Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

Színvonalas taggyűlésekéi! (Cikk a 2. oldalon,) itudupest Jelssabndulásának ér forduló já§• (Cikk a 2. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBRUÁR 13, SZOMBAT A Lottó nyerőszámai (3. oldal.) A termelőszövetkezetek megszilárdításáról tárgyalt a Magyar-Szoviet Mezőgazdasági Napok konferenciáin A Magyar—Szovjet Mezőgaz­dasági Napok csütörtökön meg­tartott megyei konferenciájának napirendjén időszerűbb kérdés «em is szerepelhetett volna, mint a szovjet tapasztalatok alapján arról tanácskozni, hogy mi a teendő a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén. Ha vala­mikor szükség volt a tapaszta­latokra, a jó tanácsokra, akkor napjainkban többszörösen szükség van, hiszen az elmúlt hónapok­ban tíz és tízezerszámra válasz­tották a szövetkezeti gazdálko­dást a dolgozó parasztok. Me­gyénk mezőgazdasági területének több mint fele nagyüzemi gaz­daságokba »terült. A helyi adottságokra tervessünk Terlandai Sándor, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója előadásában a szovjet tapasztalatokra építve a legfon­tosabb üzemszervezési alapelvek- ről szólt. Részletesen ismertette azokat az alapvető adottságokat, amiknek figyelembe vétele nél­kül jó terv nem készülhet. A talajadotlság, a vízgazdálkodási lehetőség, a trágya, a gép, a kézi munkaerő, az épületek, a szállí­tási és piaci viszonyok mind be­folyásoló tényezők. Ahol nincs pajta, oda ne tervezzenek do­hányt, ahol kevés a munkaerő, vagy nincs jó ártéktsitési lehető­ség, oda káros lehet nagykiter- jedésü konyhakertészetet ter­vezni. A Szovjetunióban a termelési tájak kialakításával is igen nagy- lépést tettek előre a hozamok emelése terén. Szabolcs megyé­ben három *> termelésd tájról beszélhetünk. A nyírségi, ahol a rozs, bur­gonya, kukorica, csillagfürt és dohány legyenek a fő növények. A talajerőutánpótlás a zöldtrá­gyázásra épüljön. Gyümölcsöse a Jonathán. Állattenyésztésében az istálló- zott szarvasmarha, hússertés és a fésűs gyapjút adó juh legyen a döntő. A második nagyobb termelési táj az Erdőhát, ahol a fő mező- gazdasági foglalkozás az állatte­nyésztés legyen- Sok a legelő, sok egészséges, jó csonté te­nyészállatot lehet nevelni. A szántóföldi termelésben a kuko­rica, búza és a vöröshere foglal­ja el a fő helyet. A harmadik a lápi terület, ahol a burgonya legyen a leg­fontosabb növény. Anyagi érdekeltség alapján szervezzék a munkát A termelőszövetkezetekben a kezdeti elosztás a munkaegység- rendszeren alapult. Azonban a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió termelőszövetkezetei­ben egyre inkább módosítják az elosztásnak, a munkamérésnek ezt a kezdeti formáját és a kü­lönféle premizálási módokkal és az eredményességi munkaegység­gel sokkal érdekeltebbé teszik a tagokat úgy mennyiségi, mint a minőségi termelésben. A hagyományos munkaegység­re való osztásnak az is hátrá­nya, hogy általában kétszer osz­tanak évente a munkaegységekre és akkor is a természetbeni te­szi ki a részesedés nagyobb há­nyadát Az új rendszerű jövede­lemelosztás rendszeres előlegfize­tésen alapszik ós a pénzbeni ré­szesedés a döntő. Ennek az el­osztási módnak nagy része van abban, hogy 1953-tól 1958-ig a gabonatermelés a Szovjetunióban 91 százalékkal növekedett, a cu­korrépa hozama megkétszerező­dött, vajban, tejben pedig a leg­fejlettebb kapitalista államot, az USA-t is túlszárnyalták. H legújabb szövetkezeti község: Terem A bei lányából álló Terem község is a szövetkezeti utat vaiaaK* tóttá. A nyírbátori járásban Terem a legfiatalabb község, a felsza­badulás után tanyavllágbó! alakult, most pedig kétszeresen a leg­fiatalabb, mert a szövetkezeti élet első napjait tapossák. nak hasonlónak kell lenni, mint az állami gazdaságban az üzem­egységnek. A termelési tervet, fogatokat, gépeket, sőt, az áru­tervet is fel kell bontani briga-1 dókra. Ez nagy mun Icát jelent és nagy önállóságot kíván a bri­gádoktól. Közeleg a tavasz, nincs egy percnyi vesztegetni való időnk sem. Ki kell alakítani a legmegfelelőbb munkaszervezetet minden szövetkezetben. Cs. B. Zárszámadás a nyírbátori Vörös Csillagban Ma szombaton tartja zárszám­adási közgyűlését a nyírbátori Vörös Csillag Termelőszövetke­zet. Eredetileg 3.6 forint és 60 fillér értéket terveztek munkaegységen­ként. ezzel szénben a munka­egység értéke 41 forint. Így pél­dául Kónya János tehenész több mint 600 munkaegységéért 30 ezer forinton felül keres, és eh­hez hasonlóan kapnak Divinyi József tehenész, Révész Gyula kertészeti brigádvezető és sokan mások. Rekord jegyelővétel — Előcsarnok, vagy kiállítási terem? Szökőkút a Béke moziban — Alkalmi műszaki csoport Mátészalkán ós Kisvárdán ^ f A Szovjet Film Ünnepére készül a megye Még talán egy évben sem volt olyan nagy készülődés, mint most, ahogy közeledik február 18-a. Megyénkben ekkor rende­zik meg a Szovjet Film Ünne­pét. A közelmúlt szovjet filmsi­kerei és felszabadulásunk más­félévtizedes jubileumának köze­ledése eredményezi ezt a nem mindennapi készülődést. A Mo­ziüzemi Vállalat dolgozói állták adott szavukat és jóval az ün­nepi hét előtt jelentősen bőví­tették a mozihálózatot —, de a legeldugottabb faluban is bi­zottságok alakultak a program sikeresebb megvalósítása érdeké­ben. Tájértekezlet és jegyelővétel Minden járásban tájértekezle­tet tartottak, ahol a XII. Szov­jet Film Ünnepének előkészíté­séről és megrendezéséről volt szó. A tájértekezletek hatása máris megmutatkozik. A mátészalkai mozi 5400, a mándoki 2200, a hagy káliéi 8600, a fehérgyarma­ti 3500, a nyírbátori 3000, és a nyíregyházi mozik 8000 forint ér­tékű jegyet adtak el elővételben. Külön örömmel szolgál, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége 16 kép­ből álló sorozatot biztosít min­den egyes filmszínház részére, amely hazánk 15 szabad eszten­dejének eredményeit dekumen­Már as első esztendőben többet adni Vincze József elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese zár­szavában első helyen emelte ki, hogy a most termelőszövetkezeti útra lépett községekben minde­nütt többet kell termelni, mint tavaly, de úgy, hogy ez a több­termelés áruban jelentkezzék. A jövedelem bizonyos százalékát, mint saját erőforrást, be kell ru­házná. Ezt is figyelembe kell venni. Az egy főre eső átlagos jövedelemnek, ami kiosztásra ke­rül, nem szabad kevesebbnek lennie, mint. tavaly volt. Suk olyan tartalék van, ami most felszabadul. Például az egyöntetű vetőmag a kukoricá­nál, a helyes' agrotechnika, vagy a tehenek jármolásának meg­szüntetése. Csupán az utóbbi 3—400 liter többlet tejet je­lenthet tehenenként. Ez a tej- árutermelés növekedésében mint­egy 25 százalékos emelkedést je­lent. A hagyományos termeléshez, ami jó, ragaszkodni kell, például burgonya sehol nem lehet keve­sebb egy holddal sem, mint ta­valy volt. Viszont a kishozamú takarmányok helyett, ha még hagyománya van is a termelé­süknek. mindenütt be kell vezet­ni a legtöbbet adó silókukorica termesztését. A néhányszáz holddal rendel­kező szövetkezetekben a tagságot szinte naponként lehetett minden nagyobb zavar nélkül munkába állítani. Ezt egy elnök és egy brigádvezető könnyedén elvégez­te. A mostani 4—5 ezer holdas szövetkezetekben egy-egy brigád­1 tiszaberceli téglagyár dolgozói kerültek a kongresszusi munkaverseny élére A megyénk téglagyárai, beton- és kavicsbánya üzemei között folyó kongreszusi munkaver­senyben a tiszaberceli téglagyár dolgozói nyerték el az első he­lyet, és az ezzel járó 5000 fo­rintos pénzjutalmat. Az elmúlt évben tervük -minden részletét túlteljesítették, mind mennyisé­gileg, mind pedig a minőség te­rén. Spisák Vilmos fögépész 400, Mihalik András művezető 400 forint jutalomban részesültek eredményes munkájukért. Ezen kivül 17 dolgozó kapott 200 fo­rint jutalmat. A téglagyár igaz­gatója 800 forint jutalmat ka­pott a megyei igazgatóságtól. A tiszaberceliek ebben az évben is meg akarják tartani az első helyet. Most, a termelés zavar­Működik már a nyírbátori «yertvagyár Nyírbátorban a gyertyagyár a próbaöntést december 24-én vé­gezte el, s január első napjaiban indult a termelés. Az üzem 52 munkást foglalkoztat. Az első hónapban két vagon gyertyát gyár­tottak 200 ezer forint értékben. A tervek szerint havonta 800 ezer forint értékű gyertyát termelnek, s az első negyedévben 150 ton­nát. Éves tervük szerint ezer tonna gyertyát gyártanak az idén, 10 millió forint értékben. tálán folytatása közben bővítik az égetőkemencét hat kamrával. Téglaégetési tervük naponta 21 ezer darab. Az üzembeliek át­lagban 24 ezret égetnek napon­ta. Ha pedig az új kemence ré­szeket is üzembe helyezik, na­ponta 30 ezer darab téglát éget­nek. Elősegíti majd ezt az is, hogy most van folyamatban egy 65 méter magas gyárkémény építése. Tavaly egymillió darab cse­repet kellett készíteniük. Ebben az évben már több mint más­fél müliót adnak az építkezők­nek. Tervük teljesítéséhez, illet­ve túlteljesítéséhez megvan a biztosíték: 1960 első negyedévi másfélmüliós téglaégetési tervü­ket 10 százalékkal kívánják túl­szárnyalni. S hogy ez így lesz, bizonyítja a januárhavi tervtel­jesítés: 500 ezer darab tégla he­lyett 586 ezret adtak. A kemény hideg ellenére sem szünetel az üzemben a munka. Még több, mint másfélmillió nyerstégla vár égetésre, amit április közepéig szeretnének el­végezni. A műszakiak és a dol­gozók szorgalma révén építkez­hetnek a buji, gávai és más té­eszek, formálódhat a dombrádi iskola. tálja. Az anyagból minden egyes filmszínház előcsarnokában ki­állítást rendeznek, úgy, hogy a központilag biztosított anyagot a helyi fejlődés képeivel, a terme­lőszövetkezetek erősödésének do­kumentációival egészítik ki. Kétszáz vízsügár a „Béke" mozivászna elöli Nagy a készülődés a megye- székhelyen is. A MOKÉP deko­rációs részlege már elvégezte a korábbiaknál még szebb, még öt­letesebb dekorálást Nyíregyhá­zán. Villanó transzparansek, vil­lamostablók egész sora jelzi a ritka esemény közeledtét. A „nagy filmek mozija”, a nyíregyházi Béke mozi új érde­kességgel lepi meg vendégeit. A díszelőadás alkalmával színes reflektorokkal világítják meg azt a kétszáz vízsugárból álló szökőkutat, amely két és fél méter magasan takarja majd ei a mozi vásznát. A Gorkij mozi előcsarnokának ünnepi díszítésén túl foto és plakátkiállítást is tar­tanak az épület egyik termében. A kiállításon alkalmi postahi­vatal működik majd, ahol díszes levelezőlapokat lehet vásárolni, s a Szovjet Film Ünnepe bélyeg­zőjével ellátva rokonoknak, is­merősöknek küldeni. „KészenfétbeiT A Szovjet Film Ünnepe alkal­mából hét olyan községben nyi­tottak keskenyfilm-színházat a vállalat dolgozói, ahol eddig egyáltalán nem volt vetítés. Ezen kívül a vállalat műszaki cso­portja intézkedéseket tett annak érdekében, hogy műszaki hiba miatt ne maradjon el az előadás egyetlen helyen sem. Tartalék keskenygépfelszerelést biztosítot­tak a megye két vasúti gócpont­ján, Kisvárdán és Mátészalkán. Az esetleges géphibákat ezáltal gyorsan elhárítják. , Ilyen a kép egy héttel a Szov­jet Film Ünnepének megnyitása előtt. De napjában érkeznek a hírek, hogy a megye minden ré­szében újabb és újabb elgondo­lásokkal, ötletekkel készülnek af ünnepre. (krj#>

Next

/
Thumbnails
Contents