Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-15 / 296. szám
Kongresszus után Tiszadobon fi eszel Io**ha tó tények MÁR NÉM FRÁZIS csupán, Aztán számolgatni próbálunk, RRDELE SÁNDOR tanácselnök, a pártvezetőség egyik tagja a kongresszus után így nyilatkozott: '„Kádár «Ívtárs beszéde megfelelt- várakozásunknak. Ügy érzem, napjainkban egyik • legfontosabb feladatunk -a -szofcializmus építésének meggyorsítása, a mezőgazdaság -szocialista átszervezése. Nagyon tetszett Kádár elvtárs vá- Utszbeszéde és Hruscsov elvtárs bátorító szava.”' Redele elvtárs legfontosabbnak az emberek nevelését tartja. A párttagok között azért, mert a 10 egyéni kommunista közül kilencen a nagyüzemet választották ugyan, -— és csak Szendi Ferenc elvtárs vív . még éjszakába nyúló csatákat önmagával, viaskodik a megszokottal és az új, a felfelé »velő' kilátások csábító erejével, mégis szükséges az élcsapat tagjainak nevelése. Nem mentesek még a kispolgári gondolkodásmód egyes vonásaitól, hajlamosak a „kistulajdonosi szemleletre”. Ismerőseik, hozzátartozóik között sok még a tisztázatlan, megoldatlan kérdés. S ók elsősorban a kommunistáktól, a legközelebbi hozzátartozóiktól várnak őszinte, igaz választ. Ilyet viszont csak azok tudnak adni, akik egy percre sem szüneteltetik önmaguk, környezetük formálását. g. ha a kommunisták hozzátartozói megértik, követik a párt helyi politikáját Tiszadobon is, ez lényégében együtt jár a falu »szövetkezeti községgé való alakulásával. FELMERÜL A KÉROÉS: mi a biztosíték, hogy a tiszadobi vezetők, népnevelők a meggyőzés eszközét használjak-e nevelés közben? Ennek szükségességét több ok támasztja alá. Először: az elmúlt években" történt túlkapásokból levonták a szükséges tapasztalatokat s nem engedik megismétlődni azokat. Ismerősökről, falubeliekről van szó, akikkel ezután is együtt maradnak, dolgoznak s nem szeretnék, ha valakinek a szemére vetnék majd: „Beléptem, mert muszáj volt.” Másodszor: van mire hivatkoztok A Táncsics Tsz. egy évtizede működik eredményesen: Most is 50 terültöt ér egy munkaegység, 37. 0! Harcosban pedig, — amely a tavaszon alakult, — negyvenötöt. Kiss János 500 egységre 25 ezer fórint jövedelmet vár az „öreg” téeszbén, Németh József, aki negyedmagával dolgozott tavasz ^ óta az Új Harcosban, 1100 egységre közel ötvenezret. Ha csujten ezekre hivatkoznak, sokan választják a közöst, mint tették szt eddig is negyvenen. Olyan emberek is, mint T. Oláh Károly 14 és Gergely Elemér 9 holdas kózépparasztok. Harmadszor: Kádár elvtárs szóvá tette a kongresszuson: néhol azért vonják el a prémiumot egyesektől, mert ötvenhatban „hőbör- gött.” A jó munka ellenére sem méltatják az ilyen embereket jutalmazásra. Hogy miért hivatkozók erre? Az emberekkel való helyes foglalkozás azt is jelenti, hogy bizonyos idő és becsületes munka után sokan érdemelnek ki újra elismerést és ezt figyelembe kell venni. Nem lehet „hőbörgés- re” való hivatkozással elzárni a boldogulás útját egyébként dolgos, jóravaló emberek elöl. A ti- , szadobiak befogadják a megté- vedteket és még azokkal is bá- rátságesan vitatkoznak, akik — tájékozatlanságuk miatt — ellenzik a szövetkezeti mozgalom szélesítését. A napokban a tanácselnök figyelmét névtelen levélben hívták fe! B. J. és K. I. egyébként becsülete^ dolgozó parasztokra, akik a szövetkezettel szemben helytelen magatartást tanúsítanak. Nem alkalmaztak, megtorlást. Dolgozókról, van szó. Asztalhoz ültek, beszélgettek velük életükről, a múltról, a jelenről, a jövőről. Kinek használna, ha újra cseléd- sorba süllyednének a tiszado- biak? — kérdeztek tőlük. Semmi esetre sem ß. J .-nek és a hozzá hasonlóknak. Negyedszer: Különböző kósza hírek kaptak lábra az elmúlt hetekben a faluban. Eleinte azt mondták: „Ráérünk még.” Később: „Mi lesz, ha újra feloszlatlak a téeszek?"... A népnevelők elmortdták: nálunk többet soha nem lesz ellenforradalom és nen; oszlanak fel a termelőszövetkeze lek. Egyesek azt is kitalálták. „Nyilas volt ez és ez a vezető, ezért nem lépek be.” Akire ezl ráfogtak, soha nem volt nyilas. Tudják ezt g dolgozók is, de az ellenség a vezetőkre is kiveti s hálóját ... Egy asszony, Sz. M.- né a napokban mégállította egyik ismerősét, B. J.-nét: „Igaz, hogy beléptél? Megbolondultál?" — kérdezte ismerősétől. Ettől az asszonytól is barátokhoz illőé.' kérdezték a néptievelők: mindenki bolond, akik eddig beléptek: Aikik évenként 20—30 ezer forintot keresnek? S te is az leszel, ha belépsz1? Cs. A. agitáció közben azt kérdezte: „Ha belépek, nem csörög majd csajka az oldalamon?” Régem hallottak ilye’ Tiszadobon! Meg is kérdezte s tanácselnök: ..Hány tsz-tagot temettek mór el éhhalál miatt a faluban? Hány téesz-tagnak láttál az oldalán csajkát az elmúlt tíz év alatt? Erre Cs. A. csak a vállát vonogatta, elszégyelte magát. A KOMMUNISTÁK, a népnevelők a rémhírek ellenére sem vesztették el türelmüket. Annikor ha azt mondjuk: emléke.dik az életszínvonal. Egyre nagyobb elégedettség csendül ki a munkásemberek szavából az üzemekben, mind több parasztember ajkán esik ki akaratlanul is a szó: sose volt ilyen dolga a falusi embernek. Egy ilyen, kedvvel teli társaságban hallottam a napokban, hogy kinevették a külföldre disszidált barátjukat. „Nagyképűség, már kocsija van... Nyögi a részleteket, vagy talán már ki is rúgták a gyárból, és elrobogott a kocsi ~is... Veszett a pénz...” Utána csak annyit mondtak ezek is, hogy ígérhetnének Kánaánt, ók akkor is itt maradnának, a tisztességes fize-. lés mellett. Abból is lehet boldogulni... HOGY MIÉRT éppen ezt a példát ragadtam ki a sok közül? A napokban történt, hogy szétterítettek előttem egy irovátko- zolt papírost, melyről ezeket olvashattam le: „November közepétől december elejéig — jó három hét alatt — 9 millió forinttal nőtt a megye lakosságának ’takarékbetétösszege... így, jóval az év vége előtt 78 millió forintot rakott már félre Szabolcs-Szátmár népe 1950-ben, másfélszer annyit, mint amennyire számítottak..” Említettem, hogy lassan természetes dolognak tűnik, ha azt halljuk: emelkedik a népjólét. Úgy igaz. a családoknak a fizetésből kell beszerezni a házhoz szükséges holmikat, az élelmet, a ruházatot. És tessék: elénk raknak egy kimutatást, 78 millió forintról! Először meg- hökkenünk, aztán gondolkodni kezdünk: honnan ez a tekintő-, lyes összeg? A FIZETÉSBŐL? De hiszen az ennivaló, a ruházat, a lakás...1? látták, hogy az ellenséges hírverések nem hozták meg a Várt hatást, azt kezdték terjeszteni ,.A kongresszuson felfüggesztik a termelőszövetkezetek fejlesztését, feloszlatják a meglévőket.” Erre is világos választ kaptak, mégpedig a kongresszustól... Ezután azt mondták: „Az ENSZ tárgyalja a „magyar ügyet”. Ott majd eldöntik, mi legyen a téeszcsékkel...?” Figyelmeztető volt mindez, hogy egy percig sem szabad magukra hagyni a dolgozó parasztokat. Köztük kell élni, okosan, megértőén érvelni a pért céljainak elérése érdekében. Ha ez elmarad, rés támad, s az ellenség azonnai megragadja az alkalmat,. ,Ha a tiszadobi kommunisták elveszítetek voina türelmüket, s a meggyőző szó helyett erőszakot alkalmaznak, ezzel az ellenséget és semmi esetre sem a part politikáját segítették vclna. ria a szövetkezeti gazdálkodás elun vei ben kételkedő dolgozó parasztokkal szemben durván járnak el, ezzel nem meggyőzik, hanem éltaszítják őket. Ha viszont igaz, elfogadható, emberséges hangon tisztázzák a téves nézeteket és helyes választ adnak a kérdésekre,' jo barátokká válnak. AZ AGITAC1Ö gyümölcse nem síik meg márol-holnapra. Előfordul, hogy egyes ‘ „dolgozó parasztokkal tízszer, vagy még többször le kell ülni beszélgetni, érvelni, vitatkozni. , Ne , szegje kedvét ez senkinek. Emberek tudatának formálásáról van, szó, amit nem lehet ■— mint az agyagot — egy „meggyúrással” formába önteni. Ne a pillanatnyi sikerek, hanem a tartós' eredmények elérése vezérelné a népnevelőket a most zajló .csatában: .S ha ez így lesz, elszigetelődik, a; ellenség, s a ma r.ég kósza hírekre hallgató kis- íitüek is belátják: a kommunis- .áknak van igazuk. Nagy Tibor. és megmosolyogjuk magunkat: hát persze, hogy a fizetésből. Az utóbbi évek során sokat nöttmi- nálunk az emberek munkájának az értékelése, ennek nyomán meg a fizetség is. Hetvenyolcmilló forintot tudott félretenni megyénk lakossága ebben a; évben, a megélhetésen felül. Önmagáért beszél ez a szám! Vajon lehet-e vitatkozni afölött, hogy ez a halomba gyűlt pénz nem a jobbuló életet igazolja-e? Egy bizonyos: a takarékpénztáriak kimutatása szemmel látható, kézzel fogható tény. PEREGNEK AZ ÉVEK, a dolgozók egyre tisztábban látják a holnapokat, nyugodtabban hajtják álomra fejüket, Nem kell rettegni a munkanélküliség rémétől, s ez formálja gondolkodásukat is. Falun lomtárba kerülnek a varottvégű harisnyák, melyekbe olyan ólbmnehezen gyűltek a fillérek, — helyükbe a takarékbetétkönyvek kerülnek, száz és ezer forintokkal. Való dolog, hogy a családi házra, a szobabútorra, vagy nagyobb vásárlásra gyűjteni kell a forintokat, a fizetésekből, az őszi értékesítésekből. De a mi dolgozóink mar nem a szerencsés véletlenre építik holnapi boldogulásukat, hanem két kezükkel szerzik meg, munkával izzadják ki a biztosat. Az új világ építése közben a takarékoskodás javítja az emberek egymáshoz való viszonyát is. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztáraknak már több ezer tagja van a megyében, s ezek a „helyi bankok” most év végén több, mint két és félmillió forintot fizetnek ki tagjaiknak. Láttam a lakosság bankjának kimutatását, és nem tudtam magamban tartani a gondolatokat. —angyal— VÁD IRAT! A nemzetközi nő konferencia határozatai Stockholm, (TASZSZ: A lesze- reles kérdéseinek megvitatására összehívott nemzetközi nőkonfe- •jsencia szombaton befejezte munkáját: A konferencia felhívta a nagy hatalmak kormányfőit: mielőbb üljenek össze értekezletre és oldják meg a leszerelés kérdését. A konferencia levelet intézett a genfi háromhatalmi értekezlethez, ebben sürgette az atomfegyver-kísérletek betiltása kérjé-é isek megoldását. A Svédországban rendezet nemzetközi nőtalálkozó végű felhívta a világ nőtársadalmát é nőszervezeteit, egyesítsék erőfeszítéseiket a leszerelés probíé májának sikeres megoldásara. A (Izsenlrivilug bűnei SzuboicsSzalmárban IRTA: SOLTÉSZ ISTVÁN l\. Hogyan lettek a háztulajdonosokból kilakoltatott bérlők Tisza bércéi en A gyakorló iskolások nngr sikerrel tartották tuet* ettxulvsut.al A munkáshatalom leverése után a Nyírvidék nagyhangú vezércikkben állította, hogy: ..Az utca- emberét soha többé nem engedjük politizálni!” Aztán arról is cikkeztek, hogy a forradalomnak a csíráját is elfojtották, elpusztították. Ám nemsokára riasztó hírek ébresztették fel rlorthyékat, Mikeczéket, Kál- iayékat kérkedő ábrándozásaikból — a spiclik, besúgók, detektívek, főjegyzők, csendőrök, fő» szolgabírók, papok arról tudósították az ország vezetőit, akik ppen véres kezeiket mosogatták rogy a nép . újra nyugtalan: a mnkások szervezkednek, a parasztok földosztást emlegetnek. S mi több! Oroszországról beszélnek! A mándoki főszolgabíró zlgorúan bizalmas levélben je cr, tette a főispánnak: „Értesd, enn arról, hogy Zoller Károly nős Rácz Irmával) mezőladány. akos többek előtt az orosz munkásság helyzetét dicsérte, azt a . „derítést tette, hogy 6 Am?; i tán keresztül kap levelet Orosz- .rszúgböl. A kapott levelekbe n ; zz orosz munkásosztály igen kedvező helyzete van leírva, hogy l: ők jól vannak fizet'e s minden nagyon olcsó, úgyhogy a műnk: vokn; k arany helyzetük; van.. Az első gondolatuk az volt: csavarni kell még egye' a pré-1 r,en, íekozri kell a terrort Mont j dani sem kell, hogy Zoller Ka- i A Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző gyakorló általános iskolásai szombaton , és vasárúap délután nagy sikerrel mutatták be iskolájuk kultúrtermében a „Hófehérke és a hét törpe” cirolyt letartóztatták Egyik fia iGytaküldönc volt. azonnal elbocsátották az állásából. • A másik gohdolatuk az volt: kellene va- amit lökni a népnek. így született meg az a „földreform” néven csúfolt földesúri spekuláció, amikoris a földbirto- .osok, nagykulákok a használha- atlan szikjéiket, kertalji mocsa- aikat, nádasaikat, sivár futóhomokos dombjaikat jó megváltási úron továbbadhatták. És így született meg a lAKISZ-mozgalom. Ezt a mozgalmat ezzel a hangzatos jelszóval indította meg Horthy propagandája: „Jó es egészséges latest adunk a falusi szegénységiek!” Hogy a jelszóból mi vált valóra, azt jól példázza a tisza- rerceli Hullái- István, Kovács István, Angyal Antal, Horváth -ajos esete... A FAKISZ. azaz teljes néven timondva, az Országos Falusi -fislakásépítő Szövetkezet nem volt más, mint egy banki csuv...itc.sulást. amely óvatos kölcsönöket adott az igénylőknek házépítés céljára. So|< napszámos szegényember vette igénybe a kölcsönt, mert a nagy propaganda hatására valóban úgy gondolták: a kormány ösz'nte segítségéről van szó. Veress főjegyző így szonokolt erről a tiszaberccli képviselőtestületi ülésen: — A mi politikánk keresztény nemzeti politika, amely célul tűzi ki az egész nemzet felemelését, amely politika a legnemesebb és legmagyarabb évezredes történelmünk folyamán. Eme keresztényi, nemzeti politikának nagylelkű gesztusa az a kezdeményezés, amely lehetővé teszi a falusi kisemberek számára a családi otthonok felépítését. Ezt a nagylelkű gesztust fo- gad-a el többek között Hullt.r István. Kovács István, Angyal Antal és Horváth Lajos bércé i napszám ősember. Felvették a kell-, csont és gürcöléssel, de boldog, hittel teli igyekezettel felépítették a házukat. Az új lakásba való költözés mindig örömet jelent. De Angyalék boldogságát semmiféle nagy örömhöz nem lehetett hasonlítani, amikor kis családjukkal átléphették a sajat házuk, otthonuk küszöbét! Mer» így gondolták: ez már a mi házunk. A férfiak kétszeres erővel láttak munkához, már csak azért is, hogy el ne maradjanak a részletek törlesztésével. Ám akár akarták, akár nem, eljött az idő, amikor a törlesztés határidőnapján ráncolt homlokkal. gond-görnyesztette háttal támaszkodtak az új háztulajdonosok a falnak. Nincs pénz. Nincs 'miből fizetni. Bgy mazsa veres2 mű zenés mesejátékot. Két órás műsorukban bemutatkozott a HI. j és IV. osztályosok ének- és zenekara. balett tánccsoportja. A műsor nemcsak a gyerekeknek, a : szülőknek, -is nagyon tetszett. j
