Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-30 / 307. szám

közöljük a i/. Bekekölesöm tegnapi sorsolásának gyorslistáját <4. oMal.) XVI. ÉVFOLYAM, 391. SZÁM Ára 50 iillér 195». DECEMBER 30, SZERDA „a mi utunk a nagy szaktudást igénylő belterjes gazdálkodás“ Hruscsov elvtárs beszéde a% SZKP Központi HizodmágánoA plénumán A >á*Hroa>numéuyi járás iegiiatalabb szövetkezeti községe Tivadar MOSZKVA, (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke december 25-én, pénteken, az SZKP Központi Bizottságának plénumán beszédet mondott. A moszkvai lapok keddi számok­ban közük beszédének szövegét. Hruscsov megállapította, a Szovjetuniónak kedve«» le­hetőségei vannak, hogy az 1959—65-ös hétéves tervidő­szak végére utolérje ae Egyesült Államokat az egy (őre eső hústermelésbe«». Ehhez » Szovjetunióban 1965-ben 20—21 millió tonna húst kell ter­melni a hétéves tervben elő­irányzott 16 millió tonna helyett, vagyis évente körülbelül ■ 16 szá­zalékos növekedést kell elérni. Hruscsov megjegyezte, hogy „a Szovjetunió mezőgazdasága jó úton, igen jól fejlődik”. Az idén az állami szervek 2 845 000 000 púd kenyérgabonát vásároltak fel. Az elmúlt négy esztendő alatt a kenyérgabona felvásárlásának átlagos szintje 3 milliárd púd volt, szemben az azt megelőző négy esztendő 2 mil­liárd pudos átlagával. A Szovjetunióban az idén 8.6 millió tonna húst termeltek. Az 1959-es esztendő első 11 hónap­jában a kolhozok és a szovhozok [ hústermelése 32 százalékkal emelkedett, a felvásárlás pedig 36 százalékkal. Gyapotból 4 669 0Ü0 tonnát ta­karítottak be. „Ez több, mint a szovjet gyapottermelés egész tör­ténetének bármelyik esztendeje- j ben” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságá­nak el6ő titkára hangsúlyozta,! hogy a kolhozok és a szovhozoK j az államilag felvásárolt húsnak 83 százalékát, a tejnek pedig 92 j százalékát adták. „Ez a szocia- | lista mezőgazdaság nagy győzel- j me — mondotta. A szocialista j szektor lett a városok fő hús- és j tejszállítója. A kolhozok és szov- . hozok kielégítik a hús és tej- J szükségletet”. Hruscsov megállapította, hogy j m egy főre jató vaj«eemelés­ben » Szovjetunió idén meg­előzte m Amerikai Egyesült Államok »1 I A Szovjetunió az idén 845 000 tonna vajat termelt, vagyis fe­jenként átlag négy kilogrammot. Az amerikai földművelésügyi mi­nisztérium becslése szerint az Egyesült Államokban az idén 658 000 tonna vajat termelnek, , vagyis egy főre 3,7 kilogramm . jut. l Hruscsov kijelentette, hogy Két levél jött, telefonon is kö­zölték az örömhírt: Tivadar is termelőszövetkezeti község lett. Urai Miklós általános iskolai igazgató így kezdi levelét: „Ré­gebbi évkönyvet felütve ennyit találtam a községről: Tivadar kisközség a Tisza jobbpartján 317 lélekkel. Jelenlegi temetőjét ae egyház br. Vécseitől cserélt*, mert a régi temetőt a hullákkal együtt elsodorta a Tisza fölyö. — Hát ez nem sok — jegyzi meg Urai Miklós levelében. Csalah Imre — a másik levél­né is megemlékezik az árvizek­ről, leírja, hogy milyen sokat szenvedett emberek laknak itt. A negyvennyolcas nagy gátszaka­dás óta — amióta népi álla­munk új, erős töltéssel védi a Szilveaelerkor avatják a gergelyiugort!vai kultúrházat a mezőgazdasági termelés növelésének döntő feltétele a munkatermelékenység további emelése. „A munkatermelékenység fo­kozása a gépesítés kérdése, a technika meghonosításának kér­dése. Nekünk különös figyelmet kell fordítanunk erre” — mon­dotta. — Most nemcsak a vetésterü­leteket kell bővítenünk — foly­tatta, - hanem jobb agrotechnikával növel­nünk kell a terméshozamot is, nagyobb termelékenység­re kell törekednünk, csök- kentenünk kell az önköltsé­get. „A rrú Utunk nem a külterjes gazdálkodás, amely elsősorban a vetésterület- növelésén alapszik, hanem a nagy szaktudást igény­lő belterjes gazdálkodás, amely minden hektár földről minden befektetett munkaegységre maxi­mális terméshozamot biztosít” — hangsúlyozta Hruscsov, Hruscsov rámutatott, hogy a fnezpgazdaság fejlődésében még sok komoly fogyatékosság mutat­kozik. így például Kazahsztán az idén nem birkózott meg a kitűzött feladatokkal és nem vé­gezte el kielégítően a legfonto­sabb mezőgazdasági munkákat. — A kazahsztáni rossz munka- szervezés következtében az ál­lam súlyos kárt szenvedett — mondotta Hruscsov, — ugyanak­kor azonban Kazahsztán számos sikerrel dicsekedhet, különösen a termelés növelésében és az ál­lamnak eladott hús mennyiségé­ben. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára felhívta a fi­gyelmet, hogy egyik halaszthatat­lan feladat a kolhozok és a szov­hozok számára több mezőgazda- sági gépészmérnököt kiképezni. — Elérkezett az ideje, — mondotta, — hogy megoldjuk az olyan növényfajták, mint a gyapot, a cukorrépa, a burgonya, a szója, a bab, stb. kézierő felhasználása nélkül történő megművelésének fel­adatát. Ez lehetővé teszi a munkater­melékenység nagyarányú emelé­sét és az önköltség csökkentését. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára aláhúzta, hogy « falun első helyen áll a feladatok között a káderek helyes elosztása, nevelése és ésszerű beállítása Gergelyiugornya főhelyén a község legszebb épülete ékeske­dik. A legszebb, mert kieinelue- dik a többi közül, a legtekinté­lyesebb. mert a község minden dolgozói anak segítségével szüle­teti. Nem könnyű feladatra vállal­kozott a hélyi pártszervezet és a községi tanács, mikor csak­nem egy esztendővel ezelőtt kul- túrház építését határozta el. Fel­vetődtek ilyen kérdések is: Ger­gely iben, vagy Ugornyán? Évti­zedes vita alapja volt ez a kér­dés. De megoldódtak a problé­mák. Kezdetét vette az építke­zés, s a szekerek végtelen sora, az emberek alkotni vágyása egész járásra kiterjedően hirdette a közös ügy melletti nyílt állás- foglalást. A lelkesedés mind a mai na­pig nem hagyott alatob. Még a nagy mezőgazdasági munkák idején is dolgoztak, hogy még az idén elkészüljön a kultúrház. Hogy a lakosság mennyire érezte a községi művelődési ott­hon hiányát, s hogy mennyire élni akar a lehetőségiekkel, mu­tatja a felnőttekből, anyákból, apákból álló színjátszó csoport, mely .most szilveszterre készül, az avató ünnepségre. Az avatón a színjátszók mellett felnőttek­ből álló énekkar és a fiatalok KISZ-tánccsoportja is szerepel. A község lakosságának össze­fogására remélhető, hogy a me­gyei és a járási szervek a vása- rosnaményi járás egyik legszebb kultúrházát megillető felszerelést biztosítanak. Nagy Dezső levelező Mezőgazdaságunk öntözhető te­rülete a jövő évben mintegy húsz százalékkal, 126 000 holdról legalább 150 000 holdra növek­szik. A szántóföldi növényter­mesztésben elsősorban á termé­szetes csapadékhoz legjobban ha­sonlító, a növénynek és a talaj­nak legmegfelelőbb esőszerű per­metező öntözés hódít teret. Külö­nösen nagy lesz a növekedés a termelőszövetkezetekben: 1900­ben csaknem kétszer nagyobb területet tesznek öntözhetővé, mint amennyi az idén mestersé­ges csapadékot kapott. Ezenkí­vül nyolcezer holdon felújítják a Húg* »*áxalékkal növekszik jövőre mezőgazdaságunk öntözöd területe kívüli öntoaebecen használaton dezéseket. A jövő évi öntözési program megvalósításával több új mód­szert alkalmaznak a különböző helyi adottságok hasznosítására. A Bács megyei homokon, ahol a szokásos víznyerés lehetősége igen korlátozott, négyezer holdat öntöznek majd a talajvizet fel­színre hozó csők utak segítségé­vel. A Heves megyei termelőszö­vetkezetek földjein megkezdik au expressz-kutak fúrását. A Keleti Főcsatorna mentén kipróbálják a szovjet vízágyú mintájára ké­szített hazai öntözőgépeket: ezek traktorra szerelve juttatják el a vizet a növényekhez. Arról szólva, hogyan fizetik a kolhozokban a végzett munkát, Hruscsov kijelentette, ennek úgy tkell történnie,- hogy ösztönzőleg hasson a mezőgazdasági terme­lés növelésére. Hruscsov hangoztatta, hogy amilyen arányban növekszik a mezőgazdaság gépesítése, emelkedik a kolhozparasz­tok szakképzettsége, javul a munkasccrvetés, olyan arány­ban a kolhozokban rendszere­sen felül kell vizsgálni a tdjestlménynormákat és a munka-besorolást, progress*!- vebb normákat és béreséin rendszert kell nMgáHaptéani, ahhoz hasonlóan, miként az ipar | vállalatoknál történik. Ez sági | fokozni a munka termelékeny ségét, növelni a közös gazdasá; bővített újratermeléséhez szüksé j ges felhalmozásokat és emeln i a kolhozparasztok anyagi jólétét Hruscsov elmondta, hogy , j szovjet emberek lelkes munka 1 val búcsúznak a hétéves ten | első esztendejétől. Az ipari tér melts 11 hónap alatt 11,3 száza lékkai emelkedett a ter vben elő irányzott 7,7 százalék helyeit. Ei igen jó, biztató kezdet. I — A hétées terv első észtén dejében — mondotta Hruscsov — több, mint ezer új nagyüzerr kezdi meg a munkát. Sikeresei teljesítjük a jólét további eme­lésére kidolgozott terveinket: 1959. első II hónapjában aj előző év megfelelő időszakáhoj viszonyítva 20 százalékkal töbt húskészítményt, 10 százalékka; több tejterméket. 9 százalékká: több tojást, 10 százalékkal töbt cukrot adtak el a lakosságnak. A szovjet mezőgazdaság sike­reiről szólva Hruscsov emlékez­tetett arra, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1953-ban ét 1955-ben tartott plénumain ho­zott határozatokat követően amikoris a párt határozottan fel­tárta a szovjet mezőgazdaság fejlődésének hiányosságait, a reakciós amerikai sajtó azt kür­tölte világgá, hogy a kolhozok lejárták magukat, válság van a szovjet mezőgazdaságban, stb stb. — Nos, a szovjet dolgozók megmutatták nekik, milyen „vál­ság” van nálunk. És ez csak a kezdet. Az amerikaiak csak szok­janak hozzá ehhez. — Már megelőztük az Egye­sült Államokat az egy főre jutó vajtermelésben — folytatta Hrus­csov. — Tejből is többet terme­lünk, mint az Egyesült Államok. Nincs messze az idő. amikor a hústermelésben is megelőzzük. — Azt hiszem, hogy az ame­rikaiak ezért nem fognak meg­sértődni — jelentette ki a továb­biakban Hruscsov, — hiszen at­tól, hogy mi utolérjük és meg­előzzük őket az állattenyésztési termékek termelésében nem lesz­nek sem karmolása k, sem kék foltjaik. Dolgozóink jobban él­nek. ha országunkban több lesz a hús, a tej ás a vaj. — A Központi Bizottság mos­tani ülésének célja a mező- gazdasági tartalékok mozgó­sítása — mondotta Hruscsov. — Ez a bővített plenum bizonyos mér­tékig pártéi-tekezlet. Munkájában nagy számban vesznek részt a pórt aktivistái, tudósok, kolhoz- elnökök, újítók. Sok pártonkívüll is van itt, akik együtt dolgoz­nak a párttal. Éppen abban rejlik a mi erőnk, hogy a párt és zz egész nép tettei összekapcso­lódnak, hegy a pártonkívüli dolgozók vállvetve dolgoznak a párttagokkal, — hangsúlyozta Hruscsov. Ezután elmondotta, 1960. de­cemberben esetleg külön plénu- mot hívnak össze, hogy az ösz- szegezze, milyen eredményeket mutatott fel a szovjet mezőgaz­daság fejlődése a hétéves terv második évében. Ez igen jó ösz­tönzés lesz. Hruscsov újból hangsúlyosén, hogy a Szovjetunió fényes eredmé­nyeket mondhat magáénak. „A szocializmus ellenségeinek írnok­ba szállt a bátorságuk a sikerek miatt, melyekre támaszkodva biztosan haladhatunk az újabb eredmények felé. Magasra jutot­tunk és jól nekilendültünk. így most könnyebb átkapcsolni a következő, még nagyobb sebes­ségre és még magosabbra emel­kedni”. kis falu lakóit — békések voi­■ tak a karácsonyok, vidámabb az esztendő minden napja, mint ko­rábban. A föld itt is a parasztok tulajdona lett, maguknak t®r- • meltek rajta. A község lakóinak igénye és az ország további fej­lődése azonban azt kívánta a ' tivadariaktól, hegy a birtokukba [adott földön többet termeljenek. : A kis parcellákon erre kevés le- | hetőség van, de van más lehetö- I ség: a nagyüzem, a szövetkezes. I Erről beszélgettek, vitatkoztak I egymás között, a termelősaövet- j kezeti tagokkal, pedagógusokkal lés más népnevelőkkel a ti vada­in dolgozó parasztok. így érlel ő- I dött meg bennük a döntés. Az új évet már az egész község egy ! családként köszönti, Tivadar fcs I termelőszövetkezeti község lett.

Next

/
Thumbnails
Contents