Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
Föl dmüvesszinet kezet (Melléklet a 3—4. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára 5i) fillér I960. JANUÁR 20, SZERDA Kinek mennyi nyereségrészesedés jár? (Cikk a 2. oldalon.) trdők csendjében (Tudósítás az 5. oldalon.) A HOLNAPÉRT ci azóta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa befejezte tanácskozását. Kádár János elvtárs vitazáró beszédében így fogalmazta meg a termelőszövetkezeti fejlesztés fontosságát: „Egész pártunk előtt most a mezőgazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés, s ez nem könnyű dolog, ez bonyolult harci feladat... De az a véleményünk jelenleg is — mint 1958 tavaszán — olyan a helyzet, hogy ismét lehet egy lépést előre tenni, ha értelmesen és jól oldjuk meg ezt a feladatot.” Kádár elvtárs itt jegyezte meg, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom esetében a mi pártunk és a mi népünk most harmadszor indul meg a felfelé vezető úton, és ennek az útnak többé nem szabad megtörnie. Ez a beszéd december elején hangzott el és ma január húszadikát Írunk. Mindemu tu úja, hogy az eltelt igen rövid időszak alatt nagyot lépett előre az ország. Es örvendetes az a fejlődés, ami a megye dolgozo parasztsága józan megértése nyomán ment és megy végbe Szabolcs-Szatmárban, nazánk e keleti részén. Igen örvendetes híreket kapunk a fehérgyarmati, vásár os naményi, mátészalkai, kisvárdai járásokból, ahol a dolgozó parasztok együttesen veszik igénybe egy-egy községben a termelőszövetkezeti gazdálkodást és annak összes előnyeit, s szövetkezeti község lesz falvaikból. A csengeri járásból mar szombaton jelentették, hogy az egész járás dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Szombaton még csupán nyolcvanhét termelőszövetkezeti községet számláltunk a megyében, hétfőn már a századik község, Panyola közölte örömmel a megyei szervekkel, hogy tetté érett ott, a szatmári végeken is a gondolat. Nem beszélünk itt hata.mas ugrásról, világraszóló eredményekről a nagyüzemi gazdálkodás jóütemú fejlődése láttán. Tudjuk, hogy hosszú töprengés, belső vívódás előzte meg a belépési nyilatkozat aláírását. De igenis történelmi fordulatnak vagyunk ezekben a napokban, hetekben szemtanúi. Olyan fordulatnak, amelynek nyomán ezrek és ezrek tesznek pontot a küzdelmesebb és szegényesebb, de ezer éve a dolgozó paraszt által megszokott és járt magántulajdonosi életforma után. Es e történelmi fordulatnak be kellett következni, mert a l'akarú ekék a kézikapák korszaka lejárt, a dolgozó parasztnak időt kell adni a művelődéshez és a megfelelő szórakozáshoz, az ország népének — magának a dolgozo parasztnak is — egyre több árucikket kell juttatni. Ehhez pedig termelni kell. Többet és jobbat, de sokkal olcsóbban, mint eddig, hogy versenyt tudjunk tartani a nyugati piacokkal, ugyanakkor le tudjuk szállítani itthon is a termékek árait. Mind a gazdasági, mind a politikai légkör kedvező most a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Kibontakozott az elmúlt évek alatt a nagyüzemi gazdaságok fölénye, hatékonyabb lett és mind szélesebb területeket ölel fel a felvilágosító munka — amelyért dicséret illeti a népnevelőket — s ez nagyban segítette, hogy a parasztság új terveket dolgozzon ki magában, új elképzeléseket honosítson meg a jövőt illetően. Pártunk, amikor a fejlesztés lehetőségeire hívta fel a figyelmet, azt is határozottan hangsúlyozta, hogy nem elég csupán életrehívni a termelőszövetkezeti gazdaságokat. Azokat már a megalakulás pillanatától kezdve hatékonyan kell segíteni. Mert akik most lettek ter- meloszovetaezeti tagos, azokban a parasztemberedben megért ugyan az elhatározás, ue még egyáltalán nem ói.tudatos szövetkezeti tagos mindjárt az első napon. Segíteni keli okét a helyi és a járási, megyei szakembereknek, hogy eligazodjanak a nagyüzcir.alakiiáj igen bonyolult feladatai között, hogy mindenki magáénak érezze a közös gazdaságot. Van tennivaló — és igen sok — politikai téren. Nagyon lényeges ezért, hogy minuenütt megalakítsak a pártszervezeteket, s azok vezetőségeiben a legaktívabb, legjobban dolgozó elvtársak foglaljanak heiyet. Amikor elmondjuk, mennyire örülünk az elért eredményeknek, nem hagyhatjuk figyelme.i kívül azt sem, hogy máris újabb munkára serkentsenek az örvendetes tényék. Komoly tennivalókat ad az új esztendei gazdálkodás megalapozása, az 1960-as termelési tervek elkészítése, az állatok közös .stáLóoa való elheiyezese, egyttlialan a nagyüzemi gaziláikoaás, a termelőszövetkezeti munka megindítása. A tegnap egyénileg uoi- gozó parasztjának — m„g akkor is, ha az jól gaz^áikOoo középparaszt volt — ezerholdas gazdaság ügyeit keil intézni immár. S ennez segítségre vau szüksége. A megye minden szakemberének, népnevelőjének tudni kell, hogy a párt és a kormány határozott törekvése szerint már ebben az évben jóval többet kell termelni a nagyüzemekben, mint az elimui esztendők során. S ez a most megalakult új termel, sző vetitcze.i gazdaságokra is vonatkozik; Korszerű gépek beszerzése, a belterjes gazdálkodásra való törekvés, a munkaigé yes és exportáruk termelése legyen a tervezés előtt a fő cél — persze minden község sajátos v.szo- nyainak megfelelően. Egy percig sem pihenhetünk meg a babérokon. Dolgozni keli tovább is a megerősítésen. Míg keményebben és szívósabban, mint eddig, mert a termelőszövetkezeti községeken ebben az évben nagyén sok múlik! Készülnek a zárszámadások a tisxaiöki járdában A tiszalöki járás 17 szövetkezetében készítenek zárszámadást az 1959-es esztendőről. Tizennégy szövetkezetben már a termelési tervet is elkészítették. A járási tanács felülvizsgálta több szövetkezet számvetését. A tiszalöki Búzavirágban már meg is volt a közgyűlés. Egy munkaegységre 48,29 forintot fizettek. A Tiszavasvári Lenin Termelő- szövetkezet zárszámadása is elkészült. Egy munkaegység értéke náluk 48.48 forint. A tiszalöki Kossuth Tsz-ben 40 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Járási szinten is felül lesz a 30 forinton, annak ellenére, hogy 14 hónapos esztendőt zárnak, tehát a munkaegységek száma jóval magasabb a tavalyinál. A járási tanács mezőgazdasági osztálya szerint minden szövetkezetben beruházzák, vagy már be is ruházták az alapszabály szerinti 10 százalékot.. Vannak szövetkezetek, mint például a tiszadobi Üj Harcos, ahol a többszörösét ruházták be az alapszabályban előírt minimumnak. Újabb négy szövetkezeti község Hetik, liszamogyoros, i\y irkeres én Aranrosapáti is a haladás álfát yilasztotta A kisvárdai járásban is egyre nagyobb teret hódít a szövetkezeti gazdálkodás. Záhony és Ber- kesz után a napokban lett szövetkezeti község Tiszaszentmár- ton, Zsurk és Jéke. A járás északkeleti sarkában újabb két község dolgozó parasztsága döntött a nagyüzemi gazdálkodás mellett, Benkről ée Tiszamogyo- rósról érkezett örömhír. így a kisvárdai járásban is bet szövetkezeti községet tartanak mar nyilván. A tegnap esti órákban jelentették, hogy létrejött a baktat járás első szövetkezeti községe is. Nyírkércs téesz-község lett; Lapzártakor jelentették: Szövetkezeti község lett Aranyosapó- ii is. Nem Jármi, hanem Jánd Tegnapi lapunk elsőoldalas cikkében, ahol felsoroltuk az új szövetkezeti községeket. elírás folytán Jánd helyett Jármi jelent meg. Vasárnap tehát a vásáros- naményi járásban lévő Jánd lett szövetkezeti község. ]obb lesz a kenyer Nyíregyházán Üzemeinek az új gőzfűtéses kemencck Hat gőzkemence süti a kenyeret Tegnapelőtt a hajnali órákban folyt le az első próbasütés a SüUI fajtákkal három és félszeresére emelhető a diátermés A Kertészeti Kutató Intézetben kidolgozták a dió újfajta, vegetatív szaporítási módját: nem a magot, hanem a beoltott hajtást ültetik el. így tetszés szerinti fajtákat lehet szaporítani, amellett az új eljárás olcsóbb is a réginél, két-három évvel megrövidíti a dió termőrefordulásának idejét. A nemzetközileg is új módszerre több külföldi államban felfigyeltek, s a Némef Demokratikus Köztársaságban már alkalmazzák is. A dió hazánk minden vidékén jól terem, s természetesen igen kifizetődő: egy hold hozama világpiaci áron ötször-hatszor anynyit ér, mint amennyi a ráfordítási költség. Külföldön is szívesen vásárolnák a magyar diót — ha eleget tudnánk exportálni. Az új vegetatív szaporítási eljárás lehetővé teszi, hogy — bizonyos idő alatt — olyan egységes fajtájú dióállományt alakítsunk ki. amelynek a jelenleginél három és félszer nagyobb a bélhozama. A Kertészeti Kutató Intézetben háromezer oltványt állítanak elő még a télen ezekből a fajtákból. Ez lesz a törzs, amelyből néhány év múlva többezret adnak kiültetésre az állami gazdaságoknak. Hóakadályom a megyében A 13 —*65 geienii Hétfőn már délelölt fújta a szél a havat és estére a megye közútjain több helyen hófúvások keletkeztek, melyek akadályozták és több helyen megbén.tották a forgalmat. A Záhony—nyíregyházi úton Komorónál és Fényes- litkánél már az esti órákban akadt olyan gépkocsi, mely nem tudott áthaladni a hófúvás:n csak amikor segítséget kapott. Kedd reggelre szünetelt a szél és megkezdődhetett a hóakadályok eltávolítása. Munkához láttak a Közúti Igazgatóság emberei. A lánctalpas hóekékkel az akadályok elhárítására indultak. Nagyobb hófúvást jeleztek a Nyíregyháza—Beregszász főközlekedési út Oros—Baktalórántházi szakaszáról, a 353-as útnak Tiszatelek—Dombrád közötti szakaszáról, a szakolyi beköő úton a Balkány—Nyírmihálydi útszakaszról, a 4-es út Székely—Ajak, Székely—Baktalórántháza és Székely—Ramocsaháza közötti útszakaszokról. a tornycspálcai bekötő úton a Berkesz—demecserl szakaszról és az érataki bekötő útról. A hóakadályok eltávolítása tegnap délután még tartott. Az utak járhatóvá tételét a megye egész területére estére tervezték nefejezni. A hószolgálat olyan előrejelzést kapott, hogy a következő 24 órára havazásra nincs kilátás. Ma a sikos utak homokozását fogják végezni. tőipari Vállalat Zsdánov utcai üzemében. Hat gőzzel fűtött kemence süti a finom vekniket. A tágas teremben neonfény mellett dolgoznak az emberek Félmillió forintos beruházással alakították át az üzemet. A múlt év novemberében még nyölc magyar gyártmányú téglakemence dolgozott. Ezeket lebontva, — mivel nem biztosították a termelés folyamatosságát. — igen nagy terület szabadult fel. * Átalakult az üzem Az udvar felöl a szabadból fűtik a kazánokat. így szükségtelenné váltak a szenes vaskosarak, megszűnt a szemetelés a kemencék körül. — Higiéni- kusabbá vált a sütés. — Nemrég még az udvaron át hordták a kemencékből a kenyeret a raktárhelyiségbe. Ez igen nagy megterhelést jelentett a dolgozóknak, ugyanakkor, jelentősen lelassította a szállítást. Az átalakított üzemben a kemencék mellett helyezkedik el a kenyérraktár. Ezáltal négy ember munkáját könyítik meg. Már készítik a kemencékhez a gőzelfogó berendezést, amely nem engedi, hogy a gőz a sütőterembe hatoljon. Az üzem építése nagyot lendített a dolgozók szociális helyzetén is. A tisztaság és a könnyebb munka mellett igen fontos szerepet játszik az állandó melegvíz, amit nemcsak a kenyérsütésnél használnak fel. A kazán a fürdőhelyiséget is ellátja melegvízzel, amelyet eddig külön fűtöttek. A női fürdő mellett elkészült a női öltöző is. Több és jobb kenyeret — ez a célja az üzem minden dolgozójának. Az üzem vezető«- sége úgy véli, hogy a közeljövőben az átalakítás eredményeként, ez az üzem akar az egész vérest el tudja látni igen jóminő- ségű kenyérrel. Az átalakított 2. számú üzem elindításával megszűnnek az időszakos kenyérgondok és nem bosszankodnak majd a vásárlóka ragadós, sületlen, vagy éppen agyonegetett kenyér miatt. (CsaUány)
