Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

A XVII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK ÉVE A sportvilág előtt ismeretes, hogy 1960 au­gusztus . 25 és szeptember 11. között a világ minden részéből Rómába sereg­lenek a sportágak legkíválóbb- jai nemes versengésben döntsék el maguk között a győztesnek kijáró aranyérmet. Ma — éppúgy, mint bármikor — az olimpiai játékok különösen nagy eseménynek számítanak, hiszen a világtörténelem színpa­dán talán soha sem történt any- nyi és oly fontos esemény, mint napjainkban. A vetélkedő sport­emberek nagymértékben segít­hetik minden ember leghőbb ál­mának megvalósulását: a bé­két. Gerely vetés közben, vagy a 100 méteres síkfutás idegtépő másodpercei fehér és színesbő­rű embereket hoznak össze. Életre szóló barátságokat kötnek az amerikai és a szovjet, a brazil és a magyar sportolók. S ezek a barátságok tovább gyö­kereznek, terebélyesednek, s még jobban összehozzák a föld­kerekség minden népét. S a sportolóktól és egyszerű embe­rektől így a politikűsok is elta­nulhatják a ..fair play” elvét. S ebben az esetben béke és egyetértés tért hódít az egész világon. Alábbiakban folytatásokban közöljük olvasóinkkal az újkori olimpiák rövid ismertetését, s befejező cikkünkben a XVII. újkori olimpiai játék Rómában lebonyolításra kettilő teljes mű­sorát ismertetjük. ★ As újkori olimpia f. Athén, 1896 Az ó-görög nép 389-ben ün­nepelte utoljára az olimpiát, mert Theodosius császár Milá­nóban 393-ban kiadott rendele­tével egyszer, s mindenkorra megtiltotta a játékok megrende­zését, attól való félelmében, hogy a pogány világnak ez a régi büszkesége csorbát ejt a kereszténység tekintélyén. Te­hát a 393-as év zárja le az óko­ri olimpiák történetét. Az újkori olimpiák történel­me, dacára annak, hogy két év­vel később rendezték meg az el­ső újabb olimpiai játékokat, az 1894-es évben veszi kezdetét. 1894. június 15-én nemzetközi testnevelési értekezlet ült ösz- sze Párizsban. Az értekezletet báró Coubertin Pierre francia író hívta össze, hogy az egyete­mes érdekű problémákat meg­vitassák. Fontos volt az értekez­let, amit az is bizonyít, hogy Sorbonne — egyetemen tartot­ták. A kilencedik napon már csak Coubertinnek azt a javas­latát tárgyalták, hogy korszerű formában újítsák fel az ókori olimpiai játékokat. Az értekez­let egyetlen szó nélkül elfogad­ta a javaslatot és úgy döntött, hogy az I. újkori olimpiát 1896- ban tartják, s a ragyogó görög múlt elismeréséül Athénben. Még ezen a nyáron megalakult a nemzetközi olimpiai ügyeket irányító testület, melynek Ke­mény Ferenc, egri reáliskolai igazgató is tagja volt. A görögök túláradó lelkese­déssel fogadták a megtisztelést, de amikor Coubertin Athénben hajózott, hogy megtekintse az előkészületeket kétségbeesve ta­pasztalta, hogy még egyetlen ka­pavágást sem tettek és két párt­ra szakadva azon vitáztak, hogy megrendezzék-e az olimpiát, vagy álljanak el attól, ahogy Trikupis miniszterelnök java­solta. Coubertin elkeseredve vette ezt tudomásul, s kétségbeesett, hogy legszebb álma foszlott szer­te. Még Athénben tartózkodott, amikor eszébe jutott, hogy Ke­mény Ferenctől hallotta, hogy Magyarország 1896-ban rendezi Uj könv v PausriovsiMl * N'»?y várakozások refíny zzerzSi*. A NAGYKALLÖI JÁRÁSBAN a községi tanácsok most tárgyal­ják az 1960-as községfejttsztési terveket. A tervek szerint az idén Geszteréd 600 000 forint értékű mozit, Káüósemjén 1 200 000 fo­rint és Szakoly 600 000 forint ér­tékű kultúrházat kap. EMLÉKEZÉS ES KÉPZELET címmel tartják meg ma este fél 6 órai kezdettel a TIT-beu a lé­lektani előadássorozat 5. előadá­sát. Az előadó dr. Kiss Lajos ta­nár. Robogóval a világ körül Alexander Waigand osztrák új­ságíró és felesége robogón meg­tett világkörüli útjuk során Fok­városba érkeztek. Eddig 90 000 kilométert tettek meg, gyakran olyan vidékeken, ahol motoros jármű még sohasem járt. Wai­gand 1956 szeptemberében indult Bécsből Jugoszlávián át a követ­kező útvonalon: Görögország, Tö­rökország, Szíria, Irak, Irán, Pa­kisztán, India és Burma. Dán származású feleségét Bangkokban ismerte meg és ott házasodtak össze. Azóta együtt tették meg az utat Malájföldön, Indonézián, Ausztrálián, Űj-Guineán, Bor- neón, a Fülöp-szigeteken, Hong­kongon, Japánon, Kanadán, az USÁ-n, Mexikón át Közép- és Dél-Amerikába, majd onnan ha­jón Belga-Kongóba. Karácsony tájén Dél-Afrikában tartózkodtak, ahol majdnem éhen vesztek. Két napon át kizárólag vízen éltek, míg végre eljutottak Fokvárosba. fennállásának ezredéves ünnep­ségét. Azonnal levelet írt Ke­ménynek, melyben megkérdez­te, hogy Magyarország nem rgn- dezné-e meg Budapesten a mil­lenniumi kiállítás keretében az olimpiát is? Kemény intézke­dett is, de a vallás- és közokta­tásügyi miniszter három hóna­pos töprengés után elhárította a megtiszteltetést, mert még al­kalmatlannak találta a zsenge magyart sportot egy világver­seny megrendezésére. Közben Athénben megbukott a miniszterelnök, s az előkészí- 1 tő bizottság élére Konstantin trónörökös került és Athén meg is rendezte az olimpiát. Az eredmények még gyengék voltak: a stadion kanyarulata rövid így éles is, tehát az atlé­táknak le kellett lassítaniuk, hogy ki ne vágódjanak. Érdekes j megjegyezni, hogy ezen az olim- j pián még nem ismerték fel a j játékok jelentőségét. Anglia fél­vállról vette, Amerika is csak egyetlen egyetemi csapatot in­dított és mindössze tizenhárom ország küldte el fiait a nemes vetélkedésre. A görögökkel együtt 285 versenyző küzdött a győzteseknek kijáró aranyozott ezüstérmekért. Hazánkat három atléta (Dáni Nándor, Kellner Gyula, Szoko­ttá Alajos), egy úszó (Hajós Alf­réd), egy birkózó (Topavicza Momcsilló), és két tornász (Ko­ka Gyula és Wein Dezső képvi­selte. Szereplésük sikerrel járt és a 18 éves műegyetemi hall­gatónak, Hajós Alfrédnak a rö­vid és hosszútávon elért kettős úszóbajnoksága, valamint az at­léták szép helyezései ránk irá­nyították a világ figyelmét. A görög nép túláradó szere­tettel ünnepelte a maga győztes fiait, de a vendégeket is és kü­lönösképpen a magyar sportkül­döttséget fogadta szívébe, akik a görög nemzeti színeknek meg­felelő kékszalagos fehér szalma­kalapot viseltek. Az olimpia a népek közötti testvéri kapcsola­tok ápolását és megteremtését hirdeti közel 3000 év óta, s en­nek az úgynevezett olimpiai gondolatnak ragyogó megteste­sítője volt az első Athénben megrendezett újkori olimpia. Az ß. M. 45. sz. ÁH. Építőipari V. Budapest. VI.. Szív utca 60. sz. koimíveo és ács- tHuulóiiai vés* lél. Jelentkezhet az ^ 14—17. életév közötti fiatal, aki a VIII. általá­nos iskolát elvégezte. — Teljes ellátás és. szállás biztosítva, sport es kulturális lehetőséggel. — Je­lentkezés írásban, ’vagy szemé­lyesen a fenti cím alatt. Bővebb felvilágosítást a jelentkezéskor adunk. (128) RÁDIÓ MŰSOR állandó müsorszámo«< KOSSUTH-RADIO 4.5«: Bákocri-indulö. 5.08: Híre*» Idoiaxasjelentés. 5.05—7.59-ig: Vidá­man — frissen! Zenés műsor. Kői­ben: 5.38' Hírek. Idöjaraajeieutes. 6,00: Falurádió. Utána: az Állami ► alusztnbá’/ ás a vidéki színhazak műsora. S.3S: Nébán.v perc tudo­mány. 6.50: Pontos időjelzés. 7.80: Hírek. Időjárásielemes. 7.10: Uj könyvek. 7.25: A budapesti színha­zak. mozik és hangversenyek mű­sora. 7.45: Naptár. 7.53: Pontos Idő­jelzés. 8.00: Műsorismertetés. 9.50: Időjelzés. 10.00: Hírek. Lapszemle. Idöjárásjelentés. 11.59: Időjelzés. 12.00: Dell barangszo. Hírek. Időja- rásjelentes. 14.50: Időjelzés. 15.80: Hírek. 16.08: Idöjárásjelentés. I6.S9: Időjelzés. 17.00: Hírek. 19.50. .lóéj­szakát, gyerekek! 10.60: időjelzés. 20.00: Esti krónika. Időjárásjelcntéá. 2I.5S: időjelzés. 22.90: Hírek, Né­hány pert külpolitika. Idójárásje- lentés. 24.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 0.30: Himnusz. Utána: Vizjelzőtzol­kálat. PÉNTEK, JANUÁR B. KOSSUTH-RADIO; 8,10: Operettrészletek. 8,55: Ismer* kedes a gyárral. 9,10: Könnyű meló­diák. 9,50: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. 10,10: A magyar opera története. U10: Új hajtás. 11,40: Fűvószer.e. 12.10: Népi zene. 13,00: Gazdaszem­mel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15: Táncmelódiák 14,15: A Gyer­mekrádió műsora. 14,35: Napirenden. 14.40: Operakettősök. 15.10: Húsz perc könnyűzene. 15,30: Az ifjúsági Rádió műsora. 16,00: Téli dalok. 16.15: Fáb. ry Edit, Hidi Péter és Petri f.ndre hangversenye a stúdióból. 17,15: Szív küldi. 17,45: Rádióiskola. 19,15: A Rá­dió ipari rovata jelenti. 19.30: Schu­bert: Moments musicaux. 20,30: Na­gyon befújta az utat a hó. 20,50: Sze­mek. Máté György karcolata. 21,00: Kajlinger György zongorázik. 21.15: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 21,25: Bemutatjuk Maria Meneghini-Callast. 22,20: Könnyűzene. 23,00: Zenekari hangverseny. 0,10: Tánezcne PETÖFI-RADIO; 14,15: Népdalcsokor. 15.45: A győri stúdió műsora. 16,00: Tánczene. 17,05: Az indián zenéről. 17,3«: A főváros közbiztonságáról. 17,40: Orosz nép­dalok. 18,00: Szórakoztató zene. 18,3«: Bartók: H. zongoraverseny. 19,05: Az Ifjúsági Rádió gyermektanfolyama. 19,15; Tánczene. 19.40: Falurádió. 20.00: Heti hangversenykalauz. 20,40: A Bu­dapesti Madrigál-együttes hangver­senye a stúdióból. 21,15: Népi táncok. 2140: Riportműsor. 22,00: Erdélyi Nó­ra énekel. 22,20: Versek. 22.25: Ope­ralemezek a hangfelvétel hőskorából SZOMBAT, JANUAR 1«. KOSSUTH-RADlO 8,10: Lányok, asszonyok. 8,25: Mo­zart: A-dur vonósnégyes. 9.00: Rádió­iskola. 10,10: Óvodások műsora. 10 30: Operettkettősök 11,00: Ivén. Vlagyi­mir Bogomolov kisregénye folytatá­sokban. 11,20: Zenekari muzsika. 12.10: Népi zene. 12,45: Mit olvassunk? 13,00: Operarészletck. 13,40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13,50: Szív küldi. 14,25: Időszerű nemzetközi kérdések. 14,40: Balassa P. Tamás zongorázik, 15.10. A korai gótika. 15,30: Élőszó­val — muzsikával. 18,00: Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. 18.30: Ci­gánydalok. 19,05: Hasznosság és szép­ség. 19,20: Mendelssohn e-mojl hege­dűverseny. 22,15: Petőfi Sándor ver­seiből. 22 20; Tánczene PETŰFl-RADlO: 14,15: Operakalauz. 15,15: Autósok és motorosok öt perce. 15,20: Fúvós­zene. 15 30: Budai Nagy Antal. 17,00: Szimfonikus hangverseny. 17,50: ,,A dolgozó nép harcos társai"... 18,00: Filmzene. 18,15: Mező László és Sóly­mos Péter hangversenye a stúdió­ból. 18.45: Politikai műsor. is,05: Hangszerszólók. 19,20: Auvergnei nép­dalok, 19,40: Falurádió. 20,00: Nagy­városi ritmusok. 20.30: Janacek. Ka­tya Kabanova. Opera három felvo­násban. 22,20: 100 forint Simon Emil novellája. 22,35: Dalok. APRÓHIRDETÉSEK JVJP z i k my sp a BÉKE MOZI: itorgusz a pacoau. ..Meui-niiu.m uz élatan", c. film főszereplőjének új francia, filmje. Előadások kezdete: fél 5. fél w uyko). DÓZSA MOZI: Cabiria éjszakái. (18 éven felülieknek!). Utca­lány, aki boldogságra, tisztességre vágyik. Olasz. film. Előadások kezdete: 4, ö', U órakor. Utazás a világ körül. Előadás kezdete: 4 órakor. GORKIJ MOZI: Telhetetlen méhecske. Színes nemzetközi me» ­műsor, Előadások kezdete: 4. 6, 8 órakor MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Szünnap! KEI.ETMAGV AKORSZAG j \ y r Szocialista Munkaspan 1 ,/óü .ii:~-$zatruar megye) Bizoitsaßc j es a Megyei randcs iap:a telelő« szeiKeszto; Bálim Lajos. > «oadia: a Keletmaarország Lap- j Kiadó Yál aiat. I felelős Kiadó i-arttat Pal. j/tít Ke Ptoses i\ v irtsv ná/a. Szuun J tér ri. Fel 16-<0. ib-ii. ib-7z. I u-jjormytai. i\víreavna;*. Zsddru,' I a. i. lei: iO-üft. ♦véznáim íjnn nvuni* meg. es .nem { admin vissza.» 1 erjeszti * M agyai Posta. Előfizet- neu) =* neiyj ojsiarjjva taioknal é« kézbesítőknél. Előfizetési di egy o ina ma u.— Ft ÁLLÁS A Nyíregyházi Vá­rosgazdálkodási Válla- I irt keres: egy főisko- I ial végzettséggel renc delkező virágkertészt, i'gy útépítésben jártas pt tés vezetőt. Fizetés megegyezés szerint. . elentkezés részletes önéletrajzzal, írásban, .’agy személyesen. Nyíregyháza, Árok u. 37. sz. alatt. (130) É pítés vezető ket/tec?i­nikusokat és műveze­tőket fül veszünk. ÉM ázaoorjs-üzatm^r m^eyei Nyomda­ipari Vaüaiat. Nviree.vnaza- Dózsa György u. ». Szabolds-Szatmár megyei Állami Építőipari Válla­lat. Nyíregyháza, Széc­henyi u. 43. (120) Vizsgázott kazánfűtőt azonnal ra felvesz a Húsipari Vállalat. Nyír­egyháza. Zsdánciv u. 86. (132) Építőipari technikust számlázónak alkalmaz­na a Kisvárdai Építő­ipari KTSZ. (113) Iktatásban jártas per­fekt. gyors és gépírót bizalmas munkakörbe keresü nk önéletraj zzal. Leveleket r, Megbízható munkaerő” jeligére a Hirdetőbe. (125) ADAS-VÉTEL Sürgősen eladó üzem­képes, jó állapotban lé­vő 4 személyes Adler- Junior gépkocsi. Fo­gyasztása 7,5 1/100 km űgynegyedévi adója 70 t, Ára 15.000 Ft. Meg­tekinthető 17-én egész nap, azt követően min­den nap délután 5 óra után, Nyíregyháza, Vi­rág u. 34. alatt. (131) 120 kg-os fiául hí­zott sertés eladó. Szek- tü u. 44. (134) 97 kg-os kövér sertés eLadó. Fecske u. 34. (Himes) (133) EGYÉB Nyíregyháza v, j. Rendőrkapitányság Igaz­gatásrendészeti Alosztá­lyán 2 db talált férfi kerékpár, 1 db nylon szatyor, 4 kg kristály cukor és egy csomag papír szalvéta van, me­lyet a jogos tulajdonos kellő igazolás ellenében fenti kapitányságon át­vehet. o a <9> <0>

Next

/
Thumbnails
Contents