Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

Folytatta tanácskozását az országgyűlés folytatás a 2. oldalról.) detkczésre álló összegeket, leg­többet az alsófokú oktatásiadon amit helyeselni kell, mert az 1956. előtti kulturális politikánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a területet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasztáso­kat. Az óvodák férőhelyeit hét­ezerötszázzal tudják emelni, és közel ezerrel nő ebben az év­ben az, általános iskolai tanter­mek száma... Az újtípusú tanító­képzőknek is elég jelentékeny összeget biztosítanak. A levelező oktatásban résztvevő dolgozók száma* megkétszereződik, s ehhez is biztosítják a megfelelő anya­gi alapot. Rendkívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikísérletezö iskoláknak az eddigi 10 mil­lióval szemben 26 millió fo­rintot irányoztak elő. Felszólalása további részében számos olyan kérdést vetett fel, amelyeket a következő években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az óvoda-probléma megoldása falum a napköziotthonok befo­gadóképességének további bőví­tése. vagy a középiskolai tante­remproblémák. — Rendkívül nagy jelentőségű -dologgal foglalkozik a művelő­désügyi minisztéium, amikor elő­készíti az iskolareformot — foly­tatta Darvas József. Az élet, a valóság és az iskolai oktatás kö- zelebbhozása, a munka és a ta­nulás szerves egységének megte­remtése új tartalmat új szemléle­tet ad a nevelésnek, ugyanakkor felkészít a gyakorlati életre. A kísérleti iskolákban nagyon jelen­tős munka folyik. A tapasztalat az, hogy az üzemekben és gaz­daságokban is,, nagyon szívesen és jól1 foglalkoznak az odakerü­lő gyermekekkel. Foglalkozott a felsőoktatás és a népművelés néhány kérdésével is, végül a művészet és az iro­dalom problémáiról szólt. — Véleményem szerint az iro­dalomban, a művészetben egy jó irányú megszilárdulásnak vol­tunk tanúi az elmúlt időben. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a párt eredményekben mu­tatkozó jó politikája hatott az írókra és a művészekre.' Elren­dezik a dolgokat, szívükben, agyukban, s mindez az alkotás­ban is megmutatkozik. Akár az irodalmat, akár a színházat, vagy a filmet néz­zük, tudunk olyan eredmé­nyeket felmutatni a pártos alkotások terén is, amelyekre azt mondja az ember, ez már valami! A párt- helyes politikája, jó kul­túrpolitikája révén olyan alap teremtődött meg, amelyet szerin­tem, még nem használunk ki eléggé.. E téren is meggyorsíthat­nánk a fejlődést, ha néhány kér­dést alaposabban fognánk meg. Fontosnak’ tartja például, hogy egész szellemi életünket, irodal­mi, művészeti életünket a vi­ták pezsgő, eleven, szenvedélyes atmoszférája jellemezze. Figye­lembe kell venni azt — folytat­ta. -7-.. hogy az elmúlt években kulturális életünkbe elég széles fronton betört egy kispolgári szellemű szemlélet. S amíg na­gyon helyesen és szükségszerűen harcoltunk a revizicnizmus és a népies harmadik út ellen, ezek a langyosabbnak látszó, de egy­általán nem veszélytelen polgári tendenciák vadvíz módjára szi­várogtak be kultúránk egész te­rületére. Ez ellen nagyon komoly harcot kellene indítanunk most már. — Valami irtózat az — foly­tatta', — ami az úgynevezett könnyű műfaj terén van, pedig ez széles tömegeket érint, és nemcsak a kis színpadot és a vidám'* színpadot jelenti, meg a rádiónak és televíziónak ilyen­fajta műsorait, hiszen ezek ad­nak példát és műsoranyagot a kultűrotthonokban folyó ilyen irányú munkához is. Még veszé­lyesebb dolog az, ha az ilyen- fat-ja szórakoztató ipar úgy pró­bálja álcázni magét, hogy kor­szerű mondanivalót igyekszik adni. A mai problémákat járat­ják le azzal, bogy azokat a kis­polgárság ronda mezébe öltözte­tik. — Amikor semmitmondó, mon­danivaló nélküli, vagy legalábbis látszólag mondanivaló nélküli, de rejtetten nagyon is helytelen mondanivalót hordozó müvek számái*a nálunk így nyitott az ,0t, a problémázó, a lényeget ke­reső irodalom számára vélemé­nyem szerint sem kritikánk, sem az irányító tényezők nem adják meg a szükséges bátorí­tást és segítséget. Félreértés ne essék: nem igénytelenséget, nem mentséget, nem kevesebb kriti­kát' kérek ebekkel a művekkel és írói próbálkozásokkal szem­ben, hanem több szeretetet és több törődést. — A szocialista élet külső for­mái elrendeződnek. A falun sem az a fő probléma már, hogy a paraszt belép, vagy nem lép be. Belép, de igaza van Z. Nagy Fe­rencnek, amikor azt mondja: az a jövő idők próbája, hogyan lesz szocialista efaiberré. Ehhez a szocialista emberré-váláshoz a művészet rengeteg segítséget tud adni. Ha keres, kutat, felvillant­ja az új összefüggéseket. Mi a morális problémákkal való fog­lalkozást eddig eladtuk, ma is el­adjuk a polgári irodalomnak. Nekünk ezekre a morális prob­lémákra szocialista válaázt kell adnunk, s abban az irányban leéli- segítenünk művészeinket, hogy ezt a választ meg tudják fogalmazni. Darvas József végül a költség- vetést elfogadta. Brutyó János országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésében elért eredményeink együtt jártak a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javulásával. Pár­tunknak és kormányunknak azok a tervei, amelyek a múlt év­ben a dolgozók élet- és munka- j körülményeinek javítására irá-; nyúltak, megvalósultak. Ez to- j vább növelte a nép bizalmát a j párt és a kormány iránt. Beszélt a túlórák csökkentésé­nek fontosságáról, majd így foly­tatta:­— A szakszervezetek messze­menően egyetértenek azzal a gazdaságpolitikával, hogy az or­szág termelőerőinek növekedésé- i vei arányosan javul a dolgozók anyagi helyzete. Népünk örömmel és megelégedéssel tapasztalta. [ hogy a bérből és fizetésből élők / reáljövedelme a múlt évben a tervezettnél sokkal gyorsabban emelkedett. Két újabb szövetkezeti község a baktalórántházi járásban: Ör, Besenyő* Tsx-/eö*ség leit Pa szab is Ölből .felelhettek, hogy tegnap délután 3 órakor a Kántar- jauosi, Jármi és a vajai kövesút szélére újabb táblát tűztek » község névtáblái mellé. Tegnap Ör község dolgozó parasztjai is a nagyüzemi útra léptek. Hasonló jelentés érkezett Besenyőd köz­ségből is. Este jelentették, hogy a nyíregyházi járásbeli Paszab is s»ie~ veikezeti község lett. A Lottó nyerőszámai: 3. 11, 27, 39, 82. A Lottó 5. játékheti sorsolását pénteken délelőtt Pászíón tartotta a Sportfogadási és Lottóigazgató­ság. Erre a hétre 4 255 053 szel­vényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy .nyerőosztályra 1 595 644 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a kö­vetkezők: 3, 11, 27, 39, 82. A következő heti tárgynyere- mény-húzáson a januári 3. játék­hét szelvényei vesznek részt. Megnyílt Nyíregyházán a szovjet bélyegek kiállítása A termelékenység növekedé­se, a gazdasági mutatók javulása esetén tovább emel­kedhet a dolgozók keresete, sőt mód lehet arra is, hogy a kereseti arányokat, ha szeré­nyen is. de tovább javíthas­suk. Az anyagi érdekeltség külön­böző formáit az elkövetkező idő­ben úgy kell alkalmaznunk, hogy elsősorban két fő feladatra: a műszaki fejlesztésre és a gazda­ságos termelésre ösztönözzenek. Végül elmondotta, hogy illelékes ssrervcl* h szakszervezetekke) egyetértésben dolgozzák ki az új munkatörvéiiykÖDrv tervezetét motorokat alkalmaznak a szállí­tásban, a kézifúrást gépesítéssel váltották fel. Mindez a magyar szénbányászat gépesítését, mű­szaki fejlesztését dicséri. Fontos feladat a gépek jobb kihasználá­sának megszervezése és ennek érdekében a munkások szakisme­reteinek fokozása is, A költségvetést elfogadta. A szünet után Dinnyés Lajos elnökölt. Dr, Zsigmond László, Vass me­gye országgyűlési képviselője megyéjét érintő kérdésekkel fog­lalkozott, majd a Vass megyei képviselőcsoport és a maga ne­vében a költségvetést elfogadás­ra ajánlotta az országgyűlésnek. Ábrányi István, a Heves me­gyei képviselőcsoport nevében szólt a költségvetéshez. Elsősor­ban a mezőgazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatos egész­ségügyi, szociális és kulturális kérdésekről beszélt. Heves me­gyében példáuj körülbelül száz­Ünnepélyes külsőségek között nyílt meg január huszonnyolcadi­kén délután négy órakor a „Szov­jet bélyegek kiállítása” a nyíregy­házi Jósa András Múzeum épü­letében. A debreceni postaigazgatóság nevében Király Zsuzsanna üdvö­zölte a megjelenteket. Megnyitó­jában röviden ismertette a szov­jet bélyegek történetét és a kiál­lítás célját. A Nagy Októberi Szocialista Fcrraralcm utáfii négy év alatt j pj bélyegeket nem adtak ki, 'mindössze a régieket bélyegezték felül. Az első önálló scrczatot 1921. augusztus huszonnegyedi­kén adta ki a szovjet állam. Az­óta a megjelent szovjet bélyeg­sorozatok száma meghaladja a ezerrel növekszik a biztosítottak száma, s a lakosság 85 százaléka már biztosított lesz. Részletesen beszélt ezután a megye egészség- ügyi hálózatának fejlesztéséről, a körzeti orvosi ellátás javításá­ról. A társadalom segítségével gyarapítani lehet a bölcsődei férőhelyek számat is. Ez fel­tétlenül szükséges, ha azt akarjuk, hogy a nők inég nagyobb számban kapcsolód­janak be a termelőszövetke­zetek munkájába. A költségvetést elfogadta. Oláh György Szolnok megyei képviselő a tanácsok vonatkozá­sában vizsgálta a költségvetést. Örvendetes, hogy a tanácsok elő­irányzata az eddigiekhez kéjpest növekvő összegben szerepel a költségvetésben — mondotta. — Ebben az a helyes elv jut ki­fejezésre, hogy a tanácsok hatás­körét bővítjük, szerepüket növel­jük gazdasági és kulturális té­ren egyaránt. Foglalkozott a felszólaló a ta­kétezret, melyeket nevezetes ese­mények és évfordulók alkalmá­val hoztak forgalomba. Az utóbbi években a világűr, a világűr meghódítása került kü­lönböző formában a bélyegsoro­zatokra. A magyar—szovjet barát­ság jegyében született meg 1959- ben a Petőfi-sorozat. ötven tabló szemlélteti a szov­jet embert, a munkást, a parasz­tot, a vörös katonát. A szovjet bélyegeken jelent meg először a világon az egyszerű ember, a munka ábrázolása és dicsőítése. A bélyegkiállításon szerepelnek a helyi bélyeggyűjtők gyűjtemé­nyei is. A megnyitó után a nyíregyházi kiállítás külön bélyegzőjével el­látott bélyegeket vásárolhattak a látogatók. nációk hatáskörébe tartozó ipa­ri vállalatuk munkájával. Meg­állapította: a költségvetés lehető­vé teszi, hogy a tanácsi ipari vállalatok fejlesztésében újabb lépést tegyünk. Erre nagy szük­ség van, mert tevékenységük kö­rébe tartozik többek között a la­kosság ellátását szolgáló javí­tások, kisebb építkezések lebo­nyolítása is. Szólt a tanácsok községfejlesa- tési tevékenységéről is. A taná­csok és a lakosság közös ügyévé vált a községfejlesztés, amely már a tanácsoknak szinte mindenna­pos feladata. Jellemző erre Szol­nok megye példája, ahol az utób­bi öt évben községfejlesztési hoz­zájárulásból többek között több mint 400 000 négyzetméter jár­dát, 35 orvosi rendelőt, 15 mű­velődési otthont, és 90 közkűtat építettek. A költségvetést elfo­gadta. Vida Miklós, a budapesti kép­viselőcsoport tagja a nehézipari tárca költségvetésével kapcsola­tosan az ország energiahelyzeté­vel és az abból adódó feladatok­kal foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Nyers Rezső pénzügyminiszter válasza Ezzel a vita befejeződött. A felszólalásokra Nyers Rezső pénz­ügyminiszter válaszolt: Elmondotta, hogy a képviselők sok hasznos észrevételt, értékes indítványt, javaslatot tettek. Szá­mosán mutattak rá arra, milyen kiaknázatlan lehetőségeink van­nak új és új népgazdasági tarta­lék feltárására. Így például figyelemre méltó észrevétel volt az, hogy a nagy erőfeszí­téssel elkészített Keleti Fő­csatorna hasznosítása még e nem megíelelő. A Főcsatorna megépítése állami feladat volt — mondotta a mi­niszter. — Most az illetékes he­lyi szerveken, a környező falvai: községek lakóin a sor: mozgósít­sák a helyi .erőforrásokat, s bizo­, nyos, hogy kormányunk minden támogatást megad számukra. — Jelentős tartalékok rejlenek például hőforrásainkban, ame-' lyeknek vizével viszonylag ala­csony beruházással melegágyakat fűthetünk, palántákat nevelhe­tünk. Az ilyen kezdeményezése­ket kormányunk kész hitelekkel is támogatni. Nyers Rezső hangoztatta még, hogy a vitában felmerült vala­mennyi észrevételt az illetékesek ! megvlzsgá’ják és a lehetőségek- I hez mérten igyekeznek megvaló- isítani a hasznos, jó javaslatokat.-— Képviselőtársaim valameny- ' nyjen egyetértettek abban, hogy ! költségvetésünk fő arányain ne ’ változtassunk; a költségvetés elö- j irányzatai reálisak, teljesíthetők. ‘ Ezért arra kérem az országgyű­lést, hogy azokat változás nélkül fogadja el. Rónai Sándor elnök ezután sza­vazásra tette fel az 1960. évi költ­ségvetésről szóló törvényjavasla­tot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és rész­leteiben, az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangúlag el- iugadta. Az országgyűlés szombaton dél­előtt tíz órakor folytatja tanács­kozását. Az ülés napirendjén sze­repel a Szovjetunó Legfelső Ta­nácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívá­sának tárgyalása: a Legfelső Bí­róság elnökének beszámolója, to­vábbá az országgyűlés küldöttsé­gének a Csehszlovák Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló be­számoló. 3 Az új. munkatörvénykönyv egy­értelműbben, világosan szabályoz­za a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. — Kívánatosnak tartom, hogy egy új munka tör vény könyv-ter­vezet még ebben az évben a kormány, majd az országgyűlés elé kerüljön, — mondotta és a költségvetést elfogadta. Dr. Stark Janka Pest megyei képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá, í Hangsúlyozta, hogy a párt és a j kormány rendkívül fontosnak I tartja az egészségügy- fejleszté- | sét. A szocialista egészségügyi | ellátás jellemzője, — s ez tükrö- | ződik a költségvetésben is —, | hogy nem elégszik meg a bete- | gek gyógyításával, hanem arra ! törekszik, hogy megelőzze a bg- j tegségeket, védje az egészsége- ; seket. A feladatok sorában megemlí­tette az orvos-lakásproblémát. Mintegy 800 orvosi állás — fő­leg vidéken — még nincs betölt­ve — mondotta. — Ennek egyik ; oka a lakás. Azokban a járá-1 sokban, városokban és. községek-; ben, ahol a vezetők, a tanácsok tisztában vannak az egészség- ügyi dolgozók lakáskérdésénck jelentőségével, nincs is baj. E probléma megoldásához szükség van az egész társadalom segítségére, megértő támogatásá­ra, kezdeményezésére is. A költ­ségvetést elfogadta. Jakab Sándor Nógród megyei j képviselő hangsúlyozta: a műszaki fejlesztés színvo­nalának emelésébe be kell kapcsolni a dolgozók minél szélesebb rétegeit, fel kell kutatni az előrehaladás meg­gyorsításának lehetőségeit. A gépesítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a íelszabadu- í lás óta ezen a téren nincs szúr ; gyenkeznivalója a magyar bá­nyászatnak; löbbek között meg­szüntették a lóvontatást, diesel-

Next

/
Thumbnails
Contents