Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

MAI NAPLÓ DÉLIGYÜMÖLCS SZÁLLÍT­MÁNY, 158 mázsa narancs, 300 mázsa citrom, 48 mázsa füge és nagyobb mennyiségű datolya ér­kezett a Fűszer- és Édességkeres­kedelmi Vállalathoz a napokban. Folyik a déligyümölcsök kiszállí­tása a boltokba, s már árusítják. ★ NAGYKÁLLÓBAN megnyitotta női- és férfi fodrászatát a Nyír­egyházi Fodrász Ktsz. A követ­kező község Üjfhértó lesz, ahol máncusra vidéki fiókot létesít a ktsz. ★ 258 SZEMÉLYES GYERMEK- OTTHON építését tervezik Sós­tón. A Megyei Földmérő Munka- közösség már elvégezte a terület kijelölését, a parcellázást. Az építést 1961-ben kezdik meg. ★ 15 EZER NAPOS CSIBE kerül ki január 27-én a keltető gépből a Nyíregyházi Baromfikeltető Ál­lomáson. A csibéket tsz-eknek fogják eladni. ★ NINCS HÓAKADÁLY a megye közútjain. Az utak teljes széles­ségben szabadok. A síkosság miatt homokkal szórják be az utakat, ahol ez szükséges. ★ SZAKSZERVEZETI TITKÁ­ROKNAK egyhónapos iskola kez­dődik február elsején Ilona-ta nyán, melyen a megye vállalatai­tól ötven sz. b. titkár vesz részt. * ÜT V EN FÉRŐHELYES ÓVODA építését kezdik meg Nyíregyhá­zán a Kert utca elején, a Hon­véd utcai bölcsőde szomszédságá­ban. * KIRÁNDULÁST SZERVEZETT az IBUSZ Bugacra, ahová negy­ven tsz-tag jelentkezett tapaszta­latcsere látogatásra. A busz 18-án reggel hat órakor indul és este 7-re érkezik vissza. Űjhutára 24-én sí- é6 ródlitúrára szervez kirándulókat autóbuszon az IBUSZ. Részvételi díj 48 forint. Indulás vasárnap reggel 7 órakor lesz, még lehet jelentkezni. ★ BEKERÍTIK A SPORTPÁ­LYÁT Nagyhalászban. Községléj- lesztési alapból 75 ezer forintot biztosítottak erre a eélra. ★ 4500 CSALÁD ÉVI TÜZELŐ­SZÜKSÉGLETÉT: 13 ezer 86 tonna szenet takarítottak meg 1959-ben a Nyíregyházi Fűtőház dolgozói. ★ MESTERVIZSGÁRA ELŐKÉ­SZÍTŐ tanfolyam kezdődött Nyír­egyházán az építőipari kisiparo­soknak 11-én. A tanfolyam 205 órás. A következő tanfolyam feb­ruár elején kezdődik, erre még lehet jelentkezni. '*• PÁŐZABON több mint félmil­lió forintért művelődési ház. épí­tését kezdik meg. r : MAKSZIM RILSZKIJ: Óvodában Születésnap Évek gyűlnek — egyre nő a számuk, e vidám nap egyre komorabb. Ifjúkori holt barátok, rátok emelem az első poharat. S érzem íme, a boldogság elönti szívemet, ha rátok gondolok. Most a bátor ifjakat köszönti e pohárral régi társatok. I És a munkát, amely a szívünkét szeretettel telítette meg, s ezt a földet valamennyiünket ő szült és anyásán ő nevelt. Szívünk vére hittel azt dobogja: győzhetetlen fegyverünk, erőnk! Hát igyunk a győzelmes sasokra, katonákra, bátor harcosokra! holtukban is mindig élnek ók1 I S arra is, ki tengerekre száll, i . j vagy gyárban termel, földúnx műveli. S dicsőség a szorgos tudományinak: csend ölén harcolja harcait. S dicsőség a költőknek! Múzsátok a viharban légyen véletek! Bárhol vagytok, fenékig igyátok énvelem ma ezt a serleget. SZÁZ GYEREK játszik, verset mond, énekel, sikong, kacag a nyíregyházi Csillag utcai óvodában. Az utcán hordja a szél a háztetőről a havat, ők az ablakon át a jó meleg szobából csillogó szemmel né­zik, s hólabdázni, szánkózni szeretné­nek. Az apák, mamák nyugodtan dolgozhat­nak munkahelyükön, az óvónénik vigyáz­nak a kicsikre. Er- te lentre nevelik a kis pajkosokat. — Bácsi! Apuká­mat nem tetszett lát­ni? — kérdi az egyik kicsi, s a kérdésre választ várva felnéz:-— Mcndta, hogy délután el fog vinni szánkózni. Tegnap este is szánkóztunk a sötétben. Már a villanyok is égtek az utcán. Stankóczi Mikit az édesapja hozza óvo­dába és viszi haza, | mikor lejárt munka-1 ideje az SZTK-ban, ahol vízvezetékszere­lő. A kisfiú szeretet­tel csacsog kis test­vérkéjéről. Zolikáról, aki nappal a bölcső­dében van a Honvéd utcán, mert anyuka­ja is dolgozni ját. Ott szorong a hat éves fiúcska melleit Pénzes Józsika. s mondja, hogy e is az újságba szeretne kerülni. — AZ ÉN ANYU­KÁM a Kossuth- szállóban dolgozik, apukám pedig a bankban. Pityu a TEFU-nái tanuló. Évike iskolában van. Nekem minden es­te mesét szokott ol­vasni apuka. Pit.vv megtanított tízig szá­molni. .. S csacsog tovább nagy boldogan. Jönnek sorba „nyi­latkozni”. Egyik ver­sikét mond. a másik énekel, s többen is kórusban verselnek. I Csupa boldogság vi- I rul arcukon: a kis Ricz Marikának, Bé­kési Gabinak s * többinek, csak a kis Kővári Kazmér szo- morkodik. Elmondja búját: — Én csak lassan tudok verset monda­ni, mert hibás a be­szédem. Anyukám szeret engem, de apukám elment tő­lünk Miskolcra. Tea sék írni neki, hogy jöjjön haza hozzánk, mert én apukát is szeretem... ELŐKERÜL A SOK játék. Mind azt mondja, hogy na­gyon szeret óvodába járni, de mikor az anyukákról, apukák­ról teszünk említést, hogy mit üzennek nekik, a sok puszi mellé vágyakozva mondják, hogy: „Siessen értük anyu­ka, apuka, mert \Te- lök jobban szeretünk lgnni”... Szeretik szüleikét. Erre nevelik őket a* óvodában is O. A. Sajtóterjesztési értekezlet Nvíreov házán Második poharat azokra, I kik halálos harcban küzdenek, S néki szól a harmadik köszöntőm, akit sorsam társamul adott: Januar hó 28-an U. e. 16 órai kezdettel sajtóterjesztési értekez­letet tartanak Nyíregyházán a TIT helyiségében. Az értekezletre a megye terü­letéről a postahivatalok vezetőit, hírlaposait és a kézbesítőket hív­ják meg. Az értekezleten az ei- J múlt év eredményeiről beszámo- j lót tart Deák Ignác postaigaz- : gató. Résztvesz az értekezleten I Király Zsuzsanna á St 'debreceni ! postaigazgatóság Vezetője is. ' Ezen az értekezleten az el­múlt év október és november hónapjában megtartott kongresz- szusi verseny eredményeit i«, ér­tékelik és a jó eredményeket , el­ért postás dolgozókat a Kelet- magyarország Lapkiadó Vállalat jutalmazza. A sajtóterjesztési értekezleten résztvesznek az MSZMP Megyei Pártbizottság, a Hírlapkiadó Vál­lalat, a szerkesztőség munkatársai és 1 a szakszervezst kiküldöttje. Az elmúlt év eredményeinek értékelése után az értekezleten megbeszélik az I960, .évé legfon­tosabb terjesztési feladatait. (F. F.) készen a legszentebb áldozatra: e pohárral hitvesem köszöntőm, hőseinkre ezt a serleget! s a szerelmet a szentet, nagyot! öt évtized elszállt már felettem, lobban-e még láng a szívemen? S mégis újraélni volna kedvem, élni vágyom — élni — . v égtelen:..! ecsengették a műsza- kot. A szereidéből vasporos overálok­rß ban tódultak ki az emberek. Az ajtónál még káromkodás is támadt, mert sokan elsők akar­tak lenni, hogy idejében neki­vetkőzhessenek a fürdésnek, a zuhany alá. Guszti még maradt. Megszokta már. oda se figyelt á hangos szó­ra, egyébként sem szerette ola- jozatlanul otthagyni az eszterga- padot. Tűz még az apjáról ragadt rá. otthon a faluban, mert nem számított, hogy éjfél előtt értek haza a mezőről, a szekéragyat le kellett kenőcsölni. nehogy kiszá­radjon, az ekét pedig tisztán a \ színbe tenni. A mai eset egyébként is elgon­doltatta. A nyurga Jocó, meg a borotvált hajú Gerda már reggel \ a bélyegzőóránál akadékoskodni kezdtek. Na. mi újat álmodott az öntudat? — röhögtek a szemébe, hogy az utolsó szót erősen meg­nyomták. Mindjárt tudta, hogy a Mari miatt nem nyugszanak. Mari a szomszéd ■ brigádban se­gédmunkás, szőke és kék a szeme, és a Gerda cigarettaszünetekben vigyorogva sóhajtozik, hogy mi­csoda mellei vannak a Marinak, meghogy a dereka többet ér a negyedévi prémiumnál. Ö a múlt­évi nyereségrészesedés osztásakor ismerte meg, tánc volt, felkérte egy tangóra. Később .megvárta a kapunál, moziba is mentek, cuk­rászdában csak kétszer voltak. Kilencig. Előbb ez futott át a gondola­tain, de Jocó követte a lépteit, és nem szűnt a szava. Mert hogy mit képzel ő, a művezető ked­venc Gusztikája. csak bejön fa­luról, átképezni magát eszterga­ANGYAL SÁNDOR: BŰNÜGY lyosnak, s hogy a Marinak tud­jon tekla gyöngysort venni, hajt, mint egy őrült, felajánl, túltelje­sít, meg mi a fene...? Vegye tu­domásul, a banda jól megvolt azelőtt is, és egy porcikája se kívánja a nápi húsz gép össze­szerelését. Nem szólt vissza, mert nem akart vitát, hát csak arra gon­dolt. hogy egye meg a fene ezt a Jocót, mondaná, hogy a haver­ja heccelté fel, Gerda, a Mari miatt, mit halandzsái össze-visz- sza. Hiszen az egész gyár tudja, hogy miért tettek felajánlást az ő brigádjában. Salamon bácsival közösen újítottak, bevezették, és rájöttek, hogy nem kell annyit lötyögni a fogaskerékíttételle.l, így jött ki a napi húsz gép. Az Ari Pista örömében berúgott el­sején, mert nem akarta ‘ hinni, hogy,a borítékjában kétszázötven forinttal több van. vissza akarta adni, hogy kisasszony, tévedni tetszett, nekem kevesebbet szok­tok borítékolni. Alig lehetett el­hitetni vele az igazságot... Már csalc a, hajtókar olajozása volt halra, amikor eszébe jutott Mari, Azóta már biztosan haza­iadéit, mert ő vem ment - . tró­feáit időben. Pedig mer akarta neki mondani, hogy szombat es­tére jegyük van a Napsugárba, a Vörös Untára, Majd holnap ebédnél megmondja.. Másnap reggel üres vol* a Guszti gépe. Salamon bácsi előbb azt mondta. hogy megesik az az emberrel, különösen legény ko­rában, hogy rávilágol a hajnal valahol, biztosan elaludt, de mindjárt itt lesz. Jocó és Gerda feltűnően szót- lapok maradtak. Pedig soha sem szűnt a szájuk, egész nap csak a Csaucsau bambinót fújták, ha- biiubáztak. Tíz felé megszólalt a mikrofon. Az igazgatóiba hivatták ■mind a kettőt. Sugdosódás támadt a szereidé­ben, hogy nem szép a Gusztitól, ennyit késni, mit képzel ő. hogy csak felajánlunk április négyre, oszt ahogy esik, iigy puffan, ké­szen leszünk.,? De mi a frászért szólították azt a két fiút a fő­nökséghez,.? Ebédnél már mindenki tudta, mi történt. Gusztit a Nyírfa utca sarkán lelte meg éjszaka a járőr, véres fejjel, majdnem holtra fagyva. Kórházba szállították, egy hét múlva állhat be megint. Csak reggel nyolckor tért magá­hoz, akkor tudtak csak beszélni vele. Jocó, meg Gerda egesz nap nem jött vissza. Szombaton délelőtt minden ne­gyedórában recsegett a. mikrofon, hírül adta, hogy műszak végén, egy órakor fontos gyűlés lesz a kultúrban. nem bánja meg, aki rászánja azt az órát. Mari aznap nem jött be, tele­fonon üzent, hogy a kórházba ment. a Guszti anyjával, aki köz­ben faluról megérkezett. A társadalmi bíróság egy után iit perccel ült le a színpadon. Sa­lamon bácsi a szélső széket kap­ta, merthát közakarattal őt is odaültették a szavazáskor. Mindenki izgalommal várt. Losonczi igazgatót kérték fel beszédre, 5 egy gépelt oldalról előadta az egész ügyel. ÍÜajd- minden sarokból ijedt ámulao- zás kísérte a szavát, mert ki gon­dolta volna, hogy Jocó, meg a Gerda ütötte le Gusztit., Előtte behivatták a Kispokolba, fél decire, és azt már Guszti mond­ta el, ahogy magához tért: neki­álltak. hékás leijebb az öntudat­tal, jó lesz, fha kevesebbet töröd a fejed, vagy újítsz nekünk is, mert a banda kifordítja a bele­det. A Nyírfa utca sarkánál szólt csak Guszti, hogy hagyják őt bé­kén, hiszen Salamon bácsi csi­nálta a legtöbbet az újításban, ö csak esztérgalás közben tett hozzá valamit, miért nem mond­ják meg, hogy a Mari miatt aka­dékoskodnak,. Azok ráfelelték, hogy ne pofázz hülyeséget, érde­kel is minket az a kis liba, de nekik kevesebb a lóvé, mióta Sa­lamonnal kiokoskodták azt a marhaságot. Plagyja abba ezt az egész cécót, mert különben ve­lük gyűlik meg a baja., Guszti otthagyta őket, szó nélkül, s ahogy a kiabálásukra se fordult vissza, futottak, leü­tötték. — A vádlottak nem lehetnek jelen — fejezte be beszédét Lo­sonczi. — Szerdán lesz a tárgya­lás a bíróságon. Most azért hív­tuk össze a gyár embereit, hogy döntsenek. Büntetés után vissza­fogadjuk-e őket? Csak a székek nyikoroglak, szó nélkül kiázállihgóztak valavieny- nyien. i

Next

/
Thumbnails
Contents