Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

Hruscsov elvtárs beszámolója a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén (Folytatás a* 1. oldalról.) a helyi államhatalmi szervek veszik át. A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már senki sem kételkedik külföldön — foly­tatta Hruscsov. Már csak azt vi­tatják, mennyivel gyorsabban fejlődik a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok, s milyen ha­mar éri utói Amerikát. Mély meggyőződésünk — mondotta, — hogy a békés gazdasági verseny­ben a haladóbb és életképe­sebb szocialista rendszeré lesz a győzelem. A hétéves terv a kommuniz­mus általánosan kibontakozó épí­tésének első szakaszára vonatko­zik. Most lehetővé vált, hogy részletesebben is kidolgozzuk a szovjet népgazdaság fejlesztésé­nek 15—20 évre szóló távlati ter­vét. E távlati ter\r felöleli az or­szág villamosításának Lenin által kitűzött történelmi fel­adatát, annak befejezését. Hruscsov ezután áttért a kül­politikai kérdések ismertetésére. Megállapítottá, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben határo­zottan megjavult. A háborús ve­szély viharfelhői szakadozni kezdtek, „bár ez nem megy olyan gyorsan, ahogy szeretnénk.” A nemzetközi feszültség enyhülni kezd, a hidegháború hívei ve­reséget szenvednek — ez az ál­talános irányzat. A szovjet külpolitika sikerei Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívá­sára irányuló szovjet erőfeszíté­sek pozitív eredménnyel jártak. A Szovjetunió azt szeretné, ha a közelgő csúcsértekezlet hasznos és termékeny lenne- Meggyőző­désünk — folytatta Hruscsov, — hogy valamennyi fél érdekeinek ésszerű figyelembevételével, köl­csönös közeledés] készséggel minden kiélezett és bonyolult kérdést közmegelégedésre, béké­sen lehet megoldani. Az elsődleges fontosságú kér­dések közöt említette Hruscsov a' leljcs és általános leszerelést, a német békeszerződés megkö­tését, beleértve Nyugat-Ber- lin szabad város megteremté­sét — a nukleáris kísérleti robbantások megtiltását és a kelet—nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet na­pirendjéül — mondotta. Minden alapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatalmak megegyezésükkor figyelmen ki-1 vül hagyhatják a kis országok | érdekeit, ami a Szovjetuniót il­leti, soha sem akart és ma sem akar más országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, ame-i lyek közvetlenül érintik ezeknek az országoknak érdekeit. Sokat várhatunk Eisenhower elnök júniusi moszkvai láto­gatásától is — folytatta. — A szovjet kormány reméli, hogy -a Camp David-ban megkez­dett nemes ügyet, a szovjet— amerikai bizalom megterem­tését sikeresen folytathatjuk majd Moszkvában. A nemzetközi életben több irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hrus­csov, ugyanakkor a nagy nyuga­ti országokban, elsősorban a NA- TO-tagállamokban, még működ­nek olyan befolyásos erők, ame­lyek nem örülnek a viszonyok javulásának és a vezetők szemé-' lyes kapcsolatainak. A legutóbbi évek olyan nem­zetközi eseményeket hoztak, ame­lyek megszilárdították a Szov­jetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen ma­gas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és befo­lyása ma szinte nagyobb, mint valaha. Túlsúlyba kerültek a béke erői A nemzetközi küzdőtér erővi­szonyai úgy alakultak, hogy a bé­keszerető államok túlsúlyba ke­rültek. A békét védő országok egységes soraiban halad a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság, s valamennyi szocialista ország. Sok ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai állam pedig egyre tevéke­nyebben száll síkra a béke meg­őrzéséért. Hruscsov ezután hangoztatta, az általános és teljes leszerelés: világos út, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzal­maitól. A Szovjetunió olyan le­szerelési egyezményt kíván, amely szilárdan biztosítja, hogy egyet­len ország sem szegheti meg le­szerelési kötelezettségeit. A szov­jet javaslatok hatékony nemzet­közi ellenőrzést irányoznak elő. Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztésének I néhány statisztikai adatát. El­mondotta: a polgárháború befe­jeztével az újjászervezett had- 1 seregben 1927-ben 586 000 ember szolgált. Japán távol-keleti ag­ressziója és Hitler uralomraj u- tása után a szovjet hadsereget megnövelték- 1936-ban 1 433 000 ember volt fegyverben. A hábo­rú kitörése növelte a Szovjetunió ellen irányuló agresszió veszé­lyét. 1941-re a hadsereg létszá­mát 4 207 000-re emelték. A fa­sizmus szétzúzása után, 1945. májusában a szovjet hadsereg 'étszáma 11 365 000 fő volt. A győzelem kivívása után a Szovjetunió csökkentette fegy­veres erőinek létszámát. 1948-ban a hadsereg létszáma mindössze 2 874 000 fő volt. Az agresszív észak-atlanti tömb lét­rejötte .valamint az a tény, hogy a Szovjetuniót — amely abban az időben még nem rendelkezett nukleáris fegyverekkel — atom­fegyverekkel ’fenyegették, szük­ségessé tette, hogy 1955-ig a had­sereg létszámát fokozatosan 5 763 000 főre emeljék. 1955 és 1958 között a Szov­jetunió a fegyveres erők egy­oldalú csökkentését több sza­kaszban végrehajtva, több mint 2 140 000 fővel csökken­tette hadseregét, kivonta ala­kulatait Romániából, csökken­tette azoknak az alakulatok­nak a létszámát, amelyek a Varsói Szerződés alapján a Német Demokratikus Köztár­saságban, Lengyaloriz ■ gban és Magyarországon állomá­soznak. Jelenleg a hadsereg létszáma: 3 623 OtiO fő. Ezután a szovjet kormány, va­lamint az SZKP Központi Bi­zottsága nevében javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy a szovjet fegyveres erők létszá­mát újabb 1 200 000 fővel csök­kentsék. Ha ezt a javaslatot el­fogadják, a fegyveires erők lét­száma 2 423 000 fő lesz. Ez azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők lét­száma alacsonyabb lesz, mint az a színvonal, amelyet 1956-ban az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország javasolt az akkori leszerelési tárgyalásokon. Akkor ugyanis a három nyugati nagyhatalom azt javasolta, hogy 2 500 000 főben állapítsák meg a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok hadseregének létszámát. Azért vagyunk bizonyosak a javasolt intézkedések helyességé­iben — folytatta — mert a Szov­jetunióban példátlan ütemben fejlődik a népgazdaság, a szov­jet társadalom szoros erkölcsi és politikai egységbe tömörül, a szovjet tudósok, mérnökök és A szovjet fegyveres erőket nagy mértékben ellátták rakéták­kal és nukleáris fegyverekkel. Ezeket a fegyverfajtákat tökéle­tesítik mindaddig, amíg nemzet­közi megegyezéssel be nem tilt­ják. A szovjet hadsereg ma olyan fegyverek és olyan tűzerő birto­kában van, amellyel még egyet­len hadsereg sem rendelkezett. munkások a legkorszerűbb fegy­verekkel látták el a hadseregét. A Szovjetunió nagyteljesítmé­nyű rakétatechnikával rendelke­zik. A haditechnika legújabb vívmányai mellett a légierők és a hadiflotta elvesztette korábbi nagyjelentőségét. Ezeket a fegy­vernemeket nem csökkentik, ha­nem mással helyettesítik. A lé­gierőket majdnem teljes mérték­ben rakétatechnikával pótolják. Most jelentősen csökkentettük a bombázó repülőgépek és más el­avult fegyverfajták előállítását, s valószínűleg tovább csökkent­jük, sőt meg is szüntetjük e fegyverfajták gyártását. A hadi­flottában nagy jelentőségre tesz­nek szert a tengeralattjárók. ha Nyugat-Németországban azok a hétpróbás fasiszták, akiket ma közel engednek a hatalomhoz, a parancsnok- láshoz, a Bundeswehr meg­teremtéséhez, a NATO-erők parancsnokságához, tehát ha ezek a fasiszták felülkereked­nének és mindezek a férgek határaikon túl is el akarnának mászni, akkor nemcsak hogy Moszkváig és Sztálingrádig nem tudnának elkúszni, ahogy ez a hitleri támadáskor sike­rült, hanem saját földjükön taposnánk őket széjjel”. Nem lehet megdöbbenés nét* kül szemlélni — folytatta Hrus­csov, — hogy a nyugatnémet háborús készülődést olyan álla­mok is támogatják, mint Fran­ciaország, Anglia és a hitleri in­váziótól szenvedett több más or­szág. Most ismételten beigazolódik, mennyire időszerű az a feladat* amelynek megoldását régóta kö­veteli a szovjet kormány: Béke- szerződést kötni mindkét német állammal. A szovjet kormány úgy véli, hogy a német kérdés békés rendezését halaszthatatlanul meg kell oldani­Hruscsov még egyszer hangsú­lyozta, hogy a hadsereg létszá­mának újabb csökkentése nem gyengíti a Szovjetunió védelmi potenciálját, sőt a hadsereg mi­nőségileg sokszorosan megerősö­dik. A hadsereg létszámának csök­kentése viszont — mondotta — évi 16—17 milliárd rubel­nyi megtakarítást tesz lehe­tővé. A szovjet hadsereg a viiúg legfejlettebb hadserege békés céljai vannak Annyi nukleáris fegyverünk és rakétánk van, hogy e fegy­vereket bármilyen esetleges agresszor területére cl tudjuk juttatni, s ha valamiféle őrült megtámadná hazánkat vagy más szocialista országokat, a támadót, vagy a támadókat valósággal eltörölnénk a Föld színéről — mondotta Hruscsov, majd ezután azt hangsúlyozta, hogy a szov­jet emberek nyugodtan végez­hetik munkájukat, mert a szov­jet hadsereg mai fegyverzete teljes mértékben biztosítja az ország sebezhetetlenségét. Min­dent megteszünk, hogy kihasz­náljuk a rakétafegyverzet fej­lesztésében nyert' időelőnyünket továbbra is vezető helyen ma­radjunk a rakétatechnikában mindaddig, amíg rétre nem jön a nemzetköz; leszerelési megegye­zés — mondotta. A nyugati hatalmak vezetői — folytatta — még nem mondtak le az erőpolitika, a háborús sza­kadék szélén táncolás politikájá­ról. Ebben különösen Adenauer kancellár szorgoskodik. De a mai viszonyok között „erő- politikát” folytatni a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal szemben: ez nem más, mint vészterhes ka'an­tic k útjára lépni. Hruscsov utalt rá, hogy Nyu­gat-Németországban az utóbbi időben egyre határozom abban ki­fejezésre jut az a törekvés, hogy t'sztára mossák, sőt majd hogy nem rehabilitóliák a veres hit­leri rezsimet. A nyugatnémet vá­A Szovjetuniónak Nem azért csökkentjük a had­sereg létszámát, mert gazdasági­lag vagy költségvetésileg gyen­gék volnánk, hanem azért, mert erősek és hatalmasak vagyunk és népünk békeszerető törekvé­sei vezetnek bennünket. A Szovjetunió azért csökkenti fegyveres erőit, mert nem akar háborút, mert senkit sem akar megtámadni, senkit sem fenyeget és nincsenek hódító céljai. A kormány és a párt központi bizottsága most azt a kérdést tanulmányozza, hogy a fegyveres erők szervezésében területi rend­szert vezessünk be a jövőben. Ez azt jelentené, hogy csapattes­teinket területenként alakítanánk meg, s a személyi állomány ter­melőmunkája mellett sajátítaná el a katonai ismereteket, s ha kell, repülőgépekkel és más köz­lekedési eszközökkel a kellő he­lyen hajthatnánk végre a csapa­tok összevonását. Hruscsov kijelentette: „A Szovjetunió amikor csök­kenti fegyveres erőit, őszirtán reméli, hogy más országok is követik. Ha nyugati partne­reink nem hajlandók követni példánkat, ez minden nép­ben csalódást keltene. Magától értetődik, hogy a lét- szám-csökekntés után sem csök­kentjük erőfeszítéseinket, hogy megegyezést érjünk el a nyugati hatalmakkal az általános és tel­jes leszerelés kérdésében.” Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió egyoldalú erőfeszítései nagy­ban enyhíteni fogják a nemzet­közi feszültséget, nagy hatással lesznek a nemzetközi helyzetre. Feltételezhető, hogy a nyugati országok népe és közvéleménye fokozza majd nyomását azokkal a NATO-körökkel szemben, ame­lyek a fegyveres erők növelését, a fegyverzet halmozását kívánják. Meg akarjuk menteni önmagun­kat és mindenki mást a hábo­rús veszedelemtől, ki akarjuk küszöbölni azokat a véletlene­ket, amelyek az emberiséget há­borúba taszíthatják, hiszen a há­ború korunkban elkerülhetetle­nül világháborúvá változnék. A hadsereg újabb létszám- csökentésével jó példát muta­tunk, olyan példát, amely az emberiség legszebb eszményei­ből fakad. Azt akarjuk, hogy a békés fejlődésben minden rendszer megmutathassa előnyeit, s a népek valamennyi országá­ban maguk döntsék el, melyik társadalmi rendszert választ­ják. Hruscsov a következő szavak­kal fejezte be beszédét: „A szovjet nép biztos saját erejében, ragyogó kommunista jövőjében. A Szovjetunió rendü­letlenül halad a kommunista tár­sadalom felépítésének útján, s továbbra is szilárdan védelmezni fogja a népek békéjét.” rosokban nemrég lezajlott fasisz­Hóviharban a ginek köxött közlekedtek ta, antiszemita kirohanások jel­lemző módon bizonyítják a reak­Ligáxolta őket a vonat c.ó erősödését. A Szovjetunió mindig is ba­rátságot akart valamennyi nép­pel, a német néppel is. Igen jó baráti viszonyt alakítottunk ki a Német Demokratikus Köztársa­sággal, s ezt a barátságot szí­vünkön viseljük. Mindent megte­szünk, hogy jó, baráti kapcsola­tokat létesítsünk a nyugat-né­metországi németekkel is. De a Német Szövetségi Köztársaság kormányának és különösen Ade- naűer kancellárnak a hideghá­ború s fiúsára irányuló tevékeny­sége nagy mértékben elkeserít bennünket — mondotta. Adenauer legutóbbi, nyugat- berlini provokációs kijelentései­ről szólva Hruscsov a követke­zőket mondotta: „Teljes nyílt­sággal ki kell jelentenem, A Pécs közelében lévő me- csekaljai váltóknál január 12-én este szerencsétlenség történt. A Mélyépítő Vállalat hat dolgozója fizetésfelvétel utón Püspökla­dányban lévő lakására akart utaz­ni. Bár nyílt pályán tilos közle­kedni, ők a megállapítások sze­rint italos állapotban a sínek kö­zött haladtak a mecsekaljai ál­lomás felé. Az erős hóviharban nem vették észre a közelgő vo­A NYÍREGYHÁZI RADIO MAI MŰSORA Keieímagyarországi hírmondó (riportok, tudósítások). — Falusi hétköznapok (riportok a nyírbá­tori járásból). — Ajándákmuzsi- ka tsz. tagoknak. — Leveleslá­dánkból. natot, s közülük ötöt elgázolt. Jakab Béla és Makula István a helyszínen meghalt, Kovács Ká­roly pedig a pécsi idegklinikán belehalt sérüléseibe- Nagy Ru­dolf és Mezei László súlyos sé­rülésekkel kórházban fekszik. A hat ember közül egyedül Maku­la Lajos menekült meg. Havazás Várható időjárás péntek estig) erősén párás idő, felhőátvonulá­sokkal, sokfelé havazással. Mér­sékelt szél. A hideg idő tovább tart. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: pénteken mí­nusz 4 — mínusz 9 fok között. Távolabbi kilátások: a hideg tovább tart, további havazások­kal. 5

Next

/
Thumbnails
Contents