Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Tanácskozik az MSZMP VII. kongresszusa

(Matatás s 4, Oldalról.)

ladás. Három új nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia. A Magyar Tudományos Akadémiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az ellenforradalom óa hoztunk létre. A tudományos kutatómunka jelentős eredményei már ma is közvetlenül segítik iparunkat, mezőgazdaságunk és a népgazdaság áltaiános fejlődését.

!—» Felépült a kísérleti atomreaktor, izotóp-előállítás is folyik es rövid felezési idejű izotópokban a hazai szükségletet inár ma. giink álltjuk elő, i—* Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is jelentős eredményeket éltek el: a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, és kiváló hibrid- kukorica fajtákat, jóminőségű nemesített répamagvakat á'lltot- tak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, univerzál traktorra szerelhető kukorica-be- taikarító gép.

*—< A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett bíztató eredmények vannak az irodalomban, a művészetben. Az új szocialista, realista alkotások egész sora született, különösen értékesek az eredmények a dráma- és filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos ég, a Harminckiiences dandár, a Tegnap, a Szélvihar, a Pesti emberek című műveket, örvendetes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a társadalom- tudományokban, a művészetben, az irodalomban,

r— Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális felemelkedését jelzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszámban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az ország majdnem valamennyi községében van könyvtár, még az ezer lakosnál kisebb községek 94 százalékában is;

—i A színházi látogatók száma az utóbbi tíz esztendőben két és félszeresére emelkedett és 1958- ban elérte a 6 millió 800 ezret. A mozik száma ma hétszer annyi, mint a Horthy-rendszer idején volt, a mozilátogatóké pedig az utóbbi tíz évben a háromszorosára növekedett. A nemzetközi ösz- szefaasonlítást e tekintetben is áll- jufc: egy lakosra egy évre Hollandiéban kereken 6, Svédországban 10, Franciaországban 10, Magyarországon 13 mozilátogatás jut. í—! EMársak!

A szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére viszonylag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez képest.

Jelenleg még mindig érezteti hatását az a rombolás, amelyet az ellenforradalom, a revizionista zavartkeltés az ideológia területén okozott. Ugyanakor előny az, hogy az ellenforradalommal e téren vívott harcban erősödött értelmiségünk marxista törzse, tudományos, művészeti életünk és ugyanez nagy nevelőiskolája volt a tömegeknek is. Űj, jó harci fegyvereink: a párt művelődéspolitikai irányelvei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal, a na. cionalizmus kérdéseivel foglalkozó pártokmányok.

>— A udományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű szocialista építésünk feladatainak megalapozásában; Az ideológia és a kultúra feladata, hogy a szocializmus építésére neveljen, mozgó, sítsomj

Elengedhetetlen követelmény, hogy tudományos és művészeti életünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tömegek, szocialista építésünk

[ szükségletei felé forduljon és azt szolgálja.

■— Le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi örökségét, a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus maradványait. Következetesen kell harcolni a szocializmus győzelmét gátló kispolgári nézetek, az önző kistulajdonosi szemlélet ellen. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a mar- xizmus-leninizmus eszméi az ideológiai életben, a tudomány és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá vái- janak,

— Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk.

Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. Iskolarendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván és megköveteli saját közoktatásunk tapasztalatainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a leggondosabb figyelembe vételét. Szélesítsük azokat az oktatási formákat, —■ a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét, — amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése magasabb műszaki ismereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól is. Teremtsük meg

a termelésben dolgozó munkások számára a műszaki továbbképzés célszerű formáit.

— Űj ötéves tervünkben biztosítjuk a tudományok fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A műszaki és agrártudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Külön fontos, hogy a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsék a megfelelő tudományos propagandát.

— A művészetnek, az irodalomnak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízlésének formálásában. Irodalmi és művészeti életünk egészséges fejlődésének kulcskérdése: szilárdan marxista—leninista eszmei egység fogja össze a kommunista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire. Pártunk természetesen elsősorban a kommunista írókra és művészekre támaszkodik, ugyanakkor számít minden becsületes szándékú író és művész alkotásaira és támogat mindenkit, aki műveivel népünk fejlődésének fő, szocialista irányzatát mozdítja elő.

— A nép világos színvallást vár —• elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban ki mellett áll, kivel tart.

— A párt és a nép a kulturális élet kérdéseinek megoldásában, a kultúra továbbfejlesztésében számít az újjászervezett író- szövetség, s vajamennyi művészeti szövetség hatékony támogatására.

— A szocialista nevelés követelményeit kell érvényesíteni a tömegek műveltségi színvonalának további emelésében is.

E területen megvan a maga sajátos feladata a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, a filmnek, színházainknak, a művelődési otthonoknak és az öntevékeny kulturális mozgalom együtteseinek. Az e területen dolgozó művészek, Írók, újságírók, kul- túrmur.kások az eddiginél sokkal céltudatosabban szolgálják a szocialista eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél hatékonyabban keli küzdenünk a reakciós burzsoá eszmék maradványai, a kispolgári selejt, igénytelenség, a tudatlanság, a tudománytalan világnézet gátló hatásaival gzemben.

Kádár János ezután

reknek, se a jószágnak; Ezt egyébként jól tudják azok a termelőszövetkezeti parasztok, akik már bent vannak a termelőszövetkezetben és akik maguk is gyötrődtek belépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egy-két esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jókedélyű emberek, akkor maguk nevetnek a legjobban azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltak.

— Elvtársak! A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya, az i államhatalmat kézbentartó „ural- | kodó” osztály. Pártja vezetésé- I vei kézbevette a szabadságjogok j és a nemzeti függetlenség zászlaját, amelyet a kapitalista földesúri osztályok már régen elárultak és földredobtak; A munkásosztály vállalta a felelősséget és az áldozatokat, amelyek vezető szerepéből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocialista forradalomért; Nélkülözött, éhezett 1945-ben és 1946-ban a pénzromlás idején. Napi érdekeit sokszor feláldozva segítette és segíti a testvéri osztályt, a parasztságot és felépítette hazánk hatalmasan megnövekedett szocialista iparát; Az emberek tízezreit adta az állam- igazgatás legkülönbözőbb posztjaira, a hadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom, a határőrség soraiba, a gyárak és üzemek vezető helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek; a szocialista városok felépítésére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető mennyiségű önkéntes társadalmi munkát végez máj is a köz javára;

szocialista társadalmi rendünk továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről

szólt.

—< A legközelebbi évek döntő feladata — hangsúlyozta, —hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását.

A kizsákmányolás teljes megszüntetése, a szocializmus teljes győzelme hazánkban, a szocializmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kulturális forradalom végigvitele, az emberek tudatának átformálása, a népjólét fokozása — egyaránt megkívánja a mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezéséta legközelebbi években. Már túlhaladtuk azt a színvonalat, amelyet a kapitalizmus valaha is elért Magyarországon, de a Ma; gyár Népköztársaságnak el kell érnie — a termelésben és fogyasztásban egyaránt — azt a színvonalat is, amelyet a fejlett kapitalista országok elértek.

— A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglévő ellentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget; legyözbetetlenné munkás-paarszt államunkat, a Magyar Népköztársaságot.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság szempontjából is szükséges. A kispar- cellán folytatott elmaradott termelési viszonyok gátolják azt is, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyanez fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését és a népjólét további jelentős emelését is. Korszerű mezőgazdasági termelés csak a szocialista nagyüzemben alakulhat ki. A nagyüzem és a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintetben idei növénytermesztési eredményeink is mutatják: az őszi búza átlagtermése ebben az évben az állami gazdaságokban holdanként 13,4, a termelőszövetkezetekben 11, a kisparcellás egyéni gazdaságokban 8,6 métermázsa volt. Az őszi árpa átlagtermése az állami gazdaságokban holdanként

15, a termelőszövetkezetekben

13.5, az egyéni gazdaságokban 11,8 métermázsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdanként

17.5, a termelőszövetkezetekben

16, az egyéni gazdaságokban 14,4 métermázsa volt. Az egyénileg dolgozó parasztságunk még ezt a termelési szintet is csak megfeszített munkával éri el.

— Parasztságunk tudja azt is, hogy mi megy végbe a világon. A Szovjeutnió már régen, több mint 27 esztendővel ezelőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a közelmúltban ugyanezt elérte már a parasztság, valamint az egész nép javára és hasznára Kína, Bulgária é§ Korea is. Közel jár e cél eléréshez Csehszlovákia, Albánia, és több más szocialista ország;

— A kapitalista világban is fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. A kapitalizmusban viszont a tőkés nagyüzem elsöpri és földönfutóvá teszi a kisparasztokat. A mi parasztságunk is emlékszik 1929-re, a nagy krízisre, amikor Magyar- országon is, de mindenütt a kapitalista világban a parasztok milliói mentek tönkre és nemcsak földjeikről, hanem gyakran még a házból is — ahol születtek — kiűzte őket a végrehajtó dobpergése., Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1920—50 közötti 30 év alatt 1 220 000-rel csökkent a 72 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkező farmerek száma.

— A pártnak és a munkásosztálynak a felvilágosítás erejével az önkéntesség biztosításával, a szervezésben és a megszilárdításhoz nyújtott anyagi segítséggel kell átvezetnie a még egyénileg gazdálkodó parasztokat a szocialista mezőgazdaság útjára.

— A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom

ügye és mindenkinek segítenie, kell, akinek bármilyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, mezőgazdasággal; Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítást végző emberek a parasztokkal, mint dolgozó testvérükkel beszéljenek; kellő tapintattal, türelemmel és emberséggel szóljanak hozzájuk; Meg kell értenie min- denkineTk, hogy ez a lépés minden parasztember számára megfontolt elhatározás kérdése. A parasztemberek között is vannak olyanok — hangsúlyozta —akikben él még a kapitalista szemlélet. Az ilyenek szeretnének megtollasodni más emberek meg- kopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor hiába küszködik száz parasztember, közülüli csak öt, vagy tíz válhat kulákká; kilencven pedig mindenképpen más szolgájává. A munkás-paraszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni, nem engedheti meg azt, hogy kilencven paraszt tönkremenjen azért, hogy tíz meggazdagodjon.

— Vannak parasztemberek, akik a kapitalista világ farkas- törvénye szerint kínlódtak végig életük nagy részét és mindig azt látták, hogy abban a rendszerben a falun csak az számított embernek, akinek akármilyen kicsiny, de saját földdarabka volt a kezén. Az akkori vad élet komiszsága okozta, hogy sokszor tulajdon szülőjét, vérszerinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért De ez a világ — a parasztemberek) szerencséjére is — örökre elmúlt. Társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik. Aki a munkát nem kerüli és embertársaival összefog, az élet urává, boldog, jómódú emberré válik a termelőszövetkezetben.

— Türelmes és meggyőző szóval kell megmagyarázni a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy milyen szép, új emberi életet nyit számukra a szocializmus, amikor megszabadulnak a bilincsbeverő régi paraszti életmódtól és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú embe— A munkásosztály szövetségesei elén küzd az új, szocialista társadalom megteremtéséért. A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse a munkásosztály tömegei öntudatának, politikai képzettségének, szakismereteinek, kulturális színvonalának emelését.

A parasztság az őt vezető munkásosztály szövetségeseként a maga módján kivette részét a hitleristák, a hazai fasiszták, a burzsoázia éí a földbirtokosok elleni harcból, amely a nép hatalmának megteremtéséért folyt. A parasztság 1956-ban a burzsoá és fasiszta erők ellenforradalmi támadása időszakában a munkásosztály hű szövetségesének bizonyult és résztvett a szocialista vívmányok védelmezésében, a konszolidálásért folytatott harcban. Legöntudatosabb fiai pártunk tagjaiként a társadalmi haladásért folytatott harc első vonalaiban haladnák; Ott vannak az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben, munkás-paraszt államunk és fejlődő szocialista társadalmunk felelős posztjain.

— Ma a munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme és erősítése, a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség. A feladat most, hogy

parasztságunk iegöntudat»- sabbjai, akik az állami gazdaságokban, a termelőszövet- - kezetekben, a gépállomásokon, a falvakban dolgoznak, segítsenek megteremteni a szocialista magyar falui Segítsenek magasabb színvonalra emelői a mezőgazdaságot, s ezzel az egész népgazdaságot, a dolgozók életszínvonalát.

— Elvtársak! Jelentős és szerepénél fogva fontos rétege társadalmunknak az értelmiség. Az utóbbi időben a párt helyes politikája következtében a párton- kívüli értelmiség nagyrésze lojális magatartást tanúsít és munkájával segíti a szocializmus építését.

(Folytatás a 5. oldalon)

7y