Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBRUÁR 5, PÉNTEK r Igj élnek az angol fiatalok (Riport a, 6. oldalon) A francia helyzetről (Cikk az 5. oldalon) A rózsák országában (Útirajz az 5. oldalon) Tanácskozást tartottak a Varsói Szerződésben résztvevő országok Aláívták az értekezlet résztvevőinek közös közleményét és nyilatkozatát Moszkva, (MTI): Csütörtökön Moszkvában értekezletet tartotta Varsói Szerződésben résztvevő országok politikai tanácskozó tes­tületé. Az egynapos értekezleten megvitatták a jelenlegi nemzet­közi helyzet legfontosabb problé­máit N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke közlést tett a Szovjetunió fegyveres erőinek új, jelentős csökkentéséről és a Szovjetunió álláspontjáról a közelgő csúcs- találkozón. Az értekezletről kiadott közös közleményt csütörtökön délután ünnepélyes keretek között írták alá a Kreml Katalin-termében. Már jóval a meghirdetett idő­pont — délután 5 óra — előtt több mint száz szovjet és kül- újságíró, rádiótudósító, ütnv és televíziós tudósító gyűlt össze, hogy tanúja legyen a nagy jelentőségű aktusnak. öt óra után néhány perccel Moszkva, (TASifóíÉ)* A Var­sói Szerződés harmadik cikke­lyének megfelelően, 1960. feb­ruár 4-én Moszkvában megtar­tották a Politikai Tanácskozó Bizottság rendes ülését. A Politikai Tanácskozó Bi­zottság ülésén a következők vet­tek részt: Az Albán Népköztársaság ré­széről: Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Biz ó ságá­nak első titkára, Mehmed Shehu miniszterelnök, Beqir Balluku miniszterelnökhelyettes és hon­védelmi miniszter, Behar Shtilla külügyminiszter, Nesti Nase moszkvai nagykövet; a Bolgár Népköztársaság ré­széről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Anton Jugov miniszterelnök, Ivan Mi­haj lov miniszterelnökhelyettes és honvédelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Lju- ben Geraszimov moszkvai nagy­követ; a Magyar Népköztársaság ré­széről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc miniszter- elnök, Révész Géza honvédelmi miniszter, dr. Sik Endre kül­ügyminiszter; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára, Otto Grotewohl mi­niszterelnök, Willi Stoph hon­védelmi miniszter, dr. Lothar Bolz külügyminiszter; # léptek be a teremt« a tanácsko­záson résztvett küldöttségek tagjai, élükön N. Sz. Hruscsov- val, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkárá­val. Ott volt a Varsói Szerződés­ben résztvevő nyolc állam kül­döttsége, továbbá a politikai tanácskozó testület értekezletén megfigyelőként résztvett kínai, koreai, mongol és vietnami kül­döttség. A Magyar Népköztársa­ságot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke képvisel­te. Jelen volt az aláírásnál dr. Sik Endre külügyminiszter, Ré­vész Géza honvédelmi miniszter, Boldoczki János, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az aláírás aktusán megjelent a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága és a szov­a Lengyel Népköztársaság ré­széről: Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Jozef Cyrankiewicz mi­niszterelnök, Adam Rapoczki külügyminiszter; Marian Spy- chalski honvédelmi miniszter, Boleslaw Jaszczuk moszkvai nagykövet; A Román Népköztársaság ré­széről: Gheorghe Georghiu-dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chi- vu Stoica miniszterelnök, Leon- tin Salajan honvédelmi minisz­ter, Avram Bunaciu külügymi­niszter, Mihai Dalea moszkvai nagykövet; a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, minisz­terelnök, H. A. Gromiko kül­ügyminiszter, R. J. Malinovsz- kij marsall, honvédelmi mi­niszter; a Csehszlovák Köztársaság részéröl: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Köztársa­ság elnöke, Villiam Siroky mi­niszterelnök, Otakár Simunek miniszterelnökhelyettes, Richard Dvorak moszkvai nagykövet; a Kínai Népköztársaság részé­ről megfigyelőkként jelen vol­tak: Kang Sen, a Kínai Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának póttagja, Liu Hsziao a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet, Vu Hszü Csuan, a Központi Bizottság tagja; jet állam több vezetője: Arisztov, Brezsnyev, Ignatov, Kuusinen, Muhitgyinov. Koszigin, Pervuhin és Poszpelov. A közös közleményt a részt­vevő országok küldöttségei az orosz abc sorrendjében írták alá. Az Albán Népköztársaság nevé­ben Enver Hodzsa és Mehmet Shehu, a Bolgár Népköztársaság küldöttsége nevében Todor Zsiv­kov és * nton Jugov, a Magyar Népköztársaság küldöttsége nevé­ben Kádár János és dr. Münnich Ferenc, a Német Demokratikus Köztársaság küdöttsége nevében Walter Ulbricht és Otto Grote­wohl, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége nevében Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyrankiewicz a Román Népköztársaság küldött­sége nevében Gheorghe Gheorg- hiu-dej és Chivu Stoica, a Szov­jetunió küldöttsége nevében N. Sz. Hruscsov, a Csehszlovák Köz­társaság nevében pedig Antonin Novotny és Viliam Siroky írták alá a közös közleményt. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről megfigye­lőkként jelen voltak: Kim II. a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökségének tagja, első miniszterelnökhelyettes, Pák Szón Csői külügyminiszter. Ho Bon Hak honvédelmi mi­niszterhelyettes ; a Mongol Népköztársaság ré­széről megfigyelőkként jelen voltak: J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, mi­niszterelnök, L. Cend, a Köz­ponti Bizottság másodtitkára, P. Sagdarszuren külügyminiszter, Zs. Lhagvaszuren honvédelmi miniszter. Az értekezlet munkájában résztvett: I. Sz. Konyev marsall, a Varsó Szerződés egyesített, fegyveres erőinek főparancsno­ka. Az ülésen dr. Münnich Fe­renc, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke elnökölt. Az ülés megvitatta a mai nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, és véleménycserét folytatott olyan fontos problé­mákról. mint az általános és teljes leszerelés, a német béke­szerződés megkötése. N. Sz Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsánál: elnöke be­jelentést tett a Szovjetunió újabb jelentős hadseregcsök­kentéséről és a Szovjetuniónak a küszöbönálló csúcsértekezle­tem követendő álláspontjáról. Az értekezlet résztvevői sok­oldalú eszmecserében egyeztet­ték további lépéseiket, amelyek­nek célja a bekövetkezett nem­zetközi enyhülés megszilárdítá­sa és fejlesztése. Az értekezlet 'résztvevői elha­tározták, hogy a párizsi kor­mányfőt találkozó előkészítése során folytatni fogják kölcsö­nös tanácskozásaikat. A Politikai Tanácskozó Bi­zottság értekezlete a teljes köl­csönös megértés és a szilárd barátság szellemében folyt. Az Moszkva. (MTI): A Varsói Szerződésben résztvevő államok a nyilatkozatban megelégedés­sel állapítják meg, hogy a Var­sói Szerződés Szervezete Politi­kai Tanácskozó Bizottságának 1958. májusában megtartott elő­ző értekezlete óta a nemzetközi helyzetben határozott javulás tapasztalható. A világ jelenleg az alapvető vitás nemzetközi problémák rendezésére irányuló tárgyalások szakaszába lépett a tartó® béke megteremtése céljá­ból; a hidegháború hívei vere séget szenvedtek. A nemzetközi helyzet c ja­vulásának alapját azoic a fon­tos változások alkotják, ame­lyek az utóbbi években mentek végbe az erőviszonyokban a vi­lág küzdőterén. F,zekben az években rohamo­san növekedett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország gazda­sági ereje és ezek az országok még inkább tömörültek az egy­séges szocialista táboron belül. Olyan évek voltak ezek. ame­lyeket a Szovjetunió legnagyobb tudományos és technikai ered­ményei tettek nevezetessé. Az első szputnyik fellövése, röppá- lyájára, rakéta fellövése a Hold felületére és behatolás a Hold túlsó, a Föld felé sohasem for­duló oldalának titkaiba. Végül jellemezte ezeket az éveket az, hogy új fellendülés mutatkozott a szocialista tábor­hoz tartozó valamennyi ország­nak a béke megszilárdítására irányuló tevékenységében. Vala­mint az, hogy tovább növeke­dett a gyarmati és félgyarmati függőségtől megszabadult béke­szerető ázsiai, afrikai és latin­amerikai oi-szágok nemzetközi szerepe. Ennek eredményeként a világ erőviszonyai mindinkább azok javára változtak meg, akik sik- raszállnak a rakéta-, nukleáris- és más fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a hideghábo­rú felszámolásáért, a valameny- nyi állam közötti békés együtt­élésért — függetlenül társadal­mi rendjüktől és ideológiajük­től. Olyan helyzet alakult ki. amikor bármely agresszív ál­lam részéről jövő bármiféle olyan kísérlet, hogy fegyvert al­kalmazzon a vitás nemzetközi kérdések megoldására, hogy a háború útjára lépjen, a béke­bontó azonnali és teljes szétzú­zását idézné elő. A népek tudatában, számos politikai és állami személyiség gondolkozásában, többek között eszmecsere megmutatta, hogy teljes az egyetértés mind a nem­zetközi helyzet felmérésében, mind pedig a megvitatott konkrét kérdésekben. A Politi­kai Tanácskozó Bizottság elfo­gadta a Varsói Szerződésben résztvevő államok nyilatkoza­tát. nyugaton is. egyre inkább tért hódit az a vélemény, hogy azon a színvonalon, amelyet jelenleg a tömegpusztító fegyver és e fegyvert pillanatok alatt a föld­golyó bármely pontjára szállító eszközök fejlődése elért, a há­ború egyáltalán nem lehet töb­bé a nemzetközi viták megoldá­sának módszere és így az egyet­len gyakorlatilag lehetséges út­ja a békés együttélés alapjára építeni az államok kapcsolatát. Az értekezlet résztvevőiben mély megelégedést kelt az a körülmény, hogy egyre nagyobb jelentőséget ölt az államok kö­zötti kapcsolatok olyan formá­ja, mint a különböző keleti éf nyugati országok vezető állam- íérfiainak találkozói és tárgya­lásai. E tekintetben különösen ki­magasló szerepet játszott N.Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi nisztor tanácsa elnökének az . Egyesült Államokban tett törté­nelmi jelentőségű utazása és Eisenhowerrel, az Egyesült Ál­lamok elnökével folytatott tár­gyalása. E látogatás eredménye­ként megtört a hidegháború je­ge a világ két legerősebb hatal­ma — a Szovjetunió és az Egye­sült Államok — viszonyában és új szakasz nyílt a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlődésében ogészbenvéve. A nemzetközi légkör egészségesebbé tételében — mint ismeretes, — nagy je­lentőségük volt azoknak a tár­gyalásoknak is, amelyeket s szovjet és az angol kormány vezetői folytattak M"cn-,%m- nek. Nagy-Britannia miniszter- elnökének moszkvai látogatása idején. Az értekezlet résztvevői azon reményüket fejezik ki, hogyN. Sz. Hruscsov elvtárs közelgő franciaországi látogatása, vala­mint az Olasz Köztársaság el­nökének, Gronchinak utazása a Szovjetunióba, az államok kö­zötti, elsősorban az európai ál­lamok közötti kölcsönös meg­értés további megszilárdulásá­hoz vezet és előmozdítja majd a Világbéke megerősítését. Az értekezlet résztvevőinek általános és egyöntetű kíván­sága, hogy Eisenhower ameri­kai elnök idén nyáron sorra ke­rülő szovjetunióbeli látogatása a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának további fejlődéshez vezessen a barát­ság és az együttműködés útján, ez fontos biztosítéka lenne a világbéke megbonthatatlanságá­nak.-FoijrlutM * Z. Közlemény a varsái barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának értekezletéről A Varsói S*epződésbeo résastrevő államok nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents