Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-08 / 290. szám

A szovjet-amerikai rakétaverseny Amerikai tábornok cikke és szovjet újságíró válasza as Izvesztyijában Moszkva, december 6. (MTI) Az Izvesztyija szombati szá­ma teljes terjedelemben kö­zölte James Gavin amerikai tábornoknak az American Weekly című amerikai folyó­iratban „Hogyan jutott oda Oroszország elsőnek?” cím­mel megjelent cikkét, és M. Szturua szovjet újságíró vá­laszát, Alábbiakban közöljük a két cikk kivonatos szöve­gét: • > . ./nme» Goi n Hogyan jutott oda Oroszország elsőnek? Hogyan előzték meg az oro­szok az Egyesült Államokat és mértek rá csapást a Kozmosz­ban? Ezt a kérdést igen gyakran fel­tették nekem azután, hogy 1958- ban az amerikai hadsereg vezér­kara mellett működő kutatási és 'fejlesztési osztály vezetésétől nyugalomba vonultam. Ez a kér­dés gyötri Amerikát, mióta az első szputnyik súlyos csapást mért gyomorszájára. Erre a kérdésre nem egyszerű •a > válasz. Gyakorta megkérdezik tőlem, jobb tudósok vannak-e a Szovjetunióban, mint nálunk. Azt mondanám, hogy nem. Elő­fordulhatnak' egyes kivételek, de ^Italában a mi tudósaink lénye­gesen jobbak a szovjet tudósok- t»ál. Mi tudományos erőfeszítéseink nagy részét a fogyasztási cikkek termelésére fordítottuk, hogv ké­nyelmesebbé tegyük az életet, hogy fenntartsuk nálunk a világ­viszonylatban legmagasabb élet- színvonalat. A vörösök, akiket nem akadá­lyoztak a szabad társadalom kö­vetelményei. soha nem ütköztek abba a problémába, hogy magas képzettségű tudományos szakem­bereket találjanak.: Az ilyen em­bereket toborozták, amikor erre szükség volt. Ily módon legjobb műszaki és tudományos elméiket összpontosíthatták igen sürgős és átfogó katonai, kozmikus prog­ramjaikra. v. ; És mit lehet elmondani a né­met rakétaszakértőkről? Talán a Vörösök ragadták magukhoz a legjavát? Nem, a második világháború befejeztével a vezető német ra­kétaszakértőket kétségkívül mi kaptuk. A vezető rakétaszakem­berek közül ténylegesen hozzánk jutott 160 ember, közöttük dr. Walter Dornberger, a Peenemün- de-i kísérleti telep vezetője, vala­mint a dr. Wernher von Braun vezetése alatt álló jól összeszo­kott csoport... * Világos tehát, hogy vannak tu­dósaink és vannak műszaki ta­pasztalataink, A szovjetek azon­ban olyan rakétákat készítettek, amelyek felülmúlják a miein­ket — legalábbis teljesítőképes­ségben, vagy ahogy a rakétaszak­értők nevezik, tolóerőben. Minél nagyobb a tolóerő, annál nagyobb A hasznos terhelés. Az orosz ra­kéták teljesítőképességét egyértel­műen bizonyítja az a tény, hogy egyikük több mint másfél tonnás mesterséges holdat vezetett pa­jtájára. Az Egyesült Államokból felbocsátott eddig legnehezebb mesterséges hold súlya mindössze 91 font volt. , A többlépcsős rakéta felbo­csátását olyan versenyfutáshoz lehetne - hasonlítani, amelyben a résztvevő elefántok hátán lovak, efeek hátán pedig aggrak vannak. Miután az elefánttól kezdve mindegyik állat megteszi a szá­mára kijelölt távolságot, átadja a; futást a következő gyorsabb lá­bú állatnak. Az orosz elefánt jóval nagyobb és gyorsabban fut a mieinknél. Mit tehetnénk, hogy utolérjük az oroszokat? Be kell ismernünk egy tényt: ahhoz, hogy az oro­szokkal egy színvonalra emel­kedjünk, szükség van az egész nemzet erőfeszítéseire. Ilyen erő­feszítések révén öt 'év * alatt ki­egyenlíthetnénk a számlát. Mi azonban' most semmi esetre sem teszünk ilyen erőfeszítéseket. .. Nem szabad megengednünk, hogy a Holdat megkerülő szput­M. Saíurua: Különös események színtere volt 1957 októberének első nap­jaiban az amerikai hadügyminisz­térium huntsvillei (Alabama ál­lam) rakétatámaszpontja . Tisz­tek és tudósok egy csoportja egy kitömött madáríjesztőt csinált, amelv nagyon hasonlított főnö­kükre — Charles Wilson had­ügyminiszterre. Az egybegyűl­tek a kitömött madáríjesztőt indi­án csatakiáltásokhoz hasonló lárma közepette felhúzták a leg­közelebbi fára. Az ízlés nagyon vitatható do­log. Nem is kezdünk vitát a huntsvillei rakétatámaszpont tisz­telt polgáraival arról, hogy miért éppen így — miniszterük kitö­mött másának . meglincselésével — emlékeztek meg a történelmi jelentőségű eseményről, a Föld első mesterséges holdjának, az első szovjet szputnyiknák a fel­bocsátásáról. Hajlandók vagyunk a megértésre és az együttérzésre, hiszen amint Gavin tábornok ír­ta. súlyos csapást kaptak gyo­morszájukra. Igaz ugyan, hogy a csapás inkább azokat a másfajta szájakat érte. amelyek nem győz­tek szónokolni 9z amerikai fö­lényről. . . ..1957. október 5-éig — írja Chester Bowles, az Egyesült Ál­lamok volt indiai nagykövete ..Eszmék, emberek és a béke” című könyvében — majdnem senki nem vonta kétségbe Ame­rika ipari, katonai és tudomá­nyos" fölényéi. Azután váratla­nul feltűnt a Föld körül keringő szputnyik és milliók tették fel a kérdést: vajon végülis - nem a kommunizmus lesz a győztes fél?” Ez a kérdés, amely a hamleti „Lenni vagy nem lenni” magas­ságába emelkedett, azóta sem tű­nik el az amerikai sajtó hasáb­jairól. A meglehetősen ismert Drew Pearsonnak, a Daily Mir­ror szemleírójának találó meg­jegyzése szerint az Egyesült Ál­lamokban saiötos „őszinteségi" hadjáratot hajtanak végre. amely­nek egyik része Gavin tábornok szóbanforgó cikke. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ..őszinteségi” hadjárat­ban beismerések mellett bőven megtalálhatók a fél-beismerések, sőt nyílt hazugságok is. Fél-beismerések. — „Igen — mondogatják —, a Szovjetunió túlszárnyalt bennünket a rakéta­technikában. a sznutoyikok és a lunvikok felbocsátásában, a vi­lágűr meghódításában, de s°mm: több. Egyéb területeden mi já­runk az élen.” — Az ilyesféle kijelentések naívsápa kézenfekvő Cuvier, a nagy francia tudós egyetlen csontból rekonstruálni tudta némelyik történetem előtti állat csontvázét. Ha a jövő em­bere rátalál az 1959-es mintájú szovjet kozmikus rakétára, Cuvi- erhez hasonlóan hibátlanul re­konstruálhatta az egész szov;~t technika ké^ét. Ahogyan egy csepp tengervízben tükröződik a végtelen óceán, úgy példázzák e szputny'kck és lunvikok szocialis­ta hazánknak a tudomány és a technika egész rrcvonaláo aratott hatalmas sikereit. Az ..őszintesé­gi” hadjárat másik résztvevője, nyik meghökkentő nagysága elva- kitson bennünket, s ne lássuk meg azt a tényleges helyzetet, amelyben most vagyunk. A világ­űr hatalmas katonai küzdőtér, amelyben talán az emberiség jö­vendő sorsa «Bői, el. Gazdasági életünket tpljes egé­szében a kozmikus rakéták kor­szakához kell idomítanunk, hogy támogathassuk azokat az erőfesz1'- téseket, amelyek az oroszok utol­éréséhez szükségesek.- ; Eric Johnston, a tekintélyes üz­letember és áZ amei'ikäi elnök tanácsadója. kénytelen-kelletlen beismerni őzt. „Az oroszok raké­tát lőttek az égbe, — írja. — Ez meghökkentette , a. világot. Mos? másfajta — gazdasági —. raké­ták felbocsátásával vannak elfog­lalva, amelyek niőg jobban meg­hökkenthetik a világot’,’.. Ezzel a meciegv-éssel csak egyetérteni lehet. Vajon ,hétéves. . tervünk nem hétléncjő;' rakéta-e, ■ amely a kommunizmus, pályájára, viszi fel a Szovjetuniót? Amikor Gavin ’ tábornok meg­próbálja megmagyarázni, •miért- lóval nagvobb 'az orosz elefán' és m-é-t fut wer-abban az ame­rikainál, owáttclán nem valam’ '? keletű érveléshez folyamodik Kijelenti, hogy az orosz elefán­tot (rakétatechnikát) az emberek rovására táplálják, ugyanakkor az amerikaiak.,netrt, akarják meg­húzni ndrágszíjukat saját ele­fántjuk kedvéért. Az ilyesféle érvelés elefánt-tehetetlensége nyil­vánvaló. Amíg az Egyesült Ál­lamok költségvetésének 76 száza­lékát fordítja katonai célokra, a Szovjetunió 13 százalékra, korlá­tozza katonai .kiadásait. A szovjet tudomány és tech­nika csak azért tudott olyan haj­tóműveket létrehozni, amelyek diadalmaskodnak a Föld nehéz­ségi vonzásának erején, mert elő­ször maga az ember diadalmas­kodott országunkban a kapitalis­ta kizsákmányolás érőinj Ezt vi­szont az „ő->inteségí” hadjárat legbuzgóbb végrehajtói sem me­rik beismerni, mivel ezzel azt is- snernék be, .hogy a szocializmus fölényben van a kapitalizmussal szemben. Azok az adottságok, aipelyek között a szovjet tudósok dolgoz­nak és ami még fontosabb, azok az adottságok, amelyek közepette képzésük folyik, messze maguk mögött hagyják air Egyesült Ál- 1 rmokban meglévő adottságo­kat. Eisenhower elnök Gklahama- Citiyb&n beismerte: „A Szovjet­uniónak jelenleg sokkal több tu ­dósa és mérnöke van, mint az Egyesült Abamokna.k. A Szovjet­unió ezeken a területeken lányo­sáén, gyorsabban képez ki szak emberekét, mint mi.” Eisenbc wer hozzáfűzte, hogy a Szövie' unióban a tudományos' és mii szaki szakember-képzés „nem t minőség rovására” történik. Ezért nem volt igazuk ahunt' viliéi lincselőknek, akik a k'C "nőtt Wilson-babát felakasztót' '■. Az Egyesült Állomok elmaradó? a Szovjetunió mögött nem Wií sen hibája, hanem azé a rent ezeré, amelyet ő -képvisel. Nem embreken • múlik. a dolog legyenek akár miniszterek _ is. N Sz. Hruscsov - Budapesten r 1 Ganz—MÁVAG-ban a követke- kezőket mondotta: „A burzsoá­a r-fc álütct.-a, hogy u munka­asztal? nem tud államot vezeln. rom kócos megszervezni a gaz­dasági é’clst, kppte.len. éleszte­ni a tudományt és a ku’ túrát. Vajon kinek a 'tudománya nyi­totta meg a Held fele vezető utat, és kinek, a tudománya kép­telen e’szak tani a maga holdra kóláját a Földtől? Á munkást sz tály, a szovjet dolgozó nép meg­mutatta, hogy mire képes.” Ez a magyarázata annak, hogy Hrus­csov szavaival élve „a mi erőink nagyobbak az imperializmus erőinél. A mi fegyverzetünk jobb, mint az imperialistáké. A mi rakétánk már a Holdon van, az övék pedig a tengerben”. Végül még egy mozzanat. A hidegháború lovagjait és sugal- mazóikat — a hadiipari monopó­liumokat — rendkívül .-aggasztja í nemzetközi légkörben most be­ült felmelegedés. tájékoztatása szerint az általános és középiskolák téli szünideje 1859. december 23-án kezdődik is 1980. január 10-ig tart. Az első tanítási nap január 11-e, hétfő. (Tudósítónktól.) December első napjaiban u já­rási kultúrház nagytermében nagyszabású vásárlással egybekö­tött kül- és belföldi bútor-, va­lamint játék-kiállítást rendezett Az MSZMP VII. kongresszusa résztvettt bolgár pártküldötttség. Encso Sztajkov, a! Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Bolgár Hazaíiac Arcvonal elnöke, a küldötttség vezetőjével az élen, vasárnap el­utazott Budapestről. A ' küldöttség búcsúztatáson megjelent Dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke és Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. Vasárnap elutazott a Salvador? Kommunista Párt képviselője, akit Sági György, az MSZMF Központi, Bizottságának tagja bá csúztatott. Hazaindult Jean Tervfe, r Belga. Kommunista Párt Politika Bizottságának tagja, búcsúztatá­sára megjelent Kiss Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja', ' a budapesti pártbizottság titkára. Hétfőn újabb küldöttségek utaztak el hazánkból. A Ferihe­gyi repülőtérről hétfőn déleiét: elutazott az olasz pártküldöttség vezetője, Giancarlo Pajetta, az Oiasz Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Búcsúzta­tására megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára és Benke Valéria, a Köz- 'hl:i Bizottság tagja. j TIT és a Megyei Könyvtár kö- -ös rendezésben József Attila zavaiéversenyt hirdet. Kötelező is szabadon választott József At- ila versekkel . lehet résztvenni. kötelezők: Aki szegény az a leg- zegényebb, Anyám, Éhség, Fa- /ágó, Flóra: Már kétmilliárd, üszőn (A töke haszon balla­dája: „Dagassz gázlágnál kenye­ret”), Mama, Mondd, mit érlel, Jyéiy; Születésnapomra, Tiszta szívvel, Végül. Ezek küzdi a versek közül né­gyet kell elszava'.ni a versenyen, továbbá egy szabadon választott, iclentős József Attila verset. A verseny előreláthatólag január óz epén lesz Nyíregyházán. Je­lentkezni lehet levelezőlapon december 31-ig a József Attila vin tábornok cikkéből is. Sokat* mondó mór maga a cikkíró sze­mélye is. Az Egyesült Államok­ban hétpróbás militaristának is­merik. Azt mondják róla, hogy; vigyázz állásban alszik és ebéd* hez is kardot köt az oldalára. De ^ kár haszonnal jár. Kinek mi fáj, azt kiabálja. Gavin lel­kének kiáltó szava, akár akarja* akár nem, tárgyilagos beismerése annak, hogy az amerikai elefánt már nem képes felvenni a ver­senyt a szovjet elefánttal. A téli szünettel kapcsolatban a tanítás befejezéséről és az első félévi vizsgaidőszak megkezdésé­ről a felsőoktatási intézmények vezetői saját hatáskörükben in­tézkednek. zeti Föidművesszövetkezet. A ki­állítás három napja alatt mint­egy 250 000 forint értékű, bútor talált gazdára. Különösen nagy érdeklődés kísérte a magyar fé­nyezett hálókat, a német konyha- és a jugoszláv kmbinált bútoro­kat. Hazautazott a francia küldött- jég is: Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi B(i- ettságának titkára, Gaston Plis- sonier, a Központi Bizottság tit- .. ra, atriket Kállai Gyula, az MSZMP Politikai , Bizottságának .agja és Tömpe István, a Köz­ponti Bizltság tagja búcsúztatott. Elutazott Pák Den-aj, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a párt alelnöke,. Kim Te-gun, a Központi Bizottság-tag­ja,. akiknek búcsúztatásán Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja és Nagy Józsefné könnyűipari mi- íiszter volt jelen. Larsen Reidar Thoralf-ot, a Norvég Kommunista Párt titká­rit; a párt lapjának főszerkesztő­ét Kossá István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja kí­sérte ki a repülőtérre. Ignacy Lcgasowinskit, a Lengyel Egye- ■ült Munkáspárt Politikai Bizott- rigának tagját, Walenty Titko- wot, Wladislaw Kruczakot, a Központi Bizottság tagjait So- t ügyi Miklós, az MSZMP Poli- ikai Bizottságának tagja és Szi- ’ágVi Dezső, a Központi Bizottság tály vezetője búcsúztatta. Tuad Nossar, a Jordániái Kom­munista Párt főtitkára búcsúzta­tásán jelen volt Horváth András, nz MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja. 2 forint részvételi díjat a ver­seny megkezdésekor kell kifi­zetni. A lfegjobbak könyvjutalom­ban 'részesülnek és a Szabolcsi Irodalmi Színpad műsorain sze­repelnek a továbbiakban. Barát! találkozó a Sápári’ szövetkezetben A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet vezetősége és a nőtanács december 12-én, szom­baton délután 13 órakor tsz-láto- gatással egybekötött találkozót rendez. A találkozóra meghívták Rozsrét és Manda-bokor egyéni­leg gazdálkodó asszonyait, vala­miéit a nyíregyházi szövetkezetek nfedolgozóit, Miért gyorsabb az orosz elefánt sz amerikainál? Könnyű meggyőződni erről Ga­December 23-tól január 10-ig tart az iskolákban a téli szünet A Művelődésügyi Minisztérium Bútorvásár a Fehérgyarmat és Vidéke Kör­EiBlazett Budapestről az MSZstP VII. kongresszusán rosziiisit tála nnidőitség Szavalóversenyre fehet jelentkezni A József Attila Művelődési Ház. Művelődési Házhoz címezve. A s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents