Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-16 / 297. szám

Olajnyomás nélkül A Aap még nem tűnt fel «, láthatáron. Hatalmas hullá­mok ostromolták az acélleme­zeket. A hajóátemelő kapuját fádul csapkodta az ár. A Tisza vízének áramló ereje egyenle­tesen forgatta az erőmű hajtő- szerkezetét. A turbinák, az olaj nyomásmérők és a vezérlő berendea&ek lágy muzsikája töltötte be a hatalmas termet. Az enyhe melegben az éjszakai szolgálatosak hajnalra elálmo- sodtak. A milliós gépek iránt! felelőeség, az áramszolgáltatás biztosítása azonban ébren tar­totta Siet. S mint derült ég­ből a villámcsapás, úgy érte őket a pesti teherelosztóból te­lefonon érkező hír: — Három erőmű kieseti a termelésből! Egyszerre három erőmű állt le az országban. Csak a tisza- lökí működött. Nekik kellett ellátni energiával — egyelőre azt sem tudták meddig — Ke- letmagyarország egy részét. Járcsics István vezető gépész riadta« emelte fej te­kintetét. — Miosodaaa? Egyedül ma­radtunk a hálózatban? — kér­dezte vissza a kérdést, s máris a vezérlőberendezéshez sietett. Piros, zöld színek vibrálva váltották egymást. Nyomásmé­rők, csap ágy m el e gedés-j elzők, riasztókészülékek sorakoznak egymás mellett. — Lehetetlen — suttogta, s tekintete rászegezödött az olaj­nyomásmérő készülékre. Megőrizte nyugalmát. Nem akarta elárulni a veszélyt. Hir­telen ő sem tudta reálisan mérlegelni a helyzetet. Azt azonban tudta, nem fordult még elő, hogy a Tiszalöki Erőmű egyedül szolgáltasson áramot az ország jelentős részének. S azt sem tudta még. a három erőmű termelésből való kiesése — me­lyet most neleik kellett egye­dül pótolni — milyen hatást gyakorolhat a turbinákra, be­rendezésekre. — Tartsanak ki! — hangzott Pestről az utasítás. — Önökön múlik, megszűnik-e az áram- «o! «altatás­A második telefon-ügy elmea- tetég után egyszerre melege lett a vezető gépésznek. Ügy tűnt, mintha vasolvasztó kohó ontaná a meleget. Izzadt, verejtékezett. — Három helyett két turbiná­val áramot adni, egyedül egy országrésznek? — tűnődött. — Lehetséges ez? Kibírják a gé­peit? Az olajnyomásmérő óramuta­tója néhány millimétert vissza­esett. A vezető gépász szeme rátapadt és ottmaradt a mérő­műszeren. A mutató tovább in­gadozott visszafelé. — Veriték­cseppek gyöngyöztek a homlo­kán. — Mi lesz, ha tovább esőle - ken az olajnyomás? — villan! át agyán a gondolat. — Ha a fogaskeréknek nincs megfelelő fordulatszáma, ez azt jelenti, kevés a feszültség. Ha pedig csökken a feszültség, egyre . ki­sebb lesz az olajnyomás. S ha végleg megszűnik az. olajnyo­más, veszély esetén sem lehet megállítani a gépeket... Cigarettára gyújtct.t. öt perc alatt ez volt a második. Szabó Gábor segédgépészre siklott a tekintete. Nyugodtsá­got látott rajta. Ez bátorítást adott Járcsicsnak le. — Kitartunk — mondotta, s a vezénylő szolgálattevő csoport­ra gondolt. — Azok vajon ki­tartanak? Nyugodtak? Nem ve­szítették el a fejüket? Az olajnyomás csökkent... — Veszély van... Állítsam le a gépeket? Szűnjék rríeg az áramszolgáltatás? Hátha egy súlyos beteg éppen most fek­szik műtőasztalon? — 'villant át fejében a gondolat. — Áram­hiány miatt haljon, meg egy ember? — Álljanak le az üze­mek? Szűnjön meg a terme­lés. ..? A harmadik cigaretta sem használt. — Elvtársak! Mindent köves­senek el, hogy ne legyen ki­esés. .. — hangzót: az utasítás, immár harmadszor. A megabercz kettő és négy között ingadozott. Szinte szabadon futottak a gépeli. Az olajnyomásmérő műszer ponto­san jelezte a veszélyt. A riasz­tókészülékek: csörögtek. A nagy megterhelés igénybe vette a gépóriás minden erejét. Az em­berek szótlanul néztek egymás­ra. Bőrük csillogott az izzadt­ságtól. A gépek zakatolása vészjóslóan gyorsult. Az egyen­letes, megszokott motorzúgást mintha lánctalpas traktorok han­gos berregése (váltotta volna fel. A hullámok tovább ostromol­ták az erőművet A távolból kürt jelezte, hogy hajó köze- ' ledik. A vezetőgépész újabb cigarettát gyújtott meg. — Még néhány percig adja­nak áramot, aztán újra bekap­csolódnak a többi erőművek is, — kérték negyedszer telefo­non a teherelosztóból. Az, idegek megfeszültek. Szinte csurgóit róluk a veríték. Egy pillanatra sem vették le szemüket a vezérlőasztalról, a riasztókészülékekről, az olaj­nyomásmérőről.. . Még csak öt percig kellett kitartani... né­gyig. .. háromig... A vezetőga- pész a nyolcadik cigarettát is eldobta. — Kitartunk — mondta, nyugtatva önmagát, munka­társait. — Győztünk! — kiáltotta fel a 20. percben. Húsz percig kellett ára­mot adni, s ekkor újra bekap­csolódtak az energiatermelésbe j a többi erőművek. A feszültség- ; mérő skálája egyre feljebbj ívelt. A fogaskerék fordulatszá-; ma gyorsult. Az olajnyomás­mérő mutatója visszabillent eredeti helyéi e. Egyetlen gomb­nyomásra engedelmeskedett a hatalmas gépkomplexum: néma j csend lett, leálltak a turbinák. Hét percig álltak, amíg a többi i erőművekkel kapcsolatot terem-1 tettek. De egy percig sem szünetelt az áramszolgáltatás... A villanyfénynél operáló or­vos, a műtőn fekvő beteg, a könyvetforgatók, mozilátogatók, vasesztergályosok, csapágyöntők mit sem tudtak a leselkedő ve­szélyről. Nem gondolták, hogy a bátor. a kongresszusi verseny győzelméért küzdő Járcsics Ist­ván vezető gépfez, a Tiszalöki Erőmű párttitkára milyen gond- | dal küzdött 20 percig egy bo­rongás novemberi hajnalon... (Nagy Tibor) takarmánnyal etetve hamarosan utolérik őket. Az új módszerrel neveit álla­tokat a szokásos két év helyet* másfélévé»- korukban tenyésztési« állították. A borjak felneVelé&i költsége az ,olcsóbb és rövidebfc ideig tartó etetés esetén 25 szá­zalékkal csökkent; tehenenként 3000, forintot takarítanak még. —' Ezeken felül fél évvel hosszabb«* dik,a tehenek tejelési időszaka. Az Állattenyésztési Kutató in­tézetben most további kísérlete­ket folytatnak, hogy megfeleli táplisztek felhasználásával még olcsóbbá és gyorsabbá . tegyék a bprjúnevelést. Űjiajla ,,étrendet ' dolgoztak ki az Állattenyésztési Kutató Inté­zetben az üszőborjak részére, hogy gyorsabban és olcsóbban ne­velhessék fel őket. Sck faluban ma is elterjedt nézet, . hogy az üsző­ket gazdagon, sok tejjel kell fel­nevelni, s országos átlagban még mindig 1000 liter tejet itatnak meg egy-egy borjúval. Az Állat­tenyésztési Kutató Intézet há­rom kísérleti gazdaságában 450 liter tejen nevelik fel a borjakat. Ezek az állatok néhányhónapos korukig kisebbek maradnak ugyan, mint nagyobb költséggé! táplált , társaik, de bőséges siló­Sok bíráló szó hangzott mái­éi az Ingatlankezelő és Közve­títő Vállalat munkáját illetően. Most azonban megérdemlik a dicséretei: vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére, de­cember 1-ig 25 ingatlant telje­sen felújítanak. Vállalásukat túlteljesítették, harminc épüle­tet tettek újjá kívül-belüi. A Vöröshadsereg út 2—4—6 és 15. számú, valamint a Puskin utca 8. számú épületeket terven fe­lül varázsolták üjjá mintegy 335 ezer fdrint értékű munkával. S mivel vállalásukat december 1-re teljesítettélv, újabb felajánlást tettek. Ezúttal arra tettek foga­dalmat, hogy minden, bejelen­tett kisebb hibát azonnal meg­javítanak, s 180 kisebb, kar­bantartó munkát végeznek & mintegy 53—60 ezer forint ér­tékben. Reméljük, Hornyák Jó­zsef és Moldován József kőmű­ves brigádjai, . Demeter Sándor festőbrigádja és Beziz hstväw lakatos brigádja további j<s munkája révén . valóra válna* az, újabb vállalások és újabb családok találnak őrömet a* ünnepek idején. Játék eldorádó: Megtartották u* Állami Biatoaítő pályázatának sorsolását Nagy népszerűségnek örvend megyénkben a „Tanuló baleset- biztosítás”. Ebben az évben közel 40 ezer tag közül 219 iskolás gyermeknek fizettek ki 63 és fél­ezer forint kártérítést. Az Állami Biztosító mindent elkövet annak érdekében, hogy az iskolás gyermekek balesetekor könnyítsen a szülők gondján. En­nek érdekében rejtvénypályázat­tal népszerűsítették a közelmúlt­ban a több előnyt nyújtó bal­esetbiztosítást. Tegnap, a nyír­egyházi központban tartották meg a pályázat nyilvános sorsolását, A több, mint négyszáz helyes meg­fejtő között közel két és félezer forint értékű ajándéktárgyat sor­soltak ki. Karóra, fényképezőgép, társasjáték, futballabda, sok-sok könyv, töltőtollak kerültek boldog tulajdonosaikhoz. A pályázat me­gyei szinten történt, így a vidé­kiek sem maradtak ki a jutalom- osztásból. (A nyertesek névsorát később részletesen közöljük.) A ifogtechn.kai Vállalat nyír­egyházi telepén nagy gonddal készítik a fogsorokat. Ilyen rit­ka munkahelyen vajon tettek-e vállalást, a .pártkongresszus tisz­teletére? Igen. Mégpedig azt, hogy takarékoskodnak az anyaggal, különösen az importanyagokkal. Persze, nem úgy, hogy három hi­ányzó fog helyett csak kettőt ké­szítenek! Nem .mindegy az, hogy a drága valutáért importált me­lóit fémből, amit koronaborítás­hoz használnak, kettő vagy há­rom grammot használnak el. — Általában 2 százalékos megtaka­rítást vállaltak, s ezzel szemben 3 százalékot érnek el. Naponta 40—50 beteg igényét elégítik ki, s most, az ünnepekre való tekin­tettel — az előző évektől elté­rőéit — egyre kevesebben dol­goztatnak a vállalattal. Hogy miért? Bizonyára jobban épül­jék az emberek- fogsorukat- s nein kell orvoshoz fordulni. Béi- fay Miklós, Lakatos Gyula „híd” technikusok és a többi becsület­tel helytálló dolgozók minden igényt' gyorsan, -jól kielégítenek. Iruhásban Qiepp ateuí/evböl A hétköznapi élet mindig fel­vet egy-egy kedves epizódot, s ezekre olyan jóleső érzéssel em­lékeznek az emberek. Ilyesmi történt a napokban Tivadaron is. Özvegy Grácsin Józsefnéhez betérlek a népnevelők. Mi más­ról eshetett volna szó, mint az eleiről, az egyszerű emberek pontijairól és a nagy-nagy kér­désről — a szövetkezetről. Grá- csvnné hatvan év körüli. Ahogy szálltak az évek, az embere is elhalálozott, ő egyedül maradt. Fia külön gazdálkodott, s nem­rég tagja lett a Béke Termelő­szövetkezetnek. Grácsin néni is elbír még dol­gozgatni, de földecshéje az ö erejéhez már sok. így maga is úgy döntött, hogy belép a közös­be. Búcsúzásnál a vendégek ész­revették, hogy a konyhában edé­nyek vannak lerakva, s azokba monoton egyhangúsággal csöpög az esővíz a szalmatetős házikó mennyezetéről. Pitty, patty, pítty, patty... — Rossz a tető, Grácsin néni? — kérdezték. — Rossz bizony, lelkem — vá­laszolta. Üzentem már a Jani fiamnak is, hogy jönne befoltoz­ni, de még nem ért rá... — Van szalmája? — fordultak a nénihez, aki hirtelen cl se tud­ta képzelni miért kérdik. — Van itt, csak nincs aki... Több szót se várt Szűcs Lász­ló és Takács Kálmán, a kit pe­dagógus, hanem nekiláttuk zsú­pot kötni. A szomszédokból egyre többen kíváncsiskodtak a kerítésnél. „Hát ezek meg mit aku nuk?” kérdezgették egymást. Csapó Dani bácsi, a közvetlen szom­széd, tizennégy holdas paraszt is ott támasztotta a kerítést. Néle, nézte, mit miivel a két. újdonsült tetőfedő. 3 r (.jfají* ..íMreiiddel* huszonöt s*á*ulekk»i csökkenthető a borjak felnevelés» költsége «12 család otthonát varázsolták r • • r I##/« n Kik munkása: JNilless jjauas/. a fogászuk munkájára rádiókat reSMetre * meg lehet vásárolni és a vételár 20 szá­zalékának befizetése után az ajándékozó modem, világvevő rádiókészülékkel lep­heti meg szeretteit, így van ez ilyen­kor minden osztá­lyon. A, gyermekek­nek új ruhát, kabá­tot, cipőt fe játéko­kat, a nagymamának bundás . cipőt, meleg kendőt, a nagypapá­nak kucsmát, kesz­tyűt, sálat, egyszóval mindenkinek olyan ajándékot vásárol­nak, aminek legjob­ban örül. Megyénk legna­gyobb fe legszebb áruházában ugy*aöí- ván minden megvá­sárolható egy he­lyen, mert a 20, áru­ban bővelkedő osztá­lyon ritka ajánd&r- tárgy az, amit ne lehetne megtalálni. K. Iá­nak karácsony élőtt megvan a dolguk, . mert ritka ember az, aki karácsonykor ne lepné meg szeret­teit, valamilyen aján­dékkal, fe ezt a sok­féle ajándékozást ők kínálják, ők árusít­ják. A férfi-divat osztályon a szokástól eltérően, most in­kább női; vásárol­nak. , — Kaphatok, ké- . rém , keresztcsíkos inget abból a Hl,— Ft-osból? — • szólal meg mellettem egy fiatal hölgjk 1 Pár pillanat fe már előt­te is van a kért áru.- Így kezdődött a vá­sárlás, ami nem tar­tott fovább 3—4 percnél, de a divatos ing mellé még ízlé­ses nylon nyakken­dő is kerül. A műszaki osztá­lyon sem kisebb a forgalom, mert a Csillog-villog a sok színes égó azo­kon a hatalmas ka­rácsonyfákon, -me­lyek az Állami Áru­ház teraszán és be­járatánál vannak fel­állítva. Apró ’ ember­kék ragyogó szem­mel állnak meg es gyönyörködnek, de még a felnőttek is megcsodálják ezt a látványt. Bent, az áruház földszintjé­nek közepén szintén . egy mennyezetig éró, díszektől fe szalon­cukorról roskadozó íenyőía áll, alatta számtalan játék- fe ajándéktárgy. A neon-fénycsóar- maturák ontják a fényt c földszintre, ahol a különböző osztályok korszerű berendezéseinek pol­cain számtalan szebbnél-szeőb áru sorakozik fel fe vár új gazdára. Az Al­tom: Áruház eladói­— Na, nézd. A fene a dolgu­kat — gondolta. Ezek most jár- ' ■, vak itt tán először és észrevet­ték. Mi meg... Es olyan kis szé­gyenkezés-féle is megfordult a fejében. j; — Gyerünk, legények — szólt', oda a nézelődöknek — segít- ' i síink, gyorsabban meglesz. Eszé-' i 6c jutott, hogy a nád, az lenne csak a jó. Terült fordult, s a i saját udvaráról néhány kéve i r.addal állított oda. . í Grácsin néni csak nézte, nézte az idegenek, meg a szomszédok, erény kedését, s mikor nem lát- í iák,'egy elölopakodó könnycsep-' pet morzsolt szét munkában cl- , ..úrmit öreg ujjaival. .4 munka végeztével az em­uk elégedetten mentek dol­gukra. Észre sem vették, hogy egy kis cseppecskét .kiragadtak a magánakvalóság komor tenge­réből. S. A. ,

Next

/
Thumbnails
Contents