Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-03 / 286. szám

Folytatta tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

sok olyan fogyatékosság tapasztalható, amely nehezíti a további fejlődést, 'hátrányosan hat a tanács és a tömegek kapcsolatára

— mondotta, majd így folytatta:

— Az elért gazdasági eredmények ellenére még nem elég színvonalas a tanácsok gazdasági szervező munkája. Gyenge a műszaki és közgazdasági elemző munka «miatt gyakran a megengedettnél magasabbak a termelési költségek. Esetenként nem eléggé meg alapozott »beruházások- tervezése, gyakran elaprózzák pénz- é anyagi eszközeiket. Hibák vannal még a tervfegyelemben és a köz ségíejlesztési munkában is. Egye: tanácsok a tervek készítésébe ner vonják be a' lakosságot, nem ké rik ki • javaslatukat, nem haliga' iák meg véleményüket. A fe’el- tes tanácsok végrehajtó bizottságai és vezetői nem mindig nyúj tanak kellő segítséget a községfejlesztési tervek elkészítéséhez és megvalósításához.

Növelni {o^juk a tanácsok és szerveik hatáskörét

Megemlékezett dr. Münnich Következetesen felelősségre kell

vonni azokat, akik figyelmen kívül' hagyják' törvényeinket, s ezzel sértik a dolgozd nép érdekeit. . ‘ ' ,

A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe egyik fő tényezője sikereinknek, egyben biztosíték is a hibák elkövetése éllen, vagy

Ferenc arról is, hogy még nem kielégítő' a kulturális tevékenység irányítása.

A választott tanácsfunkcionáriusok és az apparátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalommal és becsületesen látja el feladatát, intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig találkozhatunk bürokratikus módszerekkel. korrupcióval, a törvények semmibevevésével. A tanácsok és szervek általában már megtanultak gazdálkodni, gazdasági eszközeiket politikusán, a lakos- [ ság érdekében felhasználni, de még mindig gyakori a dolgozók panaszainak, kérelmeinek és javaslatainak intézésében a huzavona, a törvényekben előírt intézkedési határidők be nem tartása, .általában a dolgozók mindennapi ügyeivel való nem törődés, a -jogszabályba ütköző határozatok hozatala, pedig a törvényesség megsértése nagy < károkat okoz. rombolja a tanácsok tekintélyét.

A tanácsok tevékenységét, hátrányosan , befolyásolja, hogy főleg a kisközségekben gyenge a vezetés. A párt és a kormány rendkívül fontos feladatnak tartja az állami- élet demokratizmusának további szélesítését, nagy jelentőséget tulajdonit a választott testületi szervek tevékenysége további kibontakoztatásának: dd

Dr. Münnich Ferenc ezután elmondta:

növelni fogjuk a lakossággal közvetlen kapcsolatban á'ló tanácsok és szeneik hatás- i köréi.

A végrehajtó bfzottságok munkájában főfeladat a vezetési módszere^ további javítása, a poll*i- kaí. gazdasági és igazgatási szervező tevékenység színvonalának emelése, a rendszeresebb, hatékonyabb ellenőrzés. Felhívta a figyelmet arra. hcsv a termelőszövetkezeti mozgalom várható fejlődése további feladatokat ró a tanácsokra.

— Olyan intézkedéseket teszünk — mondotta, —• amely a járási tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza a mezőgazdasápi [ termelés közvetlen irányítását j Biztosítjuk, hegy a járási tané- I csóknak megfelelő anyagi eszközeik és szervezeti feltételeik legyenek ahhoz, hogy tervszerű befolyással hathatósan elősegítsék a mezőgazdasági terme’és fokozását és a felvásárlási tervek teljesítését. A megyei gépállomást igazgatóságokat a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága irányítása alá helyezzük. El kell érni, hogy a tanácsok vezetői nagyobb szakértelemmel irányítsák a gazdálkodást. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi apparátus megerősítését, politikailag cs szakmailag jó] képzett műszaki, gazdasági szakemberekkel.

A tanácsok munkájában

tovább szilárdítjuk a szocialista. törvényességei, fellépünk minden fegyelmezetlenség elleti, harcolunk a korrupció. a bürokratizmus, mindenfajta lazaság cs pazarlás ellen.

2

ha mégis előfordulnak, gyors kijavításukra. Elvi szempontjaink gyakorlati igazolásai, tapasztalataink arra mutatnak, hogy a jövőben is ezt az utat járjuk, s ömegkapcsolatainkat még széle- ebbé, még mélyebbé tegyük — nondotta befejezésül Münnich ^erenc. (Hosszan tartó taps.)

A kedd délutáni ülés

A kedd délutáni ülésen Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja elnökölt. Az ülésen elsőnek Tam Csen-ljn, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszushoz. Utána Simon József, a Beloian- nisz-gyár pártbizottságának titkára, majd Benkei András, a .Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság' első titkára szólalt fel. Ezután Jacqües Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözölte •I kongresszust. Utána Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Lombos Feienc, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Mesterházi Lajos író, budapesti küldött felszólalása következett. A szünet után elsőnek Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszushoz, majd Antalffy György szegedi küldött hozzászólása következett. Ezután Ali Yata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára1 szólalt fel. Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Cse- terki Lajos, a Fejér megyei párt- bizottság első titkára, majd Ka- szapovics András, a Központi Bizottság póttagja, Kossuth-díjas tsz-elnök szólalt fel. A kongresz- szus keddi ülésé Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének felszólalásával fejeződött be.

A kongresszus szerdán folytatta az első két napirendi pont vitáját.

Henkel Andrásnak ti párt Sxabolcs-Ssatmár megyei első titkárának beszéde

— Tisztelt pártkongresszus ! Kedves elv társak!

— Engedjék meg, hogy átadjam Szabolcs-Szatmar megye kommunistáinak forró üdvözletét a kangresszus küldötteinek, a Központi Bizottságnak és a kongresz- szuson résztvevő valamennyi tcstvérpártnak, illetve azok küldötteinek.

. — Szeretném bejelenteni, hogy a megyei pártértekezlet egységesen nyilvánította ki helyeslését, bizalmát és szeretetét a Központi Bizottság és annak politikai irányvonala iránt. A megyei pártárte- kezlst küldöttei és rajtuk keresztül megyénk kommunistái és pár- tonkívüli dolgozói nemcsak az el- ellenforradalcm óta eltelt időszakra nézve szavaztak bizalmat, hanem az a kérésük, hogy Központi Bizottságunk továbbra is szilárd marxista-leninista politikát folytasson és ehhez a munkához is megszavazták a további bizalmat.

Megyei pártértekezletünk úgy értékelte az elmúlt három év eredményéit, hogy azoknak alapja a párt Központi Bizottságának ingadozás nélküli, határozott és következetes marxista-leninista politikája. Ez a következetes politikai . vonalvezetés az . alapja megyénkben is annak, hogy a konszolidáción túlmenően megyénk dolgozói a szocializmus építésének meggyorsításában is eredményeket tudnak felmutatni.

Dolgozóinknak a párt politikája iránti bizalma nyilvánul meg abban, hogy gazdasági és társadalmi életünk valamennyi területén megnőtt alkotókészségük, aktivitásuk, mélyült bennük a felelősségérzet szocialista építésünk Iránt.

—■ Megyénk párttag és párton- kivüli do'gozói leszűrték az; ellen- forradaiom tanulságait. Világosan látják és megértették, azt, hogy marxista-leninista párt. nélkül a proletárdiktatúrát nemcsak megteremteni, hanem megtartani, megszilárdítani, a kommunista társadalmat felépíteni nem lehetséges. E felismerésnek és a párt helyes politikájának következménye, hogy megyénk dolgozói egyre szilárdabb egységben veszik körül a párt Központi Bizottságát és követik annak, útmutatásait.

.— A Központi Bizottság politikájának egyre következetesebb és eredményesebb Végrehajtása az alapja annak is, hogy megnőtt a megyei, a járási és községi pártszervezet teink tekintélye, politikai befolyása a dolgozó tömegekben.

A pártunk politikája iránti bizalom tovább mélyült azzal, hogy. Központi Bizottságunk igen helyesen -az egész dolgozó nép elé tárta megvitatásra, tanácskozásra a kongresszus téziseit és a második ötéves terv elkészítésének irányelveit. Megyénk valamennyi községében, üzemében, intézményében, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban megvitatták e két fontos dokumentumot. A vitában elhangzott javaslatok, felszólalások azt tükröz,k, hogy megyénk valamennyi dolgozó rétege megértette és megtalálta a maga helyét, jövőjét és feladatát a szocialista építés további munkájában.

Ez a nyílt és őszinte tanácskozás ismét megmutatta azt, hogy Központi Bizottságunk mélysége sen bízik a dolgozó tömegekben és a tanácskozás alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a bizalom kölcsönös. Megyénk kommunistái ennek a kölcsönösen kiala kult bizalomnak a további erősítését tartják legfontosabb feladatuknak.

—. Tudatában vagyunk annak, hogy e bizalom további erősítésének alapja és feltétele az, hogy pártszerveink és pártszervezeteink, tömegszervezeteink állandóan és torzítás nélkül közvetítsék a dolgozó emberek felé Központi Bizottságunk politikáját.

— A vita során megyénk kommunistái. pártonkívüli dolgozói a legtöbbet foglalkoztak a' mezőgazdaság helyzetével és a tézisekből adódó további feladataikkal. Ez érthető, hiszen megyénk mezőgazdasági jellegű megye. Az a megállapítás, hogy a második ötéves tervben falun is lerakjuk a szocializmus alapjait, mozgósító.

Hruscsov elvtárs előadói beszédét mondja az MSZMP VII. kongresszusán

lelkesítő hatású ‘ megyénk valamennyi kommunistájára.

— Megvan a politikai cs gazdasági előfeltétele annak, hogy a Központi Bizottság által 'kitűzött célt megyénkben mcgvalós'tsák. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában és fejlesztésében alapveíő a Központi Bizottság 1958. decemberi és 1959. már-* ciusi határozata. A Központi Bizottság decemberi határozata alapján elért eredményeinket a márciusi határozatnak megfelelően sikerült megszilárdítanunk, Ennek érdekében igyekeztünk termelőszövetkezeteinkben pártszervezeteket létrehozni. Jelenleg 274 termelőszövetkezetünk közül 245- ben van pártszervezet. Termelőszövetkezeti tagságunknak 15 szá-r zaléka párttag. A termelőszövetkezeti pártszervezeteink meglévő fogyatékosságaik ellenére is po- ‘ litikaí munkával eredményesen tudják mozgósítani a termelőszövetkezetek tagságát a feladatok elvégzésére. Üj, vagy jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteinkben eredményesen harcolnak a paraszti ingadozás ellen és sikeres a munkájuk az ellenséges megnyilvánulásokkal;

szemben.

— Termelőszövetkezeti kommunistáink politikai munkája tükröződik a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági megszilárdulásában is. Javult . szervezeti életük. Szilárdabb lett egységük és munkafegyelmük.

Ennek eredményeképpen termelőszövetkezeteink ez évben búzából .' két mázsával, rozsból , 2,05; mázsával, tavaszi és őszi árpó-i ból 1,7 mázsával termeltek- többet holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok, a kapásnövényekből pedig átlagosan húsz-huszonöt százalékkal jobbak a terméseredményeik az egyéniekénél. Termelőszövetkezeteinlc az állattenyésztésben is jelentő«., előrehaladást tettek és elérték,- sőt egyes területeken túl is teljesítették 1959-re meghatározott, célkitűzésűket. 1958-ban 85 mérleghiányos termelőszövetkezetünk volt, több mint nyolc és félmii-' lió forinttal. Ez évben előreláthatólag 16 lesz a mérleghiányos szövetkezetek száma másfélnr'llió forinttal. Ez a 16 termelőszövetkezetünk sem a rossz munka következtében lett jórészt mérleg- hiányos, hanem a jogutódlás folytán. Az egy munkaegységre eső természetbeni . és ,- pénzbeli részesedés az elmúlt'évi 36 forintról ez évben 43 forintra emelkedett. Ezt a 14 hónapos gazdasági év valamelyest; befolyásolja. de így is több lesz, mint az elmúlt évben volt. 1958- ban 100 katasztrális hold redukált szántóra 138 000 forint golt termelőszövetkezeteink áruértéke- sítési terve am't túlteljesítettek. Ez évben az áruértékesítési terv 144 000 forint, amit, termelőszövetkezeteink -lényegesen fül fognak teljesíteni.

— Az áruterv teljesítésére, illetve túlteljesítésére mutat az a körülmény is, hogy •“

a, tavalyi 54 százalékos pénzbeli részesedés helyett a* idén szövetkezeteink 65 százalékos pénzbeli részescd|é*t terveztek be egy munkaegységre.

— Kielégítő mértékben növekedett az' egv kát. holdra iu'ó állóeszköz értéke . is. Az 'elmúlt évi 3008 forintról ez évben 3229 forintra emelkedik. Ezek az eredmények azt tükrözik- hogy a pártpolitikai munka nem öncél, mutatják a termelőszövetkezeti tagságnak, ál muhkahqzpa' közös alaphoz való viszonyát. oh

Az elért eredmények megfelelő alapot adtiak ahhoz, hogy a Központi Bizottság október 25,-i határozatának végrehaj(Folytatás a 3. oldalon.).