Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

Három járást központ már összegezte * földmű vessző vetkezetek leiszabadulási m unka verseny-vál látását Megyénk földművesszövétkeze- tei megtették felajánlásukat fel- szabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére. Azonban a járási központok kissé megkéstek a vállalások összegezésével. A tíz járási szerv közül még csak a nyírbátori, kisvárdai és fehér­gyarmati járási központ mérte fel a szövetkezetek ígéreteit. A nyírbátori járási központ már a kongresszusi verseny-vál- lalásók idején is az elsők kö­zött volt, s a teljesítésben sem vall szégyent. Most szintén igyek­szik úttörő lenni.' örvendetes je­lenség, hogy a járás szövtekezetei közel liáromszáiJiyolcvanezer forint tervtől teljesítésre tettek ígé­retet s megfogadták: több mint ötvenezer forintot taka­rítanak meg az első negyed­évben. Igen merész a nyírbélteki kör­zeti szövetkezet felajánlása. Csaknem hétszázötvenezer forint tervtúlteljesítést \ és kétezer fo­rint költségmegtakarítást vál­lait. A kisvárdai járás szövetkeze­tei pedig a forgalmi tervek túl­teljesítése, a több mint százti- zenötezer forint költségmegtaka rítás mellett a részjegyek vál- tatásárói sem feledkeztek meg. Megígérték, hogy mintegy tizenhatezer forint előirányzaton felüli részjegy­értéket váltanak ez év első három hónapjában. Értékes felajánlást tettek a i fehérgyarmati járás szövetkeze­tei is. Kiskereskedelmi árufor­galmi tervüket 3.85 százalékkal kívánják túlteljesíteni és az elő­irányzott költségekből hatvan­kétezer forintot akarnak megta­karítani. A megtett felajánlások nagy­sága azt bizonyítja, hogy szövet­kezeteink mindjobban megértik a szocialista munkaverseny lé­nyegét, s különösen azt, hogy méltóan csak becsületes munká­val ünnepelhetik felszabadulá- j sunk 15. évfordulóját. ,,1'fió'ró'“ néreit isl;ola»xiivetkezet alakult í\ y í r m ihálytliba a Az iskolaszövetkezetek mind nagyobb közkedveltségnek örven­denek megyénkben. A napokban Nylmiháiydi harmincegy úttörő­ié határozta el — a szövetkeze­sek és a pedagógusok helyes szer­vező munkájának eredményeként — hogy Űttörő néven iskolaszö­vetkezetei alakítanak. A kis kö­zösségnek még föld is került. A tanács két holdat bztosított ré­szükre és azon közös termelést folytatnak majd. Mégpedig szer­ződéses alapon, s így ezzel is többletjövedelemhez jutnak. Az ifjúsági szövetkezetek alakí­tására nagy lehetőség van e hó­napiján. .Nemcsak alkalmas az idő hozzá, hanem figyelembe kell! venni azt is, hogy február 29-cel í lejár a szerződéskötések határ- j ideje. S ha eddig nem jön létre az iskola-vagy ifjúsági szövetkezet, kimarad a termelési szerződéskö­tésből. Márpedig ezzel elég tete­mes haszontól esik el. Tehát jól kell kihasználni a szervezésre az erre alkalmas időt, s akkor to­vább terebélyesedik majd az ifjú­ságot munkára, összetartásra ne­velő mozgalom. Hírek a szövetkezetek életéből Megjelent Nyers Rezső elvtárs. a SZÖVOSZ Igazgatósága volt el. nőkének könyve, „Szövetkezetek a magyar népi demokráciában" címmel. Jó lenne, ha minden szö­vetkezet könyvespolcán meg le­helre találni és minél több szö­vetkezeti választott vezető és hi­vatali dolgozó forgatná, tanulmá­nyozná e könyvet. ★ Megyénkben kilencvennégyezer hold burgonya vetését irányozták elő. Ez legalább tizennégy száza­lékos emelkedést jelent a múlt évivel összehasonlítva. Különösen nagy területen kall krumplit vetni a kisvárdai és a nyíregyházi já­rásban, mivel az előirányzóit te­rületek — együttesen — negy­venkétezer holdat tesznek ki. ★ A korai újburgon.va termelésé­vel foglalkozó téesz-ek és egyéni leg dolgozó parasztok már készü­lődnek a vetőgumók csiráztatásá- ra. E hónap húszadika körül be­rakják a vetőgumókat csírázta- tásra. hogy ha a tavasz nyílik, a föld felmelegszik, rögtön elültes­sék. ★ Gyorsan növekszik a tées/.-ek által az étkezési burgonyaterme­lésre leszerződött terülel. Már több mint hatezer holdra írták alá a szerződést. A rekordot a tyukodi Kossuth léesz viszi. Öt­száz holdra szerződött. A tiszabez- dédi Kossuth téesz sem szégyen­kezhet, mert háromszáz hold bur­gonya termelést vállalta szerződé ses alapon. Aliol ötvenkét vagon Inii^onva termelésére szerződtek A HIDEG ENGEDETT egy ki­csit Nagydoboson is. Dologhoz látnak az emberek. Mindenki találna munkát az udvarán, de azért többen mégis a téesz iro­dájába kopognak be. A brigád- vezetőket keresik, s mivel azok nincsenek kéznél, az elnöktől kérnek munkát. Az emberek unják már a téli tétlenséget, s dolgozni szeretnének. Ha még mindenkinek nem is jut tenni­való. azért hol az egyiknek, hol a másiknak akad trágya-, szal­ma-, vagy szénahordás, és más dolog is. Később meg jut az egész falunak és szaporábban gyűlnek a munkaegységek a kiskönyvekben. Hiszen ezen te­vékenykednek az irodában az asztalok fölé görnyedő fiatal és idős téesz-tagok. A termelési tervet készítik. TÜRÖ JÓZSEF elnök és Szűcs Gyula agronómus viszik a „pri- met”. Meghányják-vetik miből mennyit vessenek, hogy legyen mivel foglalkoztatni a tagokat, s gazdag betakarítást érjenek meg az. új szövetkezeti község­ben. A tervezgetésnél figye­lembe veszik: a MÉK-kel száz­harminc katasztrális hold étke­zi burgonyára már megkötöt- ! k a szerződést, harminc ka­tasztrális holdon meg vetőmag­krumplit szeretnének termelni. Erre szintén aláírják a szerző­dést a napokban. Közelebb hú­zódunk az elnökhöz és egy pil­lanatra megzavarjuk a fejtörő munkában. — Mennyi burgonyát értéke­síthettek az egyéniek az elmúlt esztendő második felében? — kérdezzük.-— A szövetkezet hat vagonnal vásárolt fel — segíti ki Lőrinc Gyula, a szövetkezet ügyvezetője a téesz elnökét. Ennek a felit tehette ki az. amit közvetlenül értékesíthettek. — Es sok van elföldelve? — Tír vagon körül — Vála­szolt Törő József. — Már amit el szándékoznak adni. GYORS SZÁMVETÉST vég­zünk s rájövünk, hogy már az első esztendőben több burgonyát adnak el. mint a volt egyéniek és a régi téesz. Mert csal; étke­zésiből ötvenkét vagon leszállí­tását vállalták. — Vagy talán mindez a híres dobosi sütőtök szakállára törté­nik majd? — gondolom magam­ban. S ha már a nyelvemen van, meg is kérdezem. — Mi lesz a sütőtökkel? Értetlenül néznek rám. Ma­gyarázkodom, hogy én úgy ér- $ lem, termelni fogjak-e ezután í is? ^ — Miért ne? — hangzik a kér- | désre. — Száz kátasz.ralis hoi- X dat szerződtünk le a MÉK-kel X — mondja a téesz elnöke. — • Tervezgettük, hogy vetünk ko- ♦ rai burgonyát és abba ültetjük * a sütőtököt. Azonban a földek | minősége változó, a csíráztatás- ? hoz meg nincs megfelelő helyi- ♦ súgunk. Az első esztendőben, t félünk, bai lenne a művelésé- J vei. így csak a jövő esztendő- | ben kerül rá sor. Az étkezős: J burgonyát sem vethetjük egy < táblába. Az őszön nem tudtuk | elkészíteni a talajt és ezért a 1 legjobb termőföldeket válogat- J juk ki. Különben utána homoki X lucernát vetünk. Kell a tak r- } mány és javítani akarjuk a J földek táperejét is. 3 SZÓVAL NEM LESZ RAT « burgonyatermeléssel. bár nv j még nehéz#n«kkel küzdi" ek j nagy dobosi Petőfi Tsz-ben. A j jövő esztendőig aztán-egyenesbe • hozzák a dolgokat és még fel- | felé íveiöbb lesz a szövetkezeti X gazdálkodás árutermelése a 1 krumpliból is az új téesz köz- t ségben, j r Uj jeladatok megyénk jöldművesszövetkezeti mozgalma előtt A napokban a MÉSZÖV har­minchét kommunistája párttag­gyűlésen vitatta meg a megye földművesszövetkezeti mozgal­mának 1960. évi feladatait. A megyei központ párttagjai — mint a megye szövetkezeti mozgalmának valamennyi dol­gozója — felelősségét csak nö­veli a hetedik pártkongresszu­son hozott határozatok végre­hajtásáért való felelősségtudat. Érzik és tudják, hogy minden tettük megannyi tégla _ a nagy építő munkában, s ezért mél­tóképpen törekszenek hozzájá­rulni a szocializmus célkitű­zéseinek megvalósításához. A párt taggyűlésnek nemcsak a be­számolójából csendült ez ki, hanem minden hozzászólásból is. Mit is tartanak a szövetkeze­ti mozgalom legfontosabb fel­adatának és hogyan akarnak annak megvalósításáért dolgoz­ni? A megyénkben végbement változások jelentősen átalakít­ják a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetek gazdálkodásá­ban még nagyobb szerep jut a kiskereskedelemnek. S ez ki­fejeződik már az 1960 évi áru­forgalmi tervben is. Mert a múlt esztendcViöz viszonyítva 6.2 százalékkal több árut kell eladniuk a kiskereskedelmi egységeknek. A százalékos emelkedés nem sokat mond, de ha ügyiembe vesszük azt, hogy emügött közel hatvanmil­lió forint van. megérthetjük a feladat nagyságát. Az árufor­galom növelésével jelentősen meg kell változtatni az áruk választékát is — az iparcikk­forgalom javára. Már pedig ez csak úgy lehetséges, ha a több, a korszerűbb, szakosított üzlet­ben szakmailag és politikailag képzettebb dolgozók állnak a pult mögött. Az 1960-as év nemcsak ezek­re ad lehetőséget. A három mozgó áruház beállításával az iparcikkeket a legkisebb tanyai településekre is el tudják jut­tatni. S ha a szövetkezeti szak­üzletek a vásározó részlegekkel nagyobb összhangot teremte­nek, még több vásáron jelen­hetnek meg és sokkal több áru és divatbemutatót szervez­hetnek. A megyei központ párt­tagjai azon vannak, hogy a szövetkezeteket bátorítsák és minden szakmai gyakorlati se­gítséget megadjanak ehhez, Hi­szen a falusi dolgozók — köz­tük a szövetkezetek tagjai — valósággal szomjuhozzák az ilyen rendezvényeket és sze­retnék, ha mindjobban megis­mertetnék őket az új iparcik­kek használatával, kezelésével is. Például számosán vennének egyenként és csoportosan mo­sógépet, de félnek, hogy bele­fektetik a pénzt és hozzánem- értésük miatt hamar tönkrete­szik. A vendéglátóiparnak szintén nagy lépést kell megtennie ez évben. Nem annyira az egy­ségek számát emelik — talán még sok is, ami van — hanem a meglévők korszerűségét. El­sősorban a vendégek kényel­mét,' gyorsabb kiszolgálását biz­tosító berendezések, felszerelé­sek változnak meg lényegesen. S figyelembe véve a dolgozó pa­rasztság tömeges belépését a társas gazdálkodásba, bővítik az egységek étkeztetési tevékeny­ségét. A szövetkezeti mozgalmon belül lényeges átalakulás tör­ténik a felvásárlásban. Tudva­lévő, hogy a tömegesen meg­alakult téeszek a MÉK-en ke­resztül bonyolítják le termé­keik eladását. S általában nagy tételben. Azonban a tömegesés jó minőségű árut meg is kell termelni. A MÉK és a szövet­kezetek azon vannak, hogy eb­ben is minden támogatást meg­adjanak a téesz-eknek. Főleg a burgonya-, gyümölcs- és zöld­ségtermelést- kívánják ösztönöz­ni és segíteni. Ennek igen jó eszköze a termelési és szállítá­si szerződések kötése. Az idén is például burgonyából több mint kilencezernyolcszáz kát. holdat akarnak leszerződni a téesz-ekkel. Minden remény meg van rá, hogy ez teljesítve is lesz. A MÉSZÖV kommunistái és pártonkívüli dolgozói — a szö­vetkezeti szervek vezetőivel és dolgozóival egyetemben — te­vékenykedtek a termelőszövet­kezetek számszerű fejlesztésé­ben. Nem akarnak félreállni a megszilárdítás időszakában sem. Ahol tudnak, szívesen segíte­nek. S a megyei központ kom­munistái erre már meg is tet­ték a vállalásukat ezen a tag­gyűlésen. Viszont nem feledkeznek meg a még egyénileg dolgozó pa­rasztokról sem. Segíteni kíván­ják termelési, tevékenységüket, s arra törekszenek, hogy mi­előbb megtalálják az utat a nagyüzemi, gazdálkodáshoz. A szövetkezetek feladatainak megoldásához új egységeket építenek és a meglévőket kor­szerűsítik. E célra több mint negyvenmillió forintot fordíta­nak. Ebből épül a nyíregyházi almakombinát, a fehérgyarma­ti almatároló, a gergelyiugor- nyai és kocsordi vegyesbolt, két kiskapacitású jéggyár és négy üdítő ital palacokzó üzem. Természetesen az új létesít­mények nagyban megnövelik a szövetkezetek termlését és fő­ként az áruforgalmukat. S ez­zel egyetemben egész gazdasá­gi tevékenységüket. A szövetke­zeti dolgozók éves vállalásai — a felszabadulásunk 15. évfordu­lójának tiszteletére — csak fo­kozzak a gazdálkodás megszi­lárdításába vetett reményt. A MÉSZÖV kommunistái bíznak abban, hogy nevelő és ellenőr­ző munkájuk megjavításával hozzá tudják segíteni a szövet­kezeti dolgozókat mindennapi teendőjük becsületes elvégzésé­hez, a közösségi vagyon megőr­zésére, hogy a szövetkezetek saját vagyona egy év alatt húszmillió forinttal emelkedjék. A mások segítése ' mellett sa­ját fejlődésükről sem feledkez­nek meg. S ezért ígéretet tet­tek a politikai és szakmai ok­tatásban való rendszeres rész­vételre, fejlesztik pártszerveze­tük szervezeti életét, vitákat rendeznek a szocializmus építé­se során felvetett elvi és gya­korlati kérdéseikből, — a pár- tonkívüliek bevonásával — és emberi magatartásukkal hozzá akarnak segíteni másokat is a szocialista embertípus kiformá­lásához. A MÉSZÖV kommunistáinál a szó általában összeesik a tet­tel. Munkájuk elősegíti majd a megyei központ tevékenységé­nek további javulását, és kiha­tással lesz a megye szövetkeze­ti mozgalmára is. V*rga Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents