Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-25 / 305. szám
I jövő év első felében összehívják a Hazafias Népfront II. kongresszusát Ortutay Gyula nyilatkozatit Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront, Országos Tanácsának főtitkára a népfront-mozgalom feladatairól nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, amely megalkotta hazánkban a szocializmus továbbfejlődésének gazdag és szép programját, meghatározta a Hazafias Népfront helyét és feladatait is ebben a minden hazaszerető embert megmozgató munkában — mondotta. — Álig néhány hét telt el a kongresszus eseményekben gazdag napjai óta, s máris lemérhető az emberekre gyakorolt nagy hatása. A népfront-bizottsági tagok és a népfront országos vezetői is azt tapasztalták, hogy milyen jelentős visszhangja támadt országszerte a kongresszuson elhangzott kijelentéseknek. Ez mindenekelőtt a párt iránti bizalom fokozódásában jelentkezik, ugyanakkor meggyőzte azokat a keveseket is, akik eddig bizonyos tartózkodással figyelték az eseményeket. A bizalom növekvő áramlatát az építő kedv fokozására használjuk fel és újabb tömegeket igyekszünk a népfront hatósugarába bevonni. Ez a kedvező légkör indított minket arra, hogy a > Hazafias Népfront Országos Titkárságán elhatározzuk: javasolni fogjuk a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, hogy 1960 első felében hívja össze a Hazafias Népfront második kongresszusát. — A Hazafias Népfront II. kongresszusának egyik feladata lesz, hogy számba véve a népfront-mozgalom gazdag múltjának . értékeit, véglegesen leszámoljon azokkal az illúziókkal és törekvésekkel, amelyeket a népi demokratikus rendszerünkkel nem rokonszenvező erők a mozgalommal kapcsolatban időnként feléleszteni szerettek volna. Meg kell mondani, hogy ezek a tendenciák ma már egyáltalán nem jellemzők a mozgalomra, de a revizionista szándékok éppen a Hazafias Népfront első kongresszusán fogamzódtak meg Nagy Imre nyilatkozatában, amikor a népfrontból valamiféle, a párttal szemben álló másik erőt akart kovácsolni. A népfront II. kongresszusa hangjának vezérmotívumát a párt VII. kongresszusa, a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, a néptömegekre támaszkodó politikája adja meg. A mozgalom elmúlt három esztendős története bizonyítja, hogy ez az egyetlen helyes út, ezen kell szilárdan tovább haladni. — A kongresszuson ennek a három évnek a jelentős eredményeiről számolhatunk be. A Hazafias Népfront befolyása. tekintélye jelentősen megnövekedett. a köréje csoportosuló emberek száma soha nem volt ilyen nagy. A megújult népfront-mozgalom első nagy erőpróbáját, az 1958-as választások lebonyolítását, teljes sikerrel kiállta, A népfront-bi- zcttsások eredményesen közreműködtek az idén tavasszal, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésében újabb eredmények születtek és nem egy helyen a tekintélyes népfront-bizottsági tag jó példája ragadja magával a többieket. Nagy tömegeket mozgósítottak társadalmi munkára a községfejjesztési tervek végrehajtására, illetve kibővítésére. Mindez azt is jelenti, hogy kialakult a tanácsok és a népfront-bizottságok helyes együttműködése, jó viszonya, amelynek hasznát az ország, a nép látja. — Most is azon buzgólkodunk, hogy lehetőségeink teljes kihasználásával támogassuk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének ügyét. Elsősorban a politikai, a felvilágosító munkát szorgalmazzuk. — Nehezen, vontatottan bontakozott ki a népfront-munka a városokban, sokáig úgy is vélték egyesek, hogy a népfront csak a falun tud érvényesülni, az „atomizált” városi, különösen a nagyvárosi élet nem kedvez a mozgalomnak. Az idő, s persze a szívós igyekezet erre a nézetre is rácáfolt. — A megnövekedett feladatok, a sokoldalú munka igényli, hogy népfront-bizottságainkat megerősítsük, a hárem év alatt kitűnt jó erőket bevonjuk a vezetésbe. Ezért. a második kongresszus előkészítéseképpen újjáválasztjuk bizottságainkat úgy, hogy azokban képviselve legyenek egy-egy terület legtekintélyesebb, legtevekenyebb és legjobb politikusai. — Ma már senki előtt nem kétséges, hogy ezt a párt komolyan gondolja, mert így is cselekszik; minden gondját, örmét megbeszéli a tömegekkel. Valóban akarja a vitát, amelyen bátran és szabadon elmondhatja véleményét az, aki osztozni akar az építés gondjaiban. Ennek az alkotó vitának egyik fóruma a Hazafias Népfront, amely, hogy úgy mondjam, az ország szorgos mindenese kell; hogy legyen. Mindenütt ott akarunk lenni, ahol a szocialista haza felvirágzásáról, a béke védelméről, mindannyiunk közös nagy és kis ügyeiről szó esik és cselekedni kell. — A párt VII. kongresszusán szó esett arról is, hogy fokozatosan haladunk az állami tevékenység helyes és még több alkotó erőt felszabadító decentralizálásához. Ennek elősegítésére a Hazafias Népfront bizottságainak még jobban kell a tanácsok munkáját támogatni. — Az elkövetkező napokat egy eredményes év befejezése felett érzett megelégedés, készülődés a vidám ünnepnapokra és egy még reményteljesebb új év köszöntése fémjelzi. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében, a megvalósulás reményt keltő érzéseivel kívánhatok mindenkinek boldog újesztendőt, — fejezte be nyilatkozatát dr. Ortutay Gyula. 'több. mint Jélmilliárii forintot fordít államunk 1960‘ban az oktatásügyi hálózat fejlesztésére Oktatásügyi hálózatunk jövőévi fejlődéséről illetékes helyen elmondották, hogy jövőre 910 új általános iskolai tanterem épül kizárólag' állami erőből. Ezen belül 859 tanácsi beruházásból. Ugyancsak még 1960-ban állami erőből megkezdik 165 további osztályterem építését. A jövő évben 34 középiskolai osztályterem építését fejezik be. 1960. egyébként előkészítő éve lesz az 5 éves terv nagyarányú középiskolai beruházási programjának. A második 5 éves terv elkészítéséről szóló irányelvek kimondják, hogy az általános és középiskolai osztálytermek számát 4300-al kell növelni. Több millió forintot ad a művelődésügyi minisztérium 1960- ban újabb, a gyakorlati oktatáshoz szükséges iskolai műhelytermek létesítésére. Az oktatásügy fejlesztését szolgáló beruházásokra államunk a jövő esztendőben félmilliárd forintnál nagyobb összeget fordít. 1960-ban központi beruházásból 50 millió forintot meghaladó ösz- szeget költünk a felsőoktatási intézmények fejlesztésére. Amerikai lapok a csúcsértekezletről és Bonn álláspontjáról New York, (TASZSZ): Joseph Alsoph, a New York Herald Tribune párizsi tudósítója a lap szerdai számában gúnyosan megjegyzi, hogy a nyugati hatalmak vezetői párizsi találkozójukon „hatalmas erőfeszítések” eredményeképpen sem értek el mást, csalt, egy megegyezést az elkövetkező csúcstalálkozóra vonatkozólag. amelyben a nyugati külügyminisztériumok másedrangú képviselői is megállapodhattak volna. Az egyetlen megegyezés, amely Párizsban létrejött, — folytatja Al«op — „nyilvánvaló és szükségszerű dologra” vonatkozik. Alsop rámutat, hogy a nyugati vezetők nem tudtak közös nevezőre jutni a tekintetben, mit kell mondaniok és tenniök a néhány hónap múlva összeülő csúcstalálkozón. A New-York Post azt a vádat szegezi Adenauernak, hogy meg akarja hiúsítani a csúcsértekezletet. A lap utal arra. hogy a három másik nyugati hatalom helyeselte Bonnak azt az álláspontját, hogy Nyugat-Berlin kérdésében ismét a merev ellenállás magatartását vegye fel. Az ilyen magatartás természetesen minden lehetséges eredménytől megfosztaná azt az alkudozást — amely a múlt nyáron két hónapon át folyt a genfi külügyminiszteri értekezleten — írja a lap. A Washington Post And Time«. Herald azt írja: „Eisenhower és Hruscsov megbékélései, valamint a tárgyalások kilátásai az európai béke előhírnökei, azé a békéé, amelyet virágzás követ. A NATO tagjai azonban a megváltozott nemzetközi helyzet ellenére olyasmivel foglalkoznak, ami a korábbi nagyhatalmasdi-játék- hoz hasonlít. A piacok, a gazdasági elsőség, sőt a katonai uralom — ezek azok a zsákmányok, amelyekért a szövetségen belül elkeseredett harc folyik”. Vasszer elnök ünnepi beszédé Port Szaiábnn Az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományában mindenütt megünnepelték a győzelem napját, az angol—francia csapatok Port Szóidból történt kivonulásának harmadik évfordulóját. Mint a TASZSZ és a nyugati hírügynökségek közük. Kairóban, Alexandriában, Izmaiüában és Szuezben katonai díszszemle és' ünnepi felvonulás volt. A Port Szaid-i ünnepségen Nasszer elnök beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az imperialistáknak neis sikerült leigázni az arab nacionalizmust, amely a támadók kiűzésével diadalt aratott. Az elnök ezután reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunióval kialakult kapcsolatok jók és barátságosak lesznek. Hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió viszonyának „semmi köze” az arab kommunisták magatartásáról tett megjegyzéseihez. Az EAK és az Egyesült Államok viszonyáról szólva kijelentette, „Amerika a múltban ellenséges magatartást tanúsított velünk szemben és erre mi hasonlóan reagáltunk, de ha Amerika barátságra törekszik velünk, ezt örömmel fogadjuk”. Az EAK-nak Angliához fűződő kapcsolatáról megjegyezte, hogy „ha Anglia, amelynek repülőgépéi és hadihajói három évvel ezelőtt bombázták városunkat, minden hátsó gondolat nélkül őszinte barátságot óhajt velünk, hajlandók vagyunk fátylat borítani a. múltra és új korszakot kezdetű'’. Ez' azbnbap — folytatta Nasszer — nem jelenti azt, hogy az imperializmus tovább uralkod- hatik a nép fölött. Nasszer végül kifejtette, hogy az izraeli hajóknak a jövőben sem engedik meg a Szuezi csatorna használatát,' mért —- mint mondotta — „ez közvetlenül ösz- szeíügg a palesztinai problémával”. Az enyhe i«lő tovább tuet Várható időjárás pénteken e»- ig: erősen felhős, párás idő, többfelé eső, , havaseső.' Mérsékelt délkeleti, déli szél. Az évszakhoz képest enyhe idő még tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 2—5 fok kozott. Távolabbi kilátások: a hőmérséklet fokozatosan csökken. A NAPTÁR — ez az örök figyelmeztető— arra int, hogy immár kifelé futunk az évből... Itt a karácsony. Ilyenkor szerte a földkerekségen, egymásnak békességet, a világnak pedig békét kívánnak az emberek. A megannyi hidegháborús vihart megért emberiség, amely azt akar.a, hogy csillagszóró, kicsiny gyertya, és ne pedig a világunk lobbanjon lángra, figyelő szemmel vigyázza a nemzetközi élet eseményeit. Mintha csak a külpolitika történései is versenyt futnának az esztendővel. Ha úgy tetszik, szinte „évvégi hajrának” is neve :hetjük az eseményeknek azt az összetorlódását, amelyet Diilcn amerikai külügyminiszterhelyettes ideges cikázása London, Brüsszel, Róma és Párizs között az Amerika. Egyesült Államok elnökének harmincezer kilométeres diplomáciai „villám-kőrútja”, a NATO miniszteri tanácsának ülése, a nyugati csúcsértekezlet és Hruscsov Adenauer szövetségi kancel árhoz intézett levele fémjelez, hogy csak a legkiemelkedőbbeket cm its ük. Leghasznosabb, ha felkapaszkodunk a nyugati „csúcsra”, innen vehetjük szemügyre legjobban az ellentéteknek azt a szövevényes és szerteágazó hálózatát, amelyben a Nyugat politikája vergődik, innen vethetünk pillantást a NATO miniszteri tanácsának ülésére, amely megelőzte, majd betetőzte a négy nyugati nagy — Eisenhor Mvvége a neiiixelköxi wer, Macmillan, De Gaulle és Adenauer — konferenciáját. Soha ilyen konferencia nem volt, amelyet nyomban az indulásnál annyi súlyos kölönc húzott. A franciák ugyanis atomklubságért, az angolszászokkal egyen'ő atlanti direktóriumi tagságért csatáznák az olaszoknak csúcsértekezleti belépőre fáj a foguk. Bonn Párizs- zsal szemben „megbízhatóságával” tüntet, s mindenkit túl akar licitálni a fegyverkezésben, a dánok nem akarnak nyugatnémet tengeri parancsnokság a'att szolgálni. az egy katonai tömb két gazdasági csoportra s akadt, s miközben kész egymással késhegyig menő harcot f lytatni. sz noteszai az Egyesült Államok nyu- gat-euróoai gazdasági befolyásával is. (Ennek megakadályozására ■itszía be Dillen a nyugat-európai fővárosokét.) S nrr.dczek ez el'setétek, r. szenvedélyes vit;k, a katona! költségvetés növelés-', a nagyobb „áldozatván? ás ’ körű’ be- letcrkollc.nak egyetlen fő oil ni ötben, még pedig abba, hogy a szőve jetellenességre, a szccielzmus irárti gyűlöletre a apitott atlanti szent szövetség ellentétben áll a nemzetközi helyzet enyhülő irányzatával. amely kétségessé teszi - magának a NATO-nak létét is. Hiába emelték magasba a NATO épületét vasbetonból a Boulogne-i erdőben, az enyhülés, megrepeszti a vasbetont is. A NATO miniszteri tanácsának értekezlete mindezekkel az ellentétekkel nem tudott mit kezdeni és szépen „átpasszolta” őket a négy nyugati államfőnek, akinek ezeken az ellentétekén túl foglalkoznia kellett a legfőbb kérdésiéi: hogyan a'akítsanak „közös frontot a Szovjetunióval folytatandó keletnyugati csúcsértekezlet helyére, időpontjára és napirendjére vonatkozóan. AZ ELLENTÉTEKNEK és a kölcsönös vádaknak ebben a légkörében mintegy kataliz.'to ként. ír lyarnatmeggyorsítókért hatott Hruscsov Adenauerhíz intézett levelének közzététele. A békeszere- tó erők, a hajlékony szovjet diplomácia megannyi erőfeszítése nyomán a nyűge ti diplomácia, amelynek szótárában mindig e’ő- kelő he'yet foy’alt el a kurtán csattanó, cseppet sem diplomatikus „no” (rom) k zz Lógható javaslatot tett a csúcs éltek ezlstre Ez örvendetes lépés, amily az erőviszonyok további eltolódását Vzi, ■ s hivatalos formába önti, hogy a nyugati vez’-fő' , ' k p t-- jista államok, kénytelenek elfogadni a kelet-nyugati Csúcstalálkozó gondolatát. A népek örömét azonban csökkenti, hogy a nyugat i csúcsértekezlet döntésének Janus- arca van. Az előrelépést nyomban követi a visszatáncolás, a bonni hidegháborús elképzeléshez, amely szerint a berlini kérdés tabu, amelyhez, nem szabad hozzányúlni az é’következő kelet-nyugati megbeszéléseken — pedig ebben látszik legközelebbinek a kelet-nyugati megegyezés lehetőlége. A bonni diplomácia, amelyek nagy tapasztalata van a különböző értékezletek szabotálásá- ban, azt ugyan nem tudja megakadályozni, hgoy a csúcstalálkozót összehívják, de jó előre próbálkozik az elkövetkező csúcskonferencia megtorpedózásával. Az.. hogy a hidegháború legrosszabb stílusában fellépő Adenauer árnyéka egy ilyen kérdésben ránehezedett a nyugati csúcsártekez- -letre, arra inti a békeszerető erőket, hogy látva lássák, a hidegháborús erők nem mondtak le céljaikról. MINDENESETRE az eljövendő kelet-nyugati csúcsértekezlet immár vitathatatlan ténye az, hogy ezen az értekezleten szőnyegre kerül a kelet-nyugati kapcsolatok kérdése, s vezető helyen a leszerelés kérdése. Ha akadályok, ha buktatók ellenére is, a béke mind jobban és mind ragyogóbban rajzolódik ki a nemzetközi é'let horizontján.
