 120 kataszf- rális holdon került csíráztatott burgonya a földbe.-tr JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS. Áp­rilis negyedikén, hazánk felszaba­dulásának: évfordulóján nagysza­bású kiállítást rendez Vaja köz­ségben a Hazafias Népfront bizott­sága. A kiállításon bemutatásra kerül a község másfél évtizedes fejlődése, SZOMBATON TÖRTÉNT. A Nagykállói Kossuth diákotthon la­kói szombaton, március 19-én este nagyszabású ünnepség keretében vették fel a „Szocialista Kollégi­um” címét. A kollégiumot Sásvári Endréről nevezték el. Az estén Abari Attila megyei diákotthoni előadó mondott ünnepi beszédet, míg a, KISZ Központi Bizottságá­nak zászlaját Czakó István elv­társ adta át. FRISS HÍR A GYARMATI JÁ­RÁSBÓL. Ebben az évben terv szerint 24 Zetort kapnak a fehér- gyarmati járás termelőszövetkeze­tei. Jelenleg hat termelőszövetke­zet szakemberei tartózkodnak Bu­dapesten, hogy átvegyék a leg­újabb kiadású Super-Zetorokat. ★ HÁROM ÚJ MOZIT NYITNAK. A Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói vállalást tettek a napok­ban, hogy hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulójára újabb há­rom helységben adnak át fümszín házat, fgy április 4-én Rejetanyán. Tiszakanyáron és Aporligeten lesz tnori avatás. IGYEKVŐ EMBEREK. A Nyír­vasvári Vasvári Pál termelőszövet­kezet tagjai fokozott erővel szor­galmazzák a tavaszi munkákat. Eddig már az összes korai növé­nyek vetését elvégezték, dé JUBILEUMI DÍSZELŐADÁS Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából április má­sodikam szombaton este díszelő­adás keretében mutatják be a nyíregyházi közönségnek a Három csillag című új magyar filmet. A díszelőadásra a Béke moziban ke riil sor. A Tanácsköztársaságról emlékeztek a Kossuth Gimnáziumban Tegnap délben ünnepi megem­lékezésre gyűltek össze a Kos­suth Lajos Fiúgimnázium tanu­lói az intézet dísztermében a Ma­gyar Tanácsköztársaság megala­kulásának negyvenegyedik évfor­dulója tiszteletére. Beszédet mondott Feigel Mihály magyar— történelem szakos tanár. Meg­emlékezésében ismertette a Ta­nácsköztársaság létrejöttének kö­rülményeit, történetét és jelen­tőségét. A pálinkáspohártól a koporsóig' így kezdődik. 16 őz 1959 terítékén Tavaly megyénkben több vad került terítékre, mint a korábbi esztendőben. 31 312 darab nyu- lat, 104 fácánt és 16 darab őzet lőttek megyénk vadászai az el­múlt szezonban. Ezenkívül háló­val fogtak 808 darab élő nyulat és 270 darab foglyot. Megyénkben kevés vaddisznó található. Lónyán, Ombolyon ta­nyázik néhány belőlük. Annál többet ejtettek cl országosan a vadászok. Az elmúlt egy évben tízezer darab vaddisznó került puskavégre. Kellemes szórakozást jelentett Nyíregyházán a József Attila Művelődési Házban a közelmúlt­ban rendezett műsoros est. Gaz­dag számok tarkították a műsort. Közöttük is kiemedkedett Rodol­fo bűvészmutatványa. Sok derűt okozott ügyeskedéseivel. Arra a kérdésére: „Ki csinálja utánam?” — nem akadt jelentkező. Kiállítás a Gyógy­pedagógiai Intézetben Kiállításra készülnek a nyír­egyházi Gyógypedagógiai Inté­zetben nevelt gyerekek. A fel- szabadulás évfordulójának tisz­teletére április 2-án délelőtt 10 órakor ünnepélyt tartanak, s az ünnepély után megnyitják a gye­rekek munkáiból készült kiállí­tást. A lakószobákat, konyhát díszítő, ízléses kézimunkák s egyéb tárgyak az intézetben fo­lyó esztétikai nevelés eredmé­nyei. A kiállítás 3-án és 4-én is nyitva lesz. — Szervusz komám, hogy vagy? — Ezer éve nem láttalak. Gye­re dobjunk be egy féldecit. S a találkozás örömére „bedob­nak” egy féldecit. A cimbora ter­mészetesen visszakéri, s az ital­boltban más ismerősökkel is ta­lálkoznak. Bővül a túr... Másutt névnapot tartanak, il­lik a Jóskákat, Sándorokat fel- köszönteni, s az ünnepeltek „ki­tesznek magukért”. Hiszen ké­sőbb a Gyurkák, vagy Bandik a sorosak... A vendéglőben nagy csoport ünnepli a kollega előléptetését, a kollega természetesen fizet... A sarokban egyedül ül egy fia­talember. Elhagyta a menyasz- szonya, már a második liter fur­mintnál tart... Az a népes asztaltársaság egy munkahelyről való. Ma kaptak fizetést... Valahogy így kezdődik. S itt még nincs baj, szórakozás csak az egész. Mert a magyar ember közismert rossztulajdonsága, hogy iszik, ha bánata, iszik, ha öröme van, ha szerencse, vagy baj éri, ha unatkozik, vagy szó­rakozik. Igyon, ha jólesik. Igyon, ha örö­met talál benne, amíg... Amíg . . . P. János vasutas is így kezd­te. Aztán egyre gyakoribbak let­tek a találkozások a barátokkal a kocsmában, majd minden késő este részegen állított haza, a Vé- csey utcai tiszta, kedves otthon­ba. Verni kezdte a feleségét, a gyermekeit. Aztán ha meglátták a gyerekek, a kedves, szöszke Jutka, az apró Bandi, a komoly Kató, rémülten szaladtak előle. „Szabálytalan közvetítés* a Nyíregyházi Stúdióból — Itt a Nyíregyházi Rádió! Igen kedves olvasó, az újságíró valóban ott járt a Nyíregyházi Stúdió felvételi termében. A stú­diómagnetofonok és a keverőasz­tal ezúttal pihentek a többi mű­szerekkel, készülékekkel együtt. A prózai és a zenei stúdióban sem folytak ezúttal felvételek. „Szakmai látogatás” féle volt ez, amikor a toll látogatott el a mikrofonhoz, hogy az újságolvasó is többet tudjon a „mi rádiónk­ról”, a Nyíregyházi Stúdióról. Színvonal és a hallgatók Nem egészen rádiószerű közve­títésünket Seregi István igazgató szobájából folytatjuk. A műsor­ról és a hallgatókról lévén szó, az igazgató elmondta; az utóbbi időben igen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy minél színvo­nalasabb műsort sugározzanak. Ennek érdekében több újítást vezettek be. Ezek közül elsősor­ban kell említeni, hogy az iro­dalmi műsorokat, történelmi vagy egyéb megemlékezések al­kalmával adott műsorokat min­den esetben hivatásos színészek közreműködésével készítik. Rend­szerint a Csokonai Színház mű­vészeit kérik fel, akik beszédtech­nikai szempontból és előadás­módjukkal a legigényesebb hall­gatókat is kielégítik. Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy a rádió riporterei, munka­társai rendszeresen részt vesznek egy beszédtechnikai tanfolyamon, s a közeljövőben egy nyelvhe­lyességi tanfolyam is indul szá­mukra. Egyre jobb mttsert... ...ez egyik legfontosabb feladata a rádiónak. Ennek érdekében ve­zették be az utóbbi időben a va­sárnap esti sporthírek adását, valamint egyes érdekesebb labda­rúgó mérkőzés hangképekben va­ló közvetítését. Legutóbb az SZVSE—DVSC mérkőzést közve­títették, most vasárnap Miskolc­ról, az MMTE—Spartacus mér­kőzésről adtak húszperces közve­títést. Rendszeresítik'a közeljövő­ben a vidám szombat esti nyilvá­nos közvetítéseket a Il-es stúdió­ból, melyekre az üzemek legjobb dolgozóit hívják meg. Egyre több helyszíni zenés műsort hallanak a jövőben a hallgatók, s egyre több Hajdú, illetve Szabolcs me­gyei vonatkozású hangjátékot. Színházi hözee’ítéssk A Nyíregyházi Rádió elsősor­ban Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár mindennapi életéről ad képeket, riportműsorokat. A jö­vőben ennek megfelelően állít­ják össze á műsorterveket. Gya­koriak lösznek az olyan ösz- szeállítások, műsorok, melyek a két megye tájjellegzetességéről, újabb létesítményeiről tudósítnak. S egy új, nagyszerű, terv, mely­nek bizonnyal megörülnek a hall­gatók. Rövidesen megkezdődnek p színházi közvetítések. Ez azt je­lenti, hogy havonta egyszer va­sárnap este háromórás műsorban egy-egy színházi előadást közve­tít a Nyíregyházi Rádió, vagy a nyíregyházi új színházból, vagy a Debreceni Csokonai Színház egyik előadásáról. Szintén a jövő tervei között szerepel egy népballada műsor­ra tűzése, melyet Nyírvasváriban gyűjtöttek, valamint az, hogy az eddiginél többször juttatják mik­rofonhoz a két megye kórusait is, tehát bővülnek a zenei felvé­telek. i levelek is segítenek A Nyíregyházi Rádió címére naponta harminc-negyven leve­let kézbesít a posta. A levelek nagyrésze műsorjavaslattal for­dul a rádió vezetőihez, szép szám­mal vannak olyanok is, akik pa­nasszal, vagy kéréssel keresik fel őket. A Rádió munkatársai nagy örömmel fogadják a leveleket, mert munkájukat nagyban segí­tik azok,' s egyben kérik a hall­gatókat, hogy a jövőben még nagyobb számban keressék fel észrevételeikkel a rádiót, s mondjanak véleményt az elhang­zott műsorokról. Az ősz folyamán egyébként nagymérvű közvéle­ménykutatást rendeznek, amikor kérdőíveken tudakozódnak a rá­dióhallgatók . véleményéről. A viszonthallásra... Eddig tartott „szabálytalan' közvetítésünk” a Nyíregyházi Stúdióból. Lehet, hogy akadnak az olvasók között, akik azt vár­ták volna, hogy műhelytitkokat, esetleg egy-egy hangfelvételt ír­tunk volna meg. Ez kétségkívül elmaradt, mert nem ezzel a cél­lal kopogtunk be a rádióhoz, ha­nem azért, hogy terveikről ér­deklődjünk. No és az újságíró az előbb említett várt dolgokat azért is hagyta el örömmel, mert sajnos... ahhoz csak a rádiós kol­légák értenek. S ezek után nem marad más hátra, mint „rádiós- kodva” elköszönni az olvasótól, aki ezután nyilván méginkább kíváncsi lesz a nyíregyházi adó műsorára. — Viszonthallásra, ma este ti­zenhét órakor! (Bézi) Egyre kevesebb pénzt adott haza, elitta a keresetét, S a jó gyerekek, a színjeles Kati is egyre több rosszat láttak maguk körül: civakodást, gorombaságot. Csavarogni kezdtek, trágár sza­vakat kiabáltak. Az asszony, akinek nyakába szakadt az egész család gondja, kénytelen volt mosást, munkát vállalni. Aztán 6 is kidőlt, ágynak esett. P. János a munkahelyére is többször késve, vagy italosán ér­kezett. Előbb csak figyelmeztet­ték, később felmondtak neki. Nem volt pénze italra, kölcsönö­ket kért és a pult mellett leste a „potyát”. Aztán hogy a kölcsö­nöket visszafizesse, tyúkokat, ke­rékpárt lopott. Később betöréssel is próbálkozott. Tettenérték. A bíróság több esztendei börtönre ítélte. Idegsokk, elmezavar, májzsugor, delirium... A nyíregyházi kórházban is többen fekszenek, akik az alko­hol áldozatai. Fekszenek bal­esetesek, akik ittasan ültek jár­műre, s talán örök életükre nyo­morékok lesznek. De fekszenek sokan mások is, akik egészsége­sek lennének, ha betartották vol­na a határt. Dr. Major László belorvos jól ismeri az esetek többségét. No­vemberig ide szállították elsőse- ' gélyre az utcán talált italos em­bereket, s nem egyszer nőket, asszonyokat is. Volt többgyerme­kes édesanya, aki eszméletlensé­gig itta a kisüstit. A mentő beszállította őket a kórházba, s ők a részeg embe­rek durvaságával kiabáltak, hő- zöngtek, zavarták az igazi bete­geket. A hatóság ezért úgy in­tézkedett, hogy az italos embe­reket a körzeti ügyelethez, vagy az őrszobára szállítsák. A kór­házba csak az eszméletlen, sú­lyos alkoholmérgezéses emberek kerülnek. Megkérdeztük az orvost, mi­lyen ártalmakat okoz a túlzott alkoholfogyasztás. S Major dok­tor, a kettes számú belosztály orvosa válaszolt. — A rendszeres alkoholfo­gyasztás legyengíti a szervezetet, étvágytalanságot, kedély változást okoz. Következménye idült gyo­morhurut, sokkos ideggyulladás, heveny idegzavar, májzsugor, s egy sereg más életveszélyes be­tegség lehet. Az idült alkoholis­tát réveteg tekintetéről lehet fel­ismerni, s csak néhány lépés vá­lasztja el a deliriumtól és a ko­porsótól. Az alkoholista életkora sokkal rövidebb, mint többi em­bertársáé... Ezt mondja az orvos. Mit mond a társadalom? Szétzűllött család, garázdaság, bűnözés. A társadalom ítéletet mond a lezűllött alkoholista fe­lett, mely lehet börtön, lehet ki­közösítés, megvetés. Többet kell azonban törődni a megelőzéssel. Nem arról van szó, hogy lefog­juk a poharat emelő kezet. De azért szót emelünk, hogy az ital­boltokban szigorúan tartsák be a rendelkezést: ittas embert tilos kiszolgálni. Sokat tehetünk, sokat tehet a társadalom, de a legtöbbet 'maga, az egyén. Mindenki önrhagát is­meri a legjóbbanj s tudja magá­ról, hogy bírja-e? Meg tud-e áll­ni az első poharak után? Ha nem tud, inkább ne nyúljon a pohár­hoz, mert esetleg a halálos íté­letét írja alá. Érdemes?... Győri Illés György. 6

Next

/
Thumbnails
Contents