Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

A »i yírgyw 1 aj iák nagyot akarnak előrelépni Négyen hajoltak a megnagyí­tott községi térkép fölé: Szöllősi János elnök, Bartha Gyula el­nökhelyettes, Kovács János me­zőgazdász és Kerekes Péter, a járási mezőgazdasági osztály dol­gozója. A feladat nem új a nyír- gyulaji Petőfi Termelőszövetke­zetben, hanem az arányok, azok ugyancsak megváltoztak: a tél folyamán hatszorosára szaporo­dott a fejlődés során a tsz föld­területe, s vele együtt a tagok száma is. A szövetkezeti község­ben 580 család hatezer hold föl­dön fog gazdálkodni az idén. A szűkkörű vezérkar éppen a határt szabdalja a térképen, földrendezés még nem volt, de nem várhatnak erre, mert az idó sürget. Hozzávetőleges pontosság­gal már most meghatározzák az előzetes növénytermelési tervet, mivel a munkaszervezet kialakí­tása, a termelési arányok meg­állapítása, a szerződések megkö­tése nem maradhat tavaszra. A növénytermelés arányainak kialakításánál nagy szerepet ját­szottak Állattenyésztési és gyümölcs­termelési agronómusuk is van. Ezért Kovács Jánost főagronó- musi titulussal illetik. A tagok véleménye az, hogy rá is szolgál erre az elismerésre. Nagy fontosságot tulajdoníta­nak a szakembereknek. Az idei kezdő évben lévő hét növényter­melési brigád helyett jövőre már csak négyet akarnak, s mind­egyik élére képzett agronómust. Ha másképpen nem — mert tudják, hogy az agronómusok most nem hullanak az égből — a helyi adottságok A müanvao tartósa bb az acélnál Vf magyar Fa helyett mindinkább vas­beton-talpfát használnak a va­sutaknál. A betonaljakban azon­ban a sínszálak leerősítéséhez fabetétet helyeznek éh Á fa azonban korhad, nem bírja a fagyot. A budapesti. Műszaki Egyetem -műanyag és gumiipari tanszéke a MÁV szakembereivel együtt műanyagból elkészítette a betét első példányait. A betét tökéletes elektromos szigete­in fát máfM' lő, a - víz nem támadja, állja a hőingadozást, A mintapéldányo­kat olyan „fárasztó” próbának vetették alá, amely a pályán körülbelül 50—60 éves igény­bevételnek felel meg. De a mű­anyagbetéten nyoma sem ma­radt a kísérletnek. A MÁV most pályán próbálja ki a találmányt. A betét, sorozatgyártás esetén többmillió dolláros' behozatalt tesz feleslegessé, sőt jelentős lesz belőle a kivitel. fi legloljti amerikai fajtákat is megelőzik a marlonvásári hibridkukoricák Arra törekednek, hogy már az első évben, megteremtsék a ter­melés nagyüzemi jellegét. Az őszi kalászosok területe adva van, így különösen a kapásnövények termelésében kívánnak az idén ésszerűsíteni. Cukorrépát a köz­ség dolgozó parasztjai alig ter­meltek évenként harminc-negy­ven holdat. Az idén százötven holdat terveznek. Jó bevételt je­lent a cukorrépa. Tavaly a szö­vetkezetnek tizenegyezer forint jövedelmet hozott holdanként. Burgonyából — a helyes vetés- szerkezet kialakítása érdekében — nem lesz akkora terület, mint tavaly volt a községben. Viszont százhatvan holdat szerződésesen termelnek belőle. Tizenöt holdat csíráztatva. Dohányuk — régi ter­melési kultúrája'van ennek a növénynek a községben — két­száz hold lesz. Ez szerényen szá­molva másfélmillió forint bevé­telt jelent majd. Kukoricát — mivel a kalászo­sok területe igen tekintélyes — előbb hat-hétszáz holdon akartak. De mikor látták, hogy a régi, az újonnan behozott és a már fel­ajánlott állatállomány létszáma miként alakult, elhatározták, hogy kereken ezer hold földbe vetnek kukoricát. Kétszáz silókukorica lesz belőle. Az állattenyésztésre akarják alapozni gazdaságukat. Konyhakertészettel tavaly csu­pán öt holdon foglalkozott a Pe­tőfi Tsz. Most az a tervük, hogy nyolcvan holdon folytatnak majd kertészeti termelést. így felvázolva az idei felada­tokat, hozzáláttak h iminkuszer vezet kialakításához. Számbavették a munkabíró erőket. Mintegy ezer dolgozó tagja lesz a szövetkezet­nek. Elbeszélgettek a tagokkal, kinek milyen termelési ágban van nagyobb jártassága, hol sze­retne dolgozni. A növénytermelésben hét bri­gádot alakítanak. Mivel maga a község határának a közepén te­rül el, egy-egy brigádban a lakó­területek dolgozóinak úgy szab­ják ki a művelésre szánt földe­ket, hogy azok legközelebb esse­nek a tagok lakásához. így meg akarják akadályozni, hogy a szö­vetkezeti tagok feleslegesen jár­janak az egyik határrészből a másikba és ezáltal elvesszen a drága idő a munkából. A veze­pa. a munkát az oda kijelölt munkacsapat végzi majd egész évben. A tsz-nek összesen tizenkét lo­va volt. Most százötven van. Amellett, hogy a gépállomás­nyújtotta lehetőségeket kihasz­nálják, most még igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a fo- gatos munkának. Ezt szükséges-1 sé teszik a kalászos vetemények miatt széttagolt területek is. A fogatosok — nyolc-tíz egy he­lyen — egész évben a kijelölt brigádban fognak dolgozni. A hetven holdas gyümölcsös és nyolcvan holdas kertészet mun­káinak elvégzésére szintén bri­gádot alakítottak. A gyümölcsös­ben a hozzáértő szakemberek úgy, hogy a mostani brigádveze­tők közül a legjobbakat „eresz­tik át egy jó fejtágító” tanfolya­mon. Egy részük már tanult ré­gebben, de most valamennyi szervezett oktatásban részesül heti két alkalommal. — Azt szeretnénk — mondja az elnök —, hogy már az első év se legyen evickélés, hanem nagyot, határozottat lépjünk elő­re. Mint látszik, ehhez meg is vannak a feltételek. Ebben az esztendőben az or­szág kukorica-vetésterületéinek több, mint hatvan százalékára kerül hibridkukorica vetőmag, A kiváló martonvásári fajtákból elegendő mennyiségű vetőmag termett, s tavasszal a martonva- sári 5-ösből 2 ezer, a. martonvá­sári 1-esből 226, a martonvásári 39-esből 50 vagotímyit osztanak ki az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A legbővebben termő ma- > gyár hibridből, a martonvá­Samu András. Befejezéshez közeledik o szervező munka Nyírgelsén Három hete indult a szervező j munka a községben, s azóta a tegnapi napig 263 család válasz­totta a közös gazdálkodás út­ját; mindössze 40 család gon­dolkodik még a belépésen, de minden remény megvan arra, hogy ezen a héten ők is a kö­zösbe lépnek. Nyírgdsén a jeget a legtekin­télyesebb gazdák törték meg: Hetei Albert 28, Pitye János 26, Briz Ferenc 15, Erdei Miklós 16, id. Tóth Sándor 25 és Ördög János 16 holdas gazdák. Igen jó példát mutatott a község párttitkára. D. Tóth György elv­társ, aki 19 holdjával elsőnek lépett be a közösbe. A helyi népnevelők közül jó munkát vé­geztek a pedagógusok: Gyúró Imre igazgató, Király . Erzsébet, Balács Zoitánné és Egri László- né, valamint a régi tsz. tagjai közül Orosz György elnök, Ban­ka István és Esze József. A nyírgelseiek a héten -szeret­nék kitenni a község végére a szövetkezeti táblát, mert az idő sürget a munkára. Kapási József új belépő juhász már megkezd­te a szövetkezetben a munkát. Rövidesen mindannyian hozzá- - fognak a trágyakihordáshoz és a szántáshoz. sári 1-esből ebben az évben annyi vetőmagot termelnek, hogy 1961-ben már minden igényt ki tudnak elégíteni: előreláthatóan egymillió hold­ra elegendő vetőmaggal ren­delkezünk majd. A tavasszal elvetendő marton­vásári hibridek kiválóságát szá­mos hazai és külföldi fajtakísér­let igazolta. A tavalyi országos fajtakísérletekben a martonvásá­ri 1-es első helyen végzett, míg a második helyet -7- váltakozó sorrendben — a martonvásári 5-ö.s, illetve a martonvásári 39-es hibrid foglalta el. Az ausztriai kísérleteknél hat . esetben első, öt esetben pedig második helyen j végeztek a mágyar _ hibridek. Svédországban a martonvásári 40-est tíz külföldi fajtával ha­sonlították össze, s a legjobb amerikai hibridku­koricákat megelőzve, a leg­jobbnak bizonyult. Ugyancsak előkelő helyet foglal­tak el a martonvásári hibridek a Német Demokratikus Köztársa­ságban, ' Csehszlovákiában és Lengyelországban beállított nem­zetközi kukorica-fajtakísérletek - ben. Az új martonvásári fajtajelöl­tek szintén jó eredményekkel, bíztatnaic. Így a középkorai éré­sű, erős szárú martonvásári 48-as hibrid az óvári fajtahibridnél T5j3 -a martonvásári 5-ösnél 5,3, a martonvásári 39-esnél 3,5 szá­zalékkal többet terem. 1 M A I A N EK DÓ7 1 tőket három brigádban már meg­választották, s egy-egy brigád­ban négy-hat munkacsapatot ala­kítanak. A speciális növényeknél, mint például a dohány, cukorré­munkacsapata lesz, míg a zöld­ségtermelésben az idősebb tagok munkájára számítanak. A növénytermelés testvér- üzemágának tekintik »z állattenyésztést Itt is megnőttek r. feladatok. #Ez ide szerint százhetven tehenük — az újak még a régi istállókban vannak —, százharminc növen­dékük, nyolcvan anyakocájuk, kétszáz hízójuk, száz süldőjük és nyolcszáz juhuk van. Itt is a legrátermettebb emberek alkot­ják az állattenyésztési brigádot Gond van az állattenyésztés­ben is, de nem sok. Előrelátóak voltak tavaly a szövetkezetben és mintegy egymillió forint ér­tékű takarmányt halmoztak fel. Közvetlen feladatuk az állatok közös istállóban való helyezé­se. Épitőbrigádjukban húsz szak­mabeli ember lesz. Mint segéd­brigád veszik ki részüket a munkából a termelőszövetkeze­tekbe lépett cigányok. Űk vá­lyogot vetnek majd — már ta­valy is csinálták! —, az építési szakemberek pedig már az idén nagy dolgokat akarnak megvaló­sítani. Saját erőre támaszkodva a szövetkezetben faelemekből száz férőhelyes szarvasmarha is­tállót, száz darab koca befoga­dására alkalmas fiaztatót és eze' juhnak hodályt építenek. A kibontakozó tervek, a már j elvégzett szervezési munkák azt I mutatják, hogy a nyírgyulaji dől- j gozó parasztok hozzáértő, lelkiis-! meretes jó vezetők kezébe telték a község sorsának irányítását. Szerencsések is. mert vezetőik a nép előtt meg­becsült községbeliek, akik jól is­merik a helyi adottságokat, prob­lémákat, az embereket. Szöllősi János — másfél éves tanácsel- nökösködés ki vételével — tíz éve áll a szövetkezet élén. Kovác János mezőgazdász akad emu végzett és Utána -’issxajótt fal: jába. Bartha Gyula elnökhelye tes, új-belépő - volt ti zenné; holdas gazda, .»<; nyolc hold te mő gyümölcsöst egy táblába vitt a közösbe — megfontoltsi ga lévén került a nép bizalm; bóí ebbe a beosztásba. Uagdi Karoly híres kertész. u Nemcsak szorgalmával, ludasával is öregbíti hírnevét. Földjét is úgy gondozza, meg­nézheti .bárki Tiszavasváriba n. Nem is volt jeltűnő, hogy a Rákóczi Tsz elnöke ugyancsak „nekigyűr között” az agitálás­nak, amikor egy asztalhoz került a neves kertésszel. Elő­ször csak amolyan tudakolózö kérdések röpködtek, „Mi újság van?” „Hát a■ család?” — es ehhez hasonXik. Végülis az el­nök „rátért” a lényegre. Fel emelve tekintetét, megkérdezte — Melyik téeszbe készül be­lépni? — Mclgikbeeee? — kapta fel tekintetét a gazda, s minttia semmi szándéka nem lenne a téesszel kapcsolatban. határo­zottan kijelentette. — Egyikbe sem. Nem olyan ember Vinginder János, hogy egyetlen szóra fel­adja a „küzdelmet”. Mert küz­delem volt az, amely nyugta­lanítottad már napok óta a ker­tész belépése, illetve belépte­tése miatt. Egy jó szakembert akinek aranyat ér a munkája, kár lenne másik. szövetkezetbe engedni. Nem is tartotta most már a szót magában. — Nálunk jobb dolga lenne, mint a négy és fél holdján — melegedett az .,érvelésbe” az elnök, s mivél amaz nem en­gedeti, János bácsi elkezdte Az ehédsziineí emlegetni a közös gyümölcsöst, szőlőt. — Mi lesz a fákkal, ha nem lesz szakember? — Bánomisén — Bagdl s ke­zével lemondóan legyintett. Az sem ért semmit, hogy az elnök, ismerve a szövetkezét tagjainak kívánságát,. igényét, ígéretet tett: amennyiben haj­landó hozzájuk belepni, már­mint a Rákóczi Tsz-be, java­solják majd a közgyűlésen, fo­gadja el a tagság gyümölcs­kertészeti brigádvezetőnek, havi 45 munkaegységgel. Ez a ki tudja, hántjadszori beszélgetés is délig elhúzódott Mindkettőjüknek dolga akadt, s elváltak. Nehezen bár, de az elnök búcsúzásra nyújtotta ke­zét, azzal a gondolattal, vissza­tér még. Bugáihoz, s bizonyara az is gondolkozik majd. — Ha meggondolta a dolgot, szóljon majd — mondta az el­nök. Vinginder János mitsem sejtve indult ebédelni. Nem iá történt volna semmi különös, ha egy másik téesz, ezúttal a Petőfi elnökének. Tündik And­rás élt társnak nem akadt bol­ttá dolga „éppen” Bagdiék felé. Mivel azonban arra vezetett az" útja, gondolta, betér egy kis beszélgetésre a híres kertész­hez. Az ő „kapcáját is főzték” ugyanis, mivel tudta, hogy a többi közösbe li „vezérkar” is egyformán szeretne Bogát be­lépését. S ha „elhappolják” előle, mi lesz a 47 hold gyü­mölcsössel, szőlővel? Ebéd után volt az idő, mi­kor belépett Bagdiékhoz. A gazda csak nézett: összebeszél­tek volna az elnökök, hogy ilyen sűrűn váltják egymást? .Meg is mondta Bagdi, hogy nemrég hagyták abba a beszél­getést a Rákóczi elnökével. Azt is hozzátette azonban, hogy eredménytelenül. Hogy ezt miért tette, most sem tudják. Elég annyi, az ebéd utáni be­szélgetés nem volt- hiábavaló. Pedig brigádvezetői tisztséget és havi 45 munkaegységet sem ízért Tündik elvtárs. örömmel búcsúzott a Petőfi elnöke. Alig hogy elment, nem sokkal később ismét érdeklő­dött Vinginder János a kertész­től. — Meggondolta-e már' a be­lépést? — Meg ám — szólt vidáman Bagdi. Azt sem tudta az elnök, me­lyik zsebéből húzzon elő egy belépési nyilatkozatot és már mutatta is: — Itt írja alá. — Ezt már nem —válaszolt amaz. — Neeeem? Miért?. Azt mondta, már meggondolta. — Ez igaz. S amíg maga ebédelt, beléptem a Petőfibe. (N. T.) I

Next

/
Thumbnails
Contents