Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

„Nagy tisztesség és felelősség a népet szolgálni“ Időszerű feladatokról tárgyalt a fehérgyarmati járóéi pártbizottság kibővített ülése | lyesen gondolkodik a parasztem- gondolkodnunk, hogy kevés pénz- bér, amikor azt mondja: az épít- bői hosszú, tíz-tizenöt évre cél- kezéseket saját erőnkből oldjuk szerű istállókat, fiaztatókat stb. meg, s ehhez kérjük a segítséget építsünk. S vigyázzunk arra, az államtól. Ezzel mi teljes égé- hogy zárszámadáskor legyen rmU szében egyetértünk. Ügy kell osztani. A község gondja — a léc»/ pártszervezet gondja lett Nemcsak a fehl, az emberek, 1 hanem a pártszervezetek is a nagy változás utáni napokat élik. örvendetes, hogy időbér, gondoltak erre. A kibővített ülés — melyen a párttitkárok és a téesz elnökök mellett meg­jelent Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Endrédi Endre etvtórs, a megyei, pártbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője — alaposan és sokoldalúan mutatta meg, milyen tennivalók várnak az új helyzetben párr- szervezeteinkre. Illés Pál elvrárs a járási pártbizottság titkára a beszámolóban elsősorban az át­szervezés folyamán végzett mun­kát elemezte és értékelte. Ez­után arról szólt, hogy a szövet­kezeti járásban még bonyolul­tabb és sokoldalúbb munka vár a falusi kommunistákra. Egység, bizalom és tcnniakarás Az új helyzet megköveteli, feogy a pártmunka stílusában és módszereiben is változások tör­ténjenek. — Az iskolai tanítás során al­kalmazott egyéni példákat is »jakkal kell helyettesíteni. Egyeseknek még arra is szüksé­gük lesz, hogy beszédükben is átalakuljanak — mondotta Illés elvtárs. Mert vajon most mit mondanak azok, akik a szövet­kezettől tegnap még idegenke­dő dolgozó parasztnak azt vála­szolták; „ellenség"? Ha segíteni akarunk, akkor most az egyesí­tett, nagy létszámú pártszerve­zetekben erősítve az ideológiai ■eervezett és cselekvési egységet, érhetünk csak célt. Nagyon fon­tos, hogy minden pártszervezet • februári taggyűlésen olyan ter­vet fogadjon el, amelynek közép­pontjába az új helyzetnek meg­felelő feladatok megoldását ál­lítják. Figyelmeztetett 3 beszámoló tora, hogy higgadt fejjel, meggondoltan ke­zeljenek a pártszervezetek. Na­gyon lényeges, hogy az itt-ott meglévő súrlódásokat, melyek a szövetkezetek között léteznek, időben megszüntesse*. Gondjuk legyen az olyan nézetek meg­szüntetésére, melyek a „kispa­raszti „középparaszt” ma már nem érvényes kategóriája sze­rint osztályozzák az embereket, kárt okozva ézzel. Különösen Tisza becsen és Tunyogmatolcson kell e tekintetbe) ,ió munkát végezni a kommunistáknak. — Ilyen, vagy olyan formá­ban jelentkezik a szektásság, oe az elvi éberség tompulása is. Az előbbit még itt-ott kíséri a kis- királyoskodás, s a téesz-tagok­kal szemben tanúsított bizalmat­lanság is — mondotta Illés elv- társ. — Cégénydányádon bizony kissé magas lóról beszélt az em­berekkel a párttitkar, amikor a téesz vezetők megválasztásáról minden problémát volt szó, s kijelentette: „Az a jő, a teendő most? Testvéri segítség, gazdasági szemlélet amit én mondok". Kisarban vi­szont azért akartak egy újabb közgyűlést összehívni, mert olyan parasztok is bekerültek a veze­tőségbe, akik szeretnek vitatkoz­ni, s1 megmondják, amit a szívtik diktál. Az ilyeneket pedig meg kell becsülni, s támogatni kell a kommunistáknak. Most sok em­berrel vannak kapcsolatban a pártszervezetek, s nem helyes az, ha mindent egy-két ember akar intézni. Még súlyosabb hi­ba: mivel a járás parasztsága szövetkezett, egyesek úgy gon dolják, megszűnt az osztályharc. Erre tényekkel cáfolt rá a párt- bizottság. Nemcsak azt állapítva meg, hogy ideológiai harcot kell vívni a fejekben lévő kapita­lista gondolkodási mód ellen, hanem főleg azzal, hogy meg­mutatta: egy ideje nagyobb hangjuk lett egyes Kulakoknan, volt csendőröknek s más ellen­séges elemeknek. Az egyik téesz faluban egy volt 200 holdas bir­tokost akartak meghívni az ag- ronómusi állásba. Másik helyen az egyik kulák a már régen felajánlott földjét is bediktálta a belépéskor, gondolván: az után fog majd földjáradékot kapni. A kommunista éberségre most is nagy szükség van, s ezért üj módon szervezik át a pártokta­tást, minden szövetkezetben jo­gi előadásokat tartanak, hogy tisztán lássák a kommunisták, de valamennyi téesz tag, mi is Pártszervezeteink legfontosabb tennivalója a belső egység meg­teremtése és erősítése. Voltam olyan közgyűlésen, ahol a szegényparasztok elől, a közép­parasztok hátul ültek. Amikor az egyik csoport javasolt valamit, leszavazta a másik és fordítva. Pedig már a földkülönbségek el­mosódtak, s egyformán a szövet­kezet tagjai. Mégis sokat kell ten­ni a pártszervezeteknek, hogy ezek a különbségek teljesen meg­szűnjenek. Hogyan dolgozzanak falusi párt­Most az egész község gondját át kell vennie a szövetkezeti párt­szervezetnek. A községfejlesztés ügye, az áruellátás problémái, az egészségügyi és kulturális kérdé­sek stb., bevonulnak a szövetke­zet pártszervezetébe. Mi is gon­dolkodunk azon, milyen is legyen most a pártszervezetek módszere^ munka- és vezetési stílusa. S azt hiszem, helyes, ha ezen vala­mennyi kommunista, de különö­sen a titkár elvtársak gondolkod­nak. szervezeteink az új helyzetben? Cél: valamelyest túlhaladni u/ elmúlt évi termelési szinteket Ebben az évben úgy kell dol­goznunk, hogy valamelyest túl­haladjuk az elmúlt évi termelési szinteket. Eddig a kettős feladat­ról beszéltünk. Most, az átszerve­zés után a termelés fokozatos emelését tűzzük ki célul. S na­gyon lényeges: Ha mi a múlt évi terméseredményeket kissé túl akarjuk teljesíteni, akkor minden munkát időben kell elvégeznünk. Gondolnunk kell arra, hogy még eléggé szétszórt földeken gazdál­kodnak szövetkezeteink. Tehát jó lesz vigyázni a lovakra, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon par­lagon. Nem lesz baj, ha ebben az évben minden 25—35 hold után egy pár lófogatot hagyunk meg. S majd később, ha nem lesz szük­ség lófogatos szántásra, fokoza­tosan kivonjuk a lovakat a for­, — Nagyon fontos, hogy az ed­digieknél sokkal jobban, gazda­sági szemlélettel is vizsgálják a pártszervezetek a szövetkezetek problémáit — mondatta Illés elv­tors. — Különösen sok segítsé­get várnak az új elnökök. Ezért helyes, ha a régi, tapasztalt ve- Betők segítenek nekik eligazodni a pénzügyi kérdésekben, köny­velésben, a vállalatokkal való kapcsolat megteremtésében. He­lyes, ha a pártcsoportokat bri­gádonként alakítják ki a terme­lőszövetkezetekben. Ügyeljenek a kommunisták arra, hogy a tör­vényeket mindenütt betartsák. Ne engedjék meg, hogy az idő­sebbeknek csak azért, mert öre­gek, feleannyi háztájit adjanaK, mint amennyi jár. Nagyon fon­tos a megértés és a munkakedv szempontjából, hogy minden tag­gal beszéljenek és közösen meg­állapodva döntsék el, hol dol­gozzon az új ,tag. De nem mind­egy az sem, hcgyan értékelik a közösbe adott jószágot stb. A pártszervezetek ellenőrizzék en­nek. realitását, s ha hibát észlel­nek, szóljanak. Több téesz-elnök és parttitkar szólalt fel a vitában. Valameny- nyien a saját körülményeiknek megfelelően ecsetelték a falu, a szövetkezet. a pártszervezet hely­zetét, s határozták meg a tenni­valókat a járási pártbizottság útmutatásai szerint. Ezután Ben kei András elvtárs szólt a ta­nácskozás résztvevőihez. Benkei András elvtárs felszólalása Beszéde elején üdvözölte a pártbizottság ülésén résztvevő elvtársakat, majd így folytatta: — Ügy gondolom, hogy a be­számoló tanulságos volt. Bár le­het, hogy az új téesz elnököknek szokatlan volt a hangja, mert bővelkedett bírálatban. Én azon­ban úgy érzem, hogy helyesen, kommunista módon tette ezt. És szükség is volt erre az értéke­lésre, hiszen egy nagy szakasz munkáját zártuk le. Ahhoz pe­dig, hogy a második lépésünk is biztos és nyugodt legyén, szükséges értékelni az eltelt időt, az eredményeket és a hi­bákat mérlegre állítva meghatá­rozni: mit és hogyan cseleked­jünk ma. hogy az jó legyen. Hogy ne legyenek álmatlan éjszakák .. Van bőven tennivalónk. Még Sok emberben nem teljes a nyu­galom, hiszen a dolog nehezeb­bik része most folyik. S ez már zsebbevágó kérdés. Kettős dolog. Az új belépő sokat szeretne kap­ni a szövetkezetbe vitt jószágért, a téesz viszont csak annyit ad, amennyi a becsületes ára. S iga­za van, mert a közös vagyont és benne most már az illető új tag érdekeit is védi. Ezért nagyon fontos, hogy az állatok, s a kü­lönböző felszerelések közös állo- mánybavételét. értékelését na­gyon határozottan, a törvényes rendelkezéseket szigorúan betart­va hajtsák végre. Figyelmeztetni kell erre, mert. különben sok ál­matlan éjszakája lesz majd an­nak a téesz elnöknek, aki most helytelenül értékek Mert arra mindig gondolni kell, hogy lesz zárszámadás is, amikor osztani kell, s bizony nem lesz miből, akkor az elnököt veszik elő. Mert higyjék el, elvtársak, az életben úgy van: ha eredmény van ak­kor dicsérik az elnököt, ha nincs, szidják. Ezért is igen fontos, hogy a pártszervezetek szívvel-lélekkel helyesen segítsék ezt az ügyet. Addig 11 yújlózkodjunk, ameddig a takaró ér A munka nehezebbje még ez- Nagyon fonto's most az, hogy ne trtán következik. Az átalakulási kapkodjunk, higgadtan, nyugod- folyamat sok problémával jár. tan és megfontoltan döntsünk minden kérdésben. Nagyon lé­nyeges, hogy a beruházásokkal kapcsolatban tartsuk magunkat a közmondáshoz. Addig nyújtózkod­junk, ameddig a takaró ér. He­galomból. Határozott, igazságos, emberséges vezetést! Üj téesz elnökeink a legnehe­zebb időben kerültek vezető posz­tokra. Ilyenkor, az átformálódás idején sok probléma és gond van. Ezért nagyon fontos, hogy kitar­tóak legyenek, s ne keserítse el őket, ha mindenért őket okolják. Nehogy úgy gondolkodjanak: „Bíznak bennem, mégis engem ütnek.” Ha érzik a felelősséget, bírniok kell még azt is, ha jogta­lanul bántják meg őket. Egy a fontos: legyenek határozottak, em­berségesek és igazságosak. Az ilyen embert szeretik, s nem a határozatlan, bukdácsoló vezető­ket. Ha szükséges, mondjanak igent, s ha úgy látják, mondjanak nemet is. De valamit soha ne feledjenek: ha valamilyen felada­tot becsületesen végrehajtottak az emberek, köszönjék meg. Saj­nos, ennek a szónak a használa­táról többen leszoktak. Benkei elvtárs a következő sza­vakkal fejezte be felszólalását: —• A szövetkezeti községeket jelző táblák kinn vannak a fal­vak határaiban. Külsőségekben téesz községek lettek. Igazán azonban csak akkor válnak azzá, ha az emberek fejében és szívé­ben is teljes lesz az átalakulás. S ezért dolgozni, az értelmekhez és a szívekhez szólni, kommu­nista kötelesség. Soha nem fe­ledhetik el a mi pártunk tagjai, hogy ebben a munkában is nagy tisztesség és felelősség a népet szolgálni. Nem elegendő osztozni a gondoxoan, cselekedni is kell Gelénes ezer leiken aluli falu a vásárosiiaményi járásban. Két szomszédja Beregdaróc, és Vá­mosatya. A téli fuvallat itt is újat hozott, közösen tervezgeti a falu a jövőt. A nagy család irá­nyítása, a róluk való gondosko­dás többet kíván a pártszerve­zettől, a falu vezetőitől, szemé­lyesen Demjén Miklós tanács­elnöktől is. Vele váltottunk né­hány szót a gelénesi állapotok­ról, a tanács és a pártszervezet sürgős tennivalóiról. Bemutatás helyett futólag né­hány sort rögzítettünk a kommu­nista tanácselnökről. Demjén Mik­lós az ács-szekercétől indult el, volt DÉFÖSZ-titkár, községi bíró, Vámosatya első tanácselnöke, ké­sőbb katonatiszt, párttitkár a Ti- szaszalkai Gépállomáson, mäjd ács brigádvezető áz állami gaz­daság laposhadi üzemegységében. a tanácsúak is többet kell tenni treléneei helyzetkép Innen, a pajtacsinálás mellől „emelték” ki tanácselnöknek. Csa­ládjával a szomszédos Vámos- atyán él, innen jár át Gelénesre. már harmadik éve. — Néhány hónapja egyedül maradtam — mondja és a- falu gondjaira emlékezik. — Tudja, istenhátamögötti falu a mienk, kiesik a közlekedésből, nincs ide pályázó senki. Hónapok óta nin­csen tanácstitkárunk, gépíronő se, de arra nincs is keret, kicsi a falu. Ketten képviseljük a helyi államhatalmat: a kisbíró, jobban- mondva a hivatalsegéd és jóma­gam. Hát így állunk ... Nem a panasz hangján1 szól Demjén elvtárs, a faluért érzett felelősség, az új útra tért paraszt­családok sorsának irányítása fog­lalkoztatja. S érzi, hogy az eddigieknél. Tennivaló kínálja magát bőven. Nyakukon a föld- rendezés, a telekhelyek elrendezé­sének gondja. Naponta negyven­ötven ember adja egymásnak a kilincset, a legkülönbözőbb ügyes-bajos dolgok miatt. Ciga- retta-szippantásnyi ideje sincs. A hivatalos elfoglaltságok mellett akadnak félhivatalos és társa­dalmi megbízatások, számszerint hét mellékes „funkció”. Pedig Demjén elvtárs a hélyi pártveze- tőségnak is tagja, ott is szeretne eleget tenni kötelességének. — Az előző években nem tud­tuk megcsinálni, hogy a pártszer­vezetünk egységes legyen, — té­rünk át a pártélet dolgaira. — Nézetem szerint a szövetkezeti pártszervezet már a kezdet kez­detén nagyon számítson a párton kívüli szövetkezeti parasztokra, és türelmes munkával neveljen kommunistákat az arra érdeme­sekből. Megjegyezte Demjén elvtárs, most dől e!, hogy két, vágy egy pártszervezet legyen-e a község­ben. Gelénesen ugyanis két ter­melőszövetkezetbe tömörültek a parasztok a régi Petőfi-be és az új Búzakalászba. A régiben több a párttag, az újban csak négy-öt. Való igaz, jó lenne az egységes pártszervezet, előnyei vitathatat- lanck. mégis, míg megmarad a két termelőszövetkezet, célsze­rűbbnek látszik két pártalapszer- vezetet alakítani. A sajátos prob­lémák, és a helyi pártélet világo­san kibontakozhat ilyen körül­mények között. Igyekszünk azon­ban hozzátenni, ez nem emelhet válaszfalat, sőt, együtt kell dol­gozni a kommunistáknak. Már várja őket a sok sürgető tennivaló. Közülük csak a Demjén elvtárs által elmondottakra hivatkozunk; A következőkben közvetlenebb kapcsolatot szükséges kialakítant- a tanácsi kommunista csoport és a szövetkezeti pártszervezet kö­zött. A szövetkezeti kommunistákra vár az 'eddig elmulasztottak pót-. lása, a politikai oktatás megszer­vezése. Kiváló lehetőséget nyújt erre az előadásos propaganda, vagy a téli politikai akadémia, vagy a szomszédos községekkel megszervezhető vándor-tanfolyam. Úgyszintén életr'ekeltésre vár a helyi KISZ-szervezet. Nem lenne haszontalan, ha szomszédos köz­ségekhez hasonlóan ifjúsági bri­gádokat szerveznének a társadal­mi munkák elvégzésére, az idős, munkaképtelen szövetkezeti ta­gok háztáji földjének megműve­lésére. Végül, a szövetkezeti párt- szervezetnek ott kell lenni az első szekér kigördülésénél, s a földe­ken a tavaszi munkák megkezdé­sekor. Ez már a napokban idő­szerűvé válik. A gazdálkodást se­gíteni, a szövetkezeti tagok poli­tikai érdeklődését, kulturális fej­lődését szolgálni, — ez a legfon­tosabb teendője a szövetkezeti pártszervezetnek Gelénesen is. És egyformán törődni a kis és nagy emberi gondokkal. És nemcsak osztozni a gondokban, hanem cse­lekedni is. Páll. G. *

Next

/
Thumbnails
Contents