Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

Műszaki körök, eredményes műszaki fejlesztés u megye Szakady Géza, a KISZÖV gé­pészmérnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megye ktsz-ei- ben jól működnek a műszaki körök, növelik a műszakiak szaktudását, nagy gondot fordí­tanak a műszaki fejlesztésre. — A műszaki körökben a me­gye szövetkezeti tagságának leg­jobb szakembereit találjuk meg — mondotta. — Eddig hat ipar­ágban alakult műszaki kör, összesen 33 taggal. Jó eredmé­nyeket értek el a ktsz-ek mű­szaki színvonalának emelésében, gondoskodnak a szövetkezeti tagság munkakörülményeinek javításáról, a lakosság igényei­nek jobb kielégítéséről. A faipari műszaki kör segít- . ségével a Nyírbátori Aszta­losipari Ktsz-ben bevezették a polyészter bútorfényezést; ennek lényege, hogy olyan fo­lyékony filmréteg kerül a bú­torra, mely száradás és csiszo­lás útján magas fényt biztosít, hőre 130 Celsius fokig érzéket­len, (melegedő edények nem ár­tanak neki cigarettahamu nem hagy nyomot a felületen, ned­vességre és gőzre érzéketlen, nehezen karcolható) bútorfénye- ró anyag. — A vasipar területén a Kisvárdai Fém- és Faipari Ktsz-ben zománeozót épí­tünk, mintegy negyedmillió forintos beruházással. ktsx-eiben A ktsz. által gyártott új kivite­lű, tetszetős tűzhely köpenyle­mezeit és háztartási hiánycikke­ket fognak zománcozni. A Nyír­egyházi Vasipari Ktsz-ben cső- húzópad üzembe helyezésére ke­rül sor. Ezáltal kerek és négy- szögletes mosdóállványokat, ház­tartási' eszközöket, csőbútorokat tudnak majd gyártani. Az építő­iparban az elmaradott gépesítési fok emelésére szállítószalagokat és beton­keverő gépeket kívánunk beállítani, hogy meggyorsít­suk, elősegítsük az építő­ipari ktsz-ek téesz-építke- zési munkálatait. A műszaki tudás emelése ér­dekében a KISZÖV segítségével a vasiparban három szövetke­zetben műszaki rajzoló, illetve rajzolvasó tanfolyamot indíta­nak. A jobb munka és üzem- szervezés elsajátítása és beveze­tése érdekében az év folyamán a KISZÖV tapasztalatcseréket szervez. 1959-ben hét esetben volt tapasztalatcsere, aminek ■eredményei megmutatkoznak. Nagy gondot fordítanak a ktsz-ek gépparkjának felújítására is. Re­méljük, hogy e tervek megvaló­sulása után a megye lakossága még jobban fogja érezni a kis­ipari termelőszövetkezeti tagok jobb munkáját, a nagyobb vá­lasztékon és pontosabb munkán keresztül. (orosz.) Beszédes számok a nyíregyházi termelőszövetkezetekből A nyíregyházi városi tanács Mezőgazdasági osztálya értékelte, hogy a városban működő ter­melőszövetkezetek hogyan dol­goztak az elmúlt esztendőben. Az osztály a versenybizottsággal karöltve megállapította, hogy az 1959-es esztendő újabb sike­reket hozott a városban is a szövetkezeti gazdálkodás javára. A gazdasági sikerek, a további szilárdulás mellett jelentős szám­szerű fejlődés volt a szövetkeze­tekben. Az értékelt esztendőben 162 család, 276 taggal és 510 holddal gyarapította a nagy­üzemi gazdálkodást. Legtöbben a Dózsa Tsz-be léptek, összesen 121 tag. Az átlagtermések alakulása A vetésforgók részbeni meg­valósítása, a helyes agrotechni­kai eljárások és nem utolsó sor­ban a kongresszusi verseny soha nem tapasztalt eredményeket ho- aofct a szövetkezetekben, Mée a sóstóhegyi homokon gazdálkodó Virágzó Föld és Zalka Máté termelőszövetkezetek is jóval felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztok átlagait. Műtrágya után 2HH 577 Jorínt kedvezmény Ez a közel 300 ezer forintos kedvezmény is azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek éltek a lehetőséggel és bőven használtak műtrágyát: A 3004/1 rendeletben előírt műtrágyamennyiséget va­lamennyi szövetkezet felhasznál­ta. Mind a hét tsz részesült ked­vezményben. A Dózsa Termelő- szövetkezet például 91 000, a Vi­rágzó Föld 78 000, a Ságvári pe­dig 45 000 forint kedvezményt kaptak, mert holdanként több mint 100 kiló vegyes műtrágyát használtak fel. Most a következő hetekben, hónapokban, amikor felkeresik a nyíregyházi termelőszövetkeze­tek tagjai a szomszédos tanya­bokrok lakóit, hogy elbeszélges­senek . velük, nem kell szégyen­kezniük, bátran kiállhatnak eredményeikkel. Cs. B. Elektromos fogászati rendelés a nyíregyházi állatkórházban A nyíregyházi állami állatkór­ház bővítésére tavaly 96 ezer fo­rintot fordítottak. Műtéthez elő­készítő létesült és ami eddig nem volt, " elektromos fogászati készüléket helyeztek üzembe. Megnyílt a lehetőség a beteg­fogú lovak gyógykezeléséhez. Az elektromos fogászati készülék segítsége révén számos ló fogát ápolják. Az elmúlt évben sikeresen hajtottak végre a kórház állat­orvosai lovakon sérvműtéteket és számos állatot gyógykezeltek érzéstelenítéssel kisebb sérülé­sek, főleg balesetekből származó bajok miatt. A kórház munkájá­val kapcsolatban említésre mél­tó, hogy tavaly vezették . be a sertések „császármetszését”, sok setben előfordul ugyanis, hogy a kocák nem tudják malacaikat világra hozni s a nemrég beve­zetett operációval számos kocá­nak adták vissza életét és még több kismalacot mentettek meg. Vendégfogadós Tivadaron Vendégfogadók: a tiva­dari Béke Tsz tagsága. Vendé­gek: a falu. De ez a szójáték, megkülön­böztetés csak tegnap állta a helyét. Ma már elavult. S hol­nap még inkább azzá válik, amikor az ínycsiklandozó fala­tokkal megterített asztalok fö­lött összekoccannak a poharak, mert e pillanattól kezdve nem­csak a falu hatarában kifüg­gesztett tábla hirdeti: Tivadar termelőszövetkezeti község, ha­nem maguk az emberek is vall­ják. akik egv családdá egyesül­tek. Igaz, legtöbb még ma a gonct- ja Marcsó Istvánnak, a szövet­kezet elnökének, s a tagoknak, akik méltó fogadást készítenek elő. Zárszámadást ülnek a falu­val együtt, az új szövetkezed tagok előtt számolnak be, mit tettek az elmúlt évben, mivel várják őket, s milyen jövőt alapoztak meg, azok a csalá­dok. a huszonegy tag, akik 1957 nyíló tavaszán megvetették az ágyát ennek a ma már az egész falu határát és valameny- nyi családját magábafoglaló nagy közösségnek... Lehet, hogy mikorra e sorok napvilágot látnak, már perzse­lik a kövér sertést, fejtik a bort, terítenek a tivadari asz- szonyok, hogy méltóképpen ün­nepeljék annak a fiatal szövet­kezetnek a zárszámadását, ame­lyik nekik példát mutatott. Mert a Béke Tsz tagsága, élén az energikus, igazán embersé­ges elnökkel,, a szeretett Pista „bácsival”, olyan utat tett meg, amelyet érdemes volt kö­vetni. Elkészült már a szám­adásokkal özvegy Szilágyi Bé- láné. á téesz könyvelője is, s ahogy az ünnepi aktus előtt beszélgettem velük az elnök há­zában, minden szavából egy csendült ki, akárcsak az elnö­kéből: méltóképpen fogadjuk a falut, s gondoltunk rájuk az évek folyamán. Nos, nézzük, hogyan bizonyítják ezt a té­nyék. a számok’’ Nem lenne helyes el­hallgatni: sok nehézségen ment át a szövetkezet ötvenkét óta. A 230 holdon gazdálkodó 13 család. a 21 tag becsülettel helytállt. S közöttük elsősorban a kommunista vezetőknek, a Marcsó Istvánoknak köszönhe­tő. hogy megfelelő alapot te­remtettek a továbbfejlődéshez. Gondoltak a kívülállókra. Gon­dos tárgyalás után a közgyűlés megállapította, miből mennvit tartalékoljanak a különböző alapokra, s mi legyen az, amely a tagok között felosztásra ke­rüljön. Szép eredményekről számol­hatnak be a záiszámadási ün­nepen. A fiatal szövetkezetnek több, mint egymillió forint a fel nem osztható szövetkezeti vagyona. Erre figyeltek fel már korábban is az egyénileg dol­gozó parasztok s ez éj” követ­ték a szövetkezeti tagok példá­ját. Elkészítették a takarmány- és terményleltárt is. Gondoltak a jövőre, az egész falura, mert a mérleg azt mutatja, hogy 164 ezer forintnak megfelelő terményt és takarmányt tarta­lékolnak. Előreláthatólag fél­százzal gyarapszik a közös ál­latállomány, s bizony szükség lesz a takarmányra. Most fo­lyik a leltározás a faluban, s így csak hozzávetőleges számí­tásokat végezhettek az ellátást illetően. Mezei leltárban fek­szik 80 ezer forintjuk, s most látják csak igazán az új tagok is, milyen hatalmas előnyt je­lent a nagyüzemi gazdálkodás. Ugyanis a szövetkezetlek nagy tábláikkal bebizonyították, hogy szebb eredmények érhetők el, mint a nadVágszíj parcellákon. Míg az egyéniek búzából átla­gosan 7, addig a szövetkezet 13,5 mázsát ért el holdanként. Őszi árpából a Béke Tsz 7 má­zsával termelt többet holdan­ként, mint az egyéni gazdák. Cukorrépából. az egyéniek 120 mázsájával szemben 160 má­zsás sikerrel dicsekedhetnek. A szövetkezet igás és tenyészállatainak értéke több mint 200 ezer forint, melyre mostmár az égész falu büszke lehet. Gondoltak a jövőre a szövetkezetiek, s ezért mar most 30 ezer forint értékű fá­ról gondokodtak. hogy az épít­kezésben ne legyen fennakadás, így gondoskodtak a szociális, kulturális alapról is, melyekre megfelelő összegeket tartalékol- takj s ezután szerényen, de nem szűkmarkúan határozták el, mit is osztanak ki a tagok között Negyven család munkájának dicséretét hallgatja majd meg az egész falu. Ennyi család kö­zött osztanak ki 220 mázsa bú­zát. 50 mázsa árpát és 200 má­zsa szálastakarmányt. ozázhúsz- ezer forintot már kiosztottak évközben a tagok között, de a zárszámadáskor is lesz még bő­ven osztanivaló. Igaz, az egy munkaegység értéke 30—35 fo­rint szerényen számoiva, de nagyon figyelemreméltó az, hogy a tagok meg vannak elé­gedve, s emellett gondoltak a jövőre, milliós értékkel alapoz­ták meg a szövetkezet és a sa­ját maguk jövőjét. Áldozato­kat hoztak a fejlődésért a Bé­ke Tsz tagjai, de ezek olyanok, amelyek a következő esztendők­ben fognak bőven gyümöl­csözni. Farka* Kálmán BARÁTSÁG Még novemberben, egy vete­rán-találkozón ismerték meg Kuznyecov főhadnagy és kom- szomolista katonái Henzsel Andrást, az öreg harcost, aki 1917-ben, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején együtt verekedett az orosz bol­sevikokkal. Egy napon Henzsel elvtárs súlyos beteg lett. — Agyvérzés! — állapította meg az orvos, és a hozzátartozók szívét összeszo­rította az aggodalom. A beteg­ség híre gyorsan terjedt az is­merősök, az elvtársak körében. S egyszer eljutott a szovjet ka­tonákhoz is. Kuznyecov elvtárs sebtiben összehívatta a komszomolistá- kat: — Meglátogatjuk a beteget! S a katonák elővették a ve­terán találkozón készült fényké­pet. A kép hátlapjára apró, ci- rilbetűs sorok kerültek. „Örök emlékül”,.. „Sok sze­retettel”. .. „A mi öreg harcos barátunknak a fiatal szovjet harcosoktól”... A szív, a szeretet ts a tisz­telet diktálta a sorokat. S Kuz- nyecov elvtárs rövidesen olt állt a meghatott beteg ágya mellett: — Kívánom Henzsel elvtárs, hogy mielőbb gyógyuljon meg és vívjon még sok kemény csa­tát a szoc;alizmus, a kommu­nizmus győzelméért.. így történt. Henzsel András, az öreg veterán még beteg, de reméljük, rövidesen meggyó­gyul. Mindenesetre ragyen jel esett neki a szíves, baráti fi­gyelem. .. ★ Jólöltözött fiatal nő állt a kórház előtt. Karja'can eg} s- ró, három-négy -év es forma kis­lányt szorongatott és tétován nézett körül: merre? Kihez?... A kapu felé indult és ami­kor a portáshoz ért, orószül kérdezősködött. A portás zavar­tan ingatta a fejét: — Nem értem, nem értem... Egyszercsak egy szürkekabá­tos férfi került elő, s zamatos orosz nyelven megszólította az aggódó édesanyát: — Mi történt7 Mi a baj7 Folyt a panasz: — Elesett tegnap a kislá­nyom. .. Nem tud a lábára áll­ni. Gondoltuk, hogy rendóejön, de a gyerek csak sír, s a iá­ba megdagadt. Szovjet orvos nem volt a közelben, úgy gon­doltam, hogy itt tán segítséget kapok... A szürkekabátcs az órájára pillantott. Bizony, későre járt már, mindjárt vége a rendelés­nek. .. Gyorsan a sebészetre s’ettek. A kettes sebészeten már csend volt, pihentek a betegek. Illyés Zsigmond főorvos éppen hazafelé készült, amikor az orosz asszony a kisgyermekkel eléje lépett: — Segítsen, elvtárs, segítse: .. Az- önkéntes tolmács elmond­ta a panaszokat. A főorvos nyomban levetkőzött, maga vit­te a röntgenbe a gyermeket. — Törés! — állapították meg a röntgenben. A főorvos azon­nal munkához látott. Begipszel­te a kis Kuznyecov Irinka lá­bát. — Bizony, néhány hétig ilyen szép gipszcsizmácskában jársz — simogatta a könnyes kis ar­cot. — Ne félj, Irinka, a bácsi jó ember, meggyógyítja a lába­dat — s az édesanya csókol­gatta a síró kislányt. A köny- p.yek lassan elapadtak, s biza­kodó mosoly terült a gyermek arcára. Az asszony a főorvoshoz ror- dult: — Mivel tartozom, drága dok­tor? Illyés doktor válasza rövid volt: — Orvos vagyok, es a köte­lességem, s nem jár érte sem­mi külön fizetség... De azért a könnyes hangú „köszönöm” mindennél többet ért... Nyikoláj Kuznyecov főhad­nagy egy levelet juttatott szer­kesztőségünkbe. A levél Illlyés Zsigmond főorvos elvtársnak szól: „Szeretném kifejezni szívből jövő köszönetemet a nyíregy­házi kórház 2. sz. sebészeti dol­gozóinak. s különösen dr. Illyés Zsigmond főorvos elvtársnak azért a kedves figyelmességért, amivel kislányomat orvosi se­gítségben részesítette. Nemes cselekedetére mindig szívesen fogunk emlékezni és ez is megerősíti bennünk a magyar és szovjet nép barát­ságába vetett hitünket. Még egyszer szívből mondunk kö­szönetét kedves Illyés Zs>g- mnnd szíves segítségéért. Nyikolái Kuznyecov -s felesé?".” Nem ; nagy dolog, ami tör­tént. Természetes, hogy Kuz­nyecov elvtáreék meglátogat­ták a beteg magyar veteránt és .az is térmészetes, hogy a magyar főorvos meggyógyította a szovjet kislány törött láb t De mindez nemcsak kötelesség­ből történt. A barátság. a? igazi baráti szeretet sarkall'? a szíveket... \ Győri í llés György Pusztai András \ 2 Búza Rozs Árpa Burgonya Kukorica q/kh q/kh q/kh q/kh q/kh Dózsa 22,43 15,40 23,98 118 42 Ságvári 13,70 14.70 13,80 „ 105 33 Béke őre 11,20 12,60 12.40 105 35 Búzakalász 10.90 13,40 21.30 105 34 Úttörő 13,50 11.40 19.30 70 36 Virágzó Fold 11,10 11,20 9,20 65 35 Zalka Máté 9,80 8,80 7,20 70 28

Next

/
Thumbnails
Contents