Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-16 / 297. szám

Közvetlen beszélgetés Lipök András megyei KISZ titkárral az ifjúságot különösképpen érdeklő kérdésekről Köves utat építettek a nagyvarsáuyiak Néhány közérdekű kérdéssel a tarsolyomban kopogtam a me­gyei KISZ bizottság nemrég ki­nevezett titkárának, Lipök And­rás elvtársnak az ajtaján. A szokványos „interjúvolási szertar­tás’’ már az első perctől kel­lemes hangulatú beszélgetéssé alakult. Megyénk ifjúsága — csakúgy, mint az ország vala­mennyi fiatalja — igényesebben él ma már, mint öt évvel ez­előtt. s ez tükröződik a KISZ szervezetek életében is. Többre.; szebbre, nemesebbre vágynak a .fiúk, lányok... — erről indítot­tuk el a szót. Elavul egy jelző... — Lipök elvtárs szerint olyan ..jajde” ez a mai ifjúság? — Korántsem. A dolgos min­dennapok múlásával egyre in­kább frázissá válik a fiatalokra húzott jelző. Mert nézzük csak, milyenek is ezek a mai fiatalok? Nemrég zajlott le pártunk nagy jelentőségű kongresszusa, és me­gyénk- ifjúsága az előkészületek során szép érdemeket vívott ki magának. Hogy vállalásaik nein levegőbe pufogtatott szólamok voltak, azt bizonyítják a tények: 12 silóaöbrigéd ért el kitüntetés­ié érdemesítő eredményt. Vagy még konkrétabban: a Gyulata­nyái Állami Gazdaság ifjúsági brigádja a hibridkukoricatermesiz- tesben 20 mázsás holdamként! át­lag helyett 32 mázsán felüli ter­mést takarított be... Szerintem — és egyre több ember szerint — az ifjúság jobban akar élni, de tudja is, hogyan lehet előte­remteni a javakat. —‘ Volt-e új szín a termelési versengésben? | —■/ Jogos a kérdés, hiszen nem : az a fontos, hogy a „verseny” szót a levegőbe feldobjuk, és hagyjuk libegni. Igyekeztünk iz­galmassá tenni a vetélkedést, ál­landóan értékeltünk, de meg­mondtuk a fiataloknak azt is, | hogy mi lesz a jutalom.. A fi­zetések szebb alakulásán túl gon­doskodtunk az erkölcsi elismerés­ről is. Nemsokára megkezdődik a jutalomosztás idősza Ka. Próba, és divatosabb ruha Végiglapoztuk az utóbbi hóna­pok munkaértékeléseit, és elége­detten hajtottuk rá a borító lapot. — És ezután?' — A jobbanélés gondolatából fakad, hogy nem lehet megállás. | A párt szava az utóbbi években j egyre nagyobb helyeslésre talál! a dolgozó emberek körében. Ne- künk most az a legfontosabb. í hogy a kongresszus észhez és i szívhez szóló szavait megismer­tessük megyénk egész ifjúsága-! val, ,s hogy a kitűzött célok el- j éréséért a legtöbbet megtegyünK.: — Milyen elgondolásaik van-1 nak? — Okos gondolat volt az „If­júság a szocializmusért'’ próba bevezetése, amely a távolabbi j jövőt tárja a fiatalság elé. Meg-j mutatja, hogy hová igyekszünk, , es -mit kell tennünk útközben A próba keretében a termelés, a taűúlás terén kell példás mun­kát felmutatni, ezért jár majd az elismerés. Mi úgy terveztük: nem akarunk hollóritka, több- száz-százalékös KISZ-brigádokat; kirakatba tefini. hapem az ifjú-1 sag tömegének munkáját akarjuk a tervezettnél jobbá, eredménye-1 sebbé tenni. Ezért akarjuk rend­szeresíteni, hogy a jobban dolgo-! zó brigádok vezetőit megbízzuk! a gyengébb „együttesek’’ irányí­tásával. Mert nagyobb öröm az egész ifjúságot jobb, szebb ru­hában látni, amely a munka nyo­mán teremtődik elő... Mi lesz a falvakban? — Tél, és hosszú esték sora — válaszolt röviden Lipők elvtárs. — Ezért színesebbé, tartalmasab­bá kell tenni az igényesebb pa­rasztifjúság teli napjait. Elgon­doljuk és meg is valósítjuk, hogy a politikai oktatások korábbi módszereihez képest könnyebb, szórakoztatóbb formában ismer­tetjük meg az ifjúsággal az idő­szerű kérdéseket. A „Kongresz- szusi Olvasó Körök’ programjá­ba tanulságos és szórakoztató já­tékokat is beállítunk, ha kell, még táncra is alkalom nyílik. Színesíteni fogja a hosszú esté­ket a daltanulásj mozgalom ss. Csak példaként említek meg egy újabb színfoltot: ezen a télen tíz községben rendezünk foto szak­köröket, hozzáértő előadókkal. Megtanítjuk fényképkészítésre a paras'illatainkat... — Mi várható a kultúrpolitika terén? — Itt fontos teendőink van­nak. Járási bizottságaink ,és a járási művelődési tanácsok együttműködésétől a következő hónapokban többet várunk.. A véleményem az, hogy ideje ve­gére járni': a ma ‘ifjúságának ne az agyonjátszött, sokszor Kétes mondanivalójú operettek, hanem a Szélvihar-hoz hasonló érdekfe­szítő, és haladó darabok mutas­sák meg a holnapba vezető utat. E téren konkrét intézkedéseket teszünk hamarosan: ellátjuk a falvak könyvtárait, ilyen dará- bokkal, és nagyobb ellenőrzést ■ ' végzünk a falusi műsorpolitikát közvetlenül irányítók között. — Tudtommal több helyütt nincs az ifjúságnak 'helyisége? — Ez tévedés, csak arról lehet szó. hogy egyik helyen jobb, a másik, helyen rosszabb körülmé­nyek között dolgozhatnak a fia­talok. A , „KlSZ-helyiség” .kérdé­se napi téma, ez vitathatatlan. A pártszervezetek gondoskodása már többhelyütt orvosolta a se­beket. Nekem áz a tanácsom: a nagy méreteket óltő kultúrház- építések során az ifjúság segít­ségéért egy tisztességes helyiség legyen a jutalom — ott, a kul- íúrházban. Ez nem megvalósít­hatatlan,., csak, egy kis akarat kell hozzá. A jövő év szenzációja Távolabbi tervek? — A Felszabadulási Kulturális j Szemlére való . készülődés. Ez lesz I960 első felének kiemelke-! dő .eseménye. A korábbi, rend- í szeres találkozókhoz képest, most új színekkel gazdagodott a me­gye ifjúságának vetélkedése. Ott ] van például a. .szellemi öttusa:, már eddig is .nagy érdeklődés mutatkozott meg iránta. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy gondol­kodásban, művelődésben egyre felnőttebb lesz a megye ifjúsága. A párt által megmutatott lehető­ségeket. és a párt részéről nyúj­tott segítséget nem elfecsérelni, de maradandó módon akarja hasznosítani a mai ifjúság. . Ez tűnik ki a falusi szervezetek munkájából, amikor az'esti be­szélgetéseken egyre többször té­ma a nagyüzemi gazdálkodás; ez tapasztalható. az üzemi fiatalok nagy akaratában, amikor a ter­melésben dicséretes, kézzel fog­ható eredményeket mutatnak fel. — angyal — Tavaly még a nagy varsányi Kossuth utcán. — mély a község közepén vezet keresztül — földút volt. Elhatároztak a nagyyarsá- nyiak, hogy községlejlesztési alap­ból köves utat „építtetnek. A, ter­vet tett követte, ötszázharminc- ezer forintot szavaztak meg erre a célra. Szeptemberben, kezdték meg az építést, a november .. vé­gére már befejezték. A hivatalos átadásra még ezután kerül sor, A lakosság is kivette részét a nagy, munkából, mert . az átereszeket, az árkot társadalmi. munkájú hozták rendbe, s így mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát .végeztek. Given tagból álló előadói garda tart ismeretterjesztő előadásokat a naményi járásban Újítást vezettek bfe az. ismeret­terjesztő munkában a1 vásárósna- ményi járásban. A járási takács Művelődési Tanácsa vette kezé­be e fontos területet, s központi­lag szakképzett előadókkal és ki­váló előadások kidolgozásával tette színessé, tartalmassá ezt a 'munkát. A tanács 12 előadásból álló sorozatot dolgozott ki, s két­hetenként pénteken mind á har­minc községben tartanak előadá­sokat. Három történelmi, ,5 me­zőgazdasági es négy világnézeti tárgyú. Az eladóit között agronó- musok, kiváló szakemberek, állat­orvosok, párt- és tanácsi vezetők vannak, akik az előadások szem- ■ ie.teleséhez filmeket, grafikogor kát s különböző eszközöket.,' használnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ismeretterjeg’,-, tési munka e formája bevált, hi­szen csaknem minden községben zsúfoltak a kultúrházak termei egy-egy előadás alkalmával. Több helyen mezőgazdasági be­mutatókat is tartanak, ha a 1a- null anyag azt úgy kívánja,. Ez- zel a dolgozó parasztok s/emlé-. le’ét is formáljak, s tudományo­sabbá teszik gazdálkodásukat. (ff létesítmények I ran yosa pátiban Másfél éve a viüanypúznák izzó' szemei még sárra tekintet­tek lé az aranyosapáti utcákon. Nem így most. S cz't a lakosság a gondos tanácsi vezetésnek, s az összefogásnak köszönheti. Köz- ségfejlesztési alapból a tanács százharmincezer forintot szava­zott meg járdaépítésre. Ebből mór 1300 méter elkészült, s a 700 n.-ic. ,,, „ár liu\ui a , évben. . Az aranyosápátiak . 1Ö ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az ,út elkészítéséhez. Sor került a kultúra otthona-j nak az elkészítésére is. S ma,j már áll a szép épület. melyet ■ szintén - községfejlesztésből ■ • és ! társadalmi összefogásból építet­tek. A 150 ezer forintos- község- i fejlesztési hozzájáruláson kívül 60 ezer forint él ékű munkát végzett a lakosság. Építettek egy tantermes cigány iskolát is, , melyhez az állam 30 ezer fo-, rintot adott. Községíejleszfesből 20—25 ezer forinttal segítették a? elkészítését. Dicséretükre, vilije a.', helyi kisiparosoknak, hogy ennek megépítését., magukra válláíták, A napokban újabb létesítmény-, nyel gazdagodott' a falu. 12 he- - 'lycn, a falu különböző pontjain, állítanak' fel ‘hangszórókat, mely­nek a beszerzésében sokat segí- . if a pauo.iai - i-.v:t: Valiját h. Ti.'b mint 30 ezer fof.nl értékű . u radalmi munkát végeznek. - s így a községi tanácsnak áz egész erenöezés csak 35 ezer forint­ba került. ■ r-i-r.,. V termelőszövetkezeti moz­' gaiom számszerű ’ fejlesz­tésének újbóli lendületes meg­kezdése ismét napirendre tűzi megyénk pártszervezetei politi­kai felvilágosító és meggyőze munkájának rendszeres elem­zését. Az eddigi tapasztalatok­ról elmondhatjuk, pártszerve­zeteink általában helyesen va­lósítják meg és ültetik át gya­korlatba az MSZMP Központi Bizottságának 1959, október 22-i határozatát. Hiba lenne azonban nem lát­ni az egyes kommunisták, és egyes pártszervezetek munkájá­ban megnyilvánuló negatív " vo­násokat, azok okait és kikü­szöbölésük útját. Akadnak em­berek. akik a politikai felvilá­gosító és meggyőző munkával szemben hajlamosak előtétté helyezni a szervező munkát. Mi több: olyanok is akadnak — számuk ugyan elenyésző —. akik csak közpon’i beavatkozás­sal tudják elképzelni a mez >- gazdaság szociális la átszervezé­sét. Ezek az emberek' helyte­len úton járnak, akár kimond­ják véleményüket, akár elhall­gatják. ÍV emrégiben egy népneve'.ö- értekezleten az egyik fel­szólaló arról panuszkodot,, hogy ismeri a mezőgazdává szociális; a átszervezésének el­méleti és gyakorlati kérdései; a megjelent párlhaiárcz-l k. i és -kormányrendeleteket, a me­zőgazdasági termelési tudomány és technika fejlődé ének ered­ményeit, a helyi és ország s termelőszövetkezeti eredménye­ket. ennek ellenére, személye.- beszélgetések során, amikor az egyéni gazda jövendő és kőnk­A helyi politika és pártszervezeteink ' rét sorsáról van szó, ezek az érvek globálisan hátnak, nem elegendőek a meggyőzésre. Sok igazság van ebben az ér­velésben. Egyes pártszervezetek lényegeset mulasztanak, amikor nem alakítják ki és nem foly­tatnak helyi politikát a terme­lőszövetkezeti -mozgalom fej­lesztése érdekében. Világosan látni kell: helyi politika nél­kül, pusztán központi irányel­vekre, intézekdésekre és érved­re támaszkodva nagyon nehez eredményes, alapos munkát vé­gezni. A helyi politika hiánya könnyen járhat azzal a veszély- lyel is, hogy türelmetlenség lesz úrrá a népnevelőkön; át­menetileg ellenséges szemmel néznek a dolgozó parasztokra rs az eredmények elhúzódásával esetleg kedvüket vesztik. \ éhány helyen a pórtszer- vezetek nem adnak konk­rét és meggyőző választ szám­talan fontos helyi jelentőségé problémára. Hogy csak a lénye­gesebbeket említe ük: Helyileg nem tisztázzák az üregek prob­lémáját. A pártszervez. e ; fel­adata, hogy feldolgozzák né­hány öreg dolgczo paraszt je­leket ts jövendő sorsát a ter- me’.oszö'. etitezétfcen. A ház áj' .azdsság megmunkálásába n . yujtundó.. segifcéiet, ennek jö- . éjeiméi. a i'úldjár. d.kot, -e.'.i icg a Haszonbérből származó evőiéit, a táfsadalorhbiztosíiás- pyújtotla előnyöket. a szo-iáiis segély juttatást és. ahol Indo­kolt' a havi kéijzéz forint ál­lami nyugdijat. A feldolgozott, adatok alapján, azokat mintegy mintárfak tckinUe, minden nép­nevelő ceruzává! a kezében oi- zonyithat és nem szorul arra, hogy jobb érv hiányában ki­térjen a kérdés elől. i legtöbb helyen még nun­- dig tartja magát- a pa­raszti „függetlenség és, szabad-., ság’’ hamis illúziója. Egy-egy. parasztcsalád napi tevéken,ysé-, gének feldolgozása a legjobb bizonyíték, hogy .a paraszti „füg­getlenség és szabadság” tulaj­donképpen nem egyéb, . mint a föld állal diktált parancsszó- Úgyszólván minden községben található ibeteg parasztember., vagy olyan, akinek állata nem­régiben hullott el. Számokkal lehet bizonyítani, hogy a De- tegség, az állatok elhullása, az időjárás szeszélyei nem az egyé^ ni „biztonság, függetlenség és szabadság”, hanem a természeti erőknek való könyörtelen ki­szolgáltatottság b zonyítékai. Nagy figyelmet érdemel , a. következő kérdés is. A megyei pártbizottság és tanács végre­hajtó bizottságai néhány hó­nappal ezelőtt körlevélben hív­ta fél az alsóbb pártszervezetek és tanácsok figyelmét, hogy u irály i termelőszövetkezeti fej­lesztés; bizottságok mielőbb ké­szítsék el községük arculatá­nak. gazdálkodásának tértét ar­ra az esetre, ha termeiőszövet- . etcii községekké lesznek. Nem e./y helyen ezek a tervek még :n ndig nem készültek el. Né­hol viszont olyan emberekor bíztak meg e tervek elkészítésé­vel, akik képtelenek ezzel a ' kérdéssel kielégítően megbir­kózni. Nagyon lényegés kérdés ez.. A múlttal való . mielőbbi szakítás számottevő; feltétele, 'by helyébe felvázoljuk a jövő meg­valósítható- tetveit. Minden­pártszervezetnek szívén kell viselni .ezt -a gondot is. A ter­vek elkészítése, a tömegeik be- 1 vonása a tervek elkészítésébe jelentős mértékben segítheti az egyénileg dolgozó parasztság új útra térését. tk ok százezer egyénileg gae- dúlkodó paraszt ?— sok százezer megválaszolatlan prob­léma! Vég nélkül sorolhatMánk a kérdéseket, melyei y szemé- ,-lyes agitáció során felvetődnek. Lényeges, hogy ezekre válaszol­ni tudjunk, helyi példákon ke­resztül érvekkel gazdagon al­taljunk. Világosan látható, hogy me­gyénk néhány pártszervezeté­nek érvszegénysége voltaképpen nem más. mint a problémák , felmérésének, feldolgozásának és terjesztésének hiánya, a he­lyi politika hiánya. Éppen ezért megfontolandó, hogy ahol szükségesnek mutatkozik 4— S” tagú és hozzáértő propaganda- . kollektívát működtessenek »t pártszervezetek. E kollektívának legfőbb feladata lenne, hogy a népnevelőkre támaszkodva .fel­kutassa a megválaszolatlan kér­déseket, ellenérveket. A. feldől-, gozott érveket aztán sokszoro­sított szövegeken, hangoebemon- Jón és röpgyűléseken széles­körben ismertetnék. A pártszervezetek fontos- fel­adata ezekben a napokban, hogy javítsák, érvekben gaz­daggá (egyék politikai felvilá­gosító' és meggyőző munkájuk*:. rátér Lés Hú *

Next

/
Thumbnails
Contents