Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-03 / 286. szám

Folytatta tanácskozását az flSZIIP VII. kongresszusa

Apró Antal elvtárs besséde a pártkongresszuson

(Folytatás a 2, oldalról)

tasa során a tél folyamán az előzd évinél lényegesen nagyobbat lépjünk előre a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában.

— Egyénileg dolgozó parasztjaink körében a politikai hangulat jó. Közelebb kerültek a szocialista építés mai problémáihoz, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Nem úgy vélekednek ma már, hogy „az apámnak is jó volt, így én is már csak ebben fogok meghalni”, hanem inkább azt vetik fel agitátorainknak: „Ma még nem döntök, jöjjenek el holnap, első sem leszek, de utolsónak sem akarok maradni.” Agitátorainkat szívesen fogadják.

— Azt, hogy ml jellemző ma falvainkban, legjobban bizonyítja egy tiszalöki eset. Népnevelőink kerestek fel egy dolgozó paraszt- családot Az asszony volt odahaza és a beszélgetés alapján az asszony azt mondotta: „Emberek, maguk rossz politikát folytatnak. Maguk nem olvasnak újságot. Hruscsov elvtárs nemrégiben jött haza Amerikából és Hruscsov elvtárs Amerikában azt mondotta, hogy be kell már fejezni a hidegháborút. Hát maguk most akarnak hozzákezdeni?” (Hangos derültség).

— Ez azt mutatja, elvtársak, hogy dolgozó parasztjaink őrlődnek és tényleg idegesek. Harc folyik bennük a régi és az új között.

— Népnevelőinknek és nekünk nagyon türelmes munkával kell ezt az ideges hangulatot levezetni, és meggyőzni őket arról, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben tudjuk végrehajtani a pártunk által kitűzött feladatokat.

— Megyénk kommunistái arra törekednék, hogy az átszervezéssel egyidőben megoldják a mező- gazdasági termelés növelését is. ,E kettős feladatot tapasztalataink alapján meg lehet valósítani. A megszilárdítás és fejlesztés munkájában továbbra is szem előtt tartjuk ezt a nagyon fontos alapelvet.

— Meglévő termelőszövetkezeteink mellett nagy gondot fordítunk az újonnan létrejött szövetkezetek, illetve szövetkezeti községek megszilárdításának munkájára. Ez igen nagy szervezettséget és tervszerű munkát követel meg pártszervezeteinktől, tanácsi

és állami szerveinktől is.

— Elvtársak! Megyénk az ország élelmiszerellátásában jelentős helyet foglal el. Az életszínvonal emelése érdekében igen nagy gondot kell fordítanunk a kenyérgabona, burgonya, gyümölcs és zöldség termesztésére, illetve az állattenyésztésre. Kenyérgabonából ez évben 5000 vagonnal termeltünk többet, mint a múlt évben. Célunk az, hogy a termésátlagokat tovább növeljük. Az őszi kenyérgabonát dolgozó parasztjaink idejében elvetették. Vetéseink a korábbi szárazság ellenére is igen szépek.

— A növénytermesztésen belül megyénkben a legégetőbb probléma most a burgonyatermesztés. A burgonyatermesztésben és értékesítésben kétirányú állami beavatkozásra van szükség. Az egyik: meg kell akadályozni a burgonya leromlását. Kísérleti és nemesítő állomásainknak olyan módszert kell kidolgozniok, amelyet nagyüzemi táblákon is lehet alkalmazni, amely révén vi- rus-mentes vetőmagot lehet termeszteni. Évek óta megyénk termelőszövetkezetei jórészt vetőburgonyatermesztéssel foglalkoznak. A virusos megbetegedés folytán nem veszik át tőlünk a termelt burgonyát vetőburgonya-értékben, így a termelőszövetkezetek megtervezett bevételéből jelentős összeg esik ki. Arra sem lehet örökké számítani, hogy ezt a kiesést az állam mindig meg fogja téríteni. Feltétlenül meg kell oldanunk azt is, hogy termelőszövetkezeteink a jövő évtől több gülbaba és rózsa fajtát termesszenek, ha átmenetileg kisebb holdanként; átlagot érnek is el, mint az aranyalma fajtánál. Közvetlenül most az a feladat áll előttünk, hogy a jövő esztendőre minél jobb vetőburgonyát tudjunk biztosítani.

— A másik megoldandó problé- ' mánk a burgonya időben és kellő mennyiségben történő felvásárlása. Mindamellett, hogy végrehajtó bizottságunk az illetékes központi szervekkel megtárgyalta a burgonyafelvásárlás kérdéseit, mégis, a felvásárlásban lemaradás van.

Nem kívánom részletezni, hogy kit miért terhel a felelősség. Nagy mennyiségű burgonya van megyénkben most is. Érezzük a felelősséget a lemaradásért és meg kell mondanunk, hogy elhanyagoltuk a felvásárlást előmozdító politikai, nevelő munkát a dolgozó parasztság körében.

— Megyénk közismerten alma- termő megye. Ügy látjuk, hogy a szabolcsi homokbuckák hasznosításának legjobb módja az, ha ezeket gyümölcsössel telepítjük be. Erre vonatkozóan is megvan a 15

eves fejlesztési tervünk.

Évenként általában 2000—2500 hold telepítés történik jonathán almából. Termelőszövetkezeteink részéről a telepítési kedvben nincs hiány, de az előforduló értékesítő problémák az elé a kérdés elé állítottak bennünket is, hogy meddig, illetve milyen mértékben telepítsünk tovább, nem lesznek-e problémák a következő években az értékesítéssel? Annál is inkább, mivel évenként újabb területek fordulnak termőre.

— Másik problémánk az, hogy gyümölcstermelésünk fejlődésével egyáltalán nem tart lépést a járulékos beruházás, amely jobban lehetővé tenné a szállítást, tárolást és feldolgozást. Évenként többszáz vagon hullott almánk is van, amelynek felhasználására nincs semmi biztosíték. Kizárólag szesszé főzzük ki. Felvetődik a kérdés: nem lehetne-e ebből valami mást is csinálni?

—• Ugyanígy vagyunk a szilvával. Egy részét pálinkának főzzük ki, egy részét pedig a sertésekkel etetjük fel. Más feldolgozási mód nincs megyénkben. Ügy tudom, aszalt szilvát importálunk. Aszalásra nálunk is van lehetőség, és akkor exportálhatnánk is.

— Megyénkben az öntözéses gazdálkodásnak igen nagy lehetőségei vannak. A Szamos mentén 41 000 holdat, a felső Tisza mentén 9000 holdat lehetne viszonylag kevés befektetéssel öntözni. így

tovább lehetne fejleszteni zöldségtermesztésünket, de különösképpen ki lehetne terjeszteni az öntözéses takarmánytermesztést és a leKcp a VII. pártkongresszusról. Fock Jenő elvtárs ismerteti a második ötéves terv irá nyelveit.

gelők öntözését. A helyi lehetőségek és saját erőforrásaink maximális felhasználása mellett szükséges lenne, hogy öntözéses kultúránk előmozdítása az országos tervekben is szerepeljen.

— A kongresszusi tézisek vitája során megyeszerte a dolgozók különböző rétegeinél felvetődött az iparfejlesztés kérdése.

— A megye iparosításával kap_ csolatosan kidolgozott javaslatunkat eljuttattuk az illetékes élvtársakhoz. Tudjuk, hogy az ipartelepítés megyénkben csak a, népgazdaság teherbíró képességének megfelelően mehet végbe. Arra az álláspontra sohasem helyezkedtünk és nem is fogunk he. lyezkedni: „Add meg uram isten, de már!” és „Csak Szabolcs megyének!”

Szeretnénk kérni a Központi Bizottságot és a Minisztertanácsot, hogy megyénket ebben a problémában jobban segítsék. Mi magunk is azon leszünk, hogy saját erőforrásainkból is nagyobb mértékben igyekezzünk iparunkat fejleszteni, de emellett központi segítségre is van szükségünk.

— Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak!

— A munka végzésénél azon leszünk, hogy még eredményesebben alkalmazzuk azokat a gaz. dag tapasztalatokat, amelyeket Központi Bizottságunk szocialista építésünk ez évi szakaszának elemzéséből, valamint az 1956-os ellenforradalomból levont. Szilárd meggyőződésünk, hogy a pártkongresszus határozatai további nagy lépésekkel viszik előre szocializmust építő munkánkat. Biztosítjuk a Központi Bizottságot, hogy pártunk továbbra is szilárd és következetes marxista- leninista politikájának megvalósításában megyénk kommunistái szilárdan tömörülnek a Központi Bizottság köré. Azon leszünk, hogy a dolgozó tömegekkel való kapcsolatunk állandó javításával sikeresen oldjuk meg mindazon feladatokat, amelyeket pártunk mostani kongresszusa meghatároz. (Taps.l

1960-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy

a dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik.

De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukéresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. Emiatt egyik vagy másik áruféleségben, átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs, hogy • •

a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordul.

Ez évben például négymilliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emel. lett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárolt, mint 1957-ben. A bútor- igenyek kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 56

százalékkal vásárolnak többet, mint 1957-ben. Az sem érdektelen, hogy amíg 1956. előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni, addig az 1957-59-es években mintegy 7300 gépkocsit vásároltak magánszemélyek.

— A lakosság most mar s mindennapi életet megköny- nyítő iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari, és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket.

A legutóbbi három évben több mint négymilliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — a többi között közel 3C0 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 000 televíziós készüléket, vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt is meg

(Folytatás a 4. oldalon.)

Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás- paraszt kormány első elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatairól beszélt.

— Az ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957-60-as évekre előirányzott 6 százalékkal szemben már 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest Í959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma is.

Testvéri köszöntés. Hruscsav és Kádár János elvtársali testvéri csókkal köszöntik egymást a pártkongresszuson.

— A népjólét emelkedésének ieghűbb tükre a lakosság fogyasz- íásának a'akuláza. Jellemző számiéul említhetem meg, hagy ez ev végére a kiskereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas

1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak 13 száz, lakes növekedést irányzott elő az

3