Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-11 / 293. szám

A dolgosók szociális ellátásáról A megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatának tapasztalatai A közelmúltban tartotta meg ülését a megyei NEB. Az ülésen megtárgyalta és elfogadta az 1959. évi munkáról szóló beszá­molót, melyet — mint ismeretes — további elfogadás végett a megyei tanács elé terjesztettek. Ugyanakkor megtárgyalta azt az összefoglaló jelentést, amelyet a dolgozók szociális ellátásának vizsgálatából készített a megye területéről. Az október 21-től november 1-ig tartó vizsgálat a pártnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozata alapján történt, A több üzem nyert modern, korszerű elhelyezést, ahol a dolgozók egészségügyi és szociális ellátottsága is megfelelő. ’Különösen jelentős ez olyan el­maradott iparágaknál, mint a sütőipar, amely a régi, korszerűt­len magánsütőüzemeket vette át. A mátészalkai Sütőipari Válla­lat két éve költözött új, korszerű l épületébe. A gépállomások új te­lephelyeket kaptak. A vállalatok és üzemek azon­ban nem mindenütt használ­ják ki megfelelően az adott lehetőségeket. Kévét' gondot fordítanak az egészségügyi berendezések, für­több üzemben a gazdasági vezetők elhanyagolják a dolgozák szociális és egészségügyi ellátását. Az egyes vizsgálatok számos he­Hruscsov eirtárs beszéde a IvotI autóbuszgyárban lyen fényt derítettek erre. A kisvárdai Vulkánnál az 1959-es évre egyáltalán nincs munkaegészségügyi beruházáso­kat szolgáló terv. A megyei Építőanyagipari Vál­lalatnál az ellátottság kezdetle­ges. Beruházási terveikben mun­kaegészségügyi beruházások nem szerepelnek. Ilyen, irányú fejlesz­tésre anyagi eszközeik minimáli­sak. A kisméretű öltöző helyisé­get férfiak és nők közösen hasz­nálják. A betonúzem húsz dolgo­zója részére — akikből 10 nő — összesen négy mosdótál szolgál tisztálkodásra. A Finommechanikai és Gép­javító Vállalatra jellemző a termelés mind.en áron való növelése, de e mellett a lcg­vizsgálat célja az volt, hogy meg­állapítsa: a vállalatok vezetői a ren­delkezésükre bocsátott anya­gi eszközök és más lehetősé­gek felhasználásával bizto­sítják-e a dolgozók egészsé­ges, kultúrált munkakörül­ményeit, szociális ellátottsá­gukat. Intézkedéseik megfe­lelnek-e a Munka Törvény- könyve munkavédelmi elő­írásainak? A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a megyé­ben dők, WC-k karban- és tisztántar­tására. Sok üzem még a régi te­lephelyen van, ahol a fejlesztés lehetőségei korlátozottak. A Megyei Építő és Szerelő Vál­lalat rövidesen új, korszerű te­lephelyére költözik. A tervek szerint a Kcletmagyarországi Fa­ipari Vállalat és a Megyei Építőipari Vállalat lakatos­üzemének áthelyezése is megtörténik. Mindezen eredmények mellett azonban szükségesebb munkavédelmi és szociális létesítmények még az idei fejlesztési prog­ramból is hiányoznak. Az ablakok töröttek, a műhelyek huzatosak, porosak, pókhálósak. A Tiszavasvári Állami Gazda­ságban a dolgozók tisztálkodási lehetősége egyáltalán nincs biz­tosítva. Az öltöző szekrények­ben különböző szerszámokat tar­tanak. A központnál lévő WC használhatatlan. Egy szobában tíz leány lakik, s mindössze egy mosdótáljuk van. A Nyírtassi Állami Gazdaság­ban, amely 620 munkást foglal­koztat, nincsen fürdő, sem öltö­ző. Az üzemi konyhát az egész­ségügyi vizsgálat bezáratta, mert nem felelt meg a követelményex- nek. az egyik mosdót laborató­riumnak használják, míg a másik vízhiány miatt nem használható. Az öltözőszekré­nyekben iratokat cs szerszá­mokat tárolnak. Munkásszállásaik kicsik, öt rá­diójuk van, de mindet az iro­dában tartják kihasználatlanul, azzal az indokkal, hogy a dolgo­zók nem kímélik, azonban ezért még senkit nem vontak felelős­ségre. A nyíregyházi 6. sz. Mélyépítő Vállalatnak az üzemi konyhája nem felei“ meg a követelmények­nek. A dolgozóknak nincs elég ivópoharuk. A vizsgálatok tapasztalatai sze­rint az üzemek vezetői, de ma­guk a helyi szakszervezeti cso­portok sem foglalkoznak megfe­lelően a dolgozók egészségügyi és szociális ellátásának problé­máival. A megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság vizsgálatát az üzemek dolgozói örömmel fogadták és az illetékes felelős vezetők már a vizsgálat alatt és utána is meg­tették a szükséges. intézkedése­ket a hiányosságok kijavítása érdekében. A méteráruk választékának nö­velésére az idén nagyobb meny- nyiségű textilárut vásárolt a HUNGAROTEX és a karácsonyi vásárra még újabb szállítmányok is érkeznek. Olaszországból tisz- tagyapju télikabát és öltönyszö­veteket, továbbá női estélyi ruhá­ra való nylont vásárolt a válla­lat. Angol szövet és néhány ezer méter csehszlovák teddyber is ér­kezik. Újdonság lesz a Kínából exportált egészen vastag dús- bolyhú, a panofixhez hasonló teddyber. Ebből különböző szín- árnyalatban ötezer métert külde­nek. A különleges kelmék egyré- szét a belkereskedelem a mérték­szabóságoknak adja át. Lvov, (TASZSZ): Nyikita Hrus­csov a Ivovi autóbuszgyár gyű­lésén beszédet mondott. Meggyő­ződésem, hogy biztosítjuk a bé­két — jelentette ki a szovjet kormányfő — mégpedig először is azért, mert a világon minden ember békét akar. Legfőképpen pedig azért, paert a világon olyan hatalmas erő létezik, mint a szo­cializmus tábora. Bármennyire szeretnék is ellenségeink, már képtelenek visszavetni orszá­gainkban a szocialista építést. Ügy gondolom, minden lehetőség tés központjából, a kecskeméti Mathiász-telepről félmillió kiváló minőségű fajtiszta szőlővesszőt kapnak az idén telepítésre az állami gazdaságok. Ez az első lé­pés csemegeszőlő-termelésünk nagyarányú fejlesztéséhez, amit a hazai igények mellett a szinte korlátlan exportlehetőségek tesz­nek szükségessé. A távlati tervek szerint jelenlegi 10 000 holdnyi csemegeszőlő-területünk 1975-ig megnégyszereződik. A nagymér­tékű növekedést, a csemegeszőlő­termelő nagyüzemek kialakítását A Német Demokratikus Köztár­saság kereskedelmi szervei egész éven át rendszeresen szállítottak a vállalatnak biedermeier és mo­dern mintájú bútorszöveteket, amelyekből a karácsony előtti forgalomra számítva, ismét na­gyobb mennyiség érkezett. For­galomba hoznak üzleteink cseh­szlovák gyártmányú ágy- és asz­talterítő-garnitúrákat is, amelyek igen keresettek a falusi lakosság körében. A TERIMPEX a télre nagyobb mennyiségű sósheringet vásárolt a Szovjetunióból. A konzervgyá­rak már hozzáláttak az első szál­lítmány feldolgozásához, ruszlit készítenek belőle. Kapható lesz nyers, sózott hering is. megvan arra, hogy biztosítsuk a tartós békét, kizárjuk a háborút a népek életéből. Hruscsov ezután a szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődéséről be­szélt, majd hangsúlyozta, hogy az élet egyre jobb lesz, az álla­mi tervek előirányozzák a mun­kabérek és az életszínvonal eme­lését, több lakás építését. A szovjet kormányfő a követ­kező szavakkal zárta beszédét: „Éljen a világ népeinek barát­sága, hogy biztosíthassuk földün­kön a békét”. megalapozó kísérleti munka a szőlészeti kutató intézetben si­kerrel járt. A Kecskemét-környéki kísérleti telepeken több mint hatvan szu­perelit törzstáblán nevelik a 18 legjobb csemegeszőlő-fajtánkból széleskörű szelekcióval kiválasz­tott töveket. Ezek jövőre kezde­nek termőre fordulni, s két év múlva már nagymennyiségű sza­porítóanyagot adnak az állami gazdaságok törzstelepeinek. Az utóbbi években kinemesített új fajtákat és fajtajelölteket az idén összehasonlították a legjobb bol­gár, görög, olasz és spanyol cse­megesző] őkkel, s a külföldi szak­embereknek is az volt a véle­ményük, hogy a magyar gyü­mölcs semmiben sem marad el a melegebb éghajlatú országok ter­mése mögött: Rövidesen megkez­dik ezeknek az új fajtáknak a tö­meges elszaporitását. Abol a taxisok vendégül látják a fiatal párokat Londonban a taxisok most ün­nepük fennállásuk 60. évforduló­ját. Ennek örömére december 6-án vasárnap minden esküvői menetet — vőlegényt, menyasz- szonyt és kíséretét — ingyen és bérmentve szállítanak az anya­könyvvezetőtől az esküvői dísz­ebéd színhelyére. Kuznyecovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének leiszélalása KIRAKATOK A Kisvárdai Gépállomáson Külföldi ártik u karácsonyi vásáron A déli országok termésével versenyképes magyar csemegeszőlő-fajtákat nemesítettek A hazai csemegeszőlö-nemesí­(Foiytatás a 2. oldalról) yül világos választ adott N. SZ. Hruscsov. A szovjet kormányfő 1959. július 23-án a moszkvai nagygyűlésen kijelentette: „Azt mondtuk és azt mondjuk az im­perialista uraknak, hogy szocia­lista táborunk erős és megbont­hatatlan. Mi fölötte állunk a pro­vokációknak, de határozottan el­ítéljük azokat és kijelentjük: a rágalmazók sohasem érik el cél­jaikat! A Szovjetunió és minden szocialista ország szilárdan ha­lad célja felé, nevezetesen, hogy elérje a nemzetközi helyzet eny­hülését.” — Néhány nappal ezelőtt N.SZ. Hruscsov Budapesten kijelentette: i,Mi továbbra is . következetesen fogunk harcolni a békés együtt­élésért, a teljes leszerelésért, az egyetemes biztonságért”. Vannak, akik még mindig a hidegháború lángját próbálják szítani és „az erő pozíciójából” szándékoznak cselekedni. Ami ezeket illeti, még egyszer kijelenthetjük — a bun­kósbot nem segít rajtuk. Mint is­meretes, minden botnak két vége van. Ha botot emelnek a szocia­lista országokra, e bot másik vé- Jfc azok fejére üt, akik vele ha­donásznak.’’ — Ez a mi válaszunk: a né­pi hatalom Magyarországon és a többi szocialista ország­ban szilárdan áll és állni fog örök időkig. A szocialista or­szágok népei éberen figyelik az ellenség mcsterkedeseH és kellő éberséget tanúsítanak. Bármely pillanatban készek megsemmisítő csapást mérni azokra a próbálkozásokra, amelyek gátolni akarják hala­dásukat az általuk választott úton. Minél hamarabb belátják ezt a szocializmus ellenségei, minél előbb érvényesítik más államok­kal fenntartott kapcsolataikban a békés együttélés elveit, annál hamarabb megteremthetők a szükséges feltételek a tartós béke biztosításához. Mi nem szándé­kozunk beavatkozni más országok belügyeibe és joggal megkövetel­hetjük, hogy más államok se avatkozzanak a szocialista álla­mok belügyeibe. — Minél hamarabb félreveti a béke szolgálatára hivatótt Egye­sült Nemzetek Szervezete a mos­tanihoz hasonló provokációs ké déseket, és minél hamarabb elég 1 erőt talál magában ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megszüntes­se az ENSZ-en belül a hideghá­ború légkörét, annál jobb lesz ez az ENSZ és a világbáke számára. — A szovjet küldöttség termé­szetesen az úgynevezett „magyar kérdésben” előterjesztett határo­zati javaslat ellen fog szavazni. — fejezte be felszólalását a szov­jet ENSZ-küldöltség vezetője. | Jólesik céltalanul sétálni munka után a városban, kö­rülnézni, nézelődni. S ezzel igy van mindenki: az utca, az élet sok újdonságot mutat, amin önkéntelenül megáll a szem, elidőz a gondolat. És mi az, ami az utcán a legin­kább magáravonja a figyel­met? Természetesen a kirakat. A sok ízléssel, ügyes ötletek­kel berendezett kirakatok élén­kítik, gazdaggá teszik egy vá­ros képét. S egy-egy város fejlettsége talán ebben a tü­körben is meglátszik: mi van a kirakatokban, s hogy van a kirakatokban? A mi városunk nem büsz­kélkedhet sok, szép kirakat­tal, de a nyíregyháziak mégis büszkén állnak egy-egy új, színpompás, ötletes „műalko­tás” előtt. Több a kirakat itt, mint valaha volt, s gazdagabb is — de még több és még gazdagabb lesz. Ilyenkor, karácsony élőit a kereskedelem különösen kitér, magáért, A boltok, üzletei ki­rakataiban ezerféle áru csábít­ja ajándékozásra az embere­ket. S a legtöbben az Állami Áruház és a Csemege Áruház kirakatai előtt állnak. Az em­bert valósággal odahúzzák a hatalmas üvegek, s még a sie­tő is önkéntelenül megáll, hogy egy pillantást vessen a színek, ötletek hangulatos kompozícióira. . Mindenkinek természetes, hogy itt vannak ezek a kira­katok, hogy meg kell nézni, de a legtöbben ennek a munká­nak csak egyik oldalát veszik észre: azt, hogy kellessék, hogy bemutassák, megkiván- tassák iparunk termékeit. Pe­dig a kirakat nemcsak keres­kedelmi propaganda... A Csemege Áruház kiraka­tát egyetlen ember készíti: Fogarasi József. Tőle megtud­hatjuk, mi minden kell egy kirakathoz, amíg eljut a kö­zönség elé. A kirakatrendezés szakma, mesterség — de művészet, al­kotó művészet is. Magába foglalja a szobrászattól a festé­szetig, az asztalosmunkától az elektrotechnikáig mindazokat az eszközöket, amelyek a mű­vészi ihletet, terveket nyom­ban meg is valósítják. Hogy készül a kirakat? A kirakatrendező megtervezi a kirakat mondanivalóját, kom­pozícióját, a tér és színhatást mérnöki pontossággal, művészi képzelettel. S a tervezőmun­ka után következhet a kivite­lezés: elvégzik a mechanikai munkát, ügyes megoldásokkal, gyakorlott fogásokkal. Megraj­zolják a szükséges grafikát, ta­pétáznak, asztalos, vagy szob­rászmunkát végeznek, művi­rágot készítenek celofánból, vagy éppen vajból, zsírból, s még ki tudja, mi mindent. Ne­héz még ízelítőt is adni ebből a sokoldalú munkából. Fogarasi József már sok éve dolgozik a „szakmában” Nemcsak a Csemege kirakatait, hanem büféket, egyéb kiraka­tokat is díszít. Művészetének híre ment más városokban is: gyakran meghívják Debrecen­be, Miskolcra, vagy ,Szolnokra is kirakatot rendezni. Az utóbbi időben kél ízben kapott munkájáért „kiváló dolgozó-oklevelet” is. Ilyen művészek az Állami Áruház kirakatrendezői is: Hó­di János és munkatársai, akik Fogarasi elvtárssal együtt szí­vüket, hivatásuk szenvedélyes szeretetét párosítják kötelessé­gükkel, s ez meg is látszik az utcán, az áruházak kirakatai előtt. S hasonlóan dolgoznak a Kiskereskedelmi Vállalat ki­rakatrendezői is — egyre szebbek, jobbak, gazdagabbak Nyíregyházán a kirakatok. Áhhoz azonban, hogy megyénk székhelye, Nyíregyháza méltó legyen önmagához, még több ilyen kirakat, ilyen tükör szükséges. Mérheti bárki, hogy élnek Nyíregyházán az emberek'- tes­sék megnézni, mi van a kira­katban. .. Győri Illés György.

Next

/
Thumbnails
Contents