Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-02 / 285. szám

lock Jenő elvtárs referátuma a pártkongresszus első nupján

Xí ele (színvonal alakulásáról

(Folytatás a ö. oldalról.)

A beszámoló következő fejezete a lakosság életszínvonal alakulásának egyes kérdéseivel foglalkozott. — Rámutatott arra, hogy

a* életszínvonal emelésének fó eszköze a reálbérek emelése, d,c az árak csökkentésével is elősegítjük a lakosság jobb életkörülményeit,

Az árcsökkentés mértékét és körét a termelésben kialakuló feltételek határozzák meg. A lakosság reáljövedelmét nyugdíjrendszerünk és a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével Is szükségesnek tartjuk emelni. Ezzel tovább javítjuk a munkából kiöregedett és a nagycsaládos dolgozók helyzetét. Az ötéves terv irányelvei szerint további lépést teszünk előre a nehéz fizikai munkák gépesítésében is, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig csökkentjük a munkaidőt: 1965-ben már 300.000—

350.000 dolgozó munkaideje lesz heti 48 óránál rövidebb. Hét év alatt a kiskereskedelmi forgalom 46 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 30 százalékkal, a ruházati cikkek forgalma 57 százalékkal, egyéb iparcikkeké pedig 65 százalékkal. A fogyasztás összetétele az emelkedő élet- színvonalnak megfelelően változik, hiszen például a termelőszö- ' vetkezeti parasztságnak már más

irányú szükségletei vannak, mint az egyénileg dolgozó parasztnak.

— Lényegesen fejlődik népünk szociális ellátottsága, kulturális színvonala is. Jelentésen előbbre haladunk a kommunális fejlesztésben.

Bővítjük a vízellátást, a gázellátást további 120.000 háztartásra terjesztjük ki. Jelentősen előbbre haladunk a televízió fejlesztésével is, úgy, hogy az egész ország területére sugározhassuk a műsort. A televízióval is közelebb visszük a néphez a kultúrát, az operák, a színházak, a mozik legjobb előadásait újabb százez rek láthatják. A televízió lehetővé teszi a tudomány, a technika, a kultúra világának sokoldalú, újszerű, széleskörű ismertetését. — Jelenleg 30.000 előfizetője van a televíziónak, 1965-ig 450.000 készüléket hozunk forgalomba. Az életszínvonal növelésében szinte felmérhetetlen jelenőségű a faE vak villamosítása. A felszabadulás előtti 57 év alatt mindössze 1318 községet és várost villamosítottak. Népi demokráciánk 15 éve alatt 1459 községbe vezettük be a villanyt, a fényt és ma már a falvak többsége villamosított, a városok egyre jobban világítottak.

Az ötéves terv alatt befejezzük a falu villamosítását és ezzel szinte korlátlan lehetőségeit nyitjuk meg a kulturá- lódásnak.

|sebb. de valamivel kisebb még | az 1952—1958-as hét év átlagos j emelkedésénél is, pedig ebben az I elmúlt hét évben sok gazdaság- I politikai kapkodás és ellenforradalom is volt.

— Nem akarunk újra a régi hibába esni hogy a reális tények helyet* vágyainkat, anyagi megalapozás nélküli elképzeléseinket „tervesítsük” Ezért a Központi Bizottság nem javasolja a kongresszusnak, hogy további vizsgálat nélkül, számszerűleg meghatározott gyorsabb fejlődést írjon elő. Azt azonban teljes meggyőződéssel javasoljuk, hogy a kongresszus a fejlődés ütemének felülvizsgálására, a tartalékok feltárására, a gyorsabb fejlődés útjában álló akadályok elhárítására. nyomatékosan hívja fel az újonnan megválasztandó Központi Bizottság és a tervező szervek ügyeimét.

— Az irányelvekben közölt előirányzatok megalapozottak.

Központi Bizottságunk az irányelvekben csak olyan célokat tűzött ki, amelyekről már ma tudjuk. hogy elérhetők. De Központi Bizottságunk

nemcsak lehetségesnek, hanem feltétlenül kívánatosnak is tartja a célok túlszárnyalását, már csak azért is. hogy mielőbb felzárkózhassunk a világszínvonalhoz, hogy a többi szocialista országgal történelmileg egyidejűleg jussunk el a kommunista társadalomba.

— A kongresszusi irányelvek, a második ötéves terv előkészítésé, nek szempontjai is tükrözik, hogy a gazdasági munka területen, a párt minden szervezete, valamennyi kommunista előtt milyen sokrétű és nagy feladatok állnak. Most, amikor pártunk kidolgozta az ország gazdasága és a népjólét emelésének elveit,

a gyakorlati, szervező munkára kerül sor.

a segítségére. Pártunk gazdaság- szervező munkáját minden szinten tovább kell tökéletesíteni. A pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége egyre kulturáltabb és szakszerűbb.

— Gazdaságvezetésünk az elmúlt három évben — a m^g meglevő számos hiányosság ellenére — jelentősen fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítette az is, hogy az előző évekkel szemben helyesebben érvényesült az anyagi érdekeltség elve, szembe kell azonban szállnunk az olyan felfogással, amely az eredmények elérését kizárólag az anyagi öszI tönzésre alapozza.

— Már sokszor beigazolódok hogy a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott emberek, a párt szavára, szinte csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond cs mindent prémiummal akar elintézni.

— A vezetés alapvető kérdése az előrelátás — folytatta Fock Jenő. — Ehhez viszont nélkülözhetetlen a megtett út állandó ellenőrzése, a tapasztalatok rendszerezése. Joggal mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt három évben eredményes volt. Gyorsan úrrá lettünk az ellen- forradalom okozta nehézségeken, népgazdaságunk ma egészséges, külföldi adósságunk nem növekszik, hanem csökken, tehát ahogy mondani szoktuk: saját lábunkon állunk. Egyik legfontosabb eredményünk az, hogy gyökeresen megváltozott az elmúlt években a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Jótékony hatása a gazdasági élet fejlődésében szinte felmérhetetlen. A dolgozók minden kérdésben őszintén elmondják véleményüket. Büszkék az eddig elért eredményekre és féltő gonddal vigyáznak rá, hogy maradandók legyenek, sőt növekedjenek. Tudják azonban azt is, hogy most egy minőségileg más időszak következik: hosszabb távlatban kell dolgozni. Látnunk kell tehát, hogy a szocializmus ügyének féltése "szól az emberekből, amikor felteszik a kérdést: | „Mondjátok, jól felmértétek a lehetőségeket? Megvan a kellő előrelátás? Nem lesz új.a kapkodás? Nem követjük el azokat, vagy hasonló hib mint az ellenforradalom előtt?”

Kommunista meggyőződéssel,

őszintén cs tiszta szívvel mondhatjuk: nem lesz kapkodás, nem követjük el a régebben volt gazdaságpolitikai hibákat.

A régi hibák megismétlésétől megóv bennünket az, hogy okaikat ismerjük, káros hatásukat nem nehéz felmérni. Vigyázunk, hogy sem a gazdaságpolitikában, sem gazdaságvezetési módszereinkben vissza ne térjenek.

— A gazdasági vezetésnek semmilyen szinten nem szabad eltűrnie a hibákat, mulasztásokat, az anyagi javak pocsékolását, a felelőtlenséget és nem szabad ilyent azzal menteni, hogy , azért igen szépek az eredményeink.” Az egyedül helyes felfogás: ezek nélkül még sokkal nagyobbak lehetnének az eredmények.

Itt az ideje, hogy az elnézést felváltsa a figyelmeztetés és a felelősségrevonás.

Ebben a párt megfelelő szerveinek és á kormánynak kell példát mutatni.

— A hároméves terv első két évének tervét jelentősen túlteljesítjük. Ez évi tervünk végrehajtásával elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában ajánlott célokat, teljesítjük a hároméves tervben 1960-ra előírt főbb feladatokat. A termelésben elért sikerek népünk élet- színvonala emelkedésében is megmutatkoznak. A terv ilyen túlteljesítése népünk és pártunk nagy győzelme. Az 1960 évi terv az ideinél bonyolultabb feladatokat állít népünk elé, de ezek megoldhatók.

— Kongresszusunk összefoglalja az elmúlt évek tapasztalatait, kijelöli tennivalóinkat és világos perspektívát mutat a szocializmus további építésére.

— Hároméves tervünk az ipari termelés 22 százalékos növekedését irányozta elő az 1957-es színvonalhoz képest. Az ipari termelés tényleges növekedése 1958- ban 12 százalék volt, s az idén valószínűleg nem lesz kevesebb. Ha jövőre csak 8 százalékos emelkedést érünk el, akkor az ipari termelés 35 százalékkal lesz magasabb az 1957 évinél, vagyis a hároméves tervre előirányzott fejlődési ütemet több mint más- félszeresen múljuk felül.

— Az ipari termelés emelkedésének a kongresszusi i-áoyel- vekben előírt fejlődési üteme hozzávetőleg 7 százalék évenként. Ez nemcsak a tavalyi és az idei növekedésnél lényegesen keveAhogy szélesedik a dolgozok szerepe a gazdasági élet szervezésében, a társadalom irányításában, úgy növekedjék a kommunista párt vezetése a gazdaság szervezésében is. A párt gazdaságszervező munkájával is növeli a dolgozó tömegek szocialista öntudatát. A dolgozók öntudatánas növekedése gyorsítja fejlődésünk ütemét. Ezért van a szocialista versenynek, a szocializmus építése kommunista módszerének óriási értéke. A szocialista versen^ a dolgozó tömegek nevelésének fontos eszköze. Hazánkban a mun. kaverseny magasabbrendű hajtásai is fejlődnek már. Gazdasági vezetőink egy része azonban — állapította meg Fock Jenő — nem használja fel még azokat az előnyöket, amelyeket a szocializmust építő társadalmi rendszer, a dolgozók lendülete nyújt a feladatok végrehajtásában. Gazdasági vezetőink zömére nem ez a jellemző, de ahol még maradi felfogás és magatartás tapasztalható, ott a kommunisták lépjenek fel ellene erőteljesen. Az üzemi párt- szervezetek munkájának fontossága a jövőben tovább növekszik, a feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, ezért színvonalasabb felvilágosításra, több kezdeményezésre, jobb szervező munkára van szükség. Támaszkodjunk a tömegszervezetek, elsősorban a munkásosztály legnagyobb szervezeteinek, a szakszervezeteknek

Igen fontos feladat mindenhol felszámolni azt a helytelen és káros nézetet, amely szerint a pártszervezetek dolga csak a „tiszta pártmunka", a gazdaságvezetőké pedig » gazdasági vezetés.

— A kommunista gazdasági vezető érezze felelősnek magát a pártszervezet gazdasági munkájáért is. A pártszervezet és ennek titkára pedig tartsa legfontosabb feladatának, hogy résztvegyen a gazdasági vezetésben. Nem egymás mellett, hanem együtt kell dolgozniok a szocializmus megvalósításáért.

Befejezésül a következőket mondotta: Ma még nem tűzhetjük célul a legfejlettebb kapitalista országok műszaki, gazdasági színvonalának túlszárnyalását, de nincs messze az az idő, am'kor ezt reálisan megtehetjük. Rendíthetetlen hittel és meggyőződéssel valljuk, hogy dolgozó népünkkel eggyéforrva, szilárd egységben a szocialista tábor többi országaival, győzelemre visszük hazánkban a szocializmus ügyét. (Nagy taps.)

N. Sz. Hruscsov beszéde a MI. pártkongresszuson

nak semmiféle próbálkozásukkal nem sikerült le téríteniük a Magyar Szocialista Munkáspártot erről az útról és ma a Magyar Szocialista Munkáspárt, tömegkapcsolatai további erősítésének útján haladva, elismert vezére a dolgozó magyar népnek, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatót1 harcban.

Az önök nagyszerű sikerei büszke ~ örömmel töltik meg a szovjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a magyar népnek.

A magyar kommunisták a testvéri kommunista- és munkáspártokkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összeforrott családjában az első sorokban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valameny- nyi népét egybefűző barátság erősítéséért és fejlesztésért.

Üjabb nagy sikereket kívá- ink a Magyar Szocialista MunFolytatás a 4. oldalról.)

kásosztályt és Magyarország minden dolgozóját a jobb jövő megteremtésének, a szocialista és a kommunista társadalom felépítésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letéteményese és hűséges folytatója annak az ügynek, amelyet a magyar kommunisták 41. esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Egész tevékenységében a marxizmus—leninizmus halhatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szellemben alkalmazza országának konkrét adottságai szerint.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a -e’.iú.'di és a nemzetközi reakció támadását, rövid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket és újabb nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. A revizonistáknak, valamint a szektásoknak és dogmatikusokkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész magyar dolgozó népnek a politikai, a gazdasági és a kulturális építésben, a dolgozók jólétének további fokozásában, a hatalmas szocialista tábor valamennyi országának erősítését és tömörítését célzó harcban, (Taps)

Éljen a szocializmus építő testvéri magyar nép! (Taps)

Éljen a Magyar Szociálist« Munkáspárt! (Nagy taps!) ji.

Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! (Nagy taps)

Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! (Nagy taps)

Éljen a marxUmus-leninizmus!“ (Hosszantartó, ütemessé váló taps. A jelenlévők helyükről felállva tapsolnak),

A vezeté§ színvonaláról

$

beszélt ezután Fock Jenő. A vezetés további javítása ugyanis igen fontos követelménye a népgazdaság további fejlesztésének, tervünk végrehajtásának. Az utóbbi három esztendőben sokkal inkább érvényre juttattuk a demokratikus central1 asius elvét, mint az előző években. Néhány — a népgazdaság fejlődése szempontjából döntő kérdésben erősítettük a központi vezetést, ugyanakkor számtalan ügy intézését adtuk át az alsóbb gazdasági szervek hatáskörébe. Ezen az úton feltétlenül tovább kelt menni. Irányítási módszereink sok szempontból bürokratikusak. Nem kétséges, hogy

a népgazdaság vezetésében nekünk is a szocialista országok többségében már végrehajtott átszervezéshez hasonló lépést kell tennünk.

Ezt azonban jól elő kell készíteni a már megtett intézkedéseink elemzésével, a baráti országok tapasztalatainak tanulmányozásával.

— Amíg erre sor kerül — a jelenlegi szervezeti formák között — is igen sokat lehet javítani. A gazdasági vezetők a mostaninál sokkal jobban ismerjék a rájuk bízott területet. — többet kell törődnünk a vezetők szakmai színvonalának emelésével. Határozottan meg kell követelni:

a vezetők maguk is törekedjenek arra. hogy a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói legyenek.

Az adott szó betartása, a határozottság, az igényesség saját és mások munkájával szemben, elengedhetetlen feltétele a vezetésnek. Felül kell vizsgálnunk a beruházások megvalósításával kapcsolatos felelősség és anyagi érdekeltség rendszerét. Sok helyen ismét kezd jelentkezni a szakmai és tárca-sovinizmus és a lokálpatriotizmus. Ez gátolja a további decentralizálást, a helyi hatáskörök növelését. Nagyobb hatáskört csak annak lehet adni, aki át tudja érezni, hogy ezzel nagyobb felelősség jár.