Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
4 fehérgyarmati járás szövetkezetei eredményesen gazdálkodtak az elméit esztendőben Képek a Szovjetunióból A korábbi években a fehér- gyarmati járás szövetkezetei gazdálkodtak a leggyengébben megyénkben. A megyei központ alig győzte anyagi támogatásukat Forint forint után úszott el egyes lelkiismeretlen szövetkezeti dolgozók kezén s a választott vezetőségi tagok nem győzték jelesntgetni a tikkasztókat, a közös vagyon tékozlóit A MÉSZÖV számos hivatali dolgozót váltatott le a járási központ igazgatóságával egyetértésben, az pedig a szövetkezeteknél igyekezett rendet teremteni az ottani vezetőséggel közösen. Törekvésük sikerrel járt, s a szövetkezeti élet kezdett fellendülni, a gazdálkodás javulni. Az 1959-es év aztán fontos fordulatot hozott. A szövetkezeti demokrácia helyreállt, a választott vezetőség gazdája lett. minden szövetkezetnek és jelentősen javult a gazdálkodás is. Többek közt csaknem százharminc-ötmillió forintot forgalmaztak a szövetkezetek. Ennek tekintélyes része a kiskereskedelmi áruforgalomból tevődött ki. S a növekvő áruforgalom, a takarékosabb költséggazdálkodás és lelkiismeretesebb vagyonvédelem közel négymillió forint tiszta hasznot hozott a szövetkezeteknek. Nagy örömet szereznek ezzel a tagoknak, mert gyarapodásuk mellett tetemes összeg — mintegy háromszázharmincezer forint — jut a vásárlási és értékesítési, valamint a részjegyek utáni Visszatérítésre. A szövetkezetek vezetőségei mindezt megvitatják a most kezdődő gyűléseken, hogy minél több tag elmondhassa véleményét szövetkezetünk életéről, munkájáról és javaslatot tehessenek az 1960. évi feladatok maradéktalan megoldására. A mátészalkai szövetkezet boltbizottsága rendet tart a portáján Jalta: Le nin tér. Az óra mutatója túlhalad az ötösön. A mátészalkai körzeti szövetkezet irodájában szede- lőzködnek a dolgozók és ki-ki egyéni ügyes-bajca dolga után néz. Azért nem néptelenedik el az iroda. A kiskereskedelmi üzemág dolgozóinak szobájában Szabó Miklós, az seztály vezetője csendesen tárgyal egy idősebb, őszhajú asszonnyal. Ellenőrzőkönyvekből kiszakított lapokat olvasgatnak és egynél- egynél hosszabb ideig beszélgetnek. Kérésemre szívesen vonnak be társalgásukba és megtudom, hogy a boltbizottsági tagok minden egységet ellenőrizni akarnak, s ahol már jártak, behozták jelentésüket. Azonban mielőbb leadnák, megvitatják Szabó elvtárssal. Most még frissen él bennük az élmény, az ellenőrzés tapasztalatai és ha szükséges, kibővíthetik a jelentésükbe be'írtakat. i Egyes kérdéseikre pedig választ kapnak, arait későbbi ellenőrzéseik során hasznosítanak. Mező Im- rénével szintén erről tárgyalnak. — Nem mondom — meséli Mező Imréné — a bolti dolgozók többsége nem húzódozik az ellenőrzéstől. Ügy érezzük, szívesen látnak bennünket, azonban mindannyiunkat az az elv vezet: senki sem szereti a szennyesét kiteregetni. Tehát meg kell tanulnunk, hogyan találjuk meg gyorsan és könnyen. Ma például jártunk a nagyvendéglőben. Három óra hosszáig tanulmányoztuk a vendéglő vezetését, munkaszervezését és a vendégekkel való foglalkozást a megadott írásos program és a szerzett tapasztalataink szerint. — Aztán hasznos volt-e? — érdeklődöm. — Nekünk igen és remélem, ők lem panaszkodhatnak. A vendégek meg örülnek majd, mert gyorsabb lesz a kiszolgálás, nagyobb lesz a tisztaság. — Mi az általános tapasztalatuk? Még a legjobbnak vélt boltosaink la elfelejtkeznek a rendszeres egészségügyi vizsgálatról, a köpenyek rendbentartásáról. a két kulcsos rendszerről, a nyitás-zárás idejéről és sorolhatnám tovább. Ma már csökken a leltárhiány. Ezt azért is tudom mondani, mert a leltározások felvételében szintén résztveszek és érdeklődöm az elszámolás eredményéről. Azonban elég gyakori a súlycsonkítás és az árdrágítás. Talán a hivatali ellenőrzés szigorúsága miatt egyes boltosok itt keresnek- „kárpótlást”. Elmondja, hogy az egyik üzletvezetőt rajtakapta. Azóta nem köszön. Pedig lehet, hogy ezzel a börtöntől mentette meg. Hiszen erre is érvényes az a közmondás: „addig úszik a tök a vízen, míg el nem merül.” Amikor a boltbizottsági tagok ellenőrzéseikkel védik a társadalom és az egyén érdeKOit, óvják *z üzletek dolgozóit is a Jól tizet a selyeoihernyótenyésztés A mellékkereset egyik legjobb forrása a selyemhernyótenyész- tés. Mindössze egy hónapi munkával, minden anyagi befektetés nélkül lehet komoly jövedelemre szert tenni. A kikelt kis hernyókat, tenyésztőpapírt a vállalat díjmentesen adja a termelőknek s a tenyésztéshez szükséges eperlomb is ingyen áll a tenyésztők rendelkezésére, csak le kell szedni és fel kell etetni a selyemhernyókkal. Dobozonként kb. 1000—1200 forint jövedelmet biztosit ez a munka a selyemgubó mai beváltási ára mellett. Az I. és II. o. selyemgubó átvételi ára 40 forint, a III. o. selyemgubó ara pedig 5 forint. Normális tenyésztés esetén az összes megtermelt selyemgubó legfeljebb 5 százaléka a III. o. gubó. A buji Táncsics Tsz felmérte a selyem- hemyótenyésztésben rejlő jövedelmezőséget s ezért 10 doboz selyemhernyó felnevelésére szer ződött. Ennél a munkánál kitűnően tudja a tsz alkalmazni a gyermekeket és a csökkent munkaképességű tsz-tagokat. Kb. 10—12 000 forint jövedelmet biztosít a tsz-tagok részére, mely munkálatokat egyéb gazdasági munkák elvégzése mellett fog tudni elvégezni, olyan munkaerő kihasználásával, melynek a tenyésztés idején egyéb munkát biztosítani nem tudna. Ajánljuk valamennyi termelőszövetkezetnek, hogy ne hagyják ki ezt a kitűnő mellékkeresett lehetőséget. Ugyanakkor egyéniek is szerződhetnek sslyemher.iyóte- nvésztésre. Minden községben a fmsz. termelési felelőse köti meg a selyemhernyótenyésztésre vonatkozó szerződéseket. Ahol iU en nincs, vagy bővebb felvilágosításra van szükség, az érdeklődő termelőszövetkezetek és egyéni termelők forduljanak a „HERBARIA” selyem termelési felügyelőjéhez, címe: Nyíregyháza, Tiszavasvári út 5. gz. Juhász József súlyosabb bűnök elkövetésétől és szigorúbb felelősségre vonásuktól. . Az ajtó nyílik. Két asszony jön be. Bemutatkozunk. Mindkettőjük kezében hatalmas pak- saméta. Tárkányi Sándorné és j Papp Józsefné szintén a bol- ' tokban végzett ellenőrzési je- I lentésüket akarják átadni, j Azonban nem sikerül, mert közben Szabó elvtársnak el kellett mennie. Mivel másnap folytatják a munkát és még hátra van a vacsorafőzés, az asszonyok szedelőzködnek és kilépnek a villanyfényes éjszakába. Szövetkezeti vendéglő Batumiban (Grúzia) (Fényképezte: Rajcsányi Pál ügyvezető, Tiszavasvári.) A szövetkezeti közgyűlések elé A falusi lakosság életében mindig nagy jelentőséggel bírnak a földmű vessző vetkezetek közgyűlései. Nem véletlen ez, mert a felnőtt lakosságnak több mint a felét érinti ez az esemény. A tagok e gyűléseken számolnak be a vezetők apró részletességgel az előző évi működésről. A gyűlések jelentőségét ebben az esztendőben megnöveli az a tény, hogy az MSZMP VII. kongresszusa határozatait, célkitűzéseit a szövetkezetekre vonatkozóan itt vitatják meg, s a kongresszus szellemében megszabják az 1960. év legfontosabb feladatait. A szövetkezeti gyűlések ideje egybeesik hazánk felszabadulásának 15. évfordulója megünneplésének előkészületeivel. Itt határoznak afeilett, hogyan tudnak még nagyobb eredményeket elérni a tervek teljesítéséhen, a költségek csökkentésében 4« az egyéb szövetkezeti feladatok maradéktalan megoldásában, hogy a felszabadulási évfordulóhoz méltóan dolgozzanak. A szövetkezetek eredményesen működtek az elmúlt esztendőben. Kiszélesedett, a munka- verseny-mozgalom. különösen a párt VII. kongresszusára tett verseny-vállalások területén és azok túlteljesítése biztosította az eredményes működést. Ennek eredménye az, hogy a szövetkezetek 1959. évi tiszta nyeresége megközelíti a 40 millió forintot. Ebből a kongresszusi verseny során a tervek túlteljesítésével és a költségek csökkentésével mintegy nyolcmillió forintot teljesítettek. Az elmúlt évben a megye szövetkezetei — országosan is — élenjártak az új kereskedelmi módszerek bevezetésében, a korszerű önkiszolgáló és önkiválasztó boltok létrehozásában, új vendéglátóipari egységek kialakításában. A legjelentősebb esemény azonban az, hogy az elmúlt esztendő közgyűlései óta jelentős társadalmi átalakulás történt megyénk mezőgazdaságában is. A szövetkezeti tagok jelentős része termelőszövetkezeti tag lett. A szövetkezetekkel egy időben a megye hegyközségei, tejszövetkezetei, takarékszövetkezetei és vízgazdálkodási társulásai is közgyűlést tartanak. E szövetkezetek közül az egyik legjelentősebb a takarékszövetkezet, mely az elmúlt év során a falusi lakosság szimpátiáját, támogatását érdemelte ki. Mintegy hárommillió forint kölcsön folyósításával segítette a falusi lakosságot a mezőgazdasági jellegű beruházásokban, a lakásépítésben. Széles körben terjesztették a takarékossági mozgalmat. A megye 1? takarék- szövetkezeténél több, mint ötmillió forint betétet helyeztek el. Ezek a betétek napjainkban is jelentősen növekednek a regi és az új termelőszövetkezeti parasztok betett forintjaival. A felszabadulási verseny keretében a szövetkezetek igen jelentős feladatokat kívánnak megvalósítani ebben az évben. Csak a legfontosabbat említjük: pl. három mozgó áruházat létesítenek, melyekkel a távoleső tanyákat és kis községeket látogatják, ezzel is segítve a jobb áruellátást. A járási székhelyeken női és férfi konfekció szaküzleteket kívánnak létrehozni. Emelni kívánják a termelést elősegítő cikkek forgalmát. Bőségesen biztosítják a lakosság részére a növényvédőszereket, a mezőgazdasági munkákhoz szükséges kézi szerszámokat, a permetezéshez, építkezéshez meszet, építőanyagot és tüzelés sereket. A lakosság kulturális igényeinek kielégítéséről kívánnak gondoskodni a szak- és szépirodalmi könyvek \ álaszlékának bővítésével. Az ímsz-1 vendéglátó egységek színvonala szintén jelentősen megjavul. A szórakozni vágyó lakosság részére fővárosi művészek közreműködésé vei rendezvényeket szerveznek. A vendéglátó fmsz-i egységek5 — ott, ahol a termelőszövetkezeti tagok igénylik — a nagyobb mezőgazdasági munkál? idejére a tsz-tagokat ellátják a munkahelyen meleg étellel is. Az ez évi tervszámok —’ fel- vásárlási szinten — magasabbak az előző esztendő tervszámainál. A termelőszövetkezeti községek a tsz-eh termelvényeit vagontételben közvetlenül a MÉK-en keresztül értékesítik. Ezeken a helyeken a szövetkezetek a háztáji gazdálkodás felesleges termékeit vásárolják fel, ami szintén jelentős meny- nyiség. A szövetkezeti ' rhozgalom megyénkben elő kívánja segíteni a burgonyatermelés fokozását. Ezért a MÉK termelési szerződéseket köt a tsz-ekkel az ország burgonyaellátásának biztosítása érdekében. Ugyancsak termelési szerződésekkel akarja előmozdítani egy igen fontos kivitelű cikkünk, a bab termesztését is. Az 1959-es évben az fmsz-ek- nél a társadalmi tulaj dem védelmében komoly eredményeket értek el. Ezt azonban az fmsz-i választott szervekkel, valamint a tagság bevonásával még tovább kell javítani olyan formában, hogy az előző esztendőhöz mérten a leltárhiányok a negyedére csökkenjenek. A szövetkezetek vezetőinek és apparátusának igen fontos feladata legyen a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a politikai és adminisztratív •. segítségadás. hogy' az új tsz-ek már ez évben is komoly eredményeket érjenek eb Kerékgyártó Arte' <
