Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-03 / 286. szám

Folytatta tanácskozását az ISÍíMP 111. kongresszusa

(Folytatás a 3. oldalról.)

kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett, és Miskolcon már működik televíziós közvetítő állomás.

Előreláthatólag még ez évben beíejeződik a szentesi, a soproni cs a tokaji reléállomás építése és ezzel lényegében biztosítva lesz, hogy az egész ország területén élvezhető legyen a budapesti televíziós adó műsora. 1958-ban a munkások és az alkalmazottak — egy főre számítva — több mini kétszer annyit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1935-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is.

— Jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amelynek segítségével 53.000 lakás létesült. Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült.

— A növekvő ncpjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az Is, hogy a taka- rékbetct-állomány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül

3,3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt.

— A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar, mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni.

Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az épitöanyagipart.

— A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó javítására,

A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959. első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben, ahol az iparcikk forga- lom például déri a 20 százaléot iS. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint másfélmilliórd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint nógymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi hárem évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyaenáté- sát is.

— Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó parasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz-parasztek. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással foglalkozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy

ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hogy termékfeleslegeiket eladják az államnak.

A kormány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakos:ág ellátását, tartalékot gyűjt, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is egyre nagyobb szerepet vállalnak az ország ellátásában.

— A párt célkitűzésinek megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalékkal akar.uk továbbemelni, mert rendszerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére.

— Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal.

— Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről-évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Legszorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal, és teljes külkereskedelmi forgalmunk egy- harmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, a tőkés országokra teljes külkereskedelmünk 25 százaléka jut.

— A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modern gyártási eljárások, gyárberendezések vásárlásával.

— A külkereskedelem 1959. végére a főbb mutatók tekintetében túlteljesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatait. így idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásárolunk külföldön, mint 1955-ben.

— Ma egész külkereskedelmünk sokkal szilárdabb, mint az ellenforradalmat megelőző években. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van, devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években is, mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nem egyszer azonban indokolatlan importigények jelentkeznek és vannak még ma is olyan üzemek, ahol nem takarékoskodnak megfelelően a külföldről behozott nyersanyagokkal és eszközökkel. Határozottabban fel kell lépni e káros jelenségekkel szemben.

— A külkereskedelemre a második ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb feladatok hárulnák, ezéit még nagyobb mértékben fejlesztjük az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hóhapokban kötjüK meg a KGST-ben résztvevő országokkal az ötéves hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat. Ezek a külkereskedelem oldaláról biztosítják ptcves tervünk megvalósításának szilárd anyagi előfeltételeit.

— A szocialista országokkal az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök a'apján, folytatjuk külkereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 évben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatásával és a többi szocialista országokkal kialakult szoros együttműködés alapján

fejlődőit.

A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat, gépeket, korszerű berendezéseket szállít és a világon egyedülállóan kedvezményes hiteleket nyújt iparún« és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztéséhez.

— Mindezekért cserébe elsősorban munkaigényes gépeket, késztermékeket vásárol tőlünk.

Ipari nyersanyagokon kívül élelmiszert is hoztunk be a Szovjetunióból; 1957-ben, amikor gyenge volt nálunk a gabonatermés, 200 000 tonna, 1958-ban pedig 250 000 tonna kenyérgabonát szállított a Szovjetunió és •ezzel biztosítottuk az ország zavartalan kenyérellátását. A Szovjetunióba irányuló kivitelünknek körülbelül kétharmad része gép- és finommechanikai termék. Nem egészen 20 százaléka könnyűipari cikk és csak kis része mezőgazdasági eredetű termék. 1958-ban a Szovjetunióból behozott áruk súlya 4 900 000 tonna volt, a kivitt termékek súlya viszont csak 337 000 tonnát tett ki. Az arány tehát körülbelül azonos értékű — az import-export szállítmányok súlyához viszonyítva — egy a tizennégyhez.

— Iparunknak a második ötéves tervben előirányzott fejlesztéséhez is hatalmas segítséget kapunk a Szovjetuniótól. A Dunai Vasmű hengerművének megépítéséhez, vegyiparunk nagymértékű fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen a Szovjetuniótól kapott baráti segítség. A Szovjetuniótól többek között tizennégy komplett vegyi és olajipari, valamint erőművi gyárberendezést vásároltunk. Ezek között szerepel évi egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzem, évi 120 000 tonna kapacitású kénsnv- gyár, több modern erőmű, öntöde, stb.

— A szocialista külkereskedelelem alapelveinek megfelelően ugyancsak évről-évre fejlesztjük kapcsolatainkat a többi szocialista országgal is. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a világpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a kónjuktura ingadozásai, a spekuláció, az imperialista monopóliumok hatása és a kapitalista piac más ilyen, úgynevezett sajátosságai ne zavarhassák a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét.

— Mig a kapitalista országok kereskedői között minden egyes ügylet megkötésénél alkú tárgyát képezi az ár, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos áron szállítanak azonos árut, és így biztos t- ják a nyugodt tervezést és a terv- gazdálkodás által megkövetelt stabilitást.

— Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az ellenforradalom idején.

— A szocialista országok mindjobban összehangolják népgazdasági terveiket, az iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakul a széleskörű munkamegosztás, kooperáció, a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyarország különösen műszeripari, híradástechnikai, erősáramú gépipari, járműipari és élelmi- szeripari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit. E téren további lehetőségek állnak előttünk, és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni a szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére.

— Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése, a szocialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dolgozni minden kommunistának, minden hazáját szerető magyar állampolgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal.

Az MSZMP III. kongresszusa szerdán délelőtt folytatta tanácskozását

i A Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa szerdán délelőtt folytatta tanácskozását. Az ülést fél kilenc órakor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Torres-t, Venezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Az elnök felhívta a jelölő és a fellebbvitelí bizottságot, hogy kezdje meg munkáját, majd Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Bevezetőben a budapesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a párt szervezeti szabályzatának megfelelően az MSZMP valamennyi alapszervezetében titkosan választották meg a budapesti és a megyei pártértekezletek, valamint a legmagasabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testületek küldötteit a területi pártértekezleten választották meg; ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kapcsolata a területi pártszervekkel.

— A kongresszusra a küldötteket a párttagság rendkívül aktív, nyílt, pártszerű légkörben készítette fel. Megállapíthatjuk — mondotta, — hogy a küldöttek elvi útmutatást kaptak a megelőző pártéríelezleteken, ahol a párttagság szilárd elvi és politikai egysége, a párt politikájának őszinte, lelkes helyeslése nyilvánult meg.

A pártkongresszus előkészítése során tapasztalható volt a párton kívüliek széles tömegei részéről is a párt helyes politikájának elismerése és egyetértésük a szoci '.lizmus gyorsabb telepítésével hazánkban.

— A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsága által a kongrexzusra megállapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szavazati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet tanácskozási joggal választottak meg az alapszsi- vezetekben. Az ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16 805 alcpszer vezetőben 402 456 tagja és 35 500 tagjelöltje van. A he‘e- dik kongresszusra összesen 674

küldöttet választottak szavazati joggal és 63 küldöttet tanácskozási joggal. Ebbői 609 szavazati jogú küldött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határozatképes — mor.de tta.

Ezután a kongresszus küldötteinek összetételére vonatkozó adatokat ismertette. Kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, amelyek kulturális forradalmunk komoly és egyre növekvő eredményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka rendelkezett főiskolai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33,7 százalék. Nagyrészük esti, vagy levelező tanulás útján szerezte meg a főiskolai, vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emelkedés nagyjelentőségű.

— A párt hetedik kongresszusán résztvevő küldöttek dolgozó

Kállai Gyula elvtárs és liulliiráli* forr;

Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ideológiai ós kulturális forradalom kérdéseiről beszélt.

— Pártunk VII. kongresszusának.fő jelszava: a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növeksz k, part- és allami tevékenységünk homlokterébe Kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, később már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi B zottság mellett megalakított .elméleti munkaközösségek közreműködésével.

— Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról. a párt művelődés-politikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valam'nt a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpártok, különöse-: a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kírai és számos más párt rendkívül nagy és ér'ékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt a

népünk minden réteget képviselik —hangoztatta ezután. Munkások, dolgozó parasztok, \ párt- és állami funkcionáriusok, művészek, tudósok, pedagógusok, a Népköztársaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresszus küldötteinek összetéte'ébcn latja egyik biztosítékát annak, hogy a tanácskozás nagyjelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak és sikeresen megvalósulnak.

A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette, majd Fábrj Tibor, budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője szó. Iáit fel, ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szó ásra.

beszéde hz ideológiai idalom Kérdéseiről

kongresszuson is hálánkat és k<>* szünetünket fejezzük ki érte.

— Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában különlegesen nagy

jelentőségre tesznek szert.

— Először azért, mert ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai ne' el°se. Hazánkban erős a kispolgárság. A kispolgári ideológia legerősebb bázisát napjainkban a niég egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szervezése — forradalom nemcsak a tulajdonviszonyban, hanem fcrradalnr, minőségi változás a kis, parcellákon egyénileg dolgozó“ paraszti tömegek gondolkodásában és érzésvilágában is. Nagy jelentősége van az ideológiai és kulturális tevékenységnek; — másodszor azért, mert a burzsoá eszmék még széles tömegben élnek és hatnak. Növekszik az ideológiai és kulturá- l s munka jelentősége" — harmadszor azért is, mert a szocialista társadalmi rend a korszerű tudomány és technika alapjaira épül.

Nagy gonddal kell tehát foglalkoznunk a tudomány cs a felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a munkásosztály cs a parasztság általá(Folytatás az 5. oldali»0)