Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-05 / 288. szám
(Folytatás a* 5, oldalról.) tartozik a pártszerű kritika és önkritika széleskörű kifejlesztése és rendszeres gyakorlata a párt életében, mégpedig kritika felülről lefelé és alulról felfelé. — A pártunkban kialakuló és egyre erősödő kollektív vezetés új vonása, hogy fontos kérdések eldöntésébe — még a határozathozatal előtt — bevonjuk a velünk szövetségi viszonyban levő pártonkívülieket is. Mi azt valjuk, hogy a szocializmus felépítése a kommunisták és a párGondosan vigyáztunk arra, hogy a alsóbbfokú pártszervek helyesen értelmezzék a Központi Bizottság határozatait, s a gyakorlati munkában ne torzítsák el azt. — A Központi Bizottságnak és az összes többi választott pártszervnek állandó feladata, hogy a szocialista építésben szerzett gazdag tapasztalatokat összegyűjtse, értékelje, általánosítsa és a többi párt- munka szerves részévé tegye. — Ma már a vezető pártszervek, sőt az alapszervezetek üléseit is a bátor vita jellemzi. Ez a munkastílus segítette a pártot, hogy helyes határozatok jöjjenek létre és végrehajtásukhoz mozgósítani tudja a széles dolgozó tömegeket. Az eredmény: a demokratikus pártélet növelte a párttagság felelősségérzetét, a választott szervek jelentőségét és szerepét. A fejlődés azonban még nem mindenütt egyenletes. A jövőben a pártszerveknek határozottan felelősségre kell vonni azokat, akik megsértik a párttagság jogait. — Több gondot kell fordítani a vezetés színvonalának emelésére is — folytatta Marosán György. — A vezetőségválasztás eredménye jó képet mulat. A kommunistáknak az ideológiai, politikai felkészültségük mellett most nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdasági élet ismeretére, kulturáltságuk emelésére. Át kell vinnünk a köztudatba hogy, a partnak müveit pártmunkásokra van szüksége, hiszen tankívüli dolgozók közös műve. lía tehát a kommuntistáknak és pártonkívülieknek közös erőfeszítéssel kell végrehajtaniok a párt határozatait, helyes, ha a határozatok meghozatala előtt megfelelő formában, és módon kikérjük a pártonkívüliek véleményét is. — A kollektív vezetés megköveteli, hogy az így hozott határozatokat az alsóbb szervek és az egész párttagság egységesen, ingadozás nélkül hajtsa végre. A Központi Bizottságnak ugyanolyan gondot kell fordítani a határozatok végrehajtására, annak ellenőrzésére, mint amelyin gondot fordított a határozatok meghozataléra. Ennek pedig mindenekelőtt magából a pártból kell kisugároznia. A demokrácia szelleme akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, ha állandóan figyelünk a tömegek véleményére, kívánságára, javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükséges tanulságokat, valamint megmagyarázzuk az idő Ez az élő elvi egység teremtette meg a párt cselekvésbeli egységét is. Ma meg lehet állapítani, hogy pártunk Központi Bizottsága rendkívül nagy tekintéllyel bír, nemcsak a pártban, hanem a pártonkívüliek széles tömegében is. A párt Központi Bizottsága elvi, politikai vonalának helyességével, ennek következetes megvalósításával, és valóban emberséges, kommunista munkastílusával vívta ki ezt a tekintélyt. Megnőtt az alsóbb pártszervek fe'rinti',,e is a dolgozók szemében. A Központi Bizottság-adta lehetőségekkel, jó irányt adott a dolgozóknak. — A párt munkájának eredményessége döntő mértékben a helyes határozatok jó végrehajtásán múlik — folytatta Marosán György. — A Központi Bizottság tekintélye többek között abból is fakad, hngv a kitűzött feladatokat végrehajtja. A Központi Bizottság munkájában fedik egymást a sza- ••ak és a tettek. Vannak azonelötti követelések teljesíthetet- lenségét is. Az ilyen módszerek biztosítják, hogy a párt ne szakadjon el a munkásosztálytól, a dolgozó tömegektől. A tömegek vezetésének fő formája tehát a politikai felvilágosítás, meggyőzés legyen. — Nekünk kommunistáknak hinnünk és bíznunk kell a munkások, a dolgozók alkotó erejében, emberi becsületességében, a rendszer iránti őszinteségében. Politikánk immár három esztendős gyakorlata megmutatta, hogy a tömitek iránti bizalom meghozza a maga gyümölcsét. — Sose tévesszük szem elől, hogy a széles tömegek nagyon is érzékenyen értékelik a bizalmat, ha kívánságaikat, javaslataikat, figyelembevesszük, elnyerjük lelkesedésüket, aktivitásukat és az megint rajtunk múlik, hogy tudjuk ezt a jó ügy érdekében állandóan ébren tartani. A vezetésnek éppen ezért sokszor kezdeményezéssel kell hatékonnyá tenni munkáját és mindenütt fel kell lépni a lélektelen, bürokratikus módszerek ellen, mert ezek eltorzíthatják a pártéletet, s az egész állami életet is. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy pártunkban most minden vonatkozásban érvényesül a demokratizmus levegője, ugyanakkor a centralizmus elve is. — Mi ennek az alapja? ban egészségtelen tendenciák is, részben a pártszervezeteknél, részben a párttagoknál. Egyes elvtársak, vagy szervek szavakban egyetértenek a párt politikájával, de gyakorlatban azzal ellentétben cselekszenek. Ezzel ma- ■’varáaható például a pártonkívüliek funkcióba állítása körüli sok huza-vona; egyes gazdasági vezetőknél a né""azdasági érdekek mellőzése, vagy a tsz-ek '-aíf*--r3 körött Központi Bizottség-i határozat egyeli ’en végrehajtása. Marosán György szólt a lakó- területi munkáról is. A budapesti pártvégrehajtó bizottság létrehozta a lakóterületi párt- csoportokat. A Központi Bizottság helyeselte ezt, és szükségesnek tartotta kiterjeszteni a vidéki városokra is. Két esztendő tapasztalatai bizonyítják e módszer helyességét. A párttagok megismerkedtek egymással és nemcsak elvtársi, hanem baráti kapcsolat szövődött közöttük, ugyanakkor a kommunisták közelebb kerültek a pártonkívü- liekhez is. — X kollektív vezetés elvét az összes alsóbbfokú választott pártszervek tevékenységének élő gyakorlatává kell tenni. A párt eszmei, politikai és szervezeti egysége a jobb- és baloldali torzulások elleni harcban született meg. területük gazdasági, valamint ideológiai, kulturális, tudományos kérdéseinek ismerete nélkül ma már nem dolgozhatnak. Fokozni kell a bírálat és önbírá- lat szellemét, mert a bírálat és az önbírálat egyik lényeges fegyvere a pártnak. Nem egyszer hallottunk olyan véleményt: helyes-e bírálni önmagunkat, nem használja-e ki az ellenség? A kérdés így gyökerében helytelen. Inkább azt kell kérdeznünk, fnj lenne, ha rém tárnánk fel hibáinkat, tni lenne, ha hagynánk, hogy egyes, magukról, megfeledd- kezett párttagok megsértsék a párttagságot és pártonkívülieket? Nem azzal tennénk szívességet az el'enságnek, ha erről hallgatnánk? — A munkásosztály pártja csak a tömegek aktív támogatásával tudja építeni a szocializmust. A íömegjszrr rezetek mmiké fáról Ezután a tömegszervezetekről beszélt Marosán Györgj1. Az elmúlt három évben megerősödtek, fejlődtek, szélesedett befolyásuk. A sajátos feladatok megoldása,a párt politikájának közvetítése a tömegekhez, nagymértékben attól függ, hogy a pártbizottságok, a párt-aiapszervek, az egyes kommunisták mennyire ismerik fel jelentőségüket, menynyire érzik felelőssegüket a tö- megszervezefek és mozgalmak iránt, megad:ák-p nekik mind g a szükséges politikai és gyakorlati segítséget. — Tömegszervezeteink jelentős feladatok megoldására kénesek. A szociaM’ínjvs ai»"- jai lerak?sínek idós'Faká«?ao tovább na jelentőségük. Elsze, más pártmunkával egyenértékű. Elképzelhető-e például a szocializmus építése kétmillió szervezett dolgozó súlya, jelentősége, hatása nélkül. Nem! A szak. szervezetekre úgy kell tekintenie minden kommunistának, és minden pártszervezetnek, hogy az a mi osztályszervezstünk. A párt nemcsak kádereket emel ki on- i nan, hanem a szakszervezeteken keresztül milliókat von be a gazdasági, politikai, kulturális feladatok eredményesebb végrehajtásába. A szakszervezetekben végzett munka egyik legfőbb feladata a munkásmozgalom gazdasági és politikai erősítése. Szé- ’esítsük, tegyük általánossá a szocialista munka versenyt, a termelési tanácsko-ásokat, erősítsük az üzemi demokráciát. Pártczervczeteink ismerjék A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, annak végrehajtásában felismerik a maguk érdekeit, ha beleszólhatlak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét. ítélendő tehát az a nézet, amely n lömegszervezctzkben dolgozó kommunisták munkáját nem tartja egyenrangú pártmunkának. A tömegszervezetekben végzett munka a pártmunka szerves réfel a többszázezer szakszirve- zeti aktívában rejlő erét és helyes irányítással, vezetéssel aktivizá'ják őket a párt politikájának megvalósítására. — Másik nagy tömegszervezetünk a KISZ, a párt ifjúsági szervezete. A párt utánpótlásának fontos bázisa. Amikor az ifjúságot helyes világnézetre neveljük, nemcsak a mát építjük, hanem a jövőt is alakítjuk. — 380 000 kiszista hatalmas erő és a pártszervezeteknek élni kell tudni ezzel az erővel. Nem lebecsülendő a fiataljaink-végezte önkéntes munka, sem az ifjúsági brigádok eredményei, de még nem használjuk ki eléggé azokat a nagy lehetőségeket, melyek a KISZ-ben rejlenek. És ez olyan hiba, amely még a későbbi években is gondot okozhat. A vezetőségválasztó taggyűléseken és a pártbizottsági tagok választásánál sikerült javítani a nők arányát, de pártunk életében még ma is sok helyen lebecsülik a nők , között végzendő munkát, és magát az egész nőmozgalmat. Ez annál helytelenebb, mert ma már 2600 községben van nőtanács, és a nőmozgalom elősegíti, hogy a nők széles rétegeihez eljusson a párt, a kormány szava, tanácsa, irányítása, és útmutatása. — Az utóbbi két évben fejlődött a nőmozgalom, bővült a nőtanács aktíva-hálózata, százezren dolgoznak folyamatosan, de ezzel még nem lehetünk elégedettek. — A párt előtt álló feladatok megvalósításának igen fontos feltétele az is, hogy valamennyi párttag mindennapi munkájában állandóan erősítse a tömegekhez iűződő kapcsolatát. Küzdjön a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, világosítsa fel a dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, de lépjen lel minden ellenséges nézettel és szocialista demagógiával szemben. Ügy dolgozzon, úgy éljen, hogy a pártonkívülieknek mindig legyen bátorságuk bizalommal, bármilyen problémával, bármilyen sérelemmel — vélt, vagy igaz sérelemmel bizalommal fordulni a párttagokhoz. Marosán György ezután a termelőszövetkezeti pártépítésről beszélt. — Megyei és járási pártszerveink a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó harcban nagy gondot fordítottak a szo- vetkeeztekben a pártépítés feladataira. Ezt igazolják a számok is: az elmúlt tíz hónap alatt mintegy ezerötszáz új pártszervezet alakult és a termelőszövetkezetekben dolgozó párttagok száma közel 25 000 fővel növekedett. A i új termelőszövetkezetek többségében azonban a Pártszervezeteket tovább kell erősíteni, mert még kevés tapasztalattal rendelkeznek, nem mindig találják meg a politikai munka leghelyesebb módszereit. El kell érni, hogy a tsz. pártsz»»« vezetek pártonkívüli aktívákkal is rendelkezzenek. Külön figyel-» met fordítsanak a dolgozó rasztasszonyek, lányok közbMÉ politikai munkára. Marosán György beszéde végén a Központi Bizottságnak a szervezeti szabályzatra vonatkozd néhány olyan módosító javaslatát terjesztette elő, amelyet a pártélet további javítása kíván meg. Nyomatékosan felhívta a párttagság és a pártíunkcioná- riusok figyelmét a tanulásra*! művelődésre. Minél erősebb, fej-’ lettebb, műveltebb párttagságunk, annál egységesebb, erősebb, harcképesebb a párt és annál biztosabb kézzel vezeti a széles dolgozó tömegeket előre a kommunizmus dicsőséges útján — fejezte be beszédét. (Nagy taps). Paolino Gonzales Alberdi, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust, majd Ahmed Kacemi, az Iránt Tudeh Párt Politikai Bizottságának tagja nyújtotta át a pártja üdvözletét. Ahmed Kacemi felszólalását a béke, a demokrácia és a szocializmus éltetésével fejezte be. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. A délutáni tanácskozáson Dr. Mohseane, Izrael Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Szudáni Kommunista Párt küldötte, Törökország Kommunista Pártjának küldötte, majd Jesus Lara, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a magyar kommunisták tanácskozását. Ezután az elnöklő Bruty- tyó János bejelentette, hogy, megkezdődik a harmadik napirendi pont vitája. Ezt követően Fodor Gyula, a Központi Revizíós Bizottság revízióját terjesztette elő, Harmati Sándor pedig a íellebbviteli bizottság jelentését ismertette. A délutáni ülés a testvérpártok üdvözletével ért véget. Felszólalt Philibert Duféal, a Martinique-! Kommunista Párt Titkárságának tagja, Steinpor God- mondsson, Izland Egységes Szocialista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Tuad Nasser, Jordánia Kommunista Pártjának íőtitkára. Ezzel a kongresszus pénteki ülése végétért. A tanácskozást szombaton folytatják. A póri kongresszus elfő'radio, a párt irányelveit, a határozati javaslatokat és us elhangzott Az MSZMP VII. kongresszusának pénteki' ülésén Kállai Gyula, a szerkesztőbizottság nevében bejelentette a kongresz- szusnak, hogy a küldötteknek szétosztott rövid határozati javaslathoz és az ahhoz mellékek két pártdokumenlumhoz — „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt VII. kongresszusára " és az „Irányelvek a gazdasági feladatok megoldására és a második ötéves terv kidolgozására’" című dokumentumokhoz — lényeget érintő módosítási javaslatok nem érkeztek, A vitában felszólalók — mondotta — önmaguk és küldött-csoportjuk nevében az irányelvekéi egyetértettek és azokat elfogadták, A tézisek közzététele óta elért újabb eredmények, az elhangzott vita es a beérkezett megjegyzések alapján a szerkesztőbizottság a határozati javaslat szövegét néhány helyen pontosabbá tette. A szerkesztőbizottság nevében javasolta a kongresszus küldötteinek: a Központi Bizottság által beszámolókat kibocsátott két okmányt azzai emeljék kongresszusi határozattá, hogy a végleges szöveget az újonnan megválasztandó Központi Bizottság, illetve annak szei- vei hagyják jóvá. A kongresszus tudomásulvette a szerkesztő bizottság jelentését. Kádár elvtárs más helyen kö- zöit beszéde után az elnöklő Lombos Ferenc szavazásra szólította fel a kongresszust. Ennek eredményeképpen a kongreszus „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt VII. kongresszusára’’ és „A Központi Bizottság irányelvei gazadsági feladatainkról és a második ötéves terv előkészítésére” című dokumentumokat, a Kádár János és Focit Jenő elvtársak által megtartott beszámolókat, az első és; a második napirendi ponthoz készült határozati javaslatot, továbbá Kádár János összefoglalóját egyhangúlag elfogadta. Nagy taps követte a kongresszus elhatározását. Polvtatta tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa 6
