Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Tanácskozik az MSZMP VII, kongresszusa

#folytatás « 3. oldaltól)

í hibákat, nem felejtjük az ámítást, se az osztályellenséget, se az imperialistákat. A tapasztalaitok alapján tovább erősítjük népi államunkat, rendszerünket. Tovább erősítjük államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Erősítjük a munkásosztály szövetségét a többi dolgozók rétegeivel is. A Hazafias Népfront mozgalmi erejére támaszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesítését. Továb fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát; Érvényesítjük a demokratikus centralizmus elvét az államéletben is.

A 'törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek. Ugyanígy tovább bővülnek a helyi államhatalmi szervek önkormányzati -jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását.

— Népköztársaságunk alkotmányában rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi tanácsok rendszere bevált. Az elmúlt három évben fejlesztettük. az országgyűlés és a helyi tanácsok

Az ország gazdi

Kádár János beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a második világháború és az ellenforra- dalom-okozta gazdasági károkat A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva öt év nemzeti jövedelmét,'az egész nép öt évi munkájának minden eredményét megsemmisítette.

— Az ellenforradalom gazdasági „adománya” 22 milliárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézbe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét.

— A népgazdaság már 1957. végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor meghaladta az

munkáját. Megnövekedett a politikai, gazdasági és kulturális szerepük. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A helyi tanácsok, hatáskörének észszerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától örökölt és, sajnos, rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen.

— Elvtársak!

Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság törvényes belső rendjét, a belpolitikai helyzet jó és kielégítően fejlődik a közrend és a közállapotok olyanok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné.

Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkás- osztály-vezette nemzeti tömörülésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatását.

ségi helyzetéről

ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955. színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. A Központi Bizottság ez év márciusában felhívtá népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb lendületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett , a dolgozók. tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett, ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban, hogy. dolgozóink .november . elejéig az évi felajánlás 97 százalékát teljesítették — összesen 3,1 milliárd forint értéket adtak terven felül.

A felajánlások és azok teljesítése a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei.

A munkások, parasztok, értelmiségiek ' közül, a fővárosi és a vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetetlenség bármelyiket is kiemelni. A munkásbrigádok, a mezőgazdasági dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex brigádok, amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak össze egy-egy adott feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Különösén örvendetes a fiatal dolgozók legöntudatosabbjáinak helytállása. Közülük is kiemelhető az ifjúsági exportbrigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb és újabb felajánlások , — folytatta Kádár János elvtárs.

— A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasszal nagyszerű dolgoknak voltunk taú\ Újságaink hírt adtak arról, hogy j a Szovjetunióban kommunista brigádok, Csehszlovákiában szocialista brigádok alákítását kezdeményezték ä dolgozók. Ezeket az újsághíreket követően . mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg, az ország különböző részein százszámra alakítottak brigádokat, .amelyek a ■„szocialista brigád” címének elnyeréséért. versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a'termelési célokon és a munka fejlesztésén kívül a szocialista ma-'

gatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél-négyezer ilyen brigád dolgozik az országban.

— Az évi terv első háromnegyedének teljesítése a következő képet mutatja:

— A mezőgazdaságban megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkel, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetét-állománya 69 százalékkal magasabb, mint ez egy évvel ezelőtt volt.

— Az első háromnegyed év összes eredménye azt mutatja, hogy az ipari termelés, az

j önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő . mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1860. végére tervezett szintet.

— Elvtársak! Pártunk álláspontja’, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia- a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan

alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átka: .a munkanéküliség. A Hor- thy-rendszer idején évente átlag 200—300 000, az 1828—33-as válság idején pedig 7—800 000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az iST-et követő. 10 év alatt 650 000-rel növekedett a keresők szárba. 1945. után, három-négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt.

1958. végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett,’ vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást isi

—Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-, ban 33 kilogramm volt, 1958- ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, cukorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett.

Tudvalevő, hogy a Horthy- renűszer . i léjén Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyol- ország és Törökország dolgozóival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2650, Jugoszlávióban 2710, Franciaországban 2430, Ausztriában 2950. a Német Szövetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több. 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára

41,9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások összege 11,6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgai- tatásokat is: 193íi-ban például a lakosságnak még csak 31 százalékát vontak be a társadalombiztosításba, ma már 71 százalékát! Az orvosok szama a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10 000 lakosra.

Kádár János hangsúlyozta, hogy

az elmúlt évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében.

Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal.

— . Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a n> e- reségrészesedés rendszerét is.

1958. elején nyíltan megmondottuk.' kegy 1938-ban nem. lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért, eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tönse- gek megértették, helyeselték és támogatták ezt az, állásfoglalást, így a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettük. A tavalyi jő eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kérdést. A Politikai Bizottság a . közelmúltban megvizsgálta,, hggyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy a, határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959. első féléve volt. A végrehajtás: 1959; január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökkentettük.

Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatály- lyal lépett életbe 55 000 egészségügy! dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozók, gyermeket nevelő nők és a többgyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egymilliárd 48? millió forintot tesz ki.

— Nálunk most jók az életviszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munkaterem- tette értéket részben a termelés fejlesztésére — vagyis a jövcnd.ő magasabb életszínvonalának megalapozására — részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá té- ; telére, a dolgozók- életszínvonalának rendszeres emelésébe fordítjuk.

A gazdasági építésben előttünk állá feladatok

közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János elvtáre, mivel a gazdasági feladatokkal külön beszámoló foglalkozik a kongresszuson. Hangsúlyozta: meg . kell

gyorsítani a szocialista társadalom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv végrehajtásával, a hároméves terv túlteljesítésével jó alapot kell teremteni az. új ötéves tervhez. Az állami és gazdasági vezetésben meg kell szüntetnünk a bürokratikus vonásokat és növelni kell a terv- szerűséget, a ten-- és állami fegyelmet. Bér, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervező irodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt készített tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket, hogy dolgozzanak ki jobb módszerh amely megfelel a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvények idézték elő azt, hogy szeptember

28-án, 28-eu és 30-án napi 14 000, j.ő 000, illetve 17 000 sertés vásárol-! tak fel, október elsején és a következő napokon viszont csak 2000—2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy ;zsp.ember 30-an zárul a negyedév, s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben még sokfelé van ilyen hátrafelé ..ösztön*»" erő. Feltétlenül meg kell őkét szüntetni.

— A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére.

Vegyék ‘ figyelembe . és hasznosítsák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címért küzdők mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesítették a terveket; . látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk . javára a szocialista országok együttműködésében rejlő lehetőségeket.

— A Központi Bizottság úgy véli, hogy kedvezőek a feltételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk élet- színvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hogy a következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelenlegihez képest legalább 40—43 százalékkal növekedjék 1965. végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az .ötéves terv nagyszabású lakásépítési programja is. Központi Bizottságunk kezdenie-, nyezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgözni. -A kormány már. jóváhagyta a tervet. Eszerint

az ötéves terv idején áha»i és magánerőből 250.060 lakást, az utána következő ötéves tervben 350 000-ret, majd az azt köveiében 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymillió korszerű, egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásokba köS- tözhet.'

Ezt másképpen úgy ' mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával , minden igényjogosult család önálló tálcáshoz jut. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy . az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is.

A kulturális fejlődés kérdéseiről

Beszámolója negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól be- •szélt Kádár János.

— A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas meny- nyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledést a jövendő társadalom szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett, kultúrált emberéhez,

— a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrába».

—A felszabadulás, időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az írni-olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A népi demokrácia beve-. zette a 8 osztályos.általános iskolát. A közép- és felsőfokú oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött, A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előreha(Folytatás az 5. oldalon.)

4