Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

JlLvilkhett sor&k JZányúmL

Csaknem ötmillió forint a közhivatali dolgozik üdüllelésére

1 mán bácsi január tizenegyedikén j délelőtt még inkább a „maradék”- elvhez közelebb álló gazda volt.

No, de forgassuk vissza a nap- ' tár lapjait...

íme a kép, a töprengd gondolataiba mélyedt gazdáról, egyik társáról és Seri József népnevelőről. Meghallgatott sorjába mindenkit, elfogadta az érveket, s végül, mint aki a türelemmel játszik, kibökte: még nem lépek

be ; : a

Déli harangszó után? ;:: Csodák csodája, tollat kért, s alá, írta áj életét. Nem volt könnyű. Neki sem, de a népnevelőknek sem, akik itt, Lónyán közel férkőztek az emberi szívekhez és fejekhez. Türelemmel, emberségesen érveltek. Az ő érdemük elsősorban, hogy a krónikás nem követhette az életet. Még mindig itt zsongnak a fülemben Németh Miklósnak, a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság agronómusának a szavai... Szemben ült a tapasztalt gazdával s egyszerűen, józan paraszti ésszel magyarázott.

— Nehéz volt, nagyon nehéz — mondja. ■— Be kellett bizonyítalippek újításokra

A dohány í'ermeu iáló Imii elkészítették az újítási teladattervet

Az emberek mindjárt hamarabb találnak jó elgondolásokat újításokra, ha felhívják a figyelmüket arra, hogy hol milyen újítási feladatok vannak. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol elkészítik az újítási feladattervet, s azt a dolgozókkal tudatják, sokkal több újítási javaslatot adnak be, mint olyan vállalatoknál, ahol ezt a fontos feladatot elmulasztják. A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál az 1960. évi feladatokat műszaki értekezleten megbeszélték és elkészítették az újítási feiadattervet, amit elsősorban az újítók tanulmányoznak, de a terv minden dolgozónak tippet . ad újításokra.

A feladattervben ilyenek szerepelnek: a dohányberakás, kiszedés és taposás gépesítése, aminek a termelékenység növelésére és az egészségvédelemre lenne jó kihatása. A javaslat megoldójának az újítási díjon felél 400 forint jutalmat ad a ■vállalat. A gépi fermentáló üzemben a rudakat hordó szalag-automatára lenne szükség. Olyan javaslatot kér a vállalat, ami megoldaná a technológiai folyamat megváltoztatását olymódon, hogy a munkafolyamat gyorsabb legyen és a törmelékképződés csökkenjék, a minőség javuljon. A mechanikai fermentáló üzemben olyan újításra van szükség, amely növeli a kamrák kapacitását, csökkenti az energiafelhasználást és lehetővé teszi a kamrákba a dohány gépesített berakását. A tűlnedves dohány berakására is kér a vállalat újítási javaslatot, A válogatásnál és préselésnél magas a hulladékképződés, itt is - van lehetőség újításra. Javaslatot kár a vállalat a zöld-dohány fűzésének gépesítésére, s olyan nzd- vességmeghatározó műszer szerkesztésére, amely a pedvesság- mérést a jelenlegi 30 perc helyett ennek 10-ed része alatt elvégezné. Megoldásra vár a bála varrás gépesítése . is. A vállalat az elfogadható újítási javaslatokért az újítási díjon felii1 i többszáz forint jutalmat tű- ' zött ki.

Csillagászatról tanulnak a nyírbátori dolgozó parasztok

A nyírbátori járás Hazafias Népfront-bizottsága rendezésében a«e utóbbi hónapokban 16 községben tartottak előadást a csillagászatról, a babonáról, a „boszorkányságról” és a bo^zorkánype- rekrpl. A dolgozó parasztok nagy érdeklődést tanúsítanak az előadások, viták iránt.

Egyéni és szövet* ezeti dsszsnysk találkozó a

Január 31-én Felsősimán a városi nőtanács egyéni és szövetkezeti asszonyok részére találkozót rendez. Az összejövetelen kultúrműsorral is kedveskednek majd a résztvevőknek. Beszélgetnek egymás életéről, munkájáról és a március 8-án megírni plé-re kerülő Nemzetközi Nőnap jel.ntősé- géről.

nőm, hogy ebből a földből sokkal többet kihozhatnak, mint eddig. De csak nagyüzemi gazdálkodással. Lehetőségük van rizstermesztésre, halastó létesítésére ... Felmértem azt is, hegy helyesebb takarmányozással sokkal több tejet adnának a tehenek, mint így. Itt, a faluban ötszáz tehén adott harmincezer litör tejet, míg a gazdaságunkban hetvenkét tehéntől fejünk ennyit... A legelőt sem használták ki úgy, mint ahegy kellett volna.

— Mivel hatott legjobban az emberekre?

— Azt hiszem, ezekkel. Én háromezer holdas gazdaságot vezetek. s erről közel négy millió forint hasznot biztosítok a népgaz-, tíaságnak. Elmondtam azt is, hogy négyszáz holdon 55 mázsás küko- ricaállagot értünk el, s ezt, megadja a lónyai határ is. Csodának vélték... Én azt mondtam, hajlandó leszek itt maradni és a iscdát megteremteni velük együtt.. .

De ■ nemcsak Németh elvtárs volt az új élet' hirdetője Lónyán, hanem felesége is, aki vele együtt járta a házakat, beszélgetett az asszonyokkal. Mikor megkérdeztük, a következőket válaszolta:

— Kötelességemnek tartom, hogy segítsek. Kommunista vagyok. Én is ott dolgozom, ahol a férjem, s ha valamit nem tudok, megkérdezem őt, segítségül hívom. Szabó Kálmán bácsiéknál is többször voltam, s úgy gondolom, ha belépett, abban nekem is van egy kis munkám ...

Derekas munkát végeztek a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság munkásai. Traktorosok, brigádvezetők, agronómusok. Szabó Jánost, a temperamentumos, érvekből soha ki nem fogyó brigádvezetőt nem fogják elfelejteni. De a többieket sem. Varga István traktoros, Mezei László szerelő is pihenni hagyták szerszámaikat erre az időre, hogy segítsenek átformálni a lónyai pa- rasztember gondolkodását... Sikeresen végezték munkájukat, mert ma már a hatezer holdas lónyai határ egyesült, szövetkezeti község lett. Kit ez, kit az az érv győzött meg, érlelte meg benne az elhatározást. De hányszor kellett szót érteni, türelmesen magyarázni a népnevelőknek, hogy meggyőzzék az embereket! Volt aztán olyan eset is, mint a Dankó Balázsé. Ö nem várta meg, míg felkeresik. Maga ment hogy aláírja a belépési nyilatkozatot.

A Közalkalmazottak Szak- szervezetének elnöksége az elmúlt év végén értékelte az 1959-es év üdültetési tapasztalatait, s elhatározta, hogy a jövőben a szakszervezet anyagi lehetőségeihez mérten bővíti az üdültetés kereteit. A múlt évben például a SZOT által szervezett kedvezményes üdültetést mintegy nyolcezer közalkalmazott vehette igénybe, az idén nyolcezerkát- százan tölthetik szabadságukat a SZOT üdülőiben. Hasonló fejlesztést irányzott elő, — s mintegy kétszázzal több vendéget fogad majd — a szakszervezet I saját üdülőiben is. ,Az eddiginél nagyobb családokat, több nyugdíjast kívánnak nyaraltatni ebben az évben, s a vidéki közalkalmazottak közül is . többen látogathatnak majd a fővárosba a szakszervezet által kezdeményezett kulturális üdültetés formájában. A közalkalmazottak gyermekei közül csaknem kétezret látnak majd vendégül a nyáron a SZOT és a szakszervezet üdülőiben.

A saját üdülőinek fenntartásán kívül — ami ebben az évben csaknem másfél millió forint költséget jelent — a szak- szervezet elnöksége például há-j rommillió forinttal járul hozzá a Balatonlellén épülő százhúsz férőhelyes családos üdülő létrehozásához, s jelentős összeget juttat a hajdúszoboszlói SZOT üdülőház céljaira is, ahol a szakszervezet hozzájárulása arányában üdülhetnek majd a közhivatali dolgozók.

Több mint ezer előadás, 70 ezer hallgató

Mit mutat us isin*.felterjesztő társulni évi meriege'!

Nehéz dolog egy év eredményeit összegezni. A statisztika számadatai csak a mennyiségre térnek ki. nem igen tudják meb- mutatni azt. ami a számok, mögött van. Mégis érdemes a TIT megyei szervének múlt évi munkájára visszapillantani, mert ezek a számok már abból is elárulnak valamit, ami feljegyezetlenüi történt. Elárulják azt. hogy

megyénk dolgozói nagyobb érdeklődéssel fordultak az el- milt évben az ismereteket bővítő előadásokhoz, és az előadások tárgya mindinkább bővült, rzélesedetl.

Ezeregyszáz előadás — hetvenezer hallgató. Ezt a két számot kell legelőször is megjegyezni. & ez pusztán az ismeretterjesztő társulat tevékenységének keretében.

Az előadások 68 százaléka falun történt, ■ ami hasznosságukat fokozottan emeli. Tizenöt százaléka termelőszövetkezetben.

— Ez a szám az idén sokszorosa lesz a múlt évinek. Az átlagos hallgatói létszám 65 fő, ami az előadások látogatottságát hangsúlyozza.

Kétszáz előadó, ezer filmvetítő

Lábas Menyhért elvtárssal, a TIT megyei titkárával beszélgettünk ezekről a dolgokról, aki igen sokat tett azért, hogy ezek az eredmények létrejöjjenek. Különösen a szervezési kérdések foglalkoztatták sokat. így tudta elérni azt például, hogy

negyedévenként mintegy 200 előadó tarthatott színvonalas ismeretterjesztést, s hogy több mint ezer esetben filmvetítést is tartottak az előadások kapcsán.

Érdekes — mondotta Lábas elvtárs, hogy ezek az előadások

most a valóságot tükrözték, ugyanis pontosan azok a tárgykörök kaptak élesebb megvilágítást, melyek irányába a dolgozó tömegek érdeklődése fordult.

Az előadások döntő többsége agrártudományi jellegű volt. Ezen belül leginkább a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos kérdésekre kívántak felvilágosítást az emberek,

az egyes szakterületek iránt konkréten érdeklődve, amilyenek például az üzemszervezési problémák, az állattenyésztés, kertészet stb.

.\uC’V érdeklődés az űrhajózás iránt

— Hasonló módon igen nagy volt az érdeklődés a csillagászat, az űrhajózás és a politikai előadások iránt. Ezt az érdeklődést időben szinte kiszolgálni sem tudtuk előadásokkal, és ez érthető, hiszen a változások oly gyors ütemben következnek be a mai technikában, a Szovjetunió tudományos. fölényének következtében. hogy azt igen nehéz gyorsan figyelemmel kísérni.

— Előadóink önképzésére nagy gondot fordítunk, hiszen csak a színvonalas előadások tölthetik be szerepüket, s csak azok támasztanak kellő érdeklődést.

Általában minden előadás egyúttal a helyes világnézet kialakítását is szem előtt tartja, s ezt döntő fontosságúnak tartjuk pontosan az ismeretterjesztésben.

hiadvnnvok. kirándulőxah

— Nekem kevés volt már a hat -s fél hold. Csak annyit tudtam .ermelni rajta, amennyi a csajának szükséges. Pedig nem gazdálkodtam rosszul. Elhatározásom volt, hegy teeszbe lépik, így aztán a feleségemmel meg- jgveetünk és beléptem. Nem vártam meg a népnevelőket. Láttam, van bőven elfoglaltságul;. Gondoltam, könnyűek nekik .. .

És Dankó Balázs valóban köny- nyített is. Miután aláírta a belépési nyilatkozatot, beáll: agitálni a tral.-uosckkal, agro ómusokkal együtt. . Ma már szövetkezeti község Lón} a. Elköszöntek a népnevelők is S ha mégis késeit ez az írá.s, ha az élet sód ását nem is tudta követni a krónikás, megkéss', t serei idéznek valamit a nagy pillanatot résztvevőinek.

Farkas K.—Ilammd j.

— Igen sok dolog lenne meg, amiről egy év mérlege kapcsán be kellene számolnumc. Egy néhány dolgot hadd említsek: két

kiadványunk volt az elmúlt évben. Az egyik a Tanács-köztársaság 40. évfordulójával kapcsolatos. - a másik egy egészségügyi kiadvány. Sok előadásanyagot készítettek szakosztályaink a megyei előadóknak. Különösen a Tanácsköztársaság történetéből, a pedagógia, nevelésügy és a mezőgazdaság szakkérdéseiből. Kapcsolatunk a Népfronttal igen jó, s ezért írott anyagaink általában minden községbe mindig eljutottak- Sok előadássorozatunk voit: így irodalmi sorozat, előadássorozat a felszabadulásunk 15. éi- Eordulójának előkészítéséle, lélektani előadássorozat pedagógusaink továbbképzésére, zenei ismeretterjesztő —, nyári foglalkozás a tanulóifjúságunknak és más előadások. Kirándulásainkat mondhatnánk megszerették megyénk dolgozói. Igen sikeres kl- rándu'ásókat szerveztünk nem csupán közkedvelt kirándulóhelyekre. hanem komoiy iparvidékekre is, amelyeknek sikere talán még nagyobbnak mondható, mint más kirándulásoké. Hasonlóképpen kell megemlékezni a termelőszövetkezeti dolgozó parasztság köréből szervezett oee- relátogatásokról is.

Nagyjából összegezve ez év története a TIT megyei szervénél. Igen sok dolog nem fért e vázlatos beszámolóba. De im is arra mutat: szép munkáit vé- gezlek. s> b.

Kohan az idő ..

Olyan gyors az élet lüktetése falun, hogy alig követheti a krónikás. A deresbajszú Szabó Kál%