Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-09 / 291. szám
Ifjú taniléjelöltek a szocializmus „lámpásai“ lesznek a faluban Színháznyifás előíí imm*r negyedik éve működik nyíregyházi tanítóképzőben a -pmúveiéei szakkör. — Mi; íiatal, leendő pedagó- iöok nagy feladatokat tűztünk .agunk elé — mondja Kovács .Iván negyedéves hallgató. — ikerülve a faluba, az itt szer- rbt tapasztalatok alapján, mi ígjuk segíteni annak kulturális letét. Azt, hogy a népművelés út ad a dolgozóknak, a íelnö- ekvő nemzedéknek, nem a vétlen dönti el. A népművelők atal nemzedékében megvan a nss,- egyre többet tudni- ás al- otrátvágyó kedv és erő.-„A . művészet a népé, It-gmé- zebb'“ gyökereit a széles de'gozó ómegek sűrűjébe kell lebocsáta- ia” — mondotta Lenin. A nép óraiból új alkotók, új művészek mkkánnak fel, kik új típusokat ikotnak. Mi élharcosai akarunk ervni a kulturális forradalom- lak. és sok tennivalónk van a nezőgazdaság szocialista átszervezésében is. Megfelelő tanácsokkal, felvilágosítással, agitációs munkával meggyőzni a aözség minden lakóját ez út egyedüli helyességéről. ■ Nekünk, a jövő pedagógusainak ez rendkívül nagy előkészítő munkát igényel, hogy feladatunkat nemcsak lelki- ismeretesen, de helyesen végre tudjuk hajtani. — Mik a közelebbi terveik? — A téli szünet alatt saját falunk népi hagyományaiból. gyűjtünk. (Dalt jegyzünk le, népmesét, hiedelmeket, és egyéb történeteket.) összegyűjtve, feldolgozzuk azokat. Ezzel is gazdagítani akarjuk ismereteinket. Olyan célkitűzések ezek, amelyek elérése egy-egy állomást jelent a szocialista kultúra fejlesztése s haladó hagyományaink megőrzésének útján. Közlekedési eszközök szeretnénk lenni a szocialista kultúra fejlődésének útvonalán. A kultúra eredményeinek hordozói és továbbadői... • f Uj erő született a kisliállói homokon Szép eredmények a kéthónapos Virágzó Föld IV/-ben A kiekálLói homokbuckás ha- t ár részen most valami új születik; ott, ahol még a nyáron is ?g felé emelt apró kalászokkal lengedezett a rozs, most nyílegyenes sorokban követik egymást a fiatal, frissen elültetett almafák. Harminc holdon. Az utolsó sorokban még emberek serénykednek, rakják a fák törzsére a fehér papírt, hogy megvédjék a nyulak kártételétől a gyümölcsöst. Egy új termelőszövetkezet első nagy lépésének lehetünk itt tanúi. Az idei tavaszon tizenkét gazda határozta el, hogy az apró kis erőket egyesítik; megalakították V nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetet. Őszi kezdésre. Azóta számuk már hárommal gyarapodott. A nyár folyamán már vetettek közösen másodnövényként Red King kukoricát s az állandó tervezgelések, előkészületek közepette jutottak el októberig, »mikor ténylegesen megkezdték á közös munkát. Az együk tag fűrészüzemet, egy másik darálót vitt a közösbe. Van kőművesük és pártoló tag lakatcsuk is. Az elmúlt két hónap alatt igen szép eredményeket éretek cl a közös alap lerakásában. Elvetették a kalászost, lucernát. Gödörásó gép után telepítették a harminc hold gyümölcsöst, öt holdra való szőlöoltványukat elvermelték s ha a talajforgatás megtörténik és az idő is kedvező, úgy még a szőlőt is eltelepítik az idén. — Ekkora gyümölcsös telepítéséhez kevés let* volna az erőnk — mondja Ráthonyi Ferenc, a szövetkezet elnöke. De kaptunk segítséget a gimnáziumtól. A politechnikai oktatás keretében a tanulók is ültették a fákat a mi felügyeletünk mellett, Fakötözéshez nem volt papírunk. A gimnazisták „egy újság” mozgalmat szerveztek s így valamennyi gyümölcsfát sikerült bekötözni, — Nálunk mindenki egyformán dolgozik — folytatja Ráthonyi Ferenc. — Elnök, agronómus és a többi tagok együtt ültették a fákat és amj munka van. azt mindet közösen végezzük. A munkában kitűnik és éjt nappallá tesz Molnár István „brigádtag”, de mindenkiben nagy az igyekezet. A fiatal szövetkezetnek a közeli tervei is igen szépek. Elhatározták, hogy a gyümölcsöst körülkerítik, hogy a kóborló jószágok ne tehessék tönkre. Cementet. folyami kavicsot, drótot vásárolnak és saját erőből csinálnak oszlopokat, drótkerítést — mert mint kiszámolták, így 25 ezer- forintot: Uakázitanak meg. Tizenkét hold termő gyümölcsösükben —. amit a. tagok adtak össze — a fatisztogatást, metszést még a mostani jó időben elvégzik, ne maradjon tavaszra, mert akkor ismét ezernyi a tennivaló. Még a tél folyamán építenek egy baromfiól it, hogy ott februárban megkezdhessék négy—ötezer naposcsibe nevelését. Az ólat és a csibéket saját erőből biztosítják-. Erdei szerfából tengeri górét építenek és alatta lesz helye negyven darab hússertésnek, amelyek a tavasz folyamán jó előleget biztosítanak a tagok részére. Ügy tervezik, hogy a fiatal gyümölcsös sorai közé homokfogónak és talajerőpótlónak csillag- fürtöt, takarmánykeveréket vetnek és itt lesz kilenc hold dir.y- nyéjük is. Az öt hold szőlőhöz még másik ötöt is terveznek tavaszra. Csemeg'efajtákat. Nagy tervek ezek, az alig száz holdas kis szövetkezetben. De az eddigi ténykedésük azt mutatja, hogy szívvel, lélekkel meg is valósítják azokat. Várják még a tavaszt, az igazi kibontakozást, hogy megnövekedett erővel, tisztán látva az új feladatokat, az újabb lehetőségeket is valósággá formálják. S. A. i, el Nyíi-egyházán a városokra any- I ny'ira jellemző színház-kultúra: Múltja tehát alig, jövője annál több van. Sokan vitatták ezt a jövőt. zában és a szabadtéri színpadon folyó színházi élet.. Annyival többet, hogy nyugodtan állíthatjuk: csak néhány éve kezdődött Tud e színházai fenn fariam IVyírcgyháza? A kérdés ez volt. Meg kell mondani, hogy a vélemények még most sem egyeztek meg, s erős az az állítás, hogy a varos nem tudná megtölteni nézőközönséggel az állandó színház rendszeres előadásait. .Mert az egy-egy darabra fordított költségek megkövetelik, hogy minden új darabot legalábo tucatszor mutassanak be, s még ez is messze van a fővárosi színházak ötven, hetvenöt, száz sorozat-számától. A kérdés tehát ez: be lehet-e mutatni egy darabot tízszer-tizenkétszer úgy a nyíregyházi színházban, hogy megfelelő számú közönség legyen az utolsó előadáson is? S erre felelnek sokan így: nem. A valószínűség valóban ez. Az ellenvélemény sem tud erre mást mondani, csak azt, hogy kisebb városok is tartanak önálló színházat, (Békéscsaba. Eger stb.) s ha ott lehet, itt miért nem? Lehet-e nagy különbség a városok dolgozói, igényeik között? És ez is igaz. Nagy különbség nem lehet. A mi sajátos helyzetünket az teremtette meg, hogy — mint már említettük, — tulajdonképpen nincs színházi múltunk. Éz a néhány év, amely úgyahogv igyekezett rendszerességet biztosítani az ■előadásokban, bár sokat használt, de nem pótolhatta az igazi kő-’ színházat, a tervszerű rendszerességet. Most vagyunk annál á pontnál, amikor megkezdődik a hiányzó alapoknak a lerakása: —V Színházi közönséget kell teremteni! Nem sziikkörű, alig por-" száz emberre kell gondolnunk, ha színházi közönségről beszélünk. Nem csupán az értelmiség kis részére, és hozzá a régi értelemben vett kispolgárságra, akik. még a múltból hozták magúkkal a színház után való érdeklődésüket. A dolgozók ezreiről van szó. Minden becsületes dolgozó emberről, mert az alkotmány biztosítja a művelődés, szórakozás jogát, de egyúttal kötelességet i* ró a kulturális szervekre. Előnyös helyseiben vagyunk Ugyanis állandó színházat kapunk. jobban mondva állandó jellegű színházat, háromszor- négyszer annyi, új bemutatóval, mint a többi vidéki színházzal rendelkező városok. Az állandó jelleget biztosítja, hogy rendszeresen, heti három, négy alkalommal tart majd előadásokat a színház, programszerűen, bérle- tezve, ugyanakkor egy-egy darab nem kerül többször előadásra, mint két-három alkalommal. Ez körülbelül annyi lehetőséget tár a mi dolgozóink elé, mintha három város középpontjában lenne Nyíregyháza. S nem hárul megyénkre az állandó színházak nagy, anyagi terhe. Az előadások színvonalbeli megtartását biztosítja a kitűnő megépítésű színházépület, a páratlan látásviszonyok, a korszerűség. Minden feltétele megvan tehát a nézőközönség széleskörű kialakításának. Ezt a célt szolgálja majd az ifjúsági bérleti előadássop is. A terv egyelőre még csak terv, a megvalósulás azonban biztosnak* látszik. E szerint minden hónap-« - ban legalább egy alkalommal ifjúsági előadást rendeznek alkalmas darabból, ötven százalékos hely árral. A bérleti rendszert kiépítik az üzemek, vállalatok dől- " , gőzéi között is. A műsorból érdemes megemlíteni néhány előadást. Mai témájú darabok: Kis unokám, Érdekházasság, Cseresznyéskeit, Glória (utóbbi opera), az ifjúság szempontjából . sem lesz érdektelen Jókai: A kőszívű ember fiai, Móricz: A betyár, :-r- vagy említsük Shaw, Shakespeare, Brecht neveit. Operákat és klasszikus operettekéi. Lesz bőven fenyőfa, szaloncukor és déligyümölcs karácsonyra A nyíregyházi Csemege Áruház bő választékkal készült fel a karácsonyi forgalomra. 50 mázsa 22 forintos, 30 forintos és 60 forintos szaloncukrot rendelt a kivitelező üzemektől. Idén is kapható lesz az üzletben fenyőfa, méterenként 20 forintért. Nagymennyiségű déligyümölcs t 36 forintos na rancs, első osztályú mandarin füge, datolya érkezését várják. A háziasszonyok örömére a sütéshez lesz elég mazsola, dióbél mák, mogyoró- és mandulabél. c különféle ízek, jam-ek sora. Italban sem :esz hiány: a bel három és' félezer palack bor*. Orltnn én havazás Nyufgat-Eurói/ában éti i.szak-Xmeriliáhun (MTI): Az AÜanti-oceáuon közlekedő tengerjáró gőzösök nagyon sokszor 24 órás késéssé, «.ütnék be a kikötök ae. Sok k - sebb hajó S. O. S. jelekkel kért .segítséget, de az óceánon majdnem 30 méterre felkorbácsolt hu’ Tárnok megnehezítik a mentést. A hullámok több halászhajót zu- tiT.yra dobtak. Becslések szerint eddig 40 halálos áldozata van az Atlant i-<áceá.v>n végigzúduló viharnak Skandináviában a szinte sre be. magasságú hófúvásban eít sen szünetel a közúti forgalom meg a hóekék sem tudnak működni. Több vonat kisik'.ott és el akadt, a havazás sok közdére' elvágott a külvilágtól. Erős havazást és a hömersél: let süllyedését jelentették Ausz - riából, Svájcból és Észak-Olasz Országból is. rmniegy 30 fajtát rendelt az ünnepekre. Bizonyára nagy keletjük lesz az uj dán, német é* svéd halkon terveknek is Még majdnem teljes két hónap van a színház megnyitásáig. De már kell beszélni róla, hogy szokjuk meg: a ‘ miénk lesz, s annyira lesz a miénk, amennyire törődünk vele. Nem az igényeket keli megteremteni, mert igények ma már vannak. A tudatosságot kell erősíteni az emberekben, olyan emberekben; akik még azért nem értékelik esetleg a színházat, mert nem szokták meg. Ez azonban nem jelenti azt, nogy igényük mhos a kultúráit szórakozásra És ezért nincs igaza annak a véleménynek, hogy Nyíregyháza nem lenne képes önálló színházat fenntartani. Mert itt .s dolgozó emberek élnek! Hiszünk abban, hogy bizony ** idő elteltével növelni kell majd a he'i előadások számát. Ha, — és ez biztos, — a dolgozó emberek munkások, parasztok ezrei mondják majd: „Mit is játszik a mi színházunk?” 5. B. Ljahb árvízveszély fenyegeti Fréjust í eszedclineK német aknákat tárt /ef a gátszakadás Fréjus. (MTI): A katasztrófa okának felderítésére indult tüzetesebb helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a roppant erejű gátszakadásnál a víz több olyan fel nem robbant aknát mosott ki a földből, amelyeket még a második világháború idején ástak el a németek ezen a vidéken. A hatóságok — újabb szerencsétlenségtől tartva — a inal- passeti gát közvetlen környékét elzárták a közönség elől — je- enti a Reuter. A francia belügyminisztérium ijabb közleménye szerint eddig .123 holttestet találtak a katasztrófa sújtotta vidéken, de félő, hogy a halálos áldozatok száma ennél, sokkal több tesz. Az eltűnőkről pontos számadatokat a hatóságok ■ még nem adtak ki. Leotard frejusi polgármester közölte, hogy a város temetője teljesen megtelt és a város vezetőségének most új temetőről kell Karácsonyi árak Becsben Az Arbeiter Zeitung írja ,'no- . ember 22-én: „Minél inkább közeledik az ünnep, annál jobban ritkulnak egr es üzletekben az elérhető árak. As áremelést nem szenzációs látványossággal hajtják végre, hanem schillingenként húzzák ki a pénzt a vevők tárcájából.. -. Nagy ünnepek, de elsősorban karácsony előtt számos kereskedő megkísérli, hogy alaposan megnyirbálja a schilling vásárlóerejét.; . Aki most vásárol, gyakran jóval kevesebbet kap a pénzéért, mint egy hónappal ezelőtt.” I . . . J anuár végén megnyitja kapuját a nyíregyházi színház. Ez :a rövidke közlés igen sokat mond ! nekünk, nyíregyháziaknak, nekünk, szabolcsiaknak. Az elmúlt | évek alatt a színház építkezés: ■egyike volt azoknak a dolgoknak, amelyet legtöbb figyelemmel kísértünk. s nem lankadó érdeklődéssel vártuk róla a híreket..—■ Mert fontos erősség a sznház, a kultúra frontján. Volt színház régebben is, itt Nyíregyházán. Emlékezünk, hogy a nyári színház-évadi szünetben néhány héten át vendégül láttunk társulatokat. Ez a néhány hét azönban nem jelenthette az igénye)* teljesedését. Elsősorban azért, mert az év igen kis töredékét töltötte ki, másodszor, mert az ilyen alkalommal bemutatott darabok legtöbb esetben a pehelynél is könnyebbek voltak. Sokkal többet jelentett a régi színháznál a közelmúlt gyakorlata: a város két művelődési há«Sseervcs része legyen a színház a város ciciének * pétik a folyó gátak közé szoritá- |sát, mert ellenkező esetben- t|bb j mint 2500 embernek kell elhagynia otthonát, tekintettel az árvízveszélyre. gondoskodni. A város kétezer la- i kosa vált hajléktalanná. Mint az ] AP jelenti, Frájusban száz ház teljesen rombadőlt, csaknem nyolcszáz pedig megrongálódott. Az országos gyűjtés vasárnap estig négymillió dollárnyi össze- ; get eredményezett, A francia kormány elrendelte, i hogy a katasztrófa ügyében meg- I indult vizsgálatról készülő jelen-1 fest két hónapon bélül hozzák nyilvánosságra. Párizs, (DPA): Űjabb veszély fenyegeti a dél-franciaországi Fréjus városkát. A francia Riviérán nagy esőzések vannak és a meteorológiai jelentések szerint viharokkal kell számolni. Félő, hogy a tartós esőzés esetén Fréjus alacsonyabban fekvő tészeij elborítja az ár. "A kis RJéyran- folyó a gátszakadás következtében ugyanis szélesen hömpölygő árrá változott. A hatóságok sür-
