Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

A Minisztcrtaiiács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Napirend A napirend tárgyalása során a Minisztertanács — a Pénzügy­minisztérium előterjesztése alap­ján — megvitatta és elfogadta Fejlesztik a falu egészségügyét Az Egészségügyi Minisztérium (‘elkészült a szocialista mező­gazdaság egészségügyi feladatainak megoldására előtt Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke megemlé­kezett Antos István pénzügymi­niszter elhunytéról, s javaslatára a Minisztertanács úgy határo­zott, hogy jegyzőkönyvben meg­örökíti Antos István elévülhetet­len érdemeit. az I960, évi állami költségvetést, s úgy határozott, hogy megtár­gyalás és jóváhagyás céljából az országgyűlés legközelebbi ülés­szaka elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó I ügyeket tárgyalt. Szombaton temetik Antos István elvtársat Az Antos István elvtárs teme­tésének megrendezésére alakult alakult párt- és kormány bizott­ság közli: Antos István elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, pénzügyminisztert, ország- gyűlési képviselőt, a rözgazda­ságtudományi egyetem professzo­rát január hó 9-én, szombaton délelőtt 11 órától 13 óráig a Nem­zeti Galéria (Kossuth Lajos tér 12.) csarnokában ravatalozzák fel. Temetése ugyanaznap délután lél három órakor lesz a Kerepe­si temetőben, a Kossuth maúzó- leum előtti díszsírhelyen. A mezőgazdaság szocialista át­alakulásával párhuzamosan fei- lesztik a falu egészségügyét. Nö­vekszik a falun a társadalom biz­tosítottak száma, tehát ennek arányában növekszik a körzeti orvosok munkája. 1959-ben 40 új körzeti orvost állítottak mun­kába és 1960-ban hasonló fejlesz­tés várható. Az új körzeti orvosok első­sorban olyan megyékben lát- I nak munkához, ahol erősen növekedtek a termclöszövet- j kezetek, tehát a biztosítottak ! száma is. Az Egészségügyi Minisztériumj több intézkedéssel javította az j orvosok munkakörülményeit. Az orvosok adminisztrációs munkáját napi négy órás elfog- j laltságú orvos-írnokok, egészség- j ügyi munkájukat jól képzett be­Eddig (í Kiskereskedelmi Vállalat, a Ncpbolt, a Eüsxért és 29 (öldmüvesszaeetkexel csatla­r r kozott az Állami Araház verseny felhívásához tegápolók könnyítik meg. 1959- ben öt megyében 150 orvos-írnok és kétszáz házi betegápolói állást szerveztek. Arra törekszenek, hogy már az idén minden körzeti or­vos mellett legyen orvos-ír­nok és lehetőleg körzeti be­tegápoló is: Ugyancsak a betegellátást szol­gálja a vidéki körzeti orvosok közlekedési lehetőségeinek javítá­sa. A minisztérium felemelte a fuvarátalányt és arról is gon-, doskodik, hogy a községi tanácsok, illetőleg a termelőszövetkezetek adja­nak ,fuvart a beteghez siető orvosnak. A szakorvosi rendelők óraszá­mát a múlt évben 376-tal növel­ték. Az idén további 400 órás fejlesztés várható. 1959-ben 40 új szakorvost állítottak munkába, ebben az évben további nyolcvan szakorvosi állást szerveznek. A második ötéves tervben 30— 4(1 járási, úgynevezett kisrende­lő intézetet építenek. A kisrendelökben meglesz az öt alapvető osztály: belgyó­gyászat, sebészet, fülészet, gyermekgyógyászat és fogá­szat. Jelenleg megyénként cgy-két járásban van ilyen rendelőinté­zet. A kórházi agyak szamát is nö­velni kell: addig is a kórháza beutalások rendszerének további javításával, a kórházak munká­jának jobb megszervezésével és a területi betegellátás fejlesztés- vei igyekszenek megoldani a meg­növekedett feladatokat. A vidéki biztosítottak számá­nak növekedése ném kis felada­tot hárít a betegszállításra. En­nek fejlesztési tervét a minisz­térium az országos mentőszolgá­lattal közösen dolgozza ki. 1959-ben öt új mentő-állo­mást állítottak fel, az idén további ötöt szerveznek, úgyhogy az országnak 134 men­tőállomása lesz. Terveket dolgoznak ki a Mi­nisztériumban az öregek foglal­koztatására, szükség esetén szo­ciális otthonba helyezésükre is. Megyénkben a kereskedelmi í »«Halatok 1959-ben határidő előtt teljesítették a VII. pártkongresz- Kssus - tiszteltére tett versenyvál- lalásai-kat. Sokat javult a szak- szervezeti felvilágosító, nevelő munka, és a munkaversennyel, való törődés a kereskedelmi vál­lalatoknál. fmsz-eknél. Most azt hallottuk, hogy hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója tiszte­letére újabb felajánlásokat tet­tek a kereskedelem dolgozói. Megkérdeztük Gátfalvi Barnabáis elvtársát, a KPVDSZ megyebi- aottsági elnökét: hogy halad a versenysaervező munkával a szakszervezet? —<■ Elsőként a nyíregyházi Ál­lami Áruház dolgozói határozták el a megyében, hogy a kong­resszusi versenyt tovább folytat­ják. Versenyfelhívásukat eljut­tatták a megyében minden ke­reskedelmi vállalathoz és föld­művesszövetkezethez, hogy csat­lakozzanak az április 4. tiszte­letére kezdeményezett verseny­hez, Eddig a nyíregyházi KIS­KER, a Nepbolt, a Fűszért Vál­lalat és 29 földmüvesszövetkezeti egység csatlakozott. Felajánlást tettek a kereskedelmi munka to­vábbi javítására, a jó áruellá­tásra, a tervek túlteljesítésére. A mátészalkai és a nyíregyházi földművesszövetkezetben különö­sen gondos előkészíti munkát végzett a szakszervezet, amikor a verseny folytatásáról, az újabb vállalás megtevéséről volt szó. A kisvárdai ímsz. például azt vál­lalta, hogy első negyedévi tervét 103 százalékra, jövedelmezőségi tervét pedig 105 százalékra fogja teljesíteni. A szakszervezet vezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy a termelési tanácskozásokat jól ké­szítsék elő és ott tegyenek ja­vaslatokat a dolgozók a munka további megjavítására, vállaláso­kat április 4. tiszteletére. Segítik a szakszervezeti bizottságok a versenyt azzal, hogy biztosítják a kellő versenynyilvánosságot, az eredmények és élenjárók nép­szerűsítését, továbbá megszerve­zik a tapasztalatcseréket és ki­használják a téli hónapokat á kereskedelmi dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. — A kongresszusi verseny eredményeinek ismeretében ki merem jelenteni, hogy * keres­kedelem dolgozói a versenyt to­vább folytatva jól fogják telje­síteni fontos feladataikat, tervü­ket és ezzel még nagyobb meg­becsülés'! szereznek — mondta a megyebizottság elnök* Havas eső Várható időjárás pentek esti»: felhőátvonulások, havas eső, ha­vazás. Időnként élénk délnyuga­ti, nyugati, később ismét észak­nyugat; szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet óén te­ken 1—4 fok között. I ▼ te te tetetette ^ V i- — ■w-w w w w ▼ ww w ww VW WWW te te •• V • BÜSZKÉK VAGYUNK I icbrccenre szoktuk mon- dani, hogy soviniszta. Tény, hogy a debreceni ember büszke városára, s egészen ma­gáénak érzi. Ez még nem so­vinizmus, s nagyon egészséges dolog, mért amit az ember sze­ret, magáénak tud, azt segíti is. Ilyesfajta érzelem nagyon elkélt volna már régen a mi megyénkben is. Szép dolog a szerénység. De a miénk valami rosszul értel­mezett szerénység volt annak a tudatnak hiánya, hogy mi ép­pen annyit érünk, mint más megyék. Borsodnak van szene, banya/cincse, Szolnoknak búzá­ba, mindnek van ■ valamije, csak a mi megyénknek nincs semmi? Dehogynincs! Olyan al­ma, olyan burgonya... valóságos kis éléstára ez az országnak. Nincs százezer lakosú városa, igaz. De Eger sem százezer la­kosú, Győr sem. Nincsen egri vára, de van múltja a megyé­nek a hagyomány szempontjá­ból éppen elég: az ecsedi láp, a Szatmár szinte egésze, az igen gazdag népköltészet, és sok sok más. Es van jelene is, építkezése, nagy nagy átalaku­lás a mezőgazdaságban, az emberek életében. Nyíregyháza pedig szép város, dicsérik az idegenek, csak mi nem ismer­tük el eddig. Az utóbbi évek­ben kezdtük csak mi, megye­beli emberek észrevenni, hogy nem szerénység volt ez, hanem önmagunk lebecsülése. Az ere­dete pedig valószínűleg a dzsentrivilágba nyúlik vissza, akiknek valóságos fészke volt az országban a mi szűkebb ha­zánk, s dolgozó népe meglehe­tősen kiszolgáltatott. De ez a múlté. Ma már semmivel sem vagyunk kevesebbek, mint ha­zánk bármely része, és öröm, hogy ezt kezdjük észre is 'ven- ni. Ennek jele több is van: a Sóstóval való törődés, a nagymé­retű lakásépítkezés, Nyíregyhá­za, s a többi városok szépítése, múzeumunk új helyiségei, könyvtárak gazdagodása, s a dol­gozó emberek hangvétele, aho­gyan városunkról, megyénkről beszélnek. Igen, az elmúlt ti­zenöt esztendő nemcsak gazda- sagilag hozott hatalmas ered­ményeket, hanem műveltség­ben, gondolkozásmódban is mérhetetlen fejlődést vi­szonylag rövid idő alatt. A ti­zenöt szabad esztendő kincsei nekünk a legkedvesebbek, leg­többet érők. S méltán büszkéi: vagyunk megyei eredményeink­re! Öröm, hogy a megyei tanács es a népfront nagyméretű pá­lyázatot hirdetett napjainkban, amelynek már címe is viseli a lényegét: Tizenöt szabad esz­tendő. Szól mindenkihez, aki a társadalomtudomány,- irodalom és művészet nyelvén rögzíteni, összegezni, és közölni tudja a másfél évtized gazdag örökségé­nek azokat a kincseit, melye­ket legjobban ismer. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a, pályázat nagyságához méltó lesz a tartalom is. Igaz, hogy sok tehetséges ember elhagyta már a megyét, de új és új erő­ket ad az ifjúság, amelyeket továbbra is meg kell tartanunk. És ez a pályázat is azt tanúsít­ja, hogy ezután igyekszünk meg is tartani. Tizenöt évvel ezelőtt dőlt romjaiba a dzsentrivilág. Más- tél évtizede lélegzettelc fel a grófi cselédek, gyárak munká­sai, tanítók, megyénk dolgozó emberei, hogy kitárult előttük a jövő kapuja. Büszkék vagyunk arra a náci ':a'.adásra, ami e rövid idő alatt új Szabolcsot, új Szatmári ie- leintelt. Szeretjük, építjük új megyénket, mely fontos sejtje — csakúgy, mint a többi, — annak a nagy egésznek, amit a szocializmus világának. hí­vunk. S. B. i Kétségtelen, varrnak hivatali titkok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy titoktartásra hivatkoz­va ország-világ előtt ismert ese­ményeket is igyekeznek egyesek veka aiait tartani. Előfordult, hogy a bortermésre vonatkozó adatokat is csak felsőbb szervek, hatóságok engedélyével voltak, il­letve lettek volna hajlandók kö­zölni. A napokban a Cipőnagy- kereskedelmj Vállalat vezetőjétől érdeklődtünk: miből mennyi áll a dolgozók rendelkezésére. ..Ké­rem, adatokat nem szolgáltatha­tók. Egyes cipőféleségekből nem tudjuk kielégíteni az igényekéi, de ennek okát nem célszerű megírni” — mondotta a vállalat vezetője. Furcsának tartottuk ezt. Érdeklődtünk a megyei tanács il­letékeseitől és ők minden további nélkül közölték velünk a lábbeli- ellátásra vonatkozó legfontcsabb számokat. És még azt is meg­mondták. hogy a tavalyitól jóval nagyobb mennyiséget hoztak for­galomba és az elmúlt évi hasonló időszakhoz viszonyítva mennyivel vásároltak több lábbelit a dolgo­zók. Közölték, hogy fekete női cipőből és még néhány keresett cikkféleségből — mivel az igé­nyek rendkívül mégnövekedtek — azért nem tudják kielégíteni a vásárlók minden kívánságát, mert megyénk kisipari termelő- szövetkezetei inkább hajlanak az export-megrendelések felé, mint a belföldi szükséglet kielégíté­sére. Ez az egyik rnódia a „titoktar­tásnak”. Az, hogy egyesek nem hajlandók még yy. eredmények­ről sem nyilatkozni, nem beszél­ve az előforduló hiánycikkekkel, terv nem teljesítéssel kepcsolatos közlésekre. Van egy másik for­mája is a titkolózásnak. Mégpe­dig ae, hogy sokah azt mond ■ ják: „telefonon nem közöljük a kért adatokat”. A tyukodi köz­ségi tanács elnöke azt sem volt hajlandó elárulni, hogy az utób­bi napokban hányán és kik lép­tek be a termelőszövetkezetbe? ..Telefonon? Még mit nem?! Jöj­jenek ki!” — hangzott felelet he­lyett a válasz. S ezt azzal erő­sítette, hogy a „megyétől itt lé­vők sem javasolják telefonon kö­zölni a belépésekre vonatkozó adatokat”. Titok talán az, hogy kik és hányán léptek be a tyu­kodi téeszbe'' Vagy valóban ti­tokban akarjál« tartani a megy'« •dolgozói előtt? Miért vonakodnak a téeszbe való belépéssel kapcso­latban adatokat közölni? Hisz azért van szükség ezekre, mert az újság hasábjain keresztül Is ismertlé kívánjuk tenni. Vagy­aitól félnek egyesek, hogy- a te­lefonon keresztül illetéktelenek tudomására jutnak a számok? És ha másnap az újságból olvassák el ugyanezt?! Száz seónak is egy d vége: kö­telességünk, hogy az olvasókat érdeklő kérdésekről, dolgokról eredményekről, számokról beszá - moljunk. A telefon pedig azért van, hogy. . . de miért is van te lefon?! (N. T.) Fellendülőben a bulvár mexötgasHanági export A bolgár mezőgazdasági termé­kek kivitele lényeges emelkedést mutat az utóbbi esztendőkben. 1939-ben például még 11400 tonna friss zöldségfélét exportál­tak csupán, s ebből 7200 tonna veit a paradicsom — 1958-ban pedig U7 ezer tonna friss zöldsé­get exportáltak, s ebből 104 ezer Ionná volt a paradicsom. Állati termékekből 1959-ben tizenki­lencszer annyi sertést és tízszer ánnyi húst exportáltak, mint 1939-ben. A bolgár mezogazdasagi kivitel további növelésével együtt fokoz­zák a termékek minősegét is, bő­vítik a fajtaválasztékot és emelik a csomagolás színvonalát. Gyü­mölcs- és zöldségkonzerv iparukat új gépekkel szerelték fel, áttér­nek a külföldi piacokon könnyeb­ben értékesíthető kisebb adagolá­sé konzervek előállítására. Az őrölt fűszerpaprikában ■ Ma­gyarországgal és. Spanyolország­gal. a hagymakivitelben pedig » makói hagymával akarják fel­venni a versenyt világpiacon a TITOKTARTOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents