Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

Sürgős tennivalók Tarpán

Jól söpörne as új söprű •••

NEMRÉG EETTEK A MAGUK EMBEREI a „hírős kuruc” emberek, megváltozott az ellenzéki szó értelme. Mindent elleneztek, ami régi, ami rossz és mindenben támogatták az új, az egyre nagyobb erővel kibontakozó szocialista viszonyokat. S mikor a télen a szövetkezés gondolata felmerült, alaposan fontolóra vették a dolgot. Latolgatták: mennyit haladtak előre az elmúlt másfél évtizedben, hogyan alakult a helyzetük párt- és állami életünk demokratizmusának teljes érvényrejuttatása után? Jól- esően emlékeztek, megelégedéssel szóltak önmaguk, családjuk. szűkebb hazájuk, s egész népünk jólététől. Számoltak az itt-ott még meglévő, de egyre nagyobb ritkaságszámba menő hibákkal is. S mikor mindent mérlegeltek, a szövetkezésről kezdtek beszélni. Előbb csak beszélni, mert nem olyanok a tarpaiak, hogy egyszeri beszélgetés után mondjanak ..igent.” Igaz és vélt előnyökre, való és látszateredményre hivatkozva érveltek hosszú estéken át. S ahányszor a közösről, az összefogásról esett szó, mindig nőtt, erősödött a bizalom, szaporodtak az aláírások. ß mikor már mintegy ezerkétszáz család kilencezer hold területtel vallotta magát szövetkezetbelinek, sokan visszavonták korábbi véleményüket. „Nem is 'olyan kemény dió, mint. amilyennek hittük” — mondották a tornaiakról.

ÉZ EI.SÖSORBAN az egymással szót értő tarpai gazdák és a párt, a népnevelők között kialakult baráti viszonynak tudható be. Nem volt felelőtlen ígérgetés, „menet közben” orvosolták a jogos sérelmeket, nyíltan, világosan szóltak a közösbeliek jogaira, kötelességeire vonatkozó kérdésekről. Az egységes pártvézetőség — munkatérvüknek megfelelően — minden réteghez eljutott, minden párttagot konkrét munkával bízott meg. Segítségül hívták a tömegszervezeteket is. A nőtanács munkája azóta javult, amióta fellendült a faluban a

felvilágosító munka. Huszonkét asszony kért részt a nágv feladatokból; Nemrég megtartót! •gyűlésükön , kétszáz asszony Vett részt, többségükben olvanok. akik eddig távol tartották magukat a közéleti tevékenységtől. S ennek eredménye többek között gyermekeik sorsával függ össze. Javasolták például, hogv bővítsék a napköziben és az óvodában a férőhelyek számát. Azt is megmondták, hogyan A régi szövőgyár kevésbé kihasznált épületét szemelték ki erre a célra. Ezt a javaslatot a pártvezétőség is támogatja. Jobban dolgoznak a fiatalok isi A népfrontnak szintén nagyobb lehetősége nyílt a társadalom összefogásra, fái Házépítésre.

A legjobbakat pedig felveszik a pártba. De ez a munka is tervszerű.

VALAMI AZONBAN NINCS RENDBEN 7árpán. Azért vették ezt észre az emberek, mert néhány héttel ezelőtt szinte naponként felkeresték otthonukban a népnevelők a tarpaiakat. Most pedig napok óta feléjük sem néz senki. Amolyan „légüres” tér keletkezett, amelyben időt nyernek a rossz-szándé- kúak. s fecseghetnek. Ugyanakkor, megnyugodva a sikereken. a kommunisták külön-kü- lön alkotnak véleményt. Az egységes pártvezetőség ugyanis még csak nem is tanácskozott a tennivalókról az átszervezés óta. Magukra hagyták az új tsz-tagokat. Arra várnak, hogy befejeződjék a brigádok és munkacsapatok kialakítása, s miután ezekben megfelelő arányban nyernek beosztást a párttagok, majd csak akkor bízzák meg a népnevelőket feladatokkal. Az is hiba, hogy a párt vezetőség engedi húzni-halasztani a brigádok, munkacsapatok megszervezését.

Halaszthatatlan a vetőmag kérdés megoldása is. Orvosolni kell a jogos kérelmeket. Meg kell nyugtatni a kételkedőket Lássanak hozzá az öregek helyzetének rendezéséhez is. , Ha beszélnek az idős tsz-tagotj, helyzetének rendezését megoldó kormányrendeletről, ezzel: is nagy szolgálatot tesznek:! megnyugtatják őket. Napirend- [ re 'tűzhető most már az is, kit milyen munkával bízzanak meg. i Igaz, az építőbrigád és néhány ember már munkához látott ! De csak kevesen. Választ várnak a hők: el tudják-e helyez-! ni gyermekeiket, hogy nyugodtan dolgozhassanak? A kommu- nistákra vár az a feladat is. i hogy növeljék a nők iránti bi- ; zalmat á ■ faluban. A szövet- j kezet vezetőségébe egy nőt | sem választottak be.

A KÖZSÉGBEN TÖBB PARTSZERVEZET van, egységes pártvezetőség irányítja a politikai,, és gazdasági életet. Halasztás nélkül tűzzék napirendre az említett kérdések megvitatását. Bátran adjanak újabb megbízatásokat a kommunistáknak, s kérjék számon, ki hogyan teljesítette feladatát. Hasznos javaslatokkal segítsenek a szövetkezet vezetőségének a nag^bb gondok orvoslásában. Kitől is várhatnának választ a tarpaiak, ha nem a kommunistáktól, a népnevelőktől? Teremtsenek most is olyan légkört, amelyben csak az érzi jól magát, aki segít ismerősének, szomszédjának, más i utcabelieknek a gondok köny-! nyítésében, a nehézségek elosztásában, a szövetkezeti gazdálkodással összefüggő kérdések orvoslásában. Ha valamikor szükség volt erre, most igen! I Minden családhoz jusson el új- ! ra a párt szava. Formálják az emberek életét, sorsát. Azáltal tehetik ezt, hogy gyógyírt találnak bajaikra.

Ne csak alkalomadtán, hivatalos ügyek intézése közben kérjenek véleményt, segítséget, érdeklődjenek a felnőttek, gyermekek, betegek, munaképtele- nek sorsa. iránt, tudjanak örömeikről. gondjaikról. A közösség érdekét akkor képviselik megfelelően, ha rendeznek minden személyi kérdést. S hogy ez így legyen, a népnevelőknek ismét vissza kell térni most már az új szövetkezeti tagokhoz.

Nagy Tibor.

... ha lenne — vallja ezt nagyon sok nyíregyházi háziasz- szony. Arról van ugyanis szó, hogy Nyíregyházán az utóbbi időben szinte aFg lehet söprőhöz jutni. A panasz után nyomozva, megkerestük, a Vegyi- i nyag Nagykereskedelmi Vá'la- latot. (A söprűk beszerzése ugyanis az ő fel datkürükbe tartozik.) Azt a vá'aszt kaptuk, hogy Nyíregyházára érkezik ugyan bizonyos időközönként söprűszálütmány, ae ez a Keresletnek csak kis százalékát tudja kielégíteni. Egyszóval elismerték a felmerülő panaszok jogosságát, s azt a meghökkentő választ adták egyben, hogy ez olyan probléma, amelyen nem lehet segíteni, s hogy ez menynyire így van, azt bizonyítja, hogy a megyei tanács is foglalkozott már a „söprű-kérdéssel” de nem tudta tisztára söpörni az ügyet.

Miért nincs hát elegendő söprű?

Azért, mert a vállalat az orosházi Faipari Vállalattól szokta beszerezni a söprűt, s az említett-vállalat az utóbbi időben nem tud eleget tenni a megrendelésnek. A nagykereskedelem pedig kisebb szövetkezetektől nem szerezheti be a szükségletei. csak állami vállalattal köthet szerződést. Ahogy mondták az illetékesek, ez a helyzet, s úgyszólván szinte lehetetlen segíteni ezen a dolgon.

Ettől persze még nem oldódik meg, nem orvosiódik a lakosság jogos panasza. Kicsit csodálkozunk, hogy csak ilyen merev megszorításokkal dolgozhat a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat. A világért sem akarjuk kátségbevonni a vállalat vezetőinek, dolgozóinak jószándékát, s távolról sem állítjuk, hogy ők a hibásak. Mégis: vajon nem lehetne-e valamit tenni annak érdekében, hogy ebből a fontos, a háztartásban nélkülözhetetlen cikkből ne legyen hiány?

Egy év

a vencsellői Kossuth

Még csa^ egy éve

fogott össze 17 vencsellői egyéni gazda, hogy a Kossuth Termelőszövetkezetben tOO hold földön bebizonyítsa a nagyüzemi gazdálkodás fölényét.

— Hogy sikerült az első év? — teszem fel a kérdést Kaláb Bélúnák. a téesz egyik tagjának.

.. . f

— Mondhatom, nekünk igazán jól sikerült. Meg vagyunk elégedve. Egy munkaegységre 51,60 forint jut. 380 munkaegységet teljesítettünk, ami közel 20 ezer forintnak felel meg. Ez azonban a múlt évi jövedelmünknek csak egy része. Háztáji gazdaságunkból is 10 ezer forintot kaptunk.

Van egy tehenünk és sertést is vágtunk. Régen két tehéntől sem fejtünk ennyit, mint ettől az egytől, mert jármoltuk.

— Milyen nagyobb beruházásokra futotta ebből a szép keresetből'’

— Még felsorolni

is sok, — válaszolja és szeme csillog az örömtől, ahogy

mondja egymás után a különböző vásárlásokat.

— Két téli kabátot, egy bőrkabátot, ezer forintos csizmát vettünk, ' hogy csak a nagyobbakat említsem.

Amikor a családi ház javításáról, csinosításáról beszél, az embernek az az érzésé, hogy maga előtt látja az egészet és ő csak mp tagat

téeszben

és magyaráz, hogy „az így volt eddig, ezt most csináltattuk, ezt már régén szerettem volna”.

— Ügy szeretném, ha volna annyi ioe- jük, hogy eljönnének és megmutogathatnék mindent, de éppen vb. ülés van, most nem mehetek. Lepadlóztattuk a szobát', a konyhát le- köveztettük. a tornácot lebetonoztattuk. A ház végét teljesen átalakították, szép nagy ablak került a régi helyére és mindezt egy évi keresetünkből — mondja Kalábné székéről felállva. Eddig :s tűkön ült, sietett volna vissza az ülésre, ugyanakkor szeretett volna minél többet mesélni egyéves, új életükről.

Termeljünk életerős vetőburgonyát

Irta: Dr. H estsih Vilmos

T. D. Liszenkó , akadémikus januárban hazánkba látogatott Ez alkalommal azt ajánlotta többek között, hogy próbálkoz-, zunk a burgonyaültetés új kísérleti módszereivel. Javaslatának lényege, amit az életképesebb vetőgumó nyerésének az érdekében tett! hogy ne egész gumót ültessünk, hanem azokat annyi felé vagdaljuk szét, ahány egészséges, életképes rügye van a burgonyának.

A felvetésnek igen nagy a gyakorlati jelentősége, s részemről azjért is tulajdonítok a dolognak nagy fontosságot, mert, úgynevezett' „népi” tapasztala-, taim is vannak ezen a téren. Ugyanis, negyvenhat évvel ezelőtt a szlovákiai Árva megyébe kerültem és Ott megismerkedtem a parasztok burgonyater- melési módszereivel.

Árva megyének az éghajlata egész évben hűvös, és csapadékos. Az ottani szólás azt tartja: „ryolc hónapig tart a tél és utána négy hónapig a hideg.” Ilyen éghajlati körülmények között fetűnően jó és nagyon Ízletes burgonya terem. Énnek magyarázata, hogy a hűvös és nedves éghajlat alatt, a Fusarium oxisporum és a Verticil- lium albotrum nevű talajgombák nem szaporodtak el. Ezzel szemben a meleg, száraz éghajlat alatt ez a két gomba rohamosan elszaporodik és ezek megtámadják á burgonya gyö- kérzelét. A virusbetegségek mellett ezek idézik elő a burgonya leveleinek korai fodroso- dását, a levél és szár idő előtti hervadásat. Ez az oka annak, hegy a kinerr.esített és nagy életérejű burgonyáink három év múlva elgyengülnek és termőképességük hanyatlik.

Az Árva megyei parasztok annakidején nem egész gumót ültettek, hanem az életképes rügyek számától íüggően négy- hat-nyolc részre vágtak el egy- egy gumót. (Ez jórészt gazdasági kényszer volt, takarékosság.) Ezeket a feldarabolt gumórészeket negyven-ötven centiméteres ser- és tíz-tízenöt centiméteres növénytávolságra ültették. A növényápolást nem a nálunk ismeretes széles, hanem keskeny, ivv,u.iy«..u .-apákkal végezték. Gyakran kapáltak és minden kapálás alkalmával gyengén feltöitögelték a növényeket. Az általunk isméit töl- tögetést nem is alkalmazhatták, mert nem' voltak bokrok, sok szárral, hanem az egy rügyből kihajtott egyszálas növények

voltak. Találkoztam olyan esettel is. amikor a gazda, a mi régi rendszerű kézi búzavetésünkhöz hasonlóan zsákból szórta ritkásan a területre a felszeletelt gumókat. Ezt bekapálta a földbe és kelés után ugyanolyan ápolásban részesítette, mint a sorba, ültetett burgonyát.

Mindezeket azért bocsátottam előre, hogy érzékeltessem: ■ a burgenyagumó felaprózásának régebbi, gyakorlati múltja van.

Most pedig rátérek arra, hegy miként 'javaslom a Liszenkó akadémikus által felvetett kísérleteket megvalósítani — nem kutató intézetben, hanem termelő üzemekben. Javaslatom sikeres megvalósítása azt a célt szolgálná, hogy ezzel késleltessük a vetőgumó életerejének a hanyatlását és az eddigi három év helyett csak öt évenként váljék szükségessé a teljes vetőmagcsere, amit a nemesítő telepekről kell biztosítani

Burgonyatermelő állami gazdaságainkban. s clyan úrmeló- szövetkézotekbori. ahol ed kedvvel teszik, k’s .'rief parcellákat kell k'a'a-kítani. Fgy-egy parcella száz négyszögöl lenne.

Az 1. számú parcellába a közepes nagyságú gumók négyfelé hasított darabjait — legalább huszonnégy órával az elhasoga- tás után — tiz ce.i.imeters növény- és hetven centiméteres sortávolságra ültessük. A 2. parcellában ugyanilyen nagyságú gumók egészen kerülnek elültetésre 70 x 40-es távolságra. Ezt az egészet még kétszer kell megismételni. Ezek szerint az egyes, hármas, ötös parcellába négyfelé hasított, a kettes, négyes, hatosba pedig egész gumók kerülnek ültetésre.

A kísérlet első termésének ösz- szehascnlftésa csak tájékoztató jellegű. A következő évben jöhet a döntő elő.válás.

A második évben nem azonos, hanem külön kijelölt területen újra elkészítjük a parcellákat. Az egyes, hármas, ötös parcellákba a hasogatott gumókból nyert vetőanyagot ültetjük el de nem hasogatva, hanem egészben. A kettes, négyes. hatos parcellákba pedig azt a burgonyát ültetjük el, amely a múl1, évben egészben elvetett gumóktól származik. A k'sóile’ mindkét cs. pori’árud üzemi, 70 x i(l-os távolságra

ültetünk a második évben, de mindkét termést pontosan kell lemérni.

Csakis a második évi kísérlettel dönthetjük el, hogy a vagdalt burgonyával történő ültetéssel sikerült- e valóban nagyobb életenergiájú vetőbuí- gonyát termelni.

Ismétlem, az ismerteti módszernek a célja a vetőgumó életerejének a meghosszabbítása. Tehát nem azon van a hangsúly, hegy e kísérlet segítségével többet termeljünk — erre a kísérleti intézmények hivatottak, — hanem azon, hogy legalább öt éven keresztül egyenletes termelési eredményt érjünk el.

Liszenkó akadémikus sem állította, hogy a vagdalt gumója burgonya után nagyobb termést fogunk kapni, hanem annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy így nagyobb éleiké- pességű, nagyobb életenargiával rendelkező vetőburgor.yáhpz ju. tunk. A vagdalt gumójú burgonya ültetését nem közvetlen árutermelési célra, hanem vetőgumó előállítása miatt javasolta. Ezt pedig meg lehet és érdemes is megtenni minden nagyüzemben, mert siker esetén megszűnik a szinte évenkénti vetőgumócsere gondja, zavartalanná válik az áruburgenye termelése. A vetőgumót pedig a burgonyatermö terülft egyötöd-részén elő lehet állítani.

2