Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-16 / 39. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1960. február 12-i ülése Zsiga Iréuke, a nyíregyházi Virágzó Föld Tsz tagja. Jó kedvvel végzi a gyümölcsfa kaparását. A múlt évben 330 munkaegységet hozott össze, s szép hozomány várja lakodalmát. (Foto: Hammel) Jelentős győzelem és mélységes humanitás Az MSZMP Központi Bizottsága 1960. február 12-én ülést tartott. Az ülésen Kádár János elvtárs tájékoztatta a Központi Bizottság tagjait az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek me- zőgazdaság-fcjlesztcsi értekezle1 A Központi Bizottság 1959.-*-• október 22-i határozata óta újabb nagy eredmények születtek termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében. 1959. november 1-tól 1960. február 7-ig több mint 380 ezer dolgozó paraszt lépett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezzel a termelőszövetkezetek taglétszáma 870 ezerre, szántóterületük pedig 5:2 millió kát. holdra növekedett. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb fejlődése eredményeképpen a szocialista tulajdon mezőgazdaságunkban is túlsúlyra jutott: az ország szántóterületének ma már 70 százaléka tartozik az állami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez. A már 1959-ben termelőszövetkezeti megyévé fejlődött Győr és Szolnok megye után most Fejér, Veszprém, Somogy, Heves megye is termelőszövetkezeti megyévé vált, s jelentős előrehaladás történt az ország többi megyéjében is. Hazánkban ma már 7« termelőszövetkezeti járásun! több rm-nt 2300 termelőszövetkezeti községünk van. az összes községek több mint 70 százaléka. Mindez társadalmi rendsze rönknek, a Magyar Szociálist? Munkáspárt agrárpolitikájának, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk közös nagy győzelme, amely tovább erősítette a népi hatalmat, a munkás—paraszt szövetséget. Közelebb jutottunk a VII. kongresszus által megjelölt közvetlen célhoz, ahhoz, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását országunkban. A Központi Bizottság őszinte elismerését fejezi ki a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztoknak helyes elhatározásukért. Egyúttal köszönetét mond mindazoknak a kommunistáknak és pártonkívüli munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik fáradságot nem kímélve türelmes felvilágosító szóval segítették az új szövetkezeti tagokat ionos döntésükben. 2 2 A Központi Bizottság meg * állapította, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében elért újabb jelentős előrehaladás egyik legfontosabb előfeltétele volt az 1959-ber elért nagy siker a számszezű fejlesztésben, s ezt követően a szövetkezetek szervezeti, gazdasági és c politikai megszilárdításában el- a téről és a varsói egyezményben részt vevő államok politikai tanácskozó bizottságának legutóbbi moszkvai üléséről. Fehér Lajos elvtárs beszámolt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról szoló 1959. október 22-i határozat végrehajtóért jelentős eredmény. Nagymértékben kifejlődött a szövetkezeti parasztság öntevékenysége, saját eszközeinek mozgósítása a közös gazdaságok fejlesztéséért. Ugyanakkor szocialista államunk 1959- ben mintegy 6,8 milliárd forint értékű anyagi támogatást nyújtott a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. Népi államunk és a szövetkezeti parasztság közös erőfeszítései eredményeként az új termelőszövetkezetek többsége már az első terméseredményeivel újabb kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a nagyüzemi szocialista gazdálkodás magasabb hozamot biztosít, több árut termel, s a jobb életkörülmények megteremtésének biztos alapját veti meg. Kedvezően hatottak a falu szocialista átalakulásának sikeres előrehaladására a béke és a szocializmus erőinek nemzetközi méretekben elért új eredményei is, s hazánk egészséges politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb jelentős fejlődése alapvetően az önkéntesség lenini elvének betartásával ment végbe. A fejlesztési munka során a Párt féltőén vigyázott a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokkal való jó viszony, a kölcsönös bizalom fenntartására és továbbfejlesztésére. Éppen ezért a Központi Bizottság elítéli a szórványosan előfordult nyers, durva hang használatát, és nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a pártszervezetek az ilyen helyeken fellépnek a türelmetlenség ellen és az esetleges túlkapás okozta sérelmet haladéktalanul orvosolják. Q Biztató, hogy az újonnan ' * alakult és a jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek parasztsága az egész országban úgyszólván mindenütt hozzákezdett közös gazdaságának megalapozásához, illetve továbbfejleszti azt. Örvendetes az is, hogy szövetkezeti vezetőknek köztiszteletben álló dolgozó parasztokat. számos helyen kipróbált, ismert helyi vezetőket, tanácselnököt, párttitkárt, pedagógust, továbbá járási és megyei vezetőket választottak. Az új szövetkezeteknek a közös munkák elkezdéséhez nagy segítséget nyújtanak az országos, a megyei és a jársi szervektől kiküldött szakemberek. Segítik első lépéseiket az ipari üzemek, az állami gazdaságok s más insáról. A Központi Bizottság Ká-1 dár János elvtárs tájékoztatóját és Fehér Lajos elvtárs jelentését egyhangúlag tudomásul vette. A termelőszövetkezetek fejlesztésének eredményeiről és további feladatokról részletes határozatot hozott. tézmények patronáló csoportjai is. Kialakulóban van a tavalyinál is nagyobb mértékben az egész társadalom összefogása a szövetkezeti gazdaságok erősítéséért. A bevitelre kerülő állatok, felszerelések. vetőmagvak és takarmány számbavétele után a termelőszövetkezetekben előkészítik az idei év termelés: terveit. Helyesen azt tűzik ki célul, hogy a termelőszövetkezeti község méláz első évben több árut termeljen, mint az átszervezést megelőző esztendőben. Megkezdődött —- főként a meglévő épületek átalakításával, saját erőből az építkezés is — a közösbe hozandó jószág elhelyezésére. Az új termelőszövetkezetekben nagy az igény a gépvásárlásra. Számos esetben a tagok a gép teljes vételárát vagy annak nagyobb részét összeadják. Sok helyen jelentkezik az a helyes törekvés is, hogy a közös szövetkezeti alapot a tagok erejével más módokon is gyarapítják: így például kocasüldő és baromfi behozásával, vagy holdanként megállapított készpénz-hozzájárulással. ^ Az 1959-es év mezőgazda- sági termelésének alakulása igazolta: elérhető az a cél, hogy a szövetkezeti mozgalom nagyarányú számszerű fejlesztésével egy időben a termelés színvonala is emelkedjék. A termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jó munkájának elsőrendű szerepe van abban, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés a múlt évben számottevően meghaladta az 1958. évi színvonalat. Ennek eredményeként a régi termelőszövetkezetek már a termelés minden területén, az 1959-ben alakultak pedig főleg a növénytermelésben az egyéni gazdaságokat jelentősen meghaladó termelési színvonalat értek el. A tavalyi országosan jó termelési eredményekben benne van az egyénileg dolgozó parasztok becsületes, szorgalmas munkája is. II. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbhaladásának legfontosabb feltétele az idén is a megszilárdítás feladatainak eredményes elvégzése. Ez az alapvető feltétele annak is, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdaságban túlsúlyra jutott a Olyan közlemény látott napvilágot a Népszabadság vasárnapi számában, amelynek jelentősége túlnő azon, hogy egyszeri olvasás után félretehesse az ember. Az MSZMP Központi Bizottsága hozott határozatot február 12-i ülésén a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról. Győzelmi jelentésnek is elkönyvelhetjük a közleményt, amelyet a Központi Bizottság ülésén szövegeztek meg. Elsősorban azért, mert mint a közlemény hangsúlyozza: 1959. november 1-től ez év február 7-ig több mint 380 ezer dolgozó paraszt választotta a szocializmus falusi építésének útját, a nagyüzemi gazdálkodást. Ezzel országunkban már közel 1 millió — pontosan 870 ezer — a termelőszövetkezetek taglétszáma, szántóterületük pedig már meghaladta az 5 millió kataszlrális holdat. Ezzel egy- időben hazánk szántóterületének már 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, az állami gazdaságokhoz és termelőszövetkezetekhez. Üjabb termelőszövetkezeti megyék jöttek létre és összesen 76 szövetkezeti járás, több mint 2300 termelőszövetkezeti község határára szegezték ki a falu neve mellé a „termelőszövetkezeti község” című táblát. A meglevő termelőszövetkezetek mellett ezekben a községekben már mindenki számára könnyebb lesz az élet, a munka, terem jobban a föld. Ezen a téren nagy lépéssel jutottunk közelebb hazánk szocialista átalakulásához. Szabolcs- Szatmárban is, mint az országban bárhol, jelentős paraszti tömegek tettek hitet belépésükkel az ország gyorsabb építésének ügye, az életszínvonal, ezen belül a parasztok élete jobbá formálásának ügye mellett is. A határozat, amellett, hogy megállapítja az eredmények lelkesítő voltát, megköszöni fáradságos munkájukat mindazoknak, akik az új élet kapujába erős és bátor szívvel léptek, gondoskodtak arról, hogy tovább haladjon a termelőszövetkezeti mozgalom. És ma már elsősorban úgy, hogy a megszilárdítás legyen az ország legfőbb gondja. Ennek nyomán valósíthatjuk meg a mezőgazda- sági termelés és a felvásárlás további növelését, a politikai feladatok jó elvégzését. A közlemény minden sorát a gondoskodó szeretet hatja át, mind a termelőszövetkezetek további segítésére, mind pedig az idős termelőszövetkezeti tagok anyagi támogatására vonatkozóan. A határozat mélységes emberi humanitásról tanúskodik, amikor nem hagyja támasz nélkül a munkából kiöregedett szántóvető embereket, s a múlt annyi és annyi szomorú példájának vet véget az idős parasztok sorsának méltó intézésével. Nálunk az egyén és a köz dolga elválaszthatatlan. A szocializmus nemcsak szavakban tettekben is a miénk. K. J. Otthonosabbá teszik a művelődési otthonokot és munkásszállásokat a 6-o# Mélyépítő Vállalatnál A 6-os sz. Mélyépítő Vállalat — mivel más megyékben is van munkahelye, több művelődési otthonnal rendelkezik. A négy otthon és a munkásszállások elég gondot adnak a vállalátnak, hogy megfelelő berendezéssel láthassák el. Az idei igazgatói alapból, — amely előreláthatólag több mint százezer forint lesz, — olyan fel- szerelési tárgyakat vásárolnak, amelyek hasznos időtöltést biztosítanak a dolgozóknak. Televízió. Sikerrel játszott Nyíregyházán a Déryné Színház Vasárnap két előadásban került színre Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című színdarabja. Hétfőn ifjúsági előadást is kellett tartani, a nagy érdeklődésre való tekintettel. Nemcsak a darab, hamm a társ'’1st ;ó felké- 'Folytatás a 2. oldalon.) j szülése is hozzájárult a sikerhez. rádiók, lemezjátszók és lemezek szerepelnek elsősorban a tervben. Ezen kívül — részben a képző- művészeti élet támogatására, részben a dolgozók ízlésének nevelése érdekében — képzőművészeti alkotásokat is vásárolnak a helyi munkaközösségtől. a kisiparosok helyzete és feladatai Tanácskozásra hívják össze több járásban a kisiparosokat február 22 és március 3 között. A tanácskozás célja: megvitatni a kisiparosok helyzetének és feladatainak alakulását a következő időkre vonatkozólag — Első ilyen találkozóra 22.-én Tiszalökön és Tiszavasváriban kerül sor. A tanácskozásokat a népfront és a KíOSZ megyei titkárságai rendezik. Közlemény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárditásárél I. XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBRUÁR 16, KEDD
