Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

Folytatta tanácskozását az országgyűlés

(♦•'olytatáí *r 1. oldalról.)

éves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963-tól 1965-ig fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 76 százalékával növeli.

— Az építőipar dolgozói törekedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot. Válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék.

A Tervező Irodák biztosítsák a mezőgazdasági — különösen a termelőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is

figyelembevevő típusterveket, a megfelelő kapacitást és az anyagot.

— Pártunk és körmánjúnk bizalmat élvező politikájának eredményéként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi — gazdasági átalakulás mégy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egy negyede tartozott még csak szocialista szektorokhoz, s a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma- tnár kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51.9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 000-rel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — számszerint: 2183 — termelőszövetkezeti község. November elseje óta 767 község lett termelőszövetkezeti községgé,

termelőszövetkezeti várossá lett a többi között Szeged, Békéscsaba. Gyula, Nagykőrös és, más városok egész sora.

— Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy

dolgozó parasztságunk napjaink bau tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára

: innen, az országgyűlés fórumává is üdvözöljük a termelőszö- ívetkezetekbe lépett dolgozó pa- I«asztok százezreit Űj és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődi életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó Ugészségben, jó munkával nagy «fkereket érjenek el.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága fei- BbóHtóttá a párt és az állami seerveket: fokozzák a termelőj«aövetkezetek megszilárdítására ■rényuló munkájukat, segítsék a t Saövetk özetekbe tömörült dolgozató parasztságot, hogy az új ter- [«nelőszövetkezetfckben mielőbb lanegkeadődjék a közös munka.

Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását, minden lehetséges módon.

pfcnnakidején a hároméves terv Hegész időszakára nem egészen 2 Hmdlliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatáséra. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint három- milliárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek 'létrejöttével megnyílik a mező- gazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének 'nagyszeré perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk továbbfejlődik, teljesítünk és túlteljesítjük a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőiszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az »déri a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóá’latot, 60 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adni a , mezőgazdaságnak, mint tavaly.

Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink.

A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemesterményre számítva a tervezett 12,9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt.

— Ezeknek az eredményeknek az .elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dptgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Ki- szélesedett' a hibridkukoricavetőmag felhasználása. 1958-ban az ország kukorica vetésterületének még csak 7, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibridvetőmagot. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibrid- vetőmag felhasználása.

— Most célul tűzhetjük ki. hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal.

Szerény számítás szerint is ilyen módon csaknem három millió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy

5—6000 vagonnal több sertéshúst jelent.

Szüntelenül figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelőket, sőt a háztáji gazdaságok áutermelését sem, különösen az állati termékek tekintetében. Ügy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági árutermelési és felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor, — amint az elmondottakból is kitűnik — ha nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más szükséges eszközöket kapjon 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek lei vásárlását. Kormárijamk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az

idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésében.

— Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatokat kell megoldania, mint tavaly. A külkereskedelmi lehetőségek [elhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növelhetjük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, tovább szilárdítsuk.

— Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban elért eredményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az, hogy

egyre bővül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal.

Ez az együttműködés — elsősorban a KGST keretében — a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben résztvevő valamennyi országgal az 1961— 65-ös évekre szóló — tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat is, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül.

— Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának

jegyében a továbbiakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal is erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezen az alapon kívánjuk növelni áruforgalmunkat az említett országokkal.

— Ez évi tervünk ebben a vonatkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapodásokat irtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögországgal és más kapitalista országokkal is.

— örvendetes, hogy fejlődnek gazdasági kapcsolataink a függetlenségüket nemrég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is.

— A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé

— folytatta. — Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben újabb és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi munkaversen y hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jelenségek is mutatkoztak: nem egy helyen

jelentkezett a már sokszor elítélt „mennyiségi” szemlelett. A létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés háttérbe szorulása.

A szocialista munkaverseny célkitűzései, nem szorítkozhatnak ezért egyoldalúan és általában mindenütt mennyiségi, többtermelési eredmények elérésére.

Az I960, évi munkaverseny sikerének kivívásában, az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaversenyben

élenjáró szocialista brigádok munkájára, aktív közreműköflé- sére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is vállalták, tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támogassák, segítsek ezeket a nagyszerű kezdeményezéseket.

Jk

Felszólalásának befelező részében a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdaság; vezetők feladatairól beszélt Apró Antal.

— Rendkívül sok múlik a vezetőkön. A, továbbiakban is követjük azt, amit az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növeljek, önállóságukat fejlesszük.

De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói, gazdái.

Feltétlenül biztosítsák a helyes szocialista legyeimet és külön kiemelem: üzemekben különcéképpen a technológiai fegyelmet. Vezessenek határozottan. Legyenek igényesek önmaguk és munkatársaik munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal feladataikat, magyarázzák rreg nekik msgbi- 'zatásuk célját, jelentőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagy erre utasítást adtak neki, követeljék meg az adott szó megtartását. Legyenek nyugodt vezetők, de ugyanakkor türelmetlenek és kibékíthetetle- nek a hibákkal, a lazaságokkal, a kötelezettségmulasztással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazdasági vezetőink az anyagi jellegű visszaélésekkel szemben is. A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisztériumokban, a Tervhivatalban, a tanácsoknál és minden más területen.

— A dolgozók túlnyomó, nagy

többsége szereti a rendet és a fegyelmet es' elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen vezető nem válik népszerűtlenné, éppen ellenkezője az igaz: élvezni fogja a dolgozók többségének megbecsülését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy vezetők és beosztottak eggyéforrottan, egy akarattal tudnak küzdeni az adott kollektívára váró feladatok jó megoldásáért.

— Legnagyobb kincsünk a dolgozó ncp alkotó tevékenysége. Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dolgozók érzik, hogy az országban minden az ő érdekükben történik; az ő javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a kormány határoz és javasol.

Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazáját és boldog szocialista országot, megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tudatában annak, hogy terveink megvalósítása, a népgazdaság erőteljesebb fejlesztése és az egész nép — benne saját maga és családja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagymértékben. Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez

évi fáradozásait, erőfeszítéseit siker fogja koronázni.

— A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítását, hazánk erősödését, a dolgozók életének további javulását szolgálja. Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps).

Ezután Kerkay Andorné, a Fejér megyei képviselőcsoport nevében a könnyűipari tárca költségvetéséhez szólt-hozzá. A köny- nyűiparnak továbbra is fő célja, hogy megtartsa a választékok bőségét és még jobb minőségre törekedjék.

Igyekezni kell kiküszöbölni * női szandáloknál, gyermek- lábbeliknél mutatkozó hibákat és azt Is, hogy egyes szezoncikkeket nem mindig a kellő mennyiségben gyártanak.

Az ipar számolt ezekkel a feladatokkal, szem előtt tartja a dolgozók igényeit, óhajait.

A könnyűipar költségvetése elősegíti a dolgozó nők további elhelyezkedését is. A tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre a könnyűipari beruházásokra. A könnyűipari beruházásokat elsősorban vidéken valósítjuk meg. Szombathelyen fonoda létesül, a kaposvári fonodát bővítik, szó van arról is, hogy Özdon ruhagyárat helyeznek majd üzemben a nehézipari központban élő asszonyok és lányok foglalkoztatására. Berettyóújfalun, Bácsalmáson Szekszárdon és Baján is épülnek majd könnyűipari üzemek az elképzelések szerint, 1961-ben. Az új, vagy felújításra kerülő könnyűipari üzemeknél a beruházási keret megállapításakor gondoltak arra is, hogy a könnyűiparban nagy számban dolgozó nők munkakörülményeit könnyítsék, kielégítsék az egészségvédelmi követelményeket.

Befejezésül a könnyűipar műszaki fejlesztésével foglalkozott. A költségvetést elfogadta.

Darvas József beszéde

Darvas József országgyűlési képviselő a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Többi között a következőket mondotta;

— Szinte fel sem tudjuk mérni azt, hogy a kultúra minden területén milyen új feladatokat jelent az az óriási jellegű forradalmi változás, ami most a falun végbemegy.

A szocialista mezőgazdaság a dolgozó parasztok számára űj igényeket, új kívánságokat, új tartalmat jelent. Kel kell készülnünk arra, hogy ezeket az egyre növekvő igényeket kielégítsük,

és úgy töltsük meg tartalommal az emberek növekvő kulturális igényeit, hogy valóban szocialista emberekké váljanak. Aj elmúlt esztendőkben találkozott az ember néha olyasfajta pénzügyi szemlélettel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nem igen ad. A kultúra igenis „hoz” pénzt, mert a műveltebb ember, a műveltebb emberfő, a nemesebb lelkitartalom — mindez sokszorosan visszafizetődik a termelésben is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kultúrára fordított összegeket. Az elmúlt évhez képest több mint félmilliárd forinttal emelkedik a kulturális tárca költségvetése.

— A Művelődésügyi Minisztérium helyesen osztja el a ren(Folytatás a 3. old*lofi.)

2