Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-03 / 286. szám

Folytatta tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa

(Folytatás a 4. oldalról.)

nos műveltséget és szaktudását.

Negyedszer, az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szocial.sta tábor fejlődésének objektív törvényszerűségei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annakidején a Szovjetunióban, a tömegek tudatának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocialista erkölcsöt. a munkához való szocialista viszonyt, a szocialista hazafi- ságot viszonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a legszélesebb tömegek tudatában, mert ez a tudatbeli feltétele annak, hogy — történelmileg nem hosszú idő múlva — áttérhessünk a kommunizmus építésére.

— És végül — ötödször — a nemzetközi helyset alakulása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum.

A békés egymás mellett élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével,

•a győzelem — a miénk.

Ehhez azonban az szükséges, hogy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a pártmunka szerves részévé tegyük. A párttagság marxista-leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az elmúlt évben az iskolánkívüli pártokta- tásban 200 000 párttag és 70 000 párton kívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnóvekedet’ nagy érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket sem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használtuk ki.

— A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és a tömegszervezeti vezetők hozzáértése a rájuk bízott ügyek vezetéseben.

A párt kádereinek állandóan bövítcniök kell ludasuk tárházát, s ezen a téren is a tömegek előtt kell járniok.

. Nem lehet a tömegek elismert, jó vezetője az, aki műveltség és szakmai ismeretek terén elmarad, tőlük.

— Most a szocialista forradalom menetében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a szaktudás szerepe ugrásszerűen nőtt. A pártban mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben a pártkáderek képzésében a párt- Ukolákon cs egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai ismeretek egységének elvét.

— Elvtársak! A szocializmus

építésének időszakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskolarendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola I—Vili. osztályaiba 1 314 432 gyermek írat kozott be. A Vili. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, három szór annyi, mint a Horthy-kor- szak megfelelő iskolatípusainak azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-ről 56 000-re emelKedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka, 44 620 fő iratkozott középiskolába. 1938-ban a középiskolai tanulók száma mindössze 52 000 volt, ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákba('—'♦xágizettek 32 százaléka került egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — az első osztálytól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megil- lettő helyeket a munkásosztály és parasztság gyermekei.

— Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd.

Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd az új, szocialista világszemlélet a régi, burzsoá világszemlélettel — az iskola a felnövekvő nemzedék marxista világnézetének megalapozásával előre lendítheti az egész társada lom világnézeti fejlődését. Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyenek a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek.

— A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok és a szülök egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett munaa és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető

elve.

Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítéséi megkezdtük: már 1044 általános iskola 3534 felsőtagozati osztályában 115 000 tanuló, az általános iskolai tanulólétszáin 20,2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Középiskoláinkban is elkezdtük a kísérlehelyet biztosítunk a polgári irodalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeznek felhasználni, hogy megbontsák a magyar irodalom kialakult max-xista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek túlértékelésével igyekezzenek tévútra vezetni a mai magyar irodalmat.

— A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő erejére utal az is, hogy olyan tapasztalt tekintélyes marxista tudós, mint Molnár Erik elvtárs, aki remélem, nem veszi túlságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvátesszük, nem volt képes kitérni hatásúk elől. „A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája ’ című könyvében mutatkozó antimarx- ista felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egységesen visszautasították. De meg örver.delesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz, s Molnár eivtárs megszabadulva egyes hibás nézeteitől, nagy tudományos képességét ered. menyesebben fogja dolgozó népünk eszmei felfegyverzésére használni.

— A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni keli az eszmei tisztaságot és a kommunista pártosságot, s a kutatásokat a szocializmus ép.lése által felvetett kérdések

elemzésére kell irányítani.

A szocialista pátosz, az építőmunka sikereiért érzett lelkesedés felkeltésében, a nagy tömeg- mozgalom kibontakoztatásában, a szocializmus alapjainak gyorsabb j lerakásáért sokat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház, és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítés*étői még elmarad. Ismeretes, hogy ket-három evvel ezelőtt a kultUis frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az írószövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenységét fel keiéit függeszteni, mert másképp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra jutó ellenforradalmi tevékenységnek. A politikai konszolidáció itt is végbement Ehhez tartozott, hogy azokat az rókát ás művészekéi, akik bűnödet köveitek el a magyar nép elén, megbüntettük. Nem irodalmi is művészeti tevékenységük, ha lom a Magyar Népköztársaság elem ellenforradalmi fellépesük miatt vontuk őket felelősségre, attól a helyes elvtől vezérelve, íogy az írói és művészi rang :sak növeli a nép iránti íeielős- iéget, de nem adhat menlevelet l bűnösök„ szamára. A megzava- -odottakkrl eszmei-politika' íarcban tisztáztuk nézeteltéré- leinket. Az az egy-kát író és nem öbb, akinek még ma sincs erkölcsi oátorsága szembenézni híjájával, csak önmagát rekes- i vi az élő, eleven és egészségesen ejlődo magyar irodalomból.

A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kell foglalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon és elfoglalja azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti.

Nagyszerű tudósaink áldozatos munkáj'a nyomán a magyar tudománynak vau neve és híre a világban, s elért eredményei segítik a szocializmus felépítését hazánkban.

Kádár elvtárs konkrétan említette és elemezte tudományos eredményeinket. Megállapította azt is, nogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány meg nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit. Ennek okai a következők:

— Először: a tudományos kuta. tó munka még nincs kellően összhangban a szocializmus építésénél? fe adataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a M.mszterianács mellett működő tudományos és felsőoktatási tanács, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével országos távlati kutatási tervet dolgozzák ki.

— Másodszor: a tudományok

leket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályában 24.000 tanuló, az összes középiskolai tanulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasági üzemekben heti egy na pon fizikai munkát. A fizikai munkát végző fiatalok jelleme és gondolkodásmódja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kel] iU megemlékezni arról az odaadó munkáról is, amelyet e nagy feladatok megoldása érdekében pedagógusaink, — az üzemek munkásaival vállvetve nagy lelkesedéssel végeznek.

— Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az iskola társa- j

dalmi ügy.

Ezért széles társadalmi alapon J megkezdtük iskolarendszerünk at-! fogó reformjának kidolgozását. | amely hivatva lesz e nagydöntős- i ságú társadalmi kérdést megoi- | dani.

—Az egyetemek és főiskolán munkáját is úgy keil tökéletesíteni, hogy az elmélet és gyakor- lat kapcsolata megerősödjek és „ | termelésben végzett aktív munka | a szakemberképzés szerves része legyen. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában résztvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást.

— A felsőoktatásban javítani kell a politikai és világnézeti ncv élőmunkát. Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkájának legfőbb követelménye a kommunista szakember képzés legyen.

A politikai és világnézeti nevelőmunka megjavításának, s a kommunista szakemberképzés megteremtésének legfőbb tényezője az egyetemek tanari kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe adja népünk legtöbb kincsét, szocialista jövőjének zálogát: az ifjúságot és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alkotó, szabad légkörét és anyagi feltételeit. Felvételi politikánk lehetővé teszi a legtehetse- gesebb munkás,. paraszt és 'értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s tovább növeli a termelő munkából egyetemre kerülök arányát.

viszonylagos elmaradásának fontos oka az is, hogy még nem álnak osztatlanul a marxizmus-leni nizmus eszmei és módszertan: alapján.

— Harmadszor: a tudományok irányitásáöan még nem találtuk meg a helyes módszereket, százhúsz kutatóintézet irányítása a i'udományos Akadémia és 17 társa között oszlik meg anélkül, nogy munkájában kellő összhang lenne, a tudományra fordított összegeket egyseges terv szerint használnák fel.

— Negyedszer: a tudományos kutatásra fordított anyagi eszközök elosztásában növeipi kell a természet- és műszaki tudoma-' nyok részesedését. Az ellenforradalom előkészítése idejen a revi- Honnmus eiősan megvU.Le tá.ái a társadalomtudományokba \ Fariunk az utclso három évben jelentős eredményeket ért el a ravi- zionizmus és a dogmatizmus leküzdés Iben a társadalomtudományok területén is. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek és a fő veszélyt képezik a társadalomtudományokban is. Még mindig nem tudtuk leküzdeni fontos táisa.ialűrntadomá nyi ágak elfordulását a mai élet- ló , a szocializmus ép.'fosé álta á- nco törvényszerűségei feldolgozásának követelményeitől. Az iroalomtudcmányban azt a helyes optikát, hegy a könyvkiadásban

Sajnálnánk, ha nem tudnának visszatérni a helytelen útról, s le kellene mondanunk tehetségükről és i od.a - mi tevékenységükről. Számunkra azonban a szocialista forradalom érdeke becsesebb egyes emberek írói rangjánál. Ami pedig irodalmi életünket illeti — az nélkülük is egészségesen fejlődik tovább.

— Irodalmi és művéswfc életünk fejlődése örvendetes j#len= ségeknek lehetünk tanúi:

— A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt politikai platformja alapján álló, a szocializmusért harcoló írói, művészi táborunk újból megerősödő tt. Ez tette lehetővé számunkig, hogy az írószövetséget — s -nás művészeti szövetségeket is újjászervezzünk,

A pártosság és a szociálist* realizmusra való törekvés —- ami ellen az ellenforradalom vad dühhel támadott — íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alapjává vált.

Ennek eredményei jelentkeznek az irodalmi és művészeti aiko- usokban. Irodalmunk és múvé- azetünk egyre inkább a mai élet kérdései felé fordul. Legjobb íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világtörténelem .egnagyobb fordulóján — a kapitalizmus bukásának, s a szocializmus gvözelmes felemelxe- désének korszaicaban élünk. Mindinkább látják, hogy a művészeti ábrázolás számara a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja- Látják azt is, hogy

művész számára nincs szebb és magaszto6abb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ezúton segíteni a szocializmus diadalát!

Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is hogy a dolgozó rétegek a legnagyobb megértéssel azokat a műveket fogadják, amelyek a mai életet — az ó életüket — ábrázolják. íróink és művészeink épp az ilyen müveken keresztül válnak a dolgozó nép igazi harcostársaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művészek és a tömegek kapcsolatai terebélyesednek. Hót budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rendszeres kapcsolatot. Több képzőművész hosszabb időt tölt állami gazdaságokban. A vidéki városok tanácsai örömmel hívnak magukhoz művészeket alkotó munkára. Ezt a mozgalmat tovább kell szélesíteni. Párttagságunk is nyújtson ehhez támogatást, segítse ezzel is az alkotó művészeket.

— örvendetes jelenség az hogy

az utóbbi időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom cs művészet minden ágában. Fellépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek * fiatalok — a régi pártos Írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai.

— Mélyítsék el polit kai meggyőződésüket. foltozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan mai életűnket, fejlesszék művészi kifejezés. eszközeiket. Mi fontosnak tartjuk, hogy íróink miről ívnak, de nem Kevésbé fontosnak tartjuk azt is, ,;og> an. milyen művészi sz nvo* nalon írnak.

— A millióéi tömegeK Kulturált* tiIKötőmiiiiKája — ez » szocialista Kultúra legfontosabb vonás».

A tömegek kulturális alkotó tevékenységében nagy jelentősége van az öntevékeny, a műkedvelő kulturális mozgalomnak. E kulturális tevékenység méreteire jellemző, hogy hazánkban ma mint egy 17 000 öntevékeny művészeti csoport működik, 200 000 taggal,

műsoros es! ’iket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban ma 412 000 felnőtt tanul rendszeresen az Iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és ‘ a különböző tanfolyamokon. Tavaly a különböző szervek állat

(Folytalis a 6. oldalon.)

— A f udomúii yniiK a társadalmi haladásban óriási szerepe vau.