Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

A nagy ár földjén korszerűsítik a naményi művelődési házat ,,Nyári napnak alkonyulatánál Megállók a kanyargó Tiszánál. Ott, hol a kis Túr siet beléje.. " ll'.ql van már a Tisza nagy kanyarulata? Nem: siet a Tűi- folyó sem, mert gátakkal állítatták meg. zárták itt el • a Tiszától. Végig holt ág öleli körüj. Nagyar községet.. Nagy szükség volt itt erre a rend- szabályozásra., mert ha kitört a-nagy ár, az itteni emberek csónakba szálltak, és csónakon eveztek egész Gyarmatig, a templomig. Innen a neve is a községnek: Nagyar. vagyis, ahogy á kiencszázas évek előtt irtó az anyakönyvi Nágy-ár. Petőfi fája még itt a kanyar­ban, de termékeny földek kö­rül. Ritka szorgalmas nép a nagy­ari. Megmutatták már ezt a földesúri világban is. amikor gróf Vay birtokából mind több bérleményt kihasítottak. V] őst lesz csak alkalom meg- miítatni, liogv a szorga­lomnak gazdag gyümölcse te­rem! Egv határ lett a nagyari' határ. Érdekes mozzanatai van­nak a múltnak; Petőfi emléke, él. De még érdekesebb a jövő. Pedig , egyszerű szavakkal fes­ti Bihari András, a téesszé lett község szövetkezeti elnöke. Ö maga is író tollára való ember. Sokat látott, sokat küzdött éle­tében, 18 évig író'asztal mellett is ült. apja szegény cseléd, ő maga taníttatta saját magát, érettségizett. Aztán csak vissza­tért' a földhöz, rengeteg szak­könyvet ' vett. és kiváló kertész lett belőle. Ilvtn ez a nagyari határt Hát. még milyen lesz! Először is: eltűnnek a dzsun­gelgyümölcsösök. Mert jó itt a föld, gondozás nélkül is meg­terem, a dió, 1 szilva. Hat még gondozással! A szilva lassan el­tűnik. nincs rá szükség. De. diófa annál több kell. A növénytermelési brigád ' meg is kezdte a munkát, ritkítani a dzsungelt, ültetni a diófacseme­tét az idén.. Nagy tábla földek! Aztán ott van a Tűr. Halastó lesz abbóH Megszűnik a bűzös holtág, hasznot hoz az is. Építkezni kell Mert jóformán semmi sincs, ami istállónak, s másnak használható, ügyvédié­ben sorolta el a téesz elnök, mit is kíván * ía>u következő három, esztendeje: — Háromszáz folyóméter kü­* / koricagóré .. 400 szarvasjószág­nak istálló, 50 vagonos raktál', hídmérleg. 50 szekérre szín, 600 juhnak Ijodály. 5 hold dohány­nak pajta. 100 lóriak istálló, aztán meg... — felcsillan a szeme, — kultúrpalota! (Kicsit hunyorít is hozzá, hiszen a szó igazi értelmét mégsem használ­hatjuk Nagyarra. de mégis igaz. mért a faluhoz képes' valóban kultúfpalota az elkép­zelés.) Magyarázza is tüstént’; Szính á zterem, gy ülésterem, klubszobák. KISZ helyiség, könyvtár, olvasószobával. .. A könyvtár. Itt hökkentünk meg. Mert van ugyan a falu­nak, valami kétszáz kötettel. — Az nem könyvtár... — mondta csendesen Biharj And­rás. — Nekem magamnak há­romezer kötetem van. Abból olvas a falu, több mint kétszáz kötet állandóan úton van, az olvasók között. Van kultúrház. és ami másutt ritka: klubszobával, és gyakran szórakoznak is benne fiatalok, öregek. De most megértjük: ezt is kevésnek tartják, mert gaz­dag a lövő. többet adhat. És ha adhat, miért ne adjon?! dolkozni. Tenni kell! Három év múlva — ha rendesen fut már a község szekere. — vidáman tréfálhatunk a balion — Az öntözéses gazdálkodási nem is mondtam — fűzte sza­gaihoz később. — Se a barom­fi tenyészetet, a víziszámyas- farmot, a méhészetet, a nutria- telepet. Ezer ága van a jó gaz­dálkodásnak. Vagyunv elegen, mindent megcsinálhatunk, ami erőnkből telük. Szilágyi Zoltán, a fiatal téesz- agronómus bólint. Most készí­tik a terveket, látni már az adottságokat. És dolgos, szor­galmas ez a nép. Olyan dolgok születnek itt, amelyet később tovább fűzik majd Nagyar em­lékezetes hagyományait. A z első esztendő nehéz lesz. — Jobb. ha az ember be­hunyja a szemét. dolgozik, dol­gozik, és a végén, kinyitja,' minden van és' semmi sincs — ezek a téesz elnök szavai. — Mert az első évben sok min­dent meg kell valósítani, sok a kiadás, és a gyümölcsözés csan azután jön. Nem kell ezen gon­NJ épiskola lett az egyik kas­télyból. Emeletes; megle­pő látvány itt. q sáros utcán. A jövőre gondoltak a nagy­áriák, amikor ezt határozták. A gyermek: a jövő. Egy 1817-es feljegyzésben ol­vasható: Tanító Nagy János uram, írni olvasni nem tud ugyan, de a gyerekeket kitű- tően oktatja. Hol van ez a százados múlt? És hol lesz a község egy év­század múlva? Nem tud erre felelni a leg­okosabb ember sem Nagyar- ban. De elég' is. ha csak erre felel: hol lesz a község három év múltán? Ott lesz. ahová sodorja, emeli az emberek közös akarata, munkája, igyekezete, szorgalma, becsülele, ott lesz, ahová a most készülő tervek szólítják. Petőfi emléket állított a Túr­nak. A nagyúriak halastavat csi­nálnak belőle. És az unokák mindkettőről megemlékeznek majd. SB. Amilyen a ház, olyan a gaz­dája — tartja a fa'usi mondás. | Ha ez legtöbbször találó is, a vásárosnaményi művelődést ház esetében nem áll. Mert ez az épület külsőre nem mutat- sokat, helyiség szűkében is szenved, az elmúlt hónapok, évek mégis eredményes munkáról számol­nak be falai között. Az egyik legjobb járási művelődési ház a vásárosnaményi, s ez azért is dicséretes, mert adottságai nem a legjobbak. Számtalanszor tar­tottak a járás községeiben is előadásokat, ismeretterjesztést, nyújtottak segítséget kisebb mű­velődési otthonoknak. Színjátszó csoportjuk, sőt csoportjaik me­gyei hírnévre tettek szert. Most arról szól a hír, hogy mintegy 100 ezer forintos költ­séggel felújítják az öreg. kopott épületet. Nagy szükség van erre a fel­újításra. A művelődési ház kül­ső képe sem illik már a városias községhez. Belseje méginkább szegényes. Körül a falvak nem egy helyen szebb épületet emel­tek már a művelődés székhazá­nak. Felújítják az épületet, de ez­zel nem igen bővül belső terüle­te. Pádig a szakköröknek helyi­ség kellene. Pénz nincs több, és ezt meg kell érteni. Más, fontos feladatokat is meg keli oldani Vásárosnaményban. Mégis érdemes elgondolkozni a dolgon, ha már százezer forin­tot költenek a korszerűsítésre, nem kellene-e más lehetősége­ket is felhasználva, bővíteni a művelődési házat? S erre igen jó példát adott a járás: sok ön­kéntes segítséggel, társadalmi munkával emelt fal, új iskolák, s más középületek. Nagy erő a társadalom segíteni akarása. Vá­sárosnaményban is alapozni kel­lene erre a ,,tartalékára is! A művelődési házra még na­gyobb feladatok várnak a jövő­ben. A szövetkezeti községek sora, ezeknek művelődési élete várja a gyakorlati példát a járá­si székhelytől, és a közvetlen segítséget. Meg kell gondolni alaposan, vajon mindent meg­old-e a felújtV' Első konferenciájára készül a Magyar-Szovjet Baráti Társaság illést túrt as MSZBT megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége február 2T-én, szombaton megvitatja az MSZBT. I. kongresszusának elő­készítésével kapcsolatos megyei feladatokat. Részt vesz az ülésen Demeter Sándor az MSZBT szagos titkára is. Az összejövetelen dr. Merényi Oszkár, az MSZBT. megyei el­nöke megnyitó szavai után Má- jer István megyei titkár ismer­teti az áprilisban megrendezésre kerülő kongresszussal összefüg­gő feladatokat. Márciusban ke­rül sor — többek között — az MSZBT megyei küldöttválasztó összejövetelére. Áprili* 4. Iisz(elclérc tovább folytatják a műn ka versenyt a Népbolt Vállalatnál \ „Szocialista Brigád" címmel tüntetik ki a kisvárdai 61-es és 70-es boltok dolgozóit A kongresszusi verseny első szakaszát lezárva most újabb vállalásokai tettek a Népbolt Vállalat boltjainak dolgozói. Megállapította a párt- és szak- szervezeti bizottság. hogy a kongresszus; vállalások idején munkaversennyel összefüggő kér­désekről időben értesültek a dol­gozók, A kezdeményezők a kis­várdai 61-es bolt dolgozói vol­tak. akik a mátészalkaiakkal kel­tek versenyre. Négy vándorzász­lót rendszeresítettek a legjobbak­nak, s cgy-egv zászló elnyerésé­vel 300 forint pénzjutalom is járt. A versenyfeltételek teljesí­tése alapján döntöttek a „kiváló dolgozó'-’ jelvények adományozá­snak ügyében is. Termelési értekezleten is fog­lalkozták a vállalásokkal, a tel­jesítésekkel. Az őszinte, reális dicséret és bírálat hatására a gyengébb eredménnyel dicsekvő boltok, dolgozók is bekapcsolód­tak a mozgalomba. A verseny­szellem segítette elő. hogy a vál­lalatnál tavaly 32 dolgozó nyerte el a •,kiváló dolgozó’’ jelvényt. Időközönként a legjobbakat az! igazgatói alapból jutalmazták. A | ver.4enns.el és egyéb feJadatoK- j kgl . Való megfelelő foglalkozás | eredményeként tavaly 5 új mód- szerű bolt nyílt megyénkben. Kisvárdán csemege, s^uszer- és ci­pőbolt. Mátészalkán#Itfpő- 'és cse­mege-bolt. Tizenkét újítással se­gítették a kereskedelmi dolgo­zók és a vásárlók közötti kap­csolat javítását. Időközönként újítási értekezleten vitatták meg a hasznos tapasztalatokat. A múlt évi tapasztalatok alap­ján most folytatják a versenyt április 4. tiszteletére. Minden re­ményük megvan arra, hogy a vállalat idén is teljesíti a „ki­váló vállalat-’ elnyeréséhez szük­séges feltételekét. Legutóbb két boltot, illetve azok dolgozóit ter­jesztették elő a „szocialista bri­gád” cím elnyerésére, mivel ezek a boltok és dolgozók minden fel­tételt teljesítettek a cím elnyeré­séhez. A vállalat párt- és szakszerve­zeti vezetősége rendszeresen fog­lalkozik a verseny vállalások, tel­jesítésének értékelésével Bizto­sítják, hogy az elért eredmények nyilvánosságra kerüljenek. IdMcö zönként üléseiken napirendre tű­zik a versennyel összefüggő kér dések értékelését, hogy ezáltal Is segítsék hazánk felszaoadulésa nak évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítését. A baromfikeltető állomáson Elek Lászlóval, a vállalat vil­lanyszerelőjével beszélgetek. — Van-e állandóan munkája, mint villanyszerelőnek ennél a Ids vállalatnál? Vagy egyéb teen­dőket is ellát? — Amint láthatja, — mutat körül — automatizálva van az egész keltető, de ebből nem. kö­vetkezik az, hogy csak be kell kapcsolni és megy minden a rendjén. — Nem bizony! — kapcsoló­dik be a beszélgetésbe az éppen odaérkezett, Morauszky Gyuláné, a hőkezelő. — Hányszor ellenőr­zőm én naponta, hogy nem vál­tozott-e az előírt hőmérséklet! Nem tudja folytatni, mert jön Fülöp Albert áilomásvezető és a kezébe nyom egy papírt: men­jen és adja kJ a kiscsibeket. — Tizenöt éves kora óta itt dolgozik nálunk, más vállalatnál még nem volt. Lelkiismeretesen, megbízhatóan dolgozik, — néz a fiatalasszony után. A rendetlenkedő raskotlő* Érdekes dolgot árul el Elek elvtársról is. — A nyolc órai munkaideje után sem mehet oda, ahova akar, állandó készenlétben kell lennie, mert Ő az egyetlen villanysze­relő, , aki ért az automatákhoz. Ha ki is megy valahová a vá­rosba, előre be kell jelentenie. — Nem lehet, valami kelle­mes, ha az embert például ép­pen egy' jó előadásról hívják ki, mondjuk a moziból, — fordulok a villanyszerelőhöz. — Hát, moziból még nem hív­tak ki. de az már előfordult, hogy egy éjjel három-négy al­kalommal is be kellett jönnöm. — És miért kell mindig bejön­nie? Más nem ért hozzá? — ér­deklődöm tovább. — Olyan specialis az egész automata szerkezet, hogy még egy jó vilanvszerelőnek is sok idejébe és töprengésébe kerülne, ha ki akarná javítani, nemhogy egy laikusnak. Már pedig itt nincs soii idő a tétovázásra, mert a ..kotlók’ könnyen tönk­retehetik a tojást. — Egyetlen „kotló” ötezer to­jással bánhat el. nagyon kell te­hát vigyázni — veszi át a szót Fülöp elv társ. — Fordult-e elő ilyen baleset az idén? — Még serom1 bal sem v?1* eddig, pedig már több mint 40 ezer tojást tettünk k' ennek a „veszélynek”. 31 ezer csibe — Milyen korán kezdték a éltetést? — Január 27-én. Még soha nem kezdtünk ilyen korán. Ta­valy' ilyenkor például még el sem kezdtük, az idén pedig már mintegy' 31 ezer kiscsibét ad­tunk el. — Hogy vannak megelégedve az eddigi kelési átlaggal? — Nem lehet panaszunk. A minisztériumi előírás 70 száza­lék. Ezt el is értük és tekintve. hogy a téli tojások sokkal gyengébb minőségűek, meg lehe­tünk elégedve az aránnyal. Ta­valy 47 százalékot értünk el. — Milyen ez az eredmény or­szágos viszonylatban? — Tavaly a hatodikon vol­tunk, viszont 1958-ban másodi­kok. Nagyon meglepett arcot vag­daltam, mert mindjárt meg is magyarázza, minden kérdezés nélkül, hogy miért estek vissza. — Az első helyen álló szol­noki áüomás például a tojás 70—80 százalékát kapja termelő­szövetkezetektől és állami gaz­daságoktól, míg mi csupán 10 százalékát. Még mindig értetlenül bámu­lok rá, kénytelen részletesebben megmagyarázni. T- Mi csak törzskönyvezett te­nyészetből vásárolunk tojást. Vannak baromfitenyésztő közsé­gek, ahol az állomány nagyrésze törzskönyvezett, de a megmara­dó kisebb rész elég ahhoz, hogy keveredjen a többivel. Már ezért sem lehet olyan megbízható az ilyen helyről kapott tojás, mint­ha egy termelőszövetkezet telje­sen zárt törzsállományából kap­tánk. Az egyéni tenyésztők nem is lehetnek olyan jó szakemberek — hiszen sokféle dologgal fog­lalkoznak — mint egy téesz ba­rom figondoz 5 ja, akinek megvan a lehetősége, hogv tanfolyamod végezzen, megfelelő szakoktatás­ban részesüljön. Arról nem is beszélve, hogy más dolga nincs, csak azzal foglalkozik állandóan. Jövőre talán sokat javul & ke­lési arány... Gál Béla Állandó készenlétben Puskin-N. 62.

Next

/
Thumbnails
Contents