Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
AZ IDŐVEL HALADNI alia ennyi ellentmondás nem ^ volt a fiatalok és az idősebb korosztályok között, mint ma. Az ifjúság vérmérsékletével, kevesebb tapasztalatával, merészségével mindig is másként tett és gondolkozott, mint az idősebbek, de korunk lehetőségei ezt az ellentétet meg inkább mélyítik. Káros jelenség ez vajon? Az idős emberek jórésze gondolkodás nélkül válaszol: káros! És indokolják: a fiatalok nem hallgatnak a tapasztaltabb emberekre, járják a maguk útját, hibát hibára halmoznak. Van ebben némi igazság, de alapjában mégsem igaz. Mái csak azért sem igaz, mert korunk olyan gyorsasággal éli a változás napjait, alakítja ki ' új életformáját, (elfogását, hogy azt idős ember csak nehezen, vagy schogysem képes követni. Az ifjúság inkább alkalmas megérteni és befogadni az újat, a váltóiét, mivel nem kötik régi szokások. A régi szokásoknak idősebb ember már rabja is lehet. Még élnek megyénkben olyan öregek, akik nem voltak túl a falu határán, s beszéltem olyan tanyasi asszonnyal, aki még nem volt moziban, de most. hogy van, — most sem megy el, „én már csak így halok meg”. Ezek azonban kivételek, mivel általában minden ember benne él életünk vérkeringésében, s az új. a jobb. a szebb feltétlenül hatnak minden borosztályra. Az azonban már természetes hogy a fiatalabb korosztályokra jobban. \ z ifj óságnak kevés élettan pasztalata van. Tehát természetes az is. hogy hibáznak. És nincs igazuk az öregeknek, amikor vészharangot kongatnak a fiatalok felett! Mert ennek sem más az oka, csak az, hogy a fiatal nem sok könnyet ejt azokért a szokásokért, amelyek az öregeit előtt még becsesek. Mert meg kell mondani, hogy ezeknek a szokásoknak javarész^ már a múlté, idejétmúltak, nevetségesek, sőt sokszor károsak. Nem egy helyen azért festik feketének a fiatalokat az öregek, mert azok már nem hisznek a babonában, pénteken is megeszik a húst. és szeretnek táncolni. Szeretnek táncolni! Micsoda bűn is ez! Szegény, szegény fiatalok, akik „ennyire romlottak már”. Szomorú dolog ez, hogy meg ilyen felfogású emberek is élnek megyénkben, persze, már szinte ritkaságszámban. A fiatalok magabiztos fellépését „önhittségnek", vállalkozó kedvét ^komolytalanságnak”, szókimondó egyszerűségét „szemtelenségnek'*, és még ki tudná elsorolni, mit mi mindennek mondanak. Innen ered, hogy az egész fiatalságra sok idős ember könnyen k’mond- ja az ítéletet. Pedig ugyanekkor saját marfűk, felett mondottak ítéltet! 1 i e — annak fenntartásával hogy a máj ifjúság cseppet sem rosszabb az előzőeknél, sőt, jobb, öntudatosabb, műveltebb, határozottabb, — beszélnünk kell a tényleges hibákról is. És itt, ebben van igaza az öregek kritikájának. A hiba szülője, hogy az ifjúság nem ismeri eléggé a jogok és a kötelességek arányát. Másszóval: ismerj és él a jogokkal — s ez helyes!, — de nincs egészen tisztában a kötelességekkel. Ezt sem lehet általánosítani. Az iskolákban az előmenetel sokkal jobb. mint a múltban. Különböző társadalmi tevékenységben legnagyobb számban fiatalokat találunk. A munkahelyen megállják a helyüket. És mégis... könnyen felismerik a 'lehetőségeket, és szeretik a könnyebbik utat választani. A fiatal értelmiség ezért ragaszkodik munkahelyként a városhoz, s nehezen meey ki falura. Mert a város kész lehetőségekkel szolgál, a falun még harcolni kell a fejlődésért. A fiatal leány ezért „néz magasra?, s választ inkább, bár szerelem nélkül d plomás embert, nagyobb jövedelmet, s hidegen tervezi jövőjét. Igen, a mai fiatalok bizonyos könyörtelenséggel ragaszkodnak a tiszta ész logikájához, s ez is igen jó dolog lenne, ha... ha ez a logika bölcs tapasztalatok alapzatán épülne. Dg sajnos, nem így van. Mert az a üia’al értelmiségi, aki városhoz ragaszkodik, nem lát túl saját életén. Nem látja, hogy az 6 sorsa is csak akkor javul tovább, ha a falvak is tovább fejlődne.;. Az egész szocializmusnak előbbre kell lépni. S ezt segíteni: a logokkal járó kötelesség. Őt seg- tetíe a szocializmus abban, hogy tanulhasson, értelmiség legyen. De 6 már nem viszonozza azt? Az a fiatal paraszt, aki otthagyja faluját, az ipar kedvéért nem látja, hogy reá is szüksége lenne a falunak, nagyobb műveltségére, vállalkozó kedvére, ereiére-’ Függetlenül attól, hogv az iparnak valóban szüksége is van új és új erőre. S az a lány, aki még ma is „partit” cs’ináJ, tud- ía-e. hogy ez éppen a józan ésszel ellenkezik? Hogy boldogtalan élet, válás, apátián gyermek és sok fájdalom, kiábrándulás követi a „nagyszerű házasságot”? Nem, ezek a fiatalok mipdezt nem látják tisztán. S miért nem? Hiszen tapasztalatuk nyilván nem lehet. Azért nem. mert ,nem elég aktív a társadalom, az iskola felvilágosító. tanácsadó munkája irányukban. S ez abból is adódik, hogy az idősebb korosztályok bizonyos fokig belenyugodtak abba, hogy a fiatalok „önfejűek”. Sokan, szülök. meg sem próbálják érteni gyermeküket. Csak akkor lépnek fel, amikor már megvan a hiba. és nehezen jóvátehet.ö. TV em szabad belenyugodni. De ^ ^ nem szabad szemben állni sem a fiatalokkal. Az ellentétet csak megértés csökkentheti. Sok embernek, szülőnek be kell látnia, hogy elmaradt a kortól, s hogy gyermeke az, aki az idővel halad. De ez ne jelentse azt, hogy gyermekét okos szó, szülői figyelem nélkül hagyja, hiszen a tapasztalat a szülőké. Hanem próbálja megérteni az idők szavát, próbáljon változni ő is gyermekével, hogy mellette állítasson az élet kezdő útszakaszában. S j na ő már eselleg nem is tud i változtatni megrögzött szokásain, i felfogásán, ezeket ne erőltesse gyermekére, ha ezek szemben áldanak a korral. Nehéz szülői fel- j adat ez. de a szülő akkor teljesíti kötelességét, ha gyermekét hasznos, derék, boldog emberré neveli. S ezzé a gyermek csak akkor lehet, ha valóban a kor gyermeke lesz. Fia szocialista, hazáját szerető, dolgos, kötelességtudó tagja lesz a társadalomnak, aki tudja, hogy nem magától, hanem közös erőfeszítésekkel épül a gazdagabb jövőnk. T skoláink mind jobban szol- ■ gálják a célt, hogy az ismeretanyagon kívül megfelelő nevelést is nyújtsanak az ifjúságnak. A várható iskolareform is jelentősen szélesíti a nevelís eszközeit. De ugyanilyen mer- j téliben kel] megtalálni azt az I utat is, amely a szülők .,gyermeknevelési iskolájához” is •: vezet. SB. EGYETLEN FAJJÁ OLVAD ÖSSZE AZ EMBERISÉG? Dr. H. Bentley Glass, a chicagói egyetem genetikusa tudományos jóslatba bocsátkozott az emberi faj jövőjét illetően. Állítása szer nt két-háromezer éven belül földünket az összes jelenlegi fajokból álló egyetlen keverék emberfajta fogja benépesíteni. Érdekes előadásában Glass professzor megemlítette azt 's, hogy minden új nemzedék néger csecsemői három százalékban fehér emberektől eredő géneket hoznak magukkal és az átlagra amerikai néger ennek következtében már manapság is negyedrészben fehér fajú.. A faji előítéleteknek. mint mondotta, már csak azért sincsen jövője ezen a földön, mert rövidesen senki sem fog tudni különbséget tenni a fajok között. (AP) A MALÁRIA FELSZÁMOLÁSA A SZOVJETUNIÓBAN A ..Medicinszkij' Rabotnyik” című lap jelentette, hogy 1938- ban a Szovjetunióban mindössze 2300 maláriás megbetegedésről ! érkezett jelentés. Pjotr Szorgijev | professzor, a Szovjet Orvos udo- 1 mányi Akadémia rendes tagja a lapban mégírja, hogy a malaria teljes megszüntetéséhez megvan minden, feltétel. Ezt ,a feladatot 1960-ban meg kell oldani. Szorgijev . professzor . közölte, hogy a Szovjetunió 15 szövetséges köztársasága közül kilencben, köztük Ukrajnában. Belorussziában. Lettországban. Örményországban, Észtországban, Turkmfr- niában a maláriát gyakorlatilag már felszámolták. A béíejság az Oroszországi Föderáció 45 területén és határvidékén is megszűnt. (TASZSZj FELFEDEZTÉK A „LEGÖREGEBB” CSILLAGCSOPORTOT? Dr. Allan Sandage. a Mount Wilson és Mount Palomar csillagvizsgálók munatársa, az Amerikai Fizikai Társaságban megtartott előadásában közölte, hogy új csillagcsopcrtot fedezett fel, amely — ha a számítások és feltevések helyesek, — a legősibb eredetű csillagcsopor.t. Az új csil- lagcsopoi't jelzése NGG 188. » mintegy 3000 fényévre van naprendszerünktől. az Északi Sarkcsillag irányában. A csillagcsoport a távcsőben sötétvörös színben jelenik meg, amiből a tudós megállapította, hogy ...életkora” körülbelül 24 milliárd év. (AP) Berfolf Brechí színhaza Harminc író — «97 darab Körös színdarabot írnak a Jó zsef Attila Művelődési Ház ifjúsági irodalmi szakkörének tagjai A szakkör Nyíregyháza minden középiskolájának irodalomkedvelő növendékeiből tevődik össze. A darab a mai ifjúság életének kérdéseivel foglalkozik. Tervezik, hogy elkészültével bemutatják a város közönségének. Színre kerül a „Makrancos hölgy44 Nyíregyházán Január tizenhetedikén, vasárnap este hét órai kezdettel mutatják be az Állami Déryné Színház művészei a „MAKRANCOS HÖLGY”-et, Shakespeare három- felvonásos vígjátékát, a nyíregyházi József Attila Művelődési Házban. A darabot angolból fordította Jékely Zoltán, zenéjét szerezte András Béla, rendezte Szécsi Ferenc. Jegyek a József Attila Művelődési Ház pénztáránál 10—12— 14—16 forintos árban kaphatók. Mo«*irr« jelenti A földet egy méter mélységig megmunkáló különleges ekével kísérleteztek; 3,5 méter magasra nőtt a kukorica. A TU—104-ben legközelebb bevezetik az . önkiszolgálást a sztratoszférában: gombnyomás a a kívánt ital jelenik meg az utas ülőhelye előtt. ! Ha a kíváncsi turista Berlin-1 ben felkeresi a híres „Berliner Ensembles”' színtársulat főhadi- | szállását, akkor a szép barokk ] színház bejárata fölött Picasso Ibékegalambja tog a fegadn . És bárhol tart előadást külföldön, vagy- belföldön a társulat, ezt a jelvényt, a béke szimbólumát mindenhová magukkal viszik és kitűzik a vendéglátó színház homlokzatára. Ez a békegalamb egyben szimbolizálja Bertolt Brecht költői és írói törekvéseit és egyben az általa alapított „Berliner Ensembles” művészi célkitűzéseit is. Maga a költő a társulat célkitűzéseit így fejezte ki: „Mi egy új német kultúra harcosai akarunk lenni, egy haladószellemű, demokratikus kultúráé, amely a tartós béke megszilárdítását szolgálja a föld valamennyi népe között.” ó- Berrtolt Brecht 1898 február 110-én született Augsburgbán. Jómódú szülők gyermeke volt, de mint egyik versében is megírta, már fiatalkorában a nélkülözők oldalára állt és esküdt ellensége lett a hitleri parancsuralmi rendszernek. A háború alatt emigrációban élt külföldön és amikor hazakerült, első dolga volt, hogy létrehozott Berlinben haladószellemű művészekből egy társulatot. Az együttes 1949 január 11- én Brecht darabjával, a „Courage Mamá”-val mutatkozott be a berlini Német Színházban. A darab új játékstílusával óriási feltűnést keltett és heves vita elindítója volt az irodalmi és színházi folyóiratokban. Brecht háttérbe szorította a túldekorált sz.'n- ! falak és egyéb ké!$sé|;tékú £ kljeiénél a „Kaukázusi krétakörből" Bertolt Brecht padtecnikai megoldások jelentőségét és előtérbe helyezte a darab mondanivalóját és a színészi játékot. Ezt a darabot — melyet napjainkban a pesti színházak is nagy sikerrel játszanak —- Bertolt Brecht már a második világháború kitörése előtt írta skandináviai emigrációjában, és első ízben Zürichben játszották még á háború alatt. Napjainkban fejezi be a DEFA-filmstúdió a „Courage Mama” megfilmesítését, és az új kelet-német film máris a filmvilág nagy szenzációjának ígérkezik. Brecht 59 éves korában, 1956 augusztus 14-én halt meg. Művészi hagyatékának összegyűjtése és feldolgozása még ma is folyik. A szakértők kétszázezer ívre becsülik a rendkívüli termékeny költő összes írásainak gyűjteményét. A világirodalom kevés ilyen termékeny művészt tud felmutatni, akinek a műveit annyi nyelvre lefordították, és akinek a darabjait oly sok színpadon játszották már szerte a világon. Brecht 1951-ben elnyerte a Né: I | met Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díját, 1954-ben pedig a nemzetközi Lenin-Békedíjat. Brecht már halott, de felesége Helena Weigel — a nagy drámai színésznő — tovább vezeti a „Berliner Ensembles’’ művészgárdáját és Brecht darabjait a világ valamennyi nagy városában jálsz- szák napjainkban. A „Courag« Mama”, a „Galilei”, a „Kaukázusi krétakör?, ..Az udvarmester”, „A Puntilla úr”, a „Téli csata”, „A Harmadik birodalom borzalma és nyomora”, „A kommunizmus napjai”, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Ezek a Színdarabok minden országban a háború sötét erői és borzalmai ellen agitálnak és a világ valamennyi nyelvén hirdetik % béke diadalát. Most amikor városunk színházának újjáépítése befejeződül és megnyitja kapuit, joggal várja és reméli a nyíregyházi színház,kedvelő közönség, hogy a bélié legnagyobb költőjének darabjai , rövidesen városunk s*ín- házába is eljutnak. dr. Horváth Sándor 1 EGY KIS TUD
