Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

10 ember vélemény javaslat Nyíregyháza jelenéről, r in rr w r rr"\ es ] ovo] erői Nemrég gyúltak ki Nyíregy­háza két főterén a neonrózsák, néhány hete költöztek be az el­ső lakók a Békeház újonnan épült részeibe... Már építik a sóstói villamosvonal új kitérő­jét, a jövő hónapban avatják a nyíregyházi színházat. Épül, szé­pül a város... * És mit hoz a jövő? Mit mu­tatnak a városrendezési tervek? Az ötéves terv három évében ezer lakás épül. Autóbusz- körforgalom a városban, körút építése, új SZTK-épület, új üz­letek, autó- és taxipark, sóstó'i üdülők, villák, strandfürdő..., és még sorolhatnánk, mi mindent kíván megoldani a városrende­zési és fejlesztési terv, hogy saebbé, nagyobbá, tisztábbá, ott­honosabbá tegye a szabolcsi fő­várost. A legilletékesebbek, a lakosok | mondják el véleményüket, hasz­nos javaslataikat. íme, lássuk, mii mondanak: A taxisofőr Pernesv ári Rudolf: — Neonfény, bitumenutak, korszerű körút! Mi örülünk en­nek a legjobban. Hiszen ezzel nemcsak szépül a város, de egyszerűbb lesz a közlekedés, rövidebb idő alatt szállíthatjuk utasainkat a város bármely pont­jára. Uj autóparkot kap a vá­ros, mely nagyvárosi jelleget biztosít. Három taziállomás lé­tesül. Az állomásnál, a kórház mellett és Sóstón. Lényegesen megisormyíti majd munkánkat. A rendőr Hajdú András szakaszvezelő: — Minek örül a közlekedési rendőr a legjobban? Ha minél kevesebb a baleset, minél sza­bályszerűbb a közlekedés. Mun­kánkat segíti a közvilágítás, a neon. A létesítendő nagykörút egyszerűsíti a forgalmat. Hogy nem létesítenek háromszínű közlekedési lámpákat, ezt jónak találom. Mert igen sok vidéki jön fel a városba. Nehezítené a forgalmat. De a nagy tervek melett nem lenne szabad meg­feledkezni az apróbb feladatok­ról sem: haladéktalanul el kel­lene takarítani a felbontott jár­dák után visszamaradt sarat, a szerteszét heverő villanyoszlo­pokat... Az úttisztító Lakatos József: Lényegesen megkönnyítik mun­kánkat a létesítendő új utak. A nagy rendezési tervek mellett a mi feladatunk: dolgozni a tisz­tább Nyíregyházáért. A CSEMEGE-elárusító Rehó Zoltán: — Igen közelről érint bennün­ket a busz-járatok kibővítése. A növekvő autóbuszforgalom növe­li a városi forgalmat és ezzel nő vásárlóink száma is. A város­fejlesztéssel párhuzamosan ha­sonló CSEMEGE-üzleteket kelle­ne nyitni, hogy ki tudjuk elé­gíteni a növekvő vásárlási igé­nyeket. At kellene alakítani je­lenlegi boltunkat is: a csemege­osztály előtt korlátrendszerrel meg lehetne könnyíteni a kiszol­gálást. Az épületlakatos Palombi István: — Remélem, hogy az építen­dő ezer lakás közül az egyik az enyém lesz. Azon a területen lakom, ahová az új SZTK épü­letet építeni fogják. Bár azt a házat, ahol lakom, lebontják, mégis örömmel várom, hiszen az embereknek nem kell majd messzire menniök ügyeiket in­tézni. A hivatalnok Gyúrján László, a megyei ta­nács dolgozója: — A tervek azt mutatják, hogy a lehetőségekhez mérten fejlesztik, szépítik a várost. Ezt helyesnek találom. Szerintem, a város forgalmának égjük alap- feltétele lenne a jövőben: ket­tős nyomtávú, normál-nyomtávú villamosvonal kiépítése. Öröm­mel szereztem tudomást arról, hogy Sóstón új villanegyed, park és üdülő létesítését tervez­ték. Ez nagymértékben növeli Nyíregyháza idegenforgalmát. A diák Székely Lajos: — A város fejlődését közvet­lenül érzékelem. Nemrég köl­töztem be a • Békeház Dózsa György úti részébe, mint az el­ső lakók egyike. Szép, tetszetős, összkomfortos lakások. Kívánom: a többi lakások, — melyek a jö­vőben épülnek, — is ilyenek le­gyenek. A diákság nevében csak azt szeretném mondani, nekünk csak akkor fog igazán tetszeni ez a város, ha biztosítanak nekünk a tanulás után, hetente egy szó­rakozóhelyet, amely csak a fia­taloké. Mi diákok, szívvej-lélek- kel, s ha kell munkával is tá­mogatjuk a városfejlesztési ter­vek megvalósulását. Örömmel vesszük a Sóstó-rendezési mun­kálatokat: jobban esik majd a nyári vakáció... Egy nyíregyházi lakos Kubovics István: — Talán a legjobban annak örülök, hogy kiviszik a városszélre a kisvas­utak Nem kell majd befogott füllel járni az utcán, amikor végigdöcög a városon a „ká­védaráló”. Remélem, még a kö­zeljövőben rendezni fogják a kül­város világítását is, ugyanis sze­rintem túl nagyok a kontrasz­tok: a világosságból minden átmenet nélkül belevész az em­ber a teljes sötétségbe. Annak is nagyon örülnék, ha legalább a belvárosban kevesebb lenne a sár, amit az útburkolat bontá­sa okozott... A könyvesbolt elárusítója Bata Sándor: — Most nem a könyvekről szeretnék beszélni. A létesítendő autóbusz-körjárattal kapcsolatban én jobbnak tarta­nám, ha trolibusz-járatot állíta­nának be: tiszta, nincs benzin­szag, gyors, és mivel villany hajtja, lényegesen olcsóbb. A háziasszony Mélyi József né: — Én csak annyit szeretnék mondani, hogy az utak építésével és a lakás- építkezésekkel egyidóben nem szabad megfeledkezni az útsze­gélyek parkosításáról, a járda­szegélyek virágosításáról. Az olyan házak előtt, amelyekben öregek laknak, a kis úttörők is szorgoskodhatnak. A virág, a fa egészségesebbé, szebbé teszi ro­hamosan fejlődő városunkat. Érdemes fontolóra venni és megoldani javaslataikat... Csallány Géza. Gazdag eredményeit, új tervek u aranyosapáti Wtke Termelőszövetkezetben Sikerekben gazaag esztendőtől búcsúztak az aranyosapáti Béke Termelőszövetkezet tagjai. Sokat gyarapodott állatállományuk, szép eredmények születtek a növény- termelésben és a gyümölcsterme­lésben. Nemrégiben avatták fel az ötven férőhelyes, magtárpail- lásos tehcnislállol, mely 570 ezer forintba került. I>c már meg is telt bőségesen, mert 55 szarvasmarhát helyeztek el benne. Szép a téesz sertésállománya is: 7ö darabból 25 az anyakoca. Je­lenleg már közel 400 hold földön gazdálkodnak, melyből 69 hold a gyümölcsös és 52 az erdő. Az elmúlt esztendőben végzett munka eredményeképpen a fel nem osztható szövetke­zeti alapjuk meghaladja a 370 ezer forintot. így természetes, hogy a munka­egységnek is értéké van, s az előlegekkel együtt a közelgő zár­számadáson 50 íoriinnt fizetnek ki egy-egy munsaegységre. Kü­lönösen szép eredményt ért el Maczinkó István, aki 856 munkaegységet teljesí­tett, s több mint 42 ezer fo­rintot keresett családjának. Két hízót vágott, s meet készül a harmadik disznóvágásra, új lakása van, s az ez évi tervében szerepel egy új ház építése. Van miben bizniok a termelő­szövetkezeti tagoknak. S ezt lát­ták azok a dolgozó parasztok is, akik a közös gazdálkodás útját választották. 1959. november 1-től decem­ber 20-ig negyvennégy család kérte felvételét a .szövetke­zetbe. Ezek az emberek látják azt, hogy jól gazdálkodik a Béke Tsz, és a lövőre is gondol. Eb­ben az évben mintegy 50—60 ezer forintos költséggel végeznek saját beruházást. Ezek között szerepel egy halastó, melyre 10 ezer forintot szánnak. Negyven holdon már kialakították a szö­vetkezeti központot, ahol íúrott kutat is építenek. Baka István vb, elnök. (jj esztendő, új tervek Beregsurányban Beregsurány 1959 tavaszán lett termelőszövetkezeti község. A három régi és az új szövetkezet felé orientálódott lakosság végül is a Népakarat Termelőszövetke­zetben tömörült. Ez érthető is. mert a község szántóterülete az ezerötszáz holdat sem haladja meg, s így egy szövetkezetben alakítható k-i megfelelően a jó gazdaság. Az első év a tájékozódás, az arányok kialakításának eszten­deje volt, s még éreztette hatá­sát bizonyos fokú liberalizmus, amit a tagok egyéni gazdasá­gaikból hoztak magukkal. Ennek ellenére, elsősorban az állatte­nyésztés kialakítása terén értek el szép eredménj’eket, s ezzel megalapozták a követkeeo évek jó gazdálkodását. Reális mulatók a tervben Az elmúlt év eredményeinek felmérésével egyidőben meg­kezdte a termelőszövetkezet ve­zetősége és tagsága az idei gaz­dálkodás tervének elkészítését. Az elmúlt év tapasztalata már érződik az idei terven: igyekez­tek a reális mulatók kidolgozá­sával olyan gazdálkodást kiala­kítani, amely már a nagyüzemi termelést fejezi ki. A tavalyi kibontakozás .foly­tatásaként szembetűnően kiemel­kedik a növénytermelésben a takarmánygazdálkodás. A har­minckét százalékos kenyérgabona mellett a területnek közel egy- negjred részén termelnek takar­mánygabonát s emellett lesz még a kukorica. A takarmány­bázist nem gabonafélékkel, ha­nem elsősorban! évelő pillangó­sokkal és silókukoricával akar­ják megteremteni. A meglévő régi és új telepítésű lucerna, vö­röshere és szarvaskerep mellé, ami száz holdat tesz ki, kétszáz­hetven hold vörösherét es szarvaskerepet telepítenek felül- vetésként. Így az évelő pillangó­sok a szántóterület 28 százalékát teszik majd ki és ezzel a takar­mánybázis mellett a talajerő- gazdálkodást is nagymértékben javítják. Aagy előrelépés a szarvasmarhatartás terén Az állattenyésztés ben a szarvas- marhatartás területén lépnek na­gyot előre. Százhetvenhét szarvas- marhájuk van, ez év végére 196 darabot akarnak úgy, hogy év köziben száz darabot sőreként ér­tékesítenek. Egy tehénre 2600 li­ter tejet terveznek. A sertéste­nyésztés terén az árutermelés kerül homloktérbe. Száznyolc­vankét hízót akarnak értékesí­teni, s emellett százzal növelik a jelenlegi állományt. Félezres baromfi törzsállományuk tojás­hozamából alakítják ki a tyúk- farmot. Bár a tervkészítésben néni tartanak ott, hogy pontos szá­mok mutassák a gépesítettség MAI ANEKDOTÁK Elég, ha annyit tudunk, hogy dr. Szarvas, Nyírkanyár község állatorvosa vasárnap délutáni teára hívta meg falubeli kolle­gáját, dr. Szív Edömért, az em­berek gyógyítóját. Miközben a feleségek a kalapirányzat leg­újabb formáit konzultálták meg, — a két orvos, Szív és Szarvas elújságolták egymásnak a hét történeteit. Szív: Hallottad? Szarvas: Mit? Szív: Megkétszereződik a biz­tosítottak száma. Szarvas: Hogyhogy Edö? Szív: Hiszen átment a falit a közösbe. Szarvas: No, akkor nekem is fel kell készülnöm! Hiszen tu­dod, hogy akkor sokkal, több lesz az állat, és nekünk állator­vosoknak lényegesen nehezebb c: dolgunk... Szív: Már mért volna nehe­zebb...? Szarvas: Ugyan Edö, hát tud­hatod, hogy a jószágtól nem le­het megkérdezni, mije fáj.,. . . maqa esel! bele Ne nyújtsuk a párbeszédet, hi­szen sok papírra volna szükség, ha a végnélküli vitát — amely a két orvos között lezajlott — csak hiányosan írnánk . is le. Szív erősködött, hogy az embe­rek gyógyítása nagyobb tudást, felelősséget igényel, míg Szarvas hajtogatta az ember meg tudja mondani hogy hol fáj neki... Történt aztán néhány nap múlva, hogy ágyban maradt az állatorvos. Telefon csengett Szív-' nél, ő. elfelejtve a vasárnap' vitát, sietett a barátjához. — Végre...! — sietett éléj ■ Szarvasné. — Már úgy vártuk... — Szervusz... — rontott be ko­pogás nélkül Szív az állatorvos betegszobájába. — Nem kell megijedni, fii a nyugalom szók az ágyban fekvőhöz Edömér — Nos, „hol szorít a cipő"...? Szarvas bambán kinézett < utcára. Szív újra kérdezett, Szarva még bambábban nézte a meny- nyezetet míg a: emberorvos kö­zelebb hajolt, kopogtatni. Sza­ladlak a percek, Szív egyre ide­gesebb lett, és mostmár való­saggal kiáltva kérdezte: — Szólj már, hol fájlalod? — Ááá... ááá... — hörgött Szarvas, és fájdalmasan vonag- lott a paplan alatt. Szív kiegyenesedett, s miköz­ben próbálta átgondolni a tü­netek gyakoriságát, — a tükür ben meglátta Szarvasné kun­cogó tekintetét. Eszébe jutott a vasárnap délutáni összecsapá­suk... Leült az asztalhoz, tollat, re- ■eptet vett elő. és írt. Távozóban erőltetett. sírással kérdezte Szarvasné, hogy remélhetnek rég..? Szív majdnem eltak­arította magát, de csak ennyit -zólt: — Ha az orvosság nem hasz- uil, tegyék azt, amit a recept íjára toldalékként írtam. S a recepten ez állt: „Ha húrom nap múlva nem avulsz, kényszervágást javaso­lok. Jó barátod Edö...” — angyal — fokát, de — figyelembe véve a munkaerő jelenlegi állását — ügy terveznek, hogy a vetéseket, a főbb növényápolási munkákat, a gabona és egyéb növények be­takarítását géppel végeztetik; Tervükben egy Belorusz trak­tor vásárlása is szerepel. Laza a muiikaegvséglerv a terv pénzügyi részét ezután készítik el. Az eddigiekbe? azonban található nehány hiá­nyosság, amelyek kijavítása nagyban elősegíti majd a reális számításokat. Egyik ilyen a siló- kukorica aránya, ami terv ükben hetvenöt holdat tesz ki. Siló- kukorica vetesterületüket pon­tosan azért emelhetik, mert — szűkében vannak a munkaerő­nek — ez a legkevesebb kézi munkát Igényli. A termésátla­gokat viszonylag alacsonyra ter­vezték. Ennek káros hatása van a pénzügyi tervre és egyáltalán nem ' buzdítja a tagokat a na­gyobb eredmények elérésére. Ugyancsak kijavítható hiányos­ság a munkaegj'ség tervezése. Hígított ez a terv. Hogy mást ne említsünk, például a gabona­félék termelésénél tizenhat mun­kaegység-ráfordítást tervez­tek holdanként. A laza munka­egységterv hajlamossá teszi a tagokat, de a vezetőséget is arra, hogy könnyedén kezeljék a mun­kaerővel való gazdálkodást és végső soron rontja majd az egy munkaegységre jutó . részesedni összegét is. E kijavítható hiányosságok el­lenére nagy gonddal kcs2ül a ceregsurányi Népakarat Terme­lőszövetkezet az idei feladatok megoldására. Különösen örven­detes az, hogy a tavalyi létesít­mények mellett az idén is nagy jelentőséget tulajdonítanak a beruházásoknál a saját erő igénybevételének. Egy nyolc­fiókos pajtát, két szárítópajtát, tengerigórét, kovácsműhclyt és baromfiólat építenek maid az idén. S, A. £

Next

/
Thumbnails
Contents