Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Tanácskozik az MSZMP VII, kongresszusa #folytatás « 3. oldaltól) í hibákat, nem felejtjük az ám­ítást, se az osztályellenséget, se az imperialistákat. A tapasztala­itok alapján tovább erősítjük né­pi államunkat, rendszerünket. Tovább erősítjük államunk leg­főbb politikai alapját, a mun­kás-paraszt szövetséget. Erősít­jük a munkásosztály szövetsé­gét a többi dolgozók rétegeivel is. A Hazafias Népfront mozgal­mi erejére támaszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesí­tését. Továb fejlesztjük rendsze­rünk demokratizmusát; Érvénye­sítjük a demokratikus centraliz­mus elvét az államéletben is. A 'törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek. Ugyanígy to­vább bővülnek a helyi államha­talmi szervek önkormányzati -jo­gai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását. — Népköztársaságunk alkot­mányában rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi taná­csok rendszere bevált. Az elmúlt három évben fejlesztettük. az országgyűlés és a helyi tanácsok Az ország gazdi Kádár János beszámolója har­madik részében az ország gaz­dasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a máso­dik világháború és az ellenforra- dalom-okozta gazdasági károkat A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt oko­zott, vagyis az akkori színvona­lon számítva öt év nemzeti jöve­delmét,'az egész nép öt évi mun­kájának minden eredményét megsemmisítette. — Az ellenforradalom gazda­sági „adománya” 22 milliárd fo­rint értékű kár a magyar nép­nek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány már a fegyveres harc köz­ben erélyesen kézbe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét. — A népgazdaság már 1957. végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszín­vonala már akkor meghaladta az munkáját. Megnövekedett a po­litikai, gazdasági és kulturális szerepük. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A helyi tanácsok, hatáskörének ész­szerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától örökölt és, sajnos, rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bü­rokrácia ellen. — Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mérték­ben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság tör­vényes belső rendjét, a bel­politikai helyzet jó és kielé­gítően fejlődik a közrend és a közállapotok olyanok ná­lunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyel­hetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkás- osztály-vezette nemzeti tömörü­lésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint ve­zető erő képes betölteni felada­tát és bírja a nép támogatását. ségi helyzetéről ellenforradalom előtti utolsó nor­mális év, 1955. színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolida­ritása képes. A Központi Bizott­ság ez év márciusában felhívtá népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetke­zetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb lendületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett , a dolgozók. tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatossá­got tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi ér­téket tett, ki. Még a felajánlá­soknál is több és szebb azonban, hogy. dolgozóink .november . ele­jéig az évi felajánlás 97 százalé­kát teljesítették — összesen 3,1 milliárd forint értéket adtak ter­ven felül. A felajánlások és azok teljesítése a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok, értel­miségiek ' közül, a fővárosi és a vidéki kollektívák közül igazsá­gosan szinte lehetetlenség bár­melyiket is kiemelni. A munkás­brigádok, a mezőgazdasági dol­gozók brigádjai, vagy az úgyne­vezett komplex brigádok, ame­lyekben fizikai és szellemi dol­gozók fogtak össze egy-egy adott feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Kü­lönösén örvendetes a fiatal dol­gozók legöntudatosabbjáinak helytállása. Közülük is kiemelhe­tő az ifjúsági exportbrigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb és újabb felaján­lások , — folytatta Kádár János elvtárs. — A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasszal nagy­szerű dolgoknak voltunk taú\ Újságaink hírt adtak arról, hogy j a Szovjetunióban kommunista brigádok, Csehszlovákiában szo­cialista brigádok alákítását kez­deményezték ä dolgozók. Ezeket az újsághíreket követően . mint­egy két-három héten belül min­den központi kezdeményezés nél­kül, egyidejűleg, az ország külön­böző részein százszámra alakí­tottak brigádokat, .amelyek a ■„szocialista brigád” címének el­nyeréséért. versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a'ter­melési célokon és a munka fej­lesztésén kívül a szocialista ma-' gatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mint­egy három és fél-négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. — Az évi terv első háromne­gyedének teljesítése a következő képet mutatja: — A mezőgazdaságban megszi­lárdítottuk a termelőszövetkeze­teket. Az ipari termelés 12 szá­zalékkal, a termelékenység 4 szá­zalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 szá­zalékkel, a lakosság összes pénz­bevétele 8 százalékkal, a lakos­ság takarékbetét-állománya 69 százalékkal magasabb, mint ez egy évvel ezelőtt volt. — Az első háromnegyed év összes eredménye azt mutat­ja, hogy az ipari termelés, az j önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi hatá­rozat céljait, azaz néhány fő . mutató tekintetében egy év­vel hamarabb elérjük a há­roméves tervben 1860. vé­gére tervezett szintet. — Elvtársak! Pártunk állás­pontja’, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus építésé­nek együtt kell járnia- a dolgo­zók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvona­la hazánkban: az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év szín­vonalát. Azt követően a legna­gyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgo­zó osztályok életének hajdani át­ka: .a munkanéküliség. A Hor- thy-rendszer idején évente átlag 200—300 000, az 1828—33-as válság idején pedig 7—800 000 munka­nélküli volt! Rendszerünkben az iST-et követő. 10 év alatt 650 000-rel növekedett a keresők szárba. 1945. után, három-négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt. 1958. végéig a munkások és al­kalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljö­vedelme 26 százalékkal növeke­dett,’ vagyis pótoltuk a munká­sok és alkalmazottak életszínvo­nalában mutatkozott átmeneti elmaradást isi —Az életszínvonal emelkedé­sét jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó át­lagos húsfogyasztás nálunk 1938-, ban 33 kilogramm volt, 1958- ban 42 kiló, ugyanakkor zsira­dékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, cukorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojás­ból 93 darabról 147 darabra nö­vekedett. A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére nö­vekedett. Tudvalevő, hogy a Horthy- renűszer . i léjén Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyol- ország és Törökország dolgozói­val együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a hely­zet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafo­gyasztás 2650, Jugoszlávióban 2710, Franciaországban 2430, Ausztriában 2950. a Német Szö­vetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarorszá­gon ennél is több. 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára 41,9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások össze­ge 11,6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván té­rítés nélkül nyújt egyéb szolgai- tatásokat is: 193íi-ban például a lakosságnak még csak 31 szá­zalékát vontak be a társadalom­biztosításba, ma már 71 százalé­kát! Az orvosok szama a felsza­badulás óta 40 százalékkal nö­vekedett. E tekintetben a Szov­jetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 or­vos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely ország­gal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, ad­dig Magyarországon 14 orvos jut 10 000 lakosra. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következete­sen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésé­ben. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkal­mazottak reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 száza­lékkal. — . Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapí­tottunk meg. Bevezettük a n> e- reségrészesedés rendszerét is. 1958. elején nyíltan megmondot­tuk.' kegy 1938-ban nem. lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasznál­ni, hogy az elért, eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fej­lesztésével alátámasszuk. A tönse- gek megértették, helyeselték és támogatták ezt az, állásfoglalást, így a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljö­vedelmet több mint 2 százalék­kal emelhettük. A tavalyi jő eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kér­dést. A Politikai Bizottság a . kö­zelmúltban megvizsgálta,, hggyan hajtottuk végre a Központi Bi­zottságnak a munkásosztály hely­zetéről szóló határozatát. Jelent­hetem a kongresszusnak, hogy a, határozat valamennyi olyan pont­ját teljesítettük, amely összefüg­gésben van az életszínvonal ala­kulásával. A határidő 1959. első féléve volt. A végrehajtás: 1959; január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük je­lentősen. Február elsejei hatály- lyal lépett életbe 55 000 egészség­ügy! dolgozó fizetésrendezése. Ja­nuár elsejétől 408 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozók, gyermeket nevelő nők és a több­gyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egymilliárd 48? millió forintot tesz ki. — Nálunk most jók az élet­viszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munkaterem- tette értéket részben a ter­melés fejlesztésére — vagyis a jövcnd.ő magasabb életszín­vonalának megalapozására — részben pedig közvetlenül fo­gyasztásra, a ma jobbá té- ; telére, a dolgozók- életszínvo­nalának rendszeres emelésébe fordítjuk. A gazdasági építésben előttünk állá feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János elvtáre, mivel a gazdasági feladatokkal külön be­számoló foglalkozik a kongres­szuson. Hangsúlyozta: meg . kell gyorsítani a szocialista társada­lom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv végrehajtásával, a hároméves terv túlteljesítésével jó alapot kell teremteni az. új ötéves tervhez. Az állami és gaz­dasági vezetésben meg kell szüntetnünk a bürokratikus vo­násokat és növelni kell a terv- szerűséget, a ten-- és állami fe­gyelmet. Bér, fizetés- és pré­miumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervező irodákban például olyan a jutal­mazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt ké­szített tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasí­totta az illetékeseket, hogy dol­gozzanak ki jobb módszerh amely megfelel a tervezők egyéni érde­keinek is és a népgazdaság ér­dekeinek is. Mindmáig nem tör­tént meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvények idéz­ték elő azt, hogy szeptember 28-án, 28-eu és 30-án napi 14 000, j.ő 000, illetve 17 000 sertés vásárol-! tak fel, október elsején és a követ­kező napokon viszont csak 2000—2800 darabot. Az ilyen hul­lámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy ;zsp.ember 30-an zárul a negyed­év, s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben még sokfelé van ilyen hátrafelé ..ösztön*»" erő. Feltét­lenül meg kell őkét szüntetni. — A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mér­tékben és bátrabban támasz­kodjanak fejlődésünk legna­gyobb lendítő erejére, a tö­megek öntudatára, vélemé­nyére és lelkesedésére. Vegyék ‘ figyelembe . és hasznosít­sák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címért küz­dők mozgalmának ez évi nagy­szerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesí­tették a terveket; . látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ere­je mindinkább a dolgozók nö­vekvő szocialista társadalmi tu­data. Gazdasági vezetőink na­gyobb mértékben hasznosíthat­ják népgazdaságunk . javára a szocialista országok együttműkö­désében rejlő lehetőségeket. — A Központi Bizottság úgy véli, hogy kedvezőek a feltételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megol­dása alapot teremt népünk élet- színvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hogy a következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelen­legihez képest legalább 40—43 százalékkal növekedjék 1965. vé­géig. A lakosság életkörülmé­nyeinek hatékony megjavítását szolgálja az .ötéves terv nagysza­bású lakásépítési programja is. Központi Bizottságunk kezdenie-, nyezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgözni. -A kor­mány már. jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves terv idején áha»i és magánerőből 250.060 la­kást, az utána következő öt­éves tervben 350 000-ret, majd az azt köveiében 400 000 la­kást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymillió korszerű, egészsé­ges új lakást ad, ami azt je­lenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásokba köS- tözhet.' Ezt másképpen úgy ' mondhat­juk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával , minden igényjogosult család önálló tálcás­hoz jut. Az életszínvonal emelé­sét szolgálja, hogy . az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek terme­lése is. A kulturális fejlődés kérdéseiről Beszámolója negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól be- •szélt Kádár János. — A magyar dolgozó nép mű­veltségében, kulturális fejlő­désében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas meny- nyiségi fejlődés minőségi vál­tozást is jelent: közeledést a jövendő társadalom szocialis­ta gondolkodású, sokoldalúan képzett, kultúrált emberéhez, — a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrába». —A felszabadulás, időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az írni-olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudatlanság Ma­gyarországon lényegében meg­szűnt. A népi demokrácia beve-. zette a 8 osztályos.általános isko­lát. A közép- és felsőfokú okta­tás hazánkban nagymértékben fejlődött, A tudomány, a tudomá­nyos képzés és a tudományos ku­tatás terén is jelentős az előreha­(Folytatás az 5. oldalon.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents