Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
MINDIG VIRÁGOS KÖZT Gyermekkoromban gyakran álldogáltam egy-egy édességbolt kirakata előtt s elgondoltam, milyen jó dolguk lahat azoknak, akik cukor- és csokoládágyár- ban dolgoznak. Azok állandóan édességet, cukorkát, finomabbnál finomabb csokoládét esznek. Azt az ingerlő csokoládét, ami után nekem szinte csorog a nyálam, ők talán unottan tolják félre, hogy olyan inyecfalat után nyúljanak, amilyet én még biztosan nem is láttam. . Körülbelül így jártam a naAliinek csupa -virág az élete pókban is. Pedig már nem vagyok gyerek. A Városgazdálkodási Vállalat virágkertészetében, pontosáéban üvegházaiban sétálgattam egy nagyon kedves, fiatal, szőke kis lánnyal, (neki, még igazán nem lehet semmi kifogása a „kis” jelző ellen!). Balogh Olgával, akkor találkoztam először. Először jártam az üvegházban is. Nem tudnám azonban megmondani, hegy az lepett-e meg jobban, amit láttam, vagy pedig amit ő mondott. Amerre mentünk, mindenfelé az útbaeső érdekességekről beszélt. Annyi virágnak a nevét sorolta fel rövid idő alatt, hogy elég lenne egynapi leckének, megtanulni valamennyit. Engem azonban nem a nevek ejtettek meg, hanem a sok-sok színben pompázó különböző virág. Nem vagyok romantikus lélek, de most mégis az történt velem, ami annakidején a csokoládéval kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy csupa öröm lehet annak az élete, aki itt van állandóan a virágok közt. Csupa virág az élete. Annál nagyobb volt aztán a meglepetésem, amikor ki is fejtettem ezt a nézetemet és Balogh Olga azt válaszolta: „Higgyél el, alig hiszem, hogy kitegyem a Iában1 innen.” Nem hittem el persze, bármennyire is bizonygatta. Az ember áhítattal veszi kezébe azt a néhány szál üzletben vásárolt virágot is. Ügy dédelgeti, és sokszor szinte izgalomtól reszkető kézzel nyújtja át valakinek (persze attól függ, hogy kinek), vagy teszi vázába. Balogh Olga pedig egész virágbircdalomban töltheti el napjait. Elhihstő, hogy el vágyik a virágok közül? Különösen ilyen íia.al kislány? De ő érveket hozott fel a maga igazságának védelmére, hogy mennyi baja van a virágokkal, ültetéssel, locsolással, kezeléssel. A dolgozókkal is foglalkozni kell, ellenőrizni a. munkájukat stb. hány üvegházi kulisszatitokkal, azzal, hogy mi minden történik amíg a virág eljut az üzletbe, azzal a szorongó érzéssel távoztam, hogy amikor virágot választok ezután az üzletben, az illatfelhő és a tarka színek mögött ott látom Snajd a tűzdelést is. A csokor ünnepélyes átnyúj- tásakor — attól tartok — arról fogok beszélni, hogy hányszor kellett ezt a virágot átültetni, meglocsblni, amíg az illető kezébe került..; Gál Ötezer tonnával több nyersanyagot kell feldolgozni a múaodiU negyedévben iSyírbogdányban A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnak 1960 első negyedévében 52 ezer tonna nyersanyagot kellett feldolgozni az előírások szerint. Ezzel szemben a már elkészült második negyedéves terv 57 ezer tonna nyersanyag feldolgozását írja elő. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben anyaghiány miatt nyolcezer tonna nyersanyaggal dolgoztak fel kevesebbet az előírtnál, és a második negyedéves terv is nagyobb feladatokat állít eléjük, ugyancsak körül kell nézni portájukon, hogy behozzák a lemaradást és sikeresen telejesítsék célkitűzéseiket. A párt-és gazdaságvezetők: bíznak azonban a dolgozókban s remélik; a második negyedév végén nem kell szégyenkezniük a terv nem teljesítése miatt. A „tűzdelés“ és az „izzatztó“ Sógor-komasájj, korrupció, fék elein var . . . Kite akadályozzák az állami fuvarozás fejlődését? Szabolcs-Szatmár megyében is állandóan növekszik a személy és teherforgalom. Az 53-as Autó- közlekedési Vállalat az igényeknek megfelelően az utóbbi esztendőben is közel 100 tehergépkocsival növelte tehergépkocsi- parkját. Jelenleg 211 tehergépkocsi áll a vállalat rendelkezésére, s az öt éves tervben ez a szám 430-ra növekszik. Értesülésünk szerint a második félév eredményei alapján az 53-as AKÖV megint elnyerte a büszke „Élüzem” címet. A dolgozók még ebben a hónapban 10 napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Az eredmények ellenére azonban a vállalat nagy nehézségekkel küzd. Az állam ugyanis mindent megtesz a növekvő szállítási igények kielégítésére, mégis akadnak szép számmal olyanok, akik a dolgozók becsapásával nyerészkedni akarnak, tiltott fuvarokat bonyolítanak le, vagy beosztásukkal visszaélve magánfuvarosokkal fuvaroztatnak. « W Nem véglegesen válik ő el a virágok közül, csak estefelé. Mindezt nem panaszosan mondta, hanem hogy lehűtsön egy kicsit. Hát le is hűtött, nem is kicsit. Mert én nem nyugodtam bele, tovább érdeklődtem: — Ugye nehéz dolga lenne annak, aki virágot akarna magának ajándékozni? — Nevetve válaszolta, hogy még nem próbálta meg eddig senki, de nem örülne neki különösebben. (No ez attól függ . :.) Közben megismerked»»* tem a „tűzdelés” szó üvegházi jelentésével is. Gombostűfejn/i kis palántákat tűzdelnek át kis ládákba', aprólékos, gondos munkával. megismerkedtem az „izzasztó” légköri viszonyaival is. — Vannak otthon virágai? Vannak. Büszkén sorolja is őket. Legjobban a filcdendront, fi- kuszt, szegfűt és a vágott rózsát szereti, Ez szép dolog, megnyugtató; mégsem virágellsnes Balogh Olga. Miután megismerkedtem néMestorséges vóredények Dr. Jiri Podlaha és Jan Dvoracek, a Brno-i klinika orvosai poliészterből készült mesterséges véredényeket készítettek. Állat- kísérletek bebizonyították, hogy a műanyagból készült véredények 244 napig minden ártalom nélkül ellátták funkciójukat az állát testében. A vállalat az igények kielégítése érdekében már az első negyedévben több tehertaxit állított a lakosság szolgálatába. Ezek a tehertaxik olcsón, gyorsan, megbízható módon végezték munkájukat. A hiba azonban ott van, hogy egyes személyek, sőt állami vállalatok, intézmények, kt»z-ek dolgozói maguk akadályozzák az állami fuvarozást. A Tüzép-hez beállított tehertaxik például az első időkben minimális mennyiségű tüzelőt szállítottak. A nagyobb mennyiségeket különféle kapcsolatok, sógor-komaság és korrupt anyagi részesedés folytán, a vállalatok magánfuvarosokkal szállíttatták. — Bátyáim megfogták a mamát, kitaszították a szobából, hazahurcclták és az ágyra nyomták — mondta szepegve a kislány. — Csak sírni láttam mindig. Azért is jöttem el tői®, mert nem volt mit enni. A testvéreimhez mentem. Ott gyerekek is vannak... A kislányért többször elment az anyja. Könyörgött, hogy legalább ő maradjon mellette. De a leányka egy napon — nyílván mások befolyására — keményen odavágta az anyjának: — Nem megyek! Maga nem anyám. A kislányban most a lelklis- meret szólal meg— Nem igaz, hogy a mama részeges. Az orvos rendelte, hogy naponta igyon meg egy pohár bort, mert vérszegény. S ez a lánygyerek is otthagyta a mamát. Nem ő tehet róla. hanem n testvérek! A tanácselnök így hívja Imre fiát a mama. Hidegen hangzik ez a megszólítás az édesanya szájából, dehíu talán van igazság benne, mert nem érezteti, hogy a fia. csők azt, hogy egy rideg elöljárója. Először is nem jói tették az elvtársak, hogy nem engem kérdeztek meg legelőbb, mikor a panaszt eljöttek kivizsgálni — kezdte a tanácselnök. — Ami pedig a mamát illeti. írok a legfelsőbb bírósághoz, hogy hatálytalanítsák a járási és megyei bíróság ítéletét. Ne kelljen kettéosztani a vagyont. Maés duzzog. Tetőződött a baj, amikor a vagyonelkülönítést kérte, mert gyermekei úgy látták, hegy most már oda lesz a vagyon, a juss a mama részéről. És akkor a vagyonnál többet érőt, gyemekei ■ szeretetét veszítette el. radjon apánknál. Az asszonyt meg (az édesanyját!) megvizsgáltatjuk, mert alapos a gyanúm, megzavarodott az elméje. Jobb lesz neki valamelyik intézetben. — Édesanyja nem egyszer osztotta meg önökkel a kenyerét, mikor rászorult. Most meg nincs kenyere, ebédje. Az elnök-fiú csak a vállát vo- nogatta erre, egyéb szava nem volt. A mama Gyenge, sovány, szánalomra méltó asszony. Ijedten, félve tessékel beljebb. Semmi szellemi fogyatékossága nem vehető észre, csak nagyon kétségbeesett. Gyermekei, a menyei nem tanácsolták, hogy beszéljünk vele, „hisz bolond az” — men doíták. — Kálióba akarnak vitetni! — sírt Kovács néni. — A bíróságon a tárgyalás vezetője megmondta, hogy a fiam, az éces fiam, akit én szültem, neveltem, el akar „intézteim”, mert ő tanácselnök. A legkisebb la nyemat is elvitte tőlem, azr mondja mindenkinek, hogy én nem tudok neki enni adni, néni nevelem, nem Iá1- itt jót. Megfosztott az utolsó reménységemtől is... Szavaiból a hangot is legyőző szeretet árad - g’ ermekex és a féri iránt. Azt akar«, hogy a férje ne üsse rúgja, hanem jobban becsül e. De félreértette szava't, inkább elment — Ha az apjukkal tették vo'- ná a gyermekek azt, amit velem, egyenként fojtanám meg őket! — mondta. Aztán sírdo- gálva így búcsúzott: — Én mégis szeretem őket. ., Édesanyám... Mit je’enf ez a szó? Ha úgy lenne, ahogy ráfogják, akkor sem lenne szabad így viselkedni vele szemben* magárahagyni, éhezte: ni, sai- náltatni a falu népével. Ha nem szólal meg a gyermekek szivében a szeretet, s főlég a tanácselnök szivében, akire a többiek hallgatnak — ha nem hajolnak le ehhez az elesett asszonyhoz, az édesanyához, szereteílenségükkei bizony könnyen odajuttathatják, ahova most ép ésszel szeretnék őt iutfatni: a bolondok házába. De lehetséges ez? Vannak ilyen gyermekek, akik ennyire elvakultak’ Talán még nem késő. ha megkérdez,ik szívüket': a férj, a gyermekek es menyes. S a szívnek így feleljen az ész. anyám, feleségem bocsáss meg, hadd háláljam meg jóságeda:.. O. .4 Az árhivatal árrendezése következtében a mázsánként szállítási díjat 5 forintról 3,20 forintra csökkentették. A magánfuvarosak ekkor visszatorpantak, de belátták, hogy a fuvarozás így is jó üzlet. A fuvaroztató szervek pedig — egyes dolgozók személyi, vagy üzleti kapcsolatai folytán — továbbra is magánfuvarsokkal szállítottak. A fennálló rendelkezések értelmében 100 mázsán felüli tételt magánosok nem fuvarozhatnak. A kertészeti technikum 600 mázsa, a gyógypedagia 600 mázsa, a Zalka Máté kollégium, 500 mázsa, a malomipari egyesülés, a Kölcsey gimnázium, az alsófokú oktatási intézmények, stb. nagy- mennyiségű tüzelőjét mégis magánosok fuvarozták. A rendelkezést a fuvaroztató szervek dolgozói úgy játszották ki, hogy utalványukat átadták a fuvarosoknak, akik a nagy tételeket részletekben szállították, hogy ne vegyék észre a 100 mázsán felüli fuvarokat. Ugyanígy jártak el a vállalatok, intézmények a járási székhelyeken is, ahol ahelyett, hogy a fuvarozó vállalathoz fordultak volna, magánszektorral, sőt iparral nem rendelkező, kontár fuvarosokkal dolgoztattak. Pedig sok a panasz az ilyen fuvarosokra. Nem megbízhatók, drágák, sőt előfordult, hogy loptak is a rájuk bízott tüzelőből. Kik szállítják a bútort'’ A nyíregyházi Kisker. Dózsa úti bútorüzletéből március 12-éii például 28 garnitúra bútor került szállításra. Ebből, az állami vállalat mindössze 2 fuvart végzett el, a többit a magánfuvarosok és iparral sem rendelkezők fuvarozták jó pénzért. A gépkocsival történő szállítás olcsóbb, gyorsabb és megbízhatóbb. S a népgazdaság érdeke is azt követeli, hogy a Tüzép, Külker, meg a többi állami vállalat és szerv az állami ipart, a társadalmi erőt támogassa. A korrupciónak, a társadalom érdekeit sértő magánérdekeknek pedig nincs helyük az állami szervek életében, s itt az ideje, hogy az illetékesek felfigyeljenek a fuvarozások körüli manipulációkra. fl fekete szeméívfuvarok Nem sokkal jobb a helyzet a személyfuvarozás terén sem. A vállalat a szükségletnek megfelelően feltöltötte gépkocsiparkját. Minden járási székhelyen, sőt nagyobb községekben, mint Kakamaz, Záhony taxik standol- nak. Mégis akadnak szép számmal olyanok, akik nem az állam gépkocsijait veszik igénybe, hanem feketén fuvaroztatnak személygépkocsival rendelkező személyekkel. A 8/1957-es KPM rendelkezés világosan meghatározta az állami és magángépkocsik használatát. Ezért tűrhetetlen, hogy a magángépkocsival rendelkezők szinte rendszert csináljanak a fekete fuvarozásból. Néhány nyíregyházi magángépkocsival rendelkező személy vállal tiltott fuvarokat. Még arra is képesek, hogy a MÁV és á kórház előtt standoljanak fuvart várva. Rendszeresen szállítják a vásárosokat, magánkiskereskedő fcizusokat portékájukkal együtt. Előfordult, hogy maga, az AKÖV dolgozója, Elek Elek saját gépkocsijával fuvarozta feketén a vásárra Szász István kereskedőt. Vállalati gépkocsivezetők visszaélései Sok vállalatnál, intézménynél hanyagul töltik ki a vállalati gépkocsi menetlevelét. A kocsival utazók nem igazolják a pontos érkezési időt, így a gépkocsi vezetője hazaérkezése után feketefuvart vállalhat. Két hete történt, hogy a Kútfúró Vállalat gépkocsija hazatért vidéki útjáról. A kocsi vezetője a taxistand másik oldalára állt a kocsival és fuvart vállalt. Szabó József önkéntes rendőr az MHS gépkocsijával utánament és leleplezte a. fekete fuvart. A menetlevél ellenőrzése során megállapította, hogy a menetlevél még az ellenőrzés idejénél is későbbre volt igazolva, „Üzemi gépjármüvet kizárólag az állami szerv feladatainak ellátásáfa lehet felhasználni” — mondja ki a 8 1957-es KPM rendelkezés 11. §-a. A feketefuvar tehát mindenképpen törvényellenes, büntetendő cselekmény. Ideje, hogy az illetékesek a fekete fuvarokat végző vállalatok körmére nézzenek, s szigorúan megbüntessék őket. Az 53-as AKÖV vezetőségének pedig azt javasoljuk: hívják össze a fuvaroztató szervek, intézmények, vállalatok, ktsz-ek vezetőit és kérjék a segítségüket a tiltott fuvarok felszámolása érdekében. Nagyobb nyilvánosság, jobb propaganda is szükséges az állami vállalat jó, gyors, meg-, bízható és olcsó munkája mellé, hogy minden fuvaroztató tudja: jobban jár. ha az állami vállalathoz fordul. Reméljük, végre rendet teremtenek a fuvarozás körül... . Győri Illés György. fiz állami szerved miért nem az állam segítségét veszik igénybe?
