Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

TAVASZ XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM. Ára 50 fillér I960. MÁRCIUS 23, SZERDA Az MSZBT seregszemléjére Nagy ünnepet ül népünk né­hány nap múlva: felszabadulá­suk 15. évfordulóját. Ügy készülünk erre a napra, mint ahogy a legnagyobb nem­zeti ünnep köszöntéséhez méltó Visszatekintünk a régi világra, amelynek számtalan megpró­báltatását és keservét volt ké­pes feledtetni az új, az immár másfél évtizedes korszak, a munkáshatalom ideje. És em­lékezünk. Azokra, akik a leg­többet áldozták érte, hogy ez a sokat szenvedett ország sza­bad legyen“ akik szívüket hoz­ták el, vérüket adták a ma­gyar dolgozók jelenéért és hol­napjáért. Évszázadok harcain keresztül sem tudta elérni a magyar­ság. hogy hazája független és virágzó legyen. 1945 április 4-én azonban új dátum kez­dődött a történelem magyar lapjain: egy olyan nagy nép­pel kötöttünk örök barátsá­got, amely önzetlenül és a fia­talabb testvér iránti szeretet­te] hozta el a magyar dolgo­zóknak a szabadságot és lép- ten-nvomor. támogatott bennün­ket abban, hogy élni tudjunk a szabadsággal. S ezt a segítőkészséget érez­tük az elmúlt 15 esztendő so­rán szinte minden nap. A szovjet tapasztalatok alapján megépült ezer és ezer alko­tás, a munka száz meg száz újítás*, az emberek arcára va­rázsolt mosoly. a munkanél­küliség végleges felszámolása hiind azt bizonyítja, hogy nagv barátunk kézfogása egyúttal békénk és szocialista építőrrun- kánk alapvető biztosítéka is. A Szovjetunióval való kap­csolatainknak immár történel­mi gyökerei vannak. De ez a kapcsolat igazán csak 1945-ben vált gyümölcsözővé, az elmúlt 15 év alatt hozott hatalmas eredményeket. Felemelkedé­sünket a szovjet népnek kö­szönhetjük, s hogy milyen nagy utat tettünk meg ezzel a segítséggel, csak akkor mér­hetjük le teljes felelősséggel ha látjuk, milyen volt nálunk az élet régen. Akadnak, akik azt mondják: felesleges ismé­telni, mit hozott számunkra a felszabadulás. Ml azt tartjuk: keveset beszélünk erről, hiszen sajnos, sokan már elfeledték, honnan is indultunk és hogyan értünk idáig. A fiatalok közül pádig • még sokan nem tudjál?, hogy a felszabadulás milliók és milliók életét változtatta meg, s hogy azóta már nem isméi ez az ország éhhalélt. nyomprt, Budapest elfelejti lassan a Mária-Valéria telep szennyes és bűzös mocskát, Nyíregyháza pedig az egykori Friedmann-telep fabardr épü­leteit, ahol a legnagyobb jó­indulattal sem találtak egyko­ron emberhez, méltó életet. A világtörténelemben még nem volt példa arra. hogy egy győztes nagyhatalom így segítse egy legyőzött ország né­pét. Másfél évtizede először hozhattunk létre igazan ember­séges, a munkást, parasztot, értelmiségit és minden becsü­letes dolgozót teljesen kielégítő lánsadalmi rendet, amelyet a szovjet koksz, vasérc, fa, trak­tor és gép segít építeni, s amely a barátság és a kölcsö­nös előnyök alap j an tárgyal nagy szomszédjával, felszabadí­tójával. E barátság szálai örömben és gondban, jóban és bajban is összekötnek bennünket a szovjet P.éppeL Ápolni ezt a nemes barátságot — minden becsületes magyar dolgozó fel­adata. Sok ember vállalta ön­kéntesen, fizetés és kitüntetés igénye nélkül, hogy terjeszti üzemében, falujában, hivatalá­ban azokat az eszméket, ame­lyek szentek a mi számunkra, nap, mint nap beszél a Szov­jetunió segítségéről, arról a harcról, amit a világ első pro­letárállama vív a békéért, az emberi boldogság győzelméért. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság névtelen munkásai nem egy alkalommal bizonyítottá» be: méltók az elismerésre, hi­szen azt az ügyet támogatják, ami számunkra a legszentebb, a magyar—szovjet barátság ügyét. Pártunk VII. kongresszusának határozatában szerepe' ez a néhány sor: „A magyar—szovjet barátsá­got szüntelenül ápolni és meg­bonthatatlan barátságként meg­tartani — ez mindannyiunk feladata”. Ma tartja megyei küldöttér­tekezletét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A tanácsko­zás a megtett utat mérlegeli és a jövő feladatait határozza meg, küldötteket választ az or­szágos kongresszusra. Fontos tanácskozás ez. amely lezár egy fejlődési szakaszt a moz­galom életében, s tisztázza a sokak előtt talán még néni könnyen érthető, a mozgalmi jellegből adódó célokat. A seregszemlén — amely megyénk és a szomszédos szov- jetonszág dolgozói barátságának nagy demonstrációja is — ar­ról beszélnek ma az üzemek, földek és hivatalok küldöttei; hogyan lehet ez a barátság még élőbb, még sokrétűbb és színesebb? Hogyan töltse meg a mozgalom új módszerekkel, a mi számunkra is érdekeseb­ben, teljesebben a munkát, hogy mindenki hasznos segít­séget, jó iránymutatást kapjon a szovjet példákból? A barátság ápolása, propa­gálása a mi további sikereink alapja is. Saját feladataink'.! könnyűjük meg azzal, ha min­den alkalommal merítünk* az élenjáró tapasztalatokból, ha nemzeti sajátosságainkat és ha­gyományainkat figyelembevéve új és új módon dolgozunk. Szívből köszöntjük a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság ma tanácskozó megyei küldött­értekezletét. Kívánjuk, hogy a legszebb eredménnyel záruljon ez a beszélgetés, amelynek nyomán még szebben virul a magyar és szovjet barátság örökké zöld, reménnyel és si­kerrel teli gyümölcsű fája. KOPKA JANOS I Jói halad a tavaszi munka a vasmegyeri Micsurin Tsz-hen Egyre jobban szaporodnak, nö­vekszenek a számok a tsz-tagok munkaegység táblázatán a „Mi­csurin” irodájának falán. Aki so­kat akar a zárszámadásig össze­gyűjteni, annak korán meg kell kezdeni a munkát. A vasmegyein­ek pedig sokat akarnak, teljesítik j is a munkaegységeket, szaporán.; A munkaegység magában még í nem minden, kevesebb munka­egység is jelenthet nagyobb kere- ( setet. Jó gazdálkodásnak, jó ter- j melésnek kell mögötte lennie. ' Nem lehet erre sem panasz, ahogy az eredmények mutatják: 5 hol­don mák, 6 holdon borsó 6 holdon petrezselyem, 4 holdon sárgarépa, 10 holdon pedig burgonya került eddig a földbe. 34 holdas gyümölcsösükben már készen vannak a tavaszi munkák­kal, a permetezést is befejezték. Jelentős talajjavítást is végeztek 28. holdon meszeztek, 7 ezer má­zsa talajjavító, anyaggal. A szántást 2 gépállomási trak­tor végzi. Eddig 80 holdat fejez­tek be, de a héten szeretnék az egészet elvégezni. Fejtrágyázást mintegy kétszáz holdon végeztek. Újabb negyven holdon épít öntözömüvet a Tsszavasvári állami Gazdaság A Tiszavasvári Állami Gazda­ság Kázom-pusztai kertészete nagymértékben hozzájárult me­gyénk zöldségé Uatusalioz az el­múlt években. A zöldségtermelés legfontosabb feltétele az öntözés. Víz van is elegendő, azonban a régi öntözési rendszer ma már nem felel meg a követelmények­nek. Ezért a gazdaság elhatároz­ta, hogy 100 holdon bevezeti az esóztető öntözést. A napokban ad­ták át rendeltetésének az új ön­tözőművet, amelyet a talajfelszín alatt építettek meg. Most újabb negyven holdas területen kezdték n:eg az öntözOberendezes építését a told alatt s a nyárelsji szezonra ezen a területen is esőztetö mód­szerrel öntözik a zöldségféléket. Válogatják az Aranyalma vetőburgonyát a nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezet tagjai. N'yirvasvári termelő­szövetkezeti község dolgozó parasztsága odaadó szorgalmával már az idén többet akar termeim, mini tavaly. Nyírvasváriban régi hagyománya van a dohánytermelés­nek. Az idén is ez lesz az egyik fő jövedelmi forrásuk. Száz- tizennégy hold. lotdön ültetnek majd dohányt. A képen: a melegágyak készítését, a magvetést és a takarást végzik a szövctkezetbelick. (Samu A. felv.) Háromheti fizetéssel egyenlő nyereségrészesedés a Minőségi Textilruházati Vállalatnál Pénteken este termelési érte­kezletre gyűlt össze a Nyíregy­házi Textilruházati Vaüaiat több mint 100 dolgozója. Az igazgató beszámolt az 1959. évi munká­ról és fejlődésről. Különösen a negyedik negyedévi eredménye­ket dicsérte. A kongresszusi munka verseny hatása a legjob­ban ekkor mutatkozott meg. A negyedévben kétszer annyit termeltek, mint egy évvel előbb. Az éves tervet 121 szá­zalékra sikerült teljesíteni. A vállalat dolgozóinak átlago­san három heti fizetésnek megfelelő összeg jutott a nye­reségrészesedésből. A beszámoló önkritikus vor. feltárta a hibákat, melyek aka­dályozták a- meg jobb eiedmé­Sg.kr iftoldou ültették el a burgonyát a iSulkánvi Állami Gazdaságban A Balkányi Állami Gazdaság volt eddig megy-m? legnagyobo burg-nyatermélö üzeme. (Az idén egyik-másik termelckzövetkezsíi községben már nagyobb területen ültetnek burgonyát.) A balká. j gazdaságban legtöbb munkát mosc a burgonya adja. A tavasz folya­mán term nőszövtekezetek rászere ötven, más gazdaságoknak nyolc­van vagon vetogumót szállítanak el innen. Az idén a balkányi gazdaságban közel hatezáz holdon tei mein ek I gumót. burgonyát. Mint az elmúlt évek­ben, az idén is el akarják érni a holdanként! száz mázsás átlag- „ermést. Hatalmas mennyiséget — száz holdra való burgonyát — csíráztattak elő a gazdaságban, amit nyári szárfelhúzással to- vábbszaporításra termelnek majd. A burgonya vetését már a múlt hét derekán megkezdték. Az ül­tetőgépekkel eddig száz hold te­rű eíen tettík földbe a burgonya­nyék elérését. Gyakori és sok volt a gépállás, mert a dolgozók elhanyagolták a gépek Karban­tartását. Többször előfordult, hogy a dolgozók elkéstek * munkából. A vezetőség nem vi­gyázott jól az önköltség én a termelékenység alakulására. A polgári-ruha részleg és a fűző részleg veszteségesen dolgozott. Magas volt a rezsiköltség. a bank-költségeket az is növelte, hogy nem gyorsították eléggé a gyártmányok átfutási idejét. Míg a ktsz-eknél általában 90 perc alatt készítette» el egy gyermek nadrágot, a vállalatnál 135 percet fordítottak erre. A dolgozók hozzászólásaikban javaslatokkal segítették elő a hibák kijavításai Fejlettebb technikával és tech­nológiával, szakmai tudásuk bővítésével növelni fogják a termelékenységet, csökkentik a termelési költségeket é« tovább fogják javítani a mi­nőséget. Látják, hogy a veszteséges ter­melés sokat elvesz az évvég 1 nyereségrészesedésből, s ezt va­lamennyien a zsebükön érziK meg. Vállalásokat tettek a dol­gozók. Növelni fogják tevékeny­ségüket a méteres ruhák varrá­sánál és a ruhajavításoknál. Ké­szítményeikből rövidesen divat- bemutatót fognak rendezni, hogy ezzel is bővítsék megrendelőik táborát.

Next

/
Thumbnails
Contents