Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-11 / 293. szám
millió forint nyeresége Tan december^ elsejéig a Tiszaszalkai Gépállomásnak A Tiszaszalkai Gépállomás ebben az esztendőben ugyancsak kitett magáért. Ismeretes, hogy !8 múlt esztendőben veszteséggel zártak. Ez az esztendő pál- fordulást jelentett a gépállomás történetében, mert az éves tervüket a meghatározott 54 ezer normálholddal szemben december elsejéig 59 ezer 670 normálholdra telesítették. Különösen a termelőszövetkezetek földjein dolgoztak sokat. A terv szerint csak 53 ezer 285 normálholdnyi munkát kellett volna végezniök, s ezzel szemben 45 ezer 671 normálholdnyi munkát végeztek. Jól rajtoltak a tiszaszalkai traktorosok, műszakiak és az ag- ronómusok most ősszel is. Oszt mélyszántást tervüket a termelőszövetkezetekben teljesítették, mintegy 2900 hold területet szántottak fel. Az őszi vetéstervet is túlszárnyalták. Papíron csak 1325 holdon kellett volna elvégezni a vetést, s ezzel szemben 3048 holdon tették földbe az őszieket. így 230 százalékra teljesítették őszi vetési tervüket. Nem' csoda, hogy így a párt- kongresszusra tett vállalásukat is jóval túlteljesítették, hiszen csak 2 százalékos tcrvtúlteljesítést vállaltak s a becsület mérlegére 8,3 százalékot tettek, amely sok- sekezer forintnak felel meg. Jelenleg 110,3 százalékra teljesítették túl a tervet, de még decemberben — ha az idő megengedi — tovább is dolgoznak. A tavaszi, nyári és az őszi munkák együttesen eredményezték azt, hogy most december elsején már egymillió forint nyereségre tettek szert, amiből bőven jut majd kiosztásra nyereségrészesedés címén is. „Nekeni az a véleményem44 Ho»*áatólás a* allatlenycsxlés megyei vitájához Nagy örömmel töltött ej, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága olyan fontos kérdésben, mint az állattenyésztés jövője, kikérd a lakosság, a szakemberek véleményét. Én a tivadari Béke Termelő- szövetkezetben dolgozom. Tehenész vagyok. Ismerve a nálunk lévő körülményeket, s tudva, hogy több helyen hasonló kérdések vetődnek fel, a következőkké; szeretnék hozzájárulni az ügy előbbreviteléhez: Mindenekelőtt szakmailag alaposan felkészült állattenyésztési vezető szakemberekre van szükség a termelőszövetkezetekben s arra, hogy nagyon meg kelt okét becsülni, mert az ál lattenyésztés a gazdálkodás kulcskérdése. Néhány gondolat Nyír lúgos jövőjéről A következő fontos feladat, hogy valamennyi állatgondozó lelkiismeretesen lássa el feladatát, fő foglalkozásának tartsa az állattenyésztést. A termelőszövetkezeti vezetők az állattenyésztésben legjártasabb dolgozókat bizzák meg a jószág gondozásával, ne forduljon elő a jövőben, hogy olyan emberek kerülnek oda, akik máshol már nem tudják megállni helyüket munkaképtelenségük, vagy felelőtlenségük miatt. Javaslom, mert igen hasznosnak tartom, hogy az állattenyésztési szakemberek, állatgondozók részére minél több tapasztalatcserelátogatást szervezzenek járási és megyei szinten, hogy ezek az emberek ismereteiket kicserélve, a jó módszereket gyorsan meghonosíthassák szövetkezeteikben. Feltétlen szükségesnek tartom a nők nagyobb arányú bevonását áz állattenyésztési munkakörökbe. Elsősorban a s za rvasni a r ha tenyésztésre, tehenészetekre és borjú nevelésre gondolok, amely munkaterületeken a nők kimagasló eredményeket érhetnek el. A sok feladat közül még egyet említek: a tiszta, áttekinthető állattenyésztési kimutatások fontosságát. Ma, amikor egyre jobban a sző scores érteiméten vett állat- tenyésztésre törekszünk, a nyilvántartás elengedhetetlen. Az állat származása,' termelékenysége. egyes főbb életfunkcióinak! ideje és lefolyása mind olyan tényező, amelyek nélkül nagyüzemi állattenyésztést gazdaságosan nem lehet folytatni. S a nyilvántartás az állattenyésztésben dolgozó tagok fegyelmének megszilárdítását is szolgálja. Szabó Andrásáé. munkaérdemérmes tehenész. MIKLÓS»Y FERENC állami gazdasági l'őagronómust nem kell bemutatni a lugosi dolgozó parasztoknak, hiszen a szemük láttára teremtett egy virágzó gazdaságot a kietlen iutóhomokon. Munkatársunkkal beszélgetve Miklóssy Ferenc az alábbiakat mondta el Nyírlu- gosról. — Megyénkben, de talán még az országban is Nyirlugos az egyik legszegényebb község, aminek az oka abban keresendő, hogy a dolgozó parasztok a jelenlegi gazdálkodási módszerrel, technikával nem tudják többtermésre kényszeríteni a íutóhomokot. A rozs itt 4—4,5 mázsát terem holdanként. Burgonyát ebben az esztendőben 413 holdon termeltek a községben és mindössze — írd és mondd — negyvenhat mázsát adtak el az államnak. Nem a spekuláció miatt, hanem azért, mert itt egy holdon csak 25 mázsát termelnek. A GAZDÁLKODÁS jelenlegi módon való folytatása még si- várabb képet mutatna jövőre. A családfő cs a nagyobb fiúk a legtöbb háztól elmennek különböző helyekre dolgozni. Évről- cvre rosszabbul művelik a földet. S igen sok helyen ellepte már a talajt a perjelű. Ezt a gazdálkodást tetőzi még, hogy a népszaporulat is igen magas itt. A községtől négy kilométerre lévő Szennyes pusztán 93 család lakik. A családok átlaga i hét fő, tehát egy családra 5 gyermek jut, de sok helyen van még 8—9 gyermek is. A 10—12 hold juttatott föld rövidesen j 1—2 holdas parcellákká válik, j — A helyzet így elég sötétnek látszik és a jövő mégis biztató. Van már példa itt, helyben is, hogy lehet a nyír- lugosi homokon sokkal többet is termelni. Hasonló talajon az állami gazdaság az idén 10,20 mázsás átlagot ért el rozsból, burgonyából pedig 83 mázsát holdanként. Nem nehéz kiszámolni, hogy mit jelent1 elsősorban a lugosi parasztoknak, de a néggazdaságnak is, ha a do> gozó parasztok kezén lévő 8000 j hold homok holdanként 6 mázsa rozzsal, vagy 60 mázsa burgonyával többet teremne. ERRE A HELYZETRE rádöb-j ben lek a dolgozó parasztok is. Most a téli naposon, esteken sorra gyüléseznek, vitatják ho-1 gyan változtassanak sorsukon, j Helyesen látják és én is csak azt tudom mondani: egyedüli út a szövetkezet, ezt a földet csak nagyüzemben lehet többtermésre bírni. — Nekem már van tapasztalatom jócskán, hogy miként lehet itt gyors eredményjavulást elérni. A község guti és bélteki oldala gyümölcsösnek és erdőnek való. A gyümöicsösítést úgy képzelem el, hogy az alma mellett lennének olyan gyümölcsfajták is, amelyek már 2—3 év múlva termést hoznának, mint például a málna, ribizli. A ba- racktelepítést is javasolni tudom. A jelenlegi dírekttermö szőlők helyett mintegy 100—150 hold, főként csemegeszőlő telepítését látnám célszerűnek. — Ha valahol, akkor ebben a községben lehet és szükséges a Westsik-féle homoki gazdálkodás megvalósítása. Kévés az állatunk, itt a csillagfürt az egyedüli orvosság. Csulagtürtot zöidtragyának, magnak, szálas- takarmánynak és legelőnek. — Merem mondani, hogy már a második esztendőben 7—8 mázsa rozsot és 50—60 mázsa burgonyát tudnánk termelni községi átlagban. Kukoricával is lehet foglalkozni, de itt a burgonya és a dohány megeiozné a kukoricát. Állattenyésztésben a süldőnevelést, juhászatot és a baromfitenyésztést látnám fó- ágazatoknak. Szarvasmarhából annyit és egyre növekvő létszámot, amennyinek tudnánk a talaj javulásával takarmányt biztosítani. Nagy gond az emberek megfelelő foglalkoztatottsága is. Az intenzivebb növény- termelés, mint például a dohány, vagy a gyümölcs és a szőlő a tél kivételével biztosítaná a munkaalkalmat. Habár a dohány télen is ad munkát, de emellett gondolok az asszonyok számára libatömésre, a férfiak pedig az erdőgazdasággal szerződést kötve a kitermelésen túl bizonyos ipari famegmunkálást tudnának végezni. Az állam sok segítséget adott már Nyirlugos dolgozóinak a felszabadulás óta. Például csak a legutóbbi időben négy kilométer bekötőutat kapott Szeny- nyespuszta, kígyóit a villany is a tanyán, jövőre kultúrházal kapnak. Ä helyzetük a múlthoz viszonyítva kimagaslóan jő, de általánosan számítva mégis el vannak maradva. Viszont az általam vázolt nagyüzemben megvalósítható gazdálkodási mód bevezetésével, azzal, hogy a terméshozamok rövid íuo alatt megkétszereződnének, az életszínvonal is igen gyorsan emelkednék. CS. B. Szép. áünokat ! .,. Végre megint alaposan kiadhatom magam: meghívót kaptam egy értekezletre.’ Mert olt valahol, a hátsó sorokban lapítva jobbízűt tudok aiudni, mint a süppedő dunnák kozott, Dunna ide, dunna oda, éjszaka nem jón aiom a szememre, mert hiányzik az előadó monoton zsongása. Ez ugyanis sóskái jobb aitalódal, mint anyain tgyiion „Csiccíijjá-ohoaja , \aCTy az „Álmodjál, kedves, tündérmesékét.” Eleinte még ébren voltam az értekezleten elején. Emlékszem, az egyik vállalatnál tar torták a szabolcsi kugligolyok ternul.sé- nek profilírozásáról. Azt meg hallottam, amikor az előadó •— egy harcsabajuszcs, őszülő karún snö — bevezető szavaiban a megyei tekepályák lugasitén terveit elemezte, de amikor rátért a kugligolyók négy szöges.- tésének statisztikai felsorolására, éreztem, hogy szemeim elnehezednek. Egy-egy nagyobb pátoszra, lendületesebb körmondatra meg felpillantottam, dj aztán menthetetlenül az álom ringató karjaiba zuhantam, néhány reménytelen kísérlet után, melyek arra irányultak, hogy gyufaszálat támasszak a szemhéjaim alá. Legközelebb egy olyan értekezleten voltam, ahol jegyezni kellett. Nem kisebb dologról volt szó, mint a tiszai kecsege- allomány mesterséges hizlalásáról. Ott aztán megtanultam alva jegyezni, a kecsegék legnagyobb örömére. Csak a szomszédom nadrágjára, vagy a jegyzetfüzetemre ejtett pacm ébresztett fel időnként, de nem tartósan. Tartósabb ébredésre csak a hozzászólásokat sürgető hosszú csendben szokott sm kerülni, de az első hozzászólásnál megint oiyan edes alomra csücsörítettem a számát, mint u jó gyerekek szülöanyjuk kebelen. Az utóbbi időben ót kilót híztam. Az alvás ugyanis hizlal. S tekintve, hogy naponta néha öt értekezletre is hivatalos vagyok, minden reményem megvan arra, hogy jövőre én is benevezhetek a legnehezebb ib J.i/v' U 3iv PaüivrctCiÓs DSjilOkSÓ.gára. A minap régi ismerősömmel találkoztam. Szegény, csontig soványodott ember irígyaedie csapta össze a kezet: — Hiába, jól megy neked! Alaptermeszeíem, hogy jószívű vagyok. Megsajnáltam őt és neki is elárultam a jólót titkát. Tanácsomat megfogadta, s nyomban elhatározta, hegy szorgalmasan látogatni fogja az értekezleteket. Éppen tegnap A Nemzetközi Nőnap ötvenedik megünneplésére készülnek a nötanscsek Járási nőtanácsülés Sfaktalóránthásán A baktalórántházi járási nő- tanács nemrégiben tanácskozásra hívta össze a községi nőtanácsok elnökeit, melyen sok meghívott asszony is részt vett. Oláh Istvánná, a járási nőtanács titkára ismertette közel föl- száz nő . előtt a tanácskozás célját. Ismertetőjében kitért a nö- fnozgaiom jelentőségére, s arra, hogy milyen eredményeket értek el a nők nemzetközileg is a béke biztosításában. Tizenkilenc asszony szólalt fel ezen a tanácskozáson. Jaczku Petemé, a nyírkércsi Lenin Tsz tagja elmondotta, hogy szövetkezetükben sok asszony dolgozik, akik becsülettel helytállnak a termelő munkában. Majd arroi szolt, hogy ma mar egyre több parasztasszony látja, hogy az igazi felemelkedés útja a szövetkezetben vám amely az egyenjogúságot is biztosítja a dolgozó nők .számára. Gyökér Jánosné találkoztam vele. Rá sem lehet ismerni: nekigomboiyödott, pirospozsgás arca, pocakosouásnak induló termete elárulták, hogy ö a legbuzgobb látogatója az értekezleteknek. Amint el is mondta, legutóbb kiiuzott öltönyét cserélte el három meghívóéit, s ha szükséges, hét irodát is végigkunyerál egy meghívásért. No, de a jóból is megárt a sok. Egy ruha sem megy rám, feleségem kijjebb varrta ösz- ' szes gombjaimat. Az ingeket tiad luk az ószeresnek, s helyette resti ól, a különleges méretek boltjából rendeltünk újakat. Viszont ha ez így megy tovább, azokat is kihizom, s nem győzök csak a ruházkodásra keresni. Kérve-kérem tehát az illetékeseket, vegyék figyelemre szupciodó csaladomat, gyermekeim jövőjét, és csökkentsék az értekezletre hívó irományok áradatát. Azt ajánlom, vegyék sorra a megyében a sovány embereket, hogy rövidesen büszkén kijelenthessük: Szabolcs nemcsak az alma és a krumpli, hanem a kövér emberek hazája is! Reménykedő sovány embertársaimnak ezennel szép álmokat kívánok .., gy. í. gy. ugyancsak a nyírkércsi. Lenin Tsz eredményeit ismertette, s elmondotta, hogy ő két munkakört lát cl a szövetkezetben óh,megtalálta számítását. Barna Sán- dorné Székely községből, elmondotta, hogy ők a dohánycsomózást használják fel arra, hogy a Nemzetközi Nőnap nagy ünnepéről tájékoztassák az asszonyokat. Bárdos Sándorné arról beszélt, hogy a baktalórántházi kórházban előadásokat tartanak a nőt egyenjogúság kérdéseiről s arról, hogyan élnek a Föld különböző részein élő asszonyok. Asztalos Jánosné ramocsaházi es Kosztik Józsefné ófehértói asz- szonyok elmondották,, hogy falujukban ez alkalommal nagygyűlést tartanak. Érdekes és sok jő eredményről számolt be Tóin Istváfmé Vajáról. Elmondotta, hogy az SZMK és a nőtanács közös tanácskozást szervezett* amelyen az iskolai rendtartásról tartott beszámolót. Szerveznek a faluban tcesz és egyéni asszonyok között találkozót s ’ így közelebb hozzák az egyénieket a szövetkezés, gondolatához. Alakítottak egy nötanácsot is a Rákóczi tanyán, ahol már az első összejövetelen 40 asszony vett részt. A járásban valamennyi nőta- nács nagy szorgalommal készül a Nemzetközi Nőnap ötvenedbe megünneplésére. Az ülésen 25 asszony kapott könyjutalmat, Nagy Mihályné pedig 300 forintot azért a lelkes munkáért, amelyet a nőmozgalom érdekÓ7 ben eddig végzett. Felit Ős i<Iő Várható időjárás péntek estig: túlnyomóan felhős icő, többielé eső, a hegyeken .havaseső, hő. Több helyen köd. Mérsékelt, délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali' hőmérséklet. pénteken 3—6 fok közóit,. .Helyenként 6 fok felett. A NYÍREGYHÁZI RADIO mai MŰSORA Napi krónika. — Hírek. — Hajdú megyei tudósítás. ,— Szórakoztató zene. — , Mezőgazdasági híradó. — Levelesládánkból. — Tánczene. —Orvosi tanácsok. 4
