Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ára 50 fillér I960. JANUÁR 22, PÉNTEK A szovjet kísérleti sorozat első rakétája elérte a Csendes-óceáni célpontot Jelentés a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásáról Millim étern yi pori tosságba I Moszkva, (TASZSZ): Január 30-án, szerdán este a Szovjet­unióban többlépcsős ballisztikus rakétát bocsátottak fel a Csendes­óceán irányába. Ez volt az első felbocsátás annak a kísérlet-soro­zatnak a keretében, amely nehéz mesterséges holdak felbocsátására és a naprendszer bolygóinak el­érésére szolgáló, nagyobb teljesít­ményű, többlépcsős ballisztikus rakéta kidolgozására irányul. A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcső modelljével együtt pontosan a kiszámított pályán haladt, mégpedig óránként több mint 26 000 kilométeres sebesség­gel. Moszkvai idő szerint január 20-án 20 óra 05 perckor a rakéta elérte a Csendes-óceán egyenlítői térségében az előre kijelölt területet, amelynek a felbocsátási ponttól a földte­rületen mért távolsága mint­egy 12,5 ezer kilométer. A rakéta utolsóelőtti lépcsője, miután feladatát teljesítette, a sűrűbb légrétegbe kerülve, mint­egy 80—90 kilométeres magasság­ban szétroncsolódott és részben elégett. A rakéta utolsó lépcsőjének modellje, amelyet úgy készítettek el, hogy áthatolhasson a sűrű lég- rétegeken, a kiszámított becsa­pódási pont közelében érte el a .engerfelületet. A szovjet tengerészet különle­ges egységei, amelyek a ra­kéta várható becsapódásának körzetében helyezkedtek el, értékes távmérést végeztek a rakéta pályájának leszálló ágán. A rakéta utolsóelőtt lépcsőjé­nek modelljét észlelték részben a légkörön való áthatoláskor, majd a hajókon elhelyezett rádióloká­ciós, optikai és akusztikai állo­mások rögzítették a vízbe zuha­nását. A mérési adatokból megállapí­tották, hogy a rakéta becsapódási pontjá­nak a kiszámított becsapódási ponttól való eltérése keve­sebb, mint két kilométer. Ez ‘a rakéta vezérlő rendszerének nagyfokú pontosságát bizo­nyítja. A rakéta fellövése pontosan meghatározott időben történt. A rakéta egész útját a kidolgozott programnak megfelelően tette meg, összes lépcsői működtek. A rakétán elhelyezett mérő- rendszerek és műszerek az egész röppályán .biztosították a szüksé­ges adatok leadását a szárazföldi és a hajókon elhelyezett állomá­sok számára. A rakéta útja során ellenőrizték néhány tudományos műszer mun­káját, és elvégezték a szükséges méréseket. A további kísérleti adatok gyűjtése céljából folytatód­nak a kísérletek nagyteljesít­ményű, többlépcsős balliszti­kus rakétákkal. A rakéták becsapódása abban az övezet­ben várható, amelyet a TASZSZ január 8-i közlemé­nye ismertetett. A nagyteljesítményű, többlép­csős szovjet ballisztikus rakéta si­keres felbocsátása biztosítja a szovjet tudomány további előre­haladását a világűr meghódítása és a naprendszer bolygóinak ta­nulmányozása útján. Csaba István érettségi után került a nyíregyházi trafójaví- tóba, és hamarosan segéddé avatják. Ügyes, szorgalmas, munkáját elégedetten fogadják a „főnökök”is. (Riport a 3. oldalon.,' Átlag harmincnyolc forintot osztanak munkaegységenként a mátészalkai járás szövetkezetei fjjabb szövetkezeti községek: Nyírparasznya, Kisléta, Gyüre és Tiszadada A mátészalkai járás termelő­szövetkezeteiben elkészítették a múltévi számvetést. Több szö­vetkezetben már a zárszámadó közgyűléseket is megtartottál«, s néhány tsz. mérlege most van a járási tanácson ellenőrzés alatt. Eddig a járás tizenkét szövet­kezetében volt zárszámadó köz­gyűlés, ezeknél már pontosan megvannak az eredmények, de a felmérés szerint a többi termelő- szövetkezetben is ismertek az adatok. Eszerint az általánosan kifizetett munkaegységrészesedés eléri a harmincnyolc forintot. Dicséretesen szép eredmény­nyel zárta az elmúlt évet a nyír- kátai Rákóczi Tsz., amelyben az első közös esztendő után hatvan forintot ért egy munkaegység. A nyírkátaiak előrelátó emberek voltak. Már az első évben igye­keztek megalapozni a gazdasá­gukat. Négyszázezer forintot meg­haladja a szövetkezeti alap­juk és a termelési alapot is kétszázezer forint értékkel biztosították. Először került sor megalaku­lása óta zárszámadásra a vállaji Űj Élet Termelőszövetkezetben is. .Ennek a százötven holdat ki­tevő szövetkezetnek a tagjai is bebizonyították: ahol a nagy­üzemi gazdálkodás feltételei csak kis részben is megvannak, ott az eredmény nem maradhat el. Az Űj Élet Tsz-nek kétszáz­ezer forint volt a tiszta be­vétele s így megvolt az alap ahhoz, hogy munkaegységen­ként ötvenkét forintot ossza­nak. A jármi Alkotmány Tsz. tagjai is elégedettek egyéves működés után a munkagységenként járó negyvennégy forinttal. Nagy fordulat következett bé a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az elmúl* év során. Ez a szövetkezet fenn-» állása óta nem dicsekedhetett azzal, hogy jó példája a nagy-* üzemi gazdálkodásnak.. De 1959* ben lényeges fordulat állt elő, ami a vezetés és a munkafegye­lem javulásának eredménye. — Egy munkaegység értéke har­minc forint volt, s zárszámadás­kor százhatvanezer forintot osz­tottak ki a tagoknak, A része­sedés lehetett volna magasabb, de a szövetkezetbeliek nagy gon­dot fordítottak a közös alap gyarapítására. Csak saját erőből százhúszezer forintos beruházást valósítottak meg. A Kraszna bal partján ön tözőcsa tornát épí­tettek, aminek a segiteégével százhúsz hold szántóföld vált öntözhetővé. Kettős ünnep voll- Panyolán Amikor Nagydoboson bekövetkezett a fordulat, a szomszé­dos parasznyaiak is egyre többet kezdtek foglalkozni a paraszti jövővel. És a gondolatok tetté értek: Nyírparasznya tegnap ter­melőszövetkezeti község lett. A nyírbátori járásban pedig a kis- létai dolgozó parasztok fordítottak hátat a kisparcellás gazdál­kodásnak. Mint az esti órákban jelentették, Tiszadada is termelőszö­vetkezeti község lett. Az utóbbi napokban ötszáz család válasz­totta Dadán a nagyüzemi gazdálkodás útját. lapzártakor jelentették: Gyüre is téesz-község lett. Ötven termelős*övetkezeíben szervesetek gyakornoki állást az új agrármérnököknek Ötszáz állás 280 most végzett hallgató részére Az Agrártudományi Egyetemen és a Kertészeti Főiskolán kifüg­gesztették a megpályázható gya­kornoki állások listáját. A »ja­nuárban és februárban végző 280 új agrármérnököt 500 állás vár­ja, zömmel a legnagyobb tanu­lási lehetőséget nyújtó állami gazdaságokba kerülnek. Az idén elsőízben ötven termelőszövetke­zetben is szerveztek gyakornoki állást.. Az állami gazdaságok nagyrésze vállalta, hogy az egy­éves gyakornoki idő letelte, a legalapvetőbb gyakorlati nagy­üzemi taasztalatok megszerzése után átadja az új szakembereket a termelőszövetkezeteknek. (Tudósítónktól.) PANYOLÁN kettős ünnepet ült a falu. A múlt évi gazdálko­dás számvetésének napján lett Panyola termelőszövetkezeti község. A zárszámadó ünnepi közgyűlésen már együtt volt az egész falu népe: régi és új szö­vetkezeti tagok. A panyolai Szikra Termelő- szövetkezet nem tartozott a példamutatók sorába egészen 1959-ig. Tavaly új elnököt vá­lasztottak, megszilárdult a mun­kafegyelem, fellendült a gazdál­kodás. Mezősi István, a termelőszö­vetkezet elnöke nyugodtan kije­lenthette a közgyűlésen, hogy a szövetkezet túljutott a nehéz időszakon és ezután — az egész község jószándékú akaratával — nagyobb léptekkel haladhatnak a felemelkedés útján. AZ ELMŰLT ÉVBEN gabona­félékből három—öt mázsával termeltek többet a tervezettnél. Rizsből — negyvennyolc holdas telepet létesítettek tavaly — két mázsával lett több az átlag­hozam s így 350 ezer forint be­vételre tettek szert. A szövetke­zet pénzbevételi terve — három­száz holdon gazdálkodnak — 586 ezer forint volt s ezzel szemben 967 ezer forint lett. A tavalyi jó gazdálkodásuk eredményeként* 47,81 forintot oszthattak munkaegységenként, aminek hatvan százaléka kész­pénz volt. Szép eredmény ez, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy nem tizenkét, hanem tizennégy nőnapra kellett elosz­tani a jövedelmet. SZABÓ GUSZTÁV például 587 munkaegységet szerzett a növénytermelésben. Búzából 17,61, árpából 3,<05, kukoricából 5,10, burgonyából 5,10, hántolt rizsből 3,09, almából 3,11 má­zsát, dióból 38 kilogrammot és készpénzt 15 807 forintot kapott* A közösből származó jövedelme — tizennégy hónapot számolva-—» havi kétezernégy forint. A ház­táji bevételeivel együtt Szaíbó Gusztávnak 2300 forintos tiszta bevétele volt havonként. SZABÓ IMRE bácsi idÓ9 em­ber. Neki is találtak megfelelő munkát a közösben. A rizs őrzé­sét bízták rá. Havi 1239 forintos keresete azt mutatja, hogy neki se lehet, panasza a nagyüzemi gazdálkodásra. A példák hosszú sorát lehetne még felhozni, de ami a legfon­tosabb, a most belépő szövetke­zeti tagok is látják: 1959 a for­dulat éve volt a panyolai Szikra Termelőszövetkezetben és meg­vannak a feltételek ahhoz, hogy az idén még nagyobbat léphes­sen előre az égész község. Fábián Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents