Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-25 / 47. szám
A nagy ár földjén korszerűsítik a naményi művelődési házat ,,Nyári napnak alkonyulatánál Megállók a kanyargó Tiszánál. Ott, hol a kis Túr siet beléje.. " ll'.ql van már a Tisza nagy kanyarulata? Nem: siet a Tűi- folyó sem, mert gátakkal állítatták meg. zárták itt el • a Tiszától. Végig holt ág öleli körüj. Nagyar községet.. Nagy szükség volt itt erre a rend- szabályozásra., mert ha kitört a-nagy ár, az itteni emberek csónakba szálltak, és csónakon eveztek egész Gyarmatig, a templomig. Innen a neve is a községnek: Nagyar. vagyis, ahogy á kiencszázas évek előtt irtó az anyakönyvi Nágy-ár. Petőfi fája még itt a kanyarban, de termékeny földek körül. Ritka szorgalmas nép a nagyari. Megmutatták már ezt a földesúri világban is. amikor gróf Vay birtokából mind több bérleményt kihasítottak. V] őst lesz csak alkalom meg- miítatni, liogv a szorgalomnak gazdag gyümölcse terem! Egv határ lett a nagyari' határ. Érdekes mozzanatai vannak a múltnak; Petőfi emléke, él. De még érdekesebb a jövő. Pedig , egyszerű szavakkal festi Bihari András, a téesszé lett község szövetkezeti elnöke. Ö maga is író tollára való ember. Sokat látott, sokat küzdött életében, 18 évig író'asztal mellett is ült. apja szegény cseléd, ő maga taníttatta saját magát, érettségizett. Aztán csak visszatért' a földhöz, rengeteg szakkönyvet ' vett. és kiváló kertész lett belőle. Ilvtn ez a nagyari határt Hát. még milyen lesz! Először is: eltűnnek a dzsungelgyümölcsösök. Mert jó itt a föld, gondozás nélkül is megterem, a dió, 1 szilva. Hat még gondozással! A szilva lassan eltűnik. nincs rá szükség. De. diófa annál több kell. A növénytermelési brigád ' meg is kezdte a munkát, ritkítani a dzsungelt, ültetni a diófacsemetét az idén.. Nagy tábla földek! Aztán ott van a Tűr. Halastó lesz abbóH Megszűnik a bűzös holtág, hasznot hoz az is. Építkezni kell Mert jóformán semmi sincs, ami istállónak, s másnak használható, ügyvédiében sorolta el a téesz elnök, mit is kíván * ía>u következő három, esztendeje: — Háromszáz folyóméter kü* / koricagóré .. 400 szarvasjószágnak istálló, 50 vagonos raktál', hídmérleg. 50 szekérre szín, 600 juhnak Ijodály. 5 hold dohánynak pajta. 100 lóriak istálló, aztán meg... — felcsillan a szeme, — kultúrpalota! (Kicsit hunyorít is hozzá, hiszen a szó igazi értelmét mégsem használhatjuk Nagyarra. de mégis igaz. mért a faluhoz képes' valóban kultúfpalota az elképzelés.) Magyarázza is tüstént’; Szính á zterem, gy ülésterem, klubszobák. KISZ helyiség, könyvtár, olvasószobával. .. A könyvtár. Itt hökkentünk meg. Mert van ugyan a falunak, valami kétszáz kötettel. — Az nem könyvtár... — mondta csendesen Biharj András. — Nekem magamnak háromezer kötetem van. Abból olvas a falu, több mint kétszáz kötet állandóan úton van, az olvasók között. Van kultúrház. és ami másutt ritka: klubszobával, és gyakran szórakoznak is benne fiatalok, öregek. De most megértjük: ezt is kevésnek tartják, mert gazdag a lövő. többet adhat. És ha adhat, miért ne adjon?! dolkozni. Tenni kell! Három év múlva — ha rendesen fut már a község szekere. — vidáman tréfálhatunk a balion — Az öntözéses gazdálkodási nem is mondtam — fűzte szagaihoz később. — Se a baromfi tenyészetet, a víziszámyas- farmot, a méhészetet, a nutria- telepet. Ezer ága van a jó gazdálkodásnak. Vagyunv elegen, mindent megcsinálhatunk, ami erőnkből telük. Szilágyi Zoltán, a fiatal téesz- agronómus bólint. Most készítik a terveket, látni már az adottságokat. És dolgos, szorgalmas ez a nép. Olyan dolgok születnek itt, amelyet később tovább fűzik majd Nagyar emlékezetes hagyományait. A z első esztendő nehéz lesz. — Jobb. ha az ember behunyja a szemét. dolgozik, dolgozik, és a végén, kinyitja,' minden van és' semmi sincs — ezek a téesz elnök szavai. — Mert az első évben sok mindent meg kell valósítani, sok a kiadás, és a gyümölcsözés csan azután jön. Nem kell ezen gonNJ épiskola lett az egyik kastélyból. Emeletes; meglepő látvány itt. q sáros utcán. A jövőre gondoltak a nagyáriák, amikor ezt határozták. A gyermek: a jövő. Egy 1817-es feljegyzésben olvasható: Tanító Nagy János uram, írni olvasni nem tud ugyan, de a gyerekeket kitű- tően oktatja. Hol van ez a százados múlt? És hol lesz a község egy évszázad múlva? Nem tud erre felelni a legokosabb ember sem Nagyar- ban. De elég' is. ha csak erre felel: hol lesz a község három év múltán? Ott lesz. ahová sodorja, emeli az emberek közös akarata, munkája, igyekezete, szorgalma, becsülele, ott lesz, ahová a most készülő tervek szólítják. Petőfi emléket állított a Túrnak. A nagyúriak halastavat csinálnak belőle. És az unokák mindkettőről megemlékeznek majd. SB. Amilyen a ház, olyan a gazdája — tartja a fa'usi mondás. | Ha ez legtöbbször találó is, a vásárosnaményi művelődést ház esetében nem áll. Mert ez az épület külsőre nem mutat- sokat, helyiség szűkében is szenved, az elmúlt hónapok, évek mégis eredményes munkáról számolnak be falai között. Az egyik legjobb járási művelődési ház a vásárosnaményi, s ez azért is dicséretes, mert adottságai nem a legjobbak. Számtalanszor tartottak a járás községeiben is előadásokat, ismeretterjesztést, nyújtottak segítséget kisebb művelődési otthonoknak. Színjátszó csoportjuk, sőt csoportjaik megyei hírnévre tettek szert. Most arról szól a hír, hogy mintegy 100 ezer forintos költséggel felújítják az öreg. kopott épületet. Nagy szükség van erre a felújításra. A művelődési ház külső képe sem illik már a városias községhez. Belseje méginkább szegényes. Körül a falvak nem egy helyen szebb épületet emeltek már a művelődés székhazának. Felújítják az épületet, de ezzel nem igen bővül belső területe. Pádig a szakköröknek helyiség kellene. Pénz nincs több, és ezt meg kell érteni. Más, fontos feladatokat is meg keli oldani Vásárosnaményban. Mégis érdemes elgondolkozni a dolgon, ha már százezer forintot költenek a korszerűsítésre, nem kellene-e más lehetőségeket is felhasználva, bővíteni a művelődési házat? S erre igen jó példát adott a járás: sok önkéntes segítséggel, társadalmi munkával emelt fal, új iskolák, s más középületek. Nagy erő a társadalom segíteni akarása. Vásárosnaményban is alapozni kellene erre a ,,tartalékára is! A művelődési házra még nagyobb feladatok várnak a jövőben. A szövetkezeti községek sora, ezeknek művelődési élete várja a gyakorlati példát a járási székhelytől, és a közvetlen segítséget. Meg kell gondolni alaposan, vajon mindent megold-e a felújtV' Első konferenciájára készül a Magyar-Szovjet Baráti Társaság illést túrt as MSZBT megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége február 2T-én, szombaton megvitatja az MSZBT. I. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos megyei feladatokat. Részt vesz az ülésen Demeter Sándor az MSZBT szagos titkára is. Az összejövetelen dr. Merényi Oszkár, az MSZBT. megyei elnöke megnyitó szavai után Má- jer István megyei titkár ismerteti az áprilisban megrendezésre kerülő kongresszussal összefüggő feladatokat. Márciusban kerül sor — többek között — az MSZBT megyei küldöttválasztó összejövetelére. Áprili* 4. Iisz(elclérc tovább folytatják a műn ka versenyt a Népbolt Vállalatnál \ „Szocialista Brigád" címmel tüntetik ki a kisvárdai 61-es és 70-es boltok dolgozóit A kongresszusi verseny első szakaszát lezárva most újabb vállalásokai tettek a Népbolt Vállalat boltjainak dolgozói. Megállapította a párt- és szak- szervezeti bizottság. hogy a kongresszus; vállalások idején munkaversennyel összefüggő kérdésekről időben értesültek a dolgozók, A kezdeményezők a kisvárdai 61-es bolt dolgozói voltak. akik a mátészalkaiakkal keltek versenyre. Négy vándorzászlót rendszeresítettek a legjobbaknak, s cgy-egv zászló elnyerésével 300 forint pénzjutalom is járt. A versenyfeltételek teljesítése alapján döntöttek a „kiváló dolgozó'-’ jelvények adományozásnak ügyében is. Termelési értekezleten is foglalkozták a vállalásokkal, a teljesítésekkel. Az őszinte, reális dicséret és bírálat hatására a gyengébb eredménnyel dicsekvő boltok, dolgozók is bekapcsolódtak a mozgalomba. A versenyszellem segítette elő. hogy a vállalatnál tavaly 32 dolgozó nyerte el a •,kiváló dolgozó’’ jelvényt. Időközönként a legjobbakat az! igazgatói alapból jutalmazták. A | ver.4enns.el és egyéb feJadatoK- j kgl . Való megfelelő foglalkozás | eredményeként tavaly 5 új mód- szerű bolt nyílt megyénkben. Kisvárdán csemege, s^uszer- és cipőbolt. Mátészalkán#Itfpő- 'és csemege-bolt. Tizenkét újítással segítették a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók közötti kapcsolat javítását. Időközönként újítási értekezleten vitatták meg a hasznos tapasztalatokat. A múlt évi tapasztalatok alapján most folytatják a versenyt április 4. tiszteletére. Minden reményük megvan arra, hogy a vállalat idén is teljesíti a „kiváló vállalat-’ elnyeréséhez szükséges feltételekét. Legutóbb két boltot, illetve azok dolgozóit terjesztették elő a „szocialista brigád” cím elnyerésére, mivel ezek a boltok és dolgozók minden feltételt teljesítettek a cím elnyeréséhez. A vállalat párt- és szakszervezeti vezetősége rendszeresen foglalkozik a verseny vállalások, teljesítésének értékelésével Biztosítják, hogy az elért eredmények nyilvánosságra kerüljenek. IdMcö zönként üléseiken napirendre tűzik a versennyel összefüggő kér dések értékelését, hogy ezáltal Is segítsék hazánk felszaoadulésa nak évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítését. A baromfikeltető állomáson Elek Lászlóval, a vállalat villanyszerelőjével beszélgetek. — Van-e állandóan munkája, mint villanyszerelőnek ennél a Ids vállalatnál? Vagy egyéb teendőket is ellát? — Amint láthatja, — mutat körül — automatizálva van az egész keltető, de ebből nem. következik az, hogy csak be kell kapcsolni és megy minden a rendjén. — Nem bizony! — kapcsolódik be a beszélgetésbe az éppen odaérkezett, Morauszky Gyuláné, a hőkezelő. — Hányszor ellenőrzőm én naponta, hogy nem változott-e az előírt hőmérséklet! Nem tudja folytatni, mert jön Fülöp Albert áilomásvezető és a kezébe nyom egy papírt: menjen és adja kJ a kiscsibeket. — Tizenöt éves kora óta itt dolgozik nálunk, más vállalatnál még nem volt. Lelkiismeretesen, megbízhatóan dolgozik, — néz a fiatalasszony után. A rendetlenkedő raskotlő* Érdekes dolgot árul el Elek elvtársról is. — A nyolc órai munkaideje után sem mehet oda, ahova akar, állandó készenlétben kell lennie, mert Ő az egyetlen villanyszerelő, , aki ért az automatákhoz. Ha ki is megy valahová a városba, előre be kell jelentenie. — Nem lehet, valami kellemes, ha az embert például éppen egy' jó előadásról hívják ki, mondjuk a moziból, — fordulok a villanyszerelőhöz. — Hát, moziból még nem hívtak ki. de az már előfordult, hogy egy éjjel három-négy alkalommal is be kellett jönnöm. — És miért kell mindig bejönnie? Más nem ért hozzá? — érdeklődöm tovább. — Olyan specialis az egész automata szerkezet, hogy még egy jó vilanvszerelőnek is sok idejébe és töprengésébe kerülne, ha ki akarná javítani, nemhogy egy laikusnak. Már pedig itt nincs soii idő a tétovázásra, mert a ..kotlók’ könnyen tönkretehetik a tojást. — Egyetlen „kotló” ötezer tojással bánhat el. nagyon kell tehát vigyázni — veszi át a szót Fülöp elv társ. — Fordult-e elő ilyen baleset az idén? — Még serom1 bal sem v?1* eddig, pedig már több mint 40 ezer tojást tettünk k' ennek a „veszélynek”. 31 ezer csibe — Milyen korán kezdték a éltetést? — Január 27-én. Még soha nem kezdtünk ilyen korán. Tavaly' ilyenkor például még el sem kezdtük, az idén pedig már mintegy' 31 ezer kiscsibét adtunk el. — Hogy vannak megelégedve az eddigi kelési átlaggal? — Nem lehet panaszunk. A minisztériumi előírás 70 százalék. Ezt el is értük és tekintve. hogy a téli tojások sokkal gyengébb minőségűek, meg lehetünk elégedve az aránnyal. Tavaly 47 százalékot értünk el. — Milyen ez az eredmény országos viszonylatban? — Tavaly a hatodikon voltunk, viszont 1958-ban másodikok. Nagyon meglepett arcot vagdaltam, mert mindjárt meg is magyarázza, minden kérdezés nélkül, hogy miért estek vissza. — Az első helyen álló szolnoki áüomás például a tojás 70—80 százalékát kapja termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól, míg mi csupán 10 százalékát. Még mindig értetlenül bámulok rá, kénytelen részletesebben megmagyarázni. T- Mi csak törzskönyvezett tenyészetből vásárolunk tojást. Vannak baromfitenyésztő községek, ahol az állomány nagyrésze törzskönyvezett, de a megmaradó kisebb rész elég ahhoz, hogy keveredjen a többivel. Már ezért sem lehet olyan megbízható az ilyen helyről kapott tojás, mintha egy termelőszövetkezet teljesen zárt törzsállományából kaptánk. Az egyéni tenyésztők nem is lehetnek olyan jó szakemberek — hiszen sokféle dologgal foglalkoznak — mint egy téesz barom figondoz 5 ja, akinek megvan a lehetősége, hogv tanfolyamod végezzen, megfelelő szakoktatásban részesüljön. Arról nem is beszélve, hogy más dolga nincs, csak azzal foglalkozik állandóan. Jövőre talán sokat javul & kelési arány... Gál Béla Állandó készenlétben Puskin-N. 62.
